Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

31992L0058[1]

A Tanács 92/58/EGK irányelve (1992. június 24.) a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről (kilencedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében)

A TANÁCS 92/58/EGK IRÁNYELVE

(1992. június 24.)

a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről (kilencedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében)

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Az irányelv célja

(1) Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdésének értelmében a kilencedik egyedi irányelv, a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményeket állapít meg.

(2) Ez az irányelv nem alkalmazható a veszélyes anyagok és keverékek, termékek és/vagy berendezések forgalomba hozatalához kapcsolódó jelekre, hacsak más uniós rendelkezések egyértelmű utalást nem tartalmaznak erre.

(3) Ez az irányelv nem alkalmazható a közúti, vasúti, belvízi, tengeri vagy légi közlekedés szabályozásában használt jelzésekre.

(4) A 89/391/EGK irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók az (1) bekezdésben említett terület egészére az ebben az irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a) biztonsági, illetve egészségvédelemi jelzés az olyan jelzés, amely egy konkrét tárgyra, tevékenységre vagy helyzetre utal, és amely a munkahelyi biztonságról, illetve egészségvédelemről ad tájékoztatást vagy utasítást, jelzőtábla, szín, világító vagy hangjelzés, szóbeli közlés vagy kézjelzés segítségével;

b) tiltó jel az olyan jel, amely megtilt egy esetlegesen előforduló vagy veszélyt okozó magatartást;

c) figyelmeztető jel az olyan jel, amely kockázatra vagy veszélyre figyelmeztet;

d) rendelkező jel az olyan jel, amely meghatározott magatartást ír elő;

e) menekülési vagy elsősegélyjel az olyan jel, amely tájékoztat a vészkijáratokról, az elsősegély-nyújtási vagy mentési eszközökről;

f) tájékoztató jel az olyan jel, amely a b)-e) pontokban nem említettekről nyújt tájékoztatást;

g) jelzőtábla az olyan jelzés, amely meghatározott tájékoztatást nyújt mértani forma, színek, szimbólum vagy képjel kombinációjával, és amelynek láthatóságát megfelelő megvilágítás biztosítja;

h) kiegészítő jelzőtábla az olyan jelzőtábla, amelyet a g) pont szerinti jelzéssel együtt alkalmaznak, és amely kiegészítő tájékoztatást nyújt;

i) biztonsági szín az olyan szín, amelynek meghatározott jelentése van;

j) szimbólum vagy képjel az olyan ábra, amely egy helyzetet ír le, vagy meghatározott magatartást ír elő, és amelyet jelzőtáblán vagy világító felületen alkalmaznak;

k) világító jelzés az olyan jelzés, amelyet egy átlátszó vagy áttetsző anyagból készült eszköz bocsát ki, és amely belülről vagy hátulról oly módon megvilágított, hogy világító felületként jelenik meg;

l) hangjelzés az olyan, információt hordozó hangjelzés, amelyet egy erre a célra tervezett készülék emberi vagy szintetizált hang alkalmazása nélkül bocsát ki és továbbít;

m) szóbeli közlés az olyan előre meghatározott szóbeli üzenet, amelyet emberi vagy szintetizált hang közöl;

n) kézjelzés a karok (és/vagy kezek) információt hordozó mozgása és/vagy helyzete, amelynek célja, hogy irányítsa azokat a személyeket, akik a munkavállalókra kockázatot és veszélyt jelentő műveleteket végeznek.

II. SZAKASZ

A MUNKÁLTATÓ KÖTELESSÉGEI

3. cikk

Általános szabályok

(1) A munkáltatók ezen irányelv szerint biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzéseket biztosítanak, ahol a csoportos védelem műszaki eszközeivel, a munkaszervezésben használt intézkedésekkel, módszerekkel vagy eljárásokkal nem lehet elkerülni vagy megfelelően csökkenteni a veszélyeket, vagy biztosítják, hogy ezek a jelzések a helyükön legyenek.

A munkáltatók figyelembe vesznek minden, a 89/391/EGK irányelv 6. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően készült kockázatértékelést.

(2) Az V. melléklet rendelkezéseinek sérelme nélkül a közúti, vasúti, belvízi, tengeri vagy légi közlekedésben használt jelzéseket alkalmazni kell, ha azt a vállalkozásokban, illetve telephelyen ezek a közlekedési módok szükségessé teszik.

4. cikk

Első alkalommal használatba vett biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzések

A 6. cikk sérelme nélkül a munkahelyeken a 11. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett időpontban vagy azután első alkalommal használt biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzéseknek meg kell felelniük az I-IX. mellékletekben meghatározott minimumkövetelményeknek.

5. cikk

Már használatban lévő biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzések

A 6. cikk sérelme nélkül a munkahelyeken a 11. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett időpont előtt már használatban lévő biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzéseknek meg kell felelniük az I-IX. mellékletekben meghatározott minimumkövetelményeknek legkésőbb azt az időpontot követően tizennyolc hónappal.

6. cikk

Mentesítések

(1) Figyelembe véve a tevékenységtípusokat és/vagy a vállalkozás méretét, a tagállamok meghatározhatják a vállalkozásoknak azokat a típusait, amelyek az ezen irányelvben előírt világító, illetve hangjelzéseket teljesen, részlegesen vagy átmenetileg egyéb olyan intézkedésekkel helyettesíthetik, amelyek ugyanolyan szintű védelmet biztosítanak.

(2) A tagállamok a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően eltérhetnek a VIII. melléklet 2. pontjának, illetve a IX. melléklet 3. pontjának alkalmazásától, amennyiben meghatároznak egyéb olyan intézkedéseket, amelyek ugyanolyan szintű védelmet biztosítanak.

(3) A tagállamok a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően konzultálnak a munkáltatók és munkavállalók szervezeteivel az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása során.

7. cikk

A munkavállalók tájékoztatása és oktatása

(1) A 89/391/EGK irányelv 10. cikkének sérelme nélkül a munkavállalókat, illetve képviselőiket tájékoztatják a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekkel kapcsolatban megteendő intézkedésekről.

(2) A 89/391/EGK irányelv 12. cikkének sérelme nélkül a munkavállalókat megfelelő oktatásban kell részesíteni, különösen a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzések tekintetében.

Az első albekezdésben említett oktatás különösen a jelzéseket, elsősorban a szavakat tartalmazó jelzések értelmét és a követendő általános és meghatározott magatartást öleli föl.

8. cikk

Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele

A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók, illetve képviselőik részvételére az ezen irányelv, valamint annak I-IX. mellékletei által érintett kérdésekben a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően kerül sor.

III. SZAKASZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

9. cikk

A mellékletek módosításai

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően a mellékleteket szigorúan csak technikailag módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a munkahelyi biztonsági és/vagy egészségvédelmi jelzések és eszközök tervezésével és gyártásával kapcsolatos műszaki harmonizációt és szabványosítást, valamint a munkahelyi biztonsági és/vagy egészségvédelmi jelzésekkel és eszközökkel kapcsolatos műszaki fejlődést, a kapcsolódó nemzetközi szabályozásokban vagy előírásokban bekövetkező változásokat, továbbá a vonatkozó ismeretek fejlődését.

Ha a munkavállalók és más személyek testi egészségét és biztonságát veszélyeztető, azonnali, közvetlen és súlyos kockázatokat magukban foglaló, kellően indokolt és kivételes esetekben rendkívül sürgős okokból nagyon rövid idő alatt szükséges cselekedni, a 9b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

9a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 9. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 1 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 9. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

9b. cikk

Sürgősségi eljárás

(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 9a. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

10. cikk

(1) A 77/576/EGK irányelv a 11. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett napon hatályát veszti.

Azonban az 5. cikkben említett esetekben az irányelv az azt az időpontot követő maximum tizennyolc hónapos időszakon keresztül alkalmazandó.

(2) A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ennek az irányelvnek a megfelelő rendelkezéseire való hivatkozásoknak kell tekinteni.

11. cikk

Záró rendelkezések

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1994. június 24-ig megfeleljenek.

Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak vagy fogadnak el.

12. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A MUNKAHELYI BIZTONSÁGI, ILLETVE EGÉSZSÉGVÉDELMI JELZÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1. Előzetes megjegyzések

1.1. Ahol az irányelv 3. cikkében található általános szabály előírja a biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzések használatát, azoknak meg kell felelniük a II-IX. melléklet különleges követelményeinek.

1.2. Ez a melléklet bevezeti ezeket a követelményeket, meghatározza a biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzések alkalmazásának módjait, valamint általános szabályokat állapít meg a jelzések felcseréléséről és együttes alkalmazásáról.

1.3. Az egészségvédelmi, illetve biztonsági jelzéseket kizárólag az irányelvben meghatározott üzenet vagy információ közvetítése érdekében szabad használni.

2. A jelzések típusai

2.1. Állandó jelzések

2.1.1. A tiltásra, figyelmeztetésre, a kötelező érvényű előírásra, valamint a menekülési útvonalak és az elsősegélynyújtás helyének megjelölésére és azonosítására szolgáló jelzésekhez állandó jelzőtáblákat kell alkalmazni.

A tűzoltó berendezések helyének állandó jelöléséhez és azonosításához jelzőtáblát, illetve biztonsági színt kell alkalmazni.

2.1.2. A jelzőtáblákat a III. mellékletben meghatározott módon kell elhelyezni a tartályokon és a csöveken.

2.1.3. Azon helyek állandó jelöléséhez, ahol fennáll az akadályokba ütközés vagy az esés veszélye, biztonsági színt, illetve jelzőtáblát kell alkalmazni.

2.1.4. A közlekedési útvonalak állandó jelöléséhez biztonsági színt kell alkalmazni.

2.2. Időszakos jelzések

2.2.1. Világító jelzést, hangjelzést, illetve szóbeli közlést kell alkalmazni - figyelembe véve a jelzések felcserélésének és együttes alkalmazásának a 3. pontban meghatározott lehetőségeit -, ha a helyzet ezt kívánja annak érdekében, hogy jelezzék a veszélyt, hogy meghatározott tevékenységre szólítsák fel az érintett személyeket, valamint, hogy vészhelyzetben megtörténhessen az érintett személyek evakuálása.

2.2.2. Kézjelzéseket, illetve szóbeli közlést kell alkalmazni, ahol a helyzet ezt kívánja a kockázatos vagy veszélyes műveleteket végző személyek irányításánál.

3. A jelzések felcserélése és együttes alkalmazása

3.1. Amennyiben egyformán hatékonyak, az itt felsoroltak bármelyike alkalmazható:

- biztonsági szín vagy jelzőtábla azoknak a helyeknek a jelölésére, ahol akadályba ütközés vagy esés veszélye áll fenn,

- világító jelzés, hangjelzés vagy szóbeli közlés,

- kézjelzés vagy szóbeli közlés.

3.2. Együttesen is lehet alkalmazni:

- a világító jelzést és a hangjelzést,

- a világító jelzést és a szóbeli közlést,

- a kézjelzést és a szóbeli közlést.

4. Az alábbi táblázatban szereplő utasítások minden olyan jelzésre vonatkoznak, amely biztonsági színt foglal magában:

SzínJelentés vagy célUtasítások és információ
VörösTiltó jelVeszélyes magatartás
VészjelzésLeállás, kikapcsolás, vészkikapcsoló
Evakuálás
Tűzoltó berendezésAzonosítás és helymegjelölés
Sárga vagy borostyánFigyelmeztető jelFigyelem, vigyázat
Vizsgálat
KékRendelkező jelMeghatározott magatartás vagy tevékenység
Egyéni védőeszköz használata
ZöldMenekülési jel, elsősegélyjelAjtók, kijáratok, útvonalak, eszközök, helyek
Nincs veszélyVisszatérés az alapállapotba

5. A jelzés hatékonyságát nem módosíthatja értelemzavaró módon:

5.1. ugyanolyan típusú jelforrás jelenléte, amely zavarja a láthatóságot vagy a hallhatóságot; azaz különösen

5.1.1. kerülni kell túlságosan sok jelzés egymáshoz túl közel történő elhelyezését;

5.1.2. tilos két olyan világító jelzés egyidejű alkalmazása, amelyek nagy valószínűséggel összekeverhetőek;

5.1.3. tilos a világító jelzés alkalmazása más, hasonló fényforrás közelében;

5.1.4. tilos két hangjelzés egyidejű alkalmazása;

5.1.5. tilos hangjelzés alkalmazása, ha túlságosan nagy a háttérzaj;

5.2. a jelzések vagy jelzésre szolgáló eszközök rossz kialakítása, elégtelen száma, helytelen elhelyezése, nem megfelelő állapota vagy hibás működése.

6. A követelményeknek megfelelően a jelzéseket és a jelzésre szolgáló eszközöket rendszeresen kell tisztítani, karbantartani, ellenőrizni, javítani és szükség esetén lecserélni annak érdekében, hogy lényegi, illetve működésbeli tulajdonságaikat megőrizzék.

7. Az alkalmazandó jelzések vagy jelzésre szolgáló eszközök számát és elhelyezését az határozza meg, hogy mekkora a kockázat vagy a veszély, illetve hogy mekkora területen jelentkezik.

8. Az energia bármely formáját igénylő jelzéshez energiakimaradás esetére tartalék energiaforrást kell biztosítani, hacsak az energiakimaradás következtében meg nem szűnik maga a kockázat is.

9. A világító jelzés, illetve hangjelzés működésbe lépése azt jelzi, hogy a megkívánt tevékenységet mikor kell megkezdeni, és a jelzést addig kell működtetni, ameddig a tevékenység érdekében szükséges.

A világító jelzéseket és a hangjelzéseket az alkalmazást követően azonnal újra működésbe kell léptetni.

10. A világító jelzéseket és a hangjelzéseket megfelelő működésük és hatékonyságuk biztosítása érdekében alkalmazásuk előtt, valamint alkalmazásukat követően megfelelő gyakorisággal ellenőrizni kell.

11. Amennyiben az érintett munkavállalók látása vagy hallása korlátozott, ideértve azt az esetet is, amikor ezt az egyéni védőeszköz használata okozza, a rájuk vonatkozó jelzéseket ki kell egészíteni, vagy ki kell cserélni.

12. A jelentős mennyiségű veszélyes anyag vagy keverék tárolására használt területeket, helyiségeket és bekerített helyeket a II. melléklet 3.2. pontjában szereplő megfelelő figyelmeztető jellel kell megjelölni, vagy a III. melléklet 1. pontja szerint, hacsak az egyes csomagok vagy tartályok címkézése nem felel meg ugyanennek a célnak.

Amennyiben a II. melléklet 3.2. pontjában nem szerepel a veszélyes vegyi anyagokra és keverékekre figyelmeztető megfelelő figyelmeztető jel, az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) V. mellékletében meghatározott megfelelő veszélyt jelző piktogramot kell alkalmazni.

II. MELLÉKLET

A JELZŐTÁBLÁKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1. Lényegi tulajdonságok

1.1. A jelzőtáblák alakját és színét a 3. pont határozza meg az egyes táblák céljainak megfelelően (tiltó táblák, figyelmeztető táblák, rendelkező táblák, menekülési útvonalat, elsősegélyt vagy tűzoltó berendezéseket jelző táblák).

1.2. A képjeleknek a lehető legegyszerűbbnek kell lennie, és kizárólag az elengedhetetlenül szükséges részleteket szabad tartalmaznia.

1.3. Az alkalmazott képjelek csekély mértékben eltérhetnek a 3. pontban ábrázoltaktól, vagy részletesebbek lehetnek azoknál, amennyiben ugyanazt a jelentést közvetítik, és az értelmezést egyetlen különbség vagy alkalmazási tényező sem zavarja.

1.4. A jelzőtáblákat olyan ütésálló és az időjárásnak ellenálló anyagból kell készíteni, amely az adott környezetnek megfelel.

1.5. A jelzőtáblák méreteinek, valamint kolorimetriai és fotometriai jellemzőinek olyanoknak kell lenniük, hogy jól láthatóak és könnyen érthetőek legyenek.

2. A használat feltételei

2.1. A jelzőtáblákat - figyelembe véve általános veszély esetében az adott terület bejáratánál, meghatározott veszély vagy tárgy esetében az adott veszélyforrás közvetlen közelében található minden akadályt - megfelelő magasságban és a látótérnek megfelelően, valamint jól megvilágított, könnyen megközelíthető, jól látható helyen kell elhelyezni.

A 89/654/EGK irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül, ahol a természetes fény nem elég erős, ott foszforeszkáló színeket, fényvisszaverő anyagokat vagy mesterséges megvilágítást kell alkalmazni.

2.2. A jelzőtáblát el kell távolítani, amikor már nem áll fenn az a helyzet, amely a jelzőtábla alkalmazását indokolta.

3. Az alkalmazandó jelzőtáblák

3.1. Tiltó jelek

Lényegi tulajdonságok:

- alak: kör,

- fekete képjel fehér alapon, szélén és harántsávban vörös (a jel teljes felületének legalább 35 %-a vörös).

Az alkalmazandó jelek

3.2. Figyelmeztető jelek

Lényegi tulajdonságok:

- alak: háromszög,

- fekete képjel sárga alapon, fekete szegély (a jel teljes felületének legalább 50 %-a sárga).

3.3. Rendelkező jelek

Lényegi tulajdonságok:

- alak: kör,

- fehér képjel kék alapon (a jel teljes felületének legalább 50 %-a kék).

3.4. Menekülési vagy elsősegélyjelek

Lényegi tulajdonságok:

- alak: téglalap vagy négyzet,

- fehér képjel zöld alapon (a jel teljes felületének legalább 50 %-a zöld).

3.5. Tájékoztató jelzések

Lényegi tulajdonságok:

- alak: téglalap vagy négyzet,

- fehér képjel piros alapon (a jel teljes felületének legalább 50 %-a piros).

III. MELLÉKLET

A TARTÁLYOKON ÉS CSÖVEKEN SZEREPLŐ JELZÉSEKRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1. A munka során olyan vegyi anyagok és keverékek esetében használt tartályokat, amelyek az 1272/2008/EK rendelet szerinti fizikai vagy egészségi veszélyességi osztály bármelyikére vonatkozó kritériumok szerint veszélyesnek minősülnek, valamint az ilyen veszélyes anyagok és keverékek tárolására szolgáló tartályokat és a veszélyes anyagokat és keverékeket tartalmazó vagy azok továbbítására használt látható csöveket az említett rendeletnek megfelelően megfelelő veszélyt jelző piktogramot tartalmazó címkével kell ellátni.

Az első bekezdés nem vonatkozik a munka során rövid ideig használt tartályokra, és azokra a tartályokra, amelyek tartalma gyakran változik, hacsak nem hoznak megfelelő más, különösen a munkavállalók tájékoztatására/oktatására vonatkozó olyan intézkedést, amely a védelemnek ugyanazt a szintjét biztosítja.

Az első bekezdésben említett címkéket:

- helyettesíthetik a II. melléklet szerinti figyelmeztető jelek, az ott szereplő piktogramok vagy szimbólumok használatával. Amennyiben a II. melléklet 3.2. pontjában nem szerepel megfelelő figyelmeztető jel, az 1272/2008/EK rendelet V. melléklete szerinti megfelelő veszélyt jelző piktogramot kell alkalmazni,

- kiegészítheti további információ, mint például a veszélyes anyag vagy keverék neve és/vagy képlete és a veszély részletes leírása,

- a tartályok munkahelyi szállítása tekintetében kiegészíthetik vagy helyettesíthetik olyan jelzések, amelyek az Unió egész területén alkalmazandóak veszélyes anyagok vagy készítmények szállítása során.

2. A jelzéseket a következők szerint kell elhelyezni:

- a látható oldal(ak)on,

- merev, öntapadós vagy festett formában.

3. E melléklet 1. pontjában említett jelzéseknek szükség esetén rendelkezniük kell a II. melléklet 1.4. pontjában meghatározott lényegi tulajdonságokkal, és meg kell felelniük a II. melléklet 2. pontjában a jelzőtáblák használatával kapcsolatosan megállapított feltételeknek.

4. Az 1., 2. és 3. pont sérelme nélkül a csöveken alkalmazott jelzéseket látható módon, a legveszélyesebb pontok - szelepek és illesztések - közelében, egymástól ésszerű távolságban kell elhelyezni.

5. A jelentős mennyiségű veszélyes anyag vagy keverék tárolására használt területeket, helyiségeket és bekerített helyeket meg kell jelölni a II. melléklet 3.2. pontjában szereplő megfelelő figyelmeztető jellel, vagy a III. melléklet 1. pontja szerint, hacsak az egyes csomagok vagy tartályok címkézése nem felel meg ugyanennek a célnak, figyelembe véve a II. melléklet 1.5. pontját a méretekre tekintettel.

Meghatározott számú veszélyes anyag vagy keverék tárolóit az általános veszély jelzésére használt figyelmeztető jellel is lehet jelölni.

A fent említett jelzéseket vagy címkéket szükség esetén a tárolóterület közelében vagy a tárolóhelyiségbe vezető ajtón kell elhelyezni.

IV. MELLÉKLET

A TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK AZONOSÍTÁSÁRA ÉS HELYÉNEK MEGJELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1. Előzetes megjegyzés

Ez a melléklet kizárólag tűzoltás céljára használt eszközökre vonatkozik.

2. A tűzoltó berendezéseket az ilyen berendezéseket jelölő megfelelő színnel, valamint irányjelző tábla elhelyezésével, illetve a tűzoltó berendezések tárolására szolgáló helyek vagy azok bejáratainak megfelelő színnel történő megjelölésével kell azonosítani.

3. A tűzoltó berendezések azonosítására szolgáló szín a vörös.

A vörös felületnek megfelelő nagyságúnak kell lennie annak érdekében, hogy a berendezéseket könnyen lehessen azonosítani.

4. A II. melléklet 3.5. pontjában meghatározott jelzőtáblákat kell használni a tűzoltó berendezések helyének megjelölésére.

V. MELLÉKLET

AZ AKADÁLYOKAT ÉS VESZÉLYES HELYEKET MEGJELÖLŐ JELZÉSEKRE, VALAMINT A KÖZLEKEDÉSI ÚTVONALAK MEGJELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1. Az akadályok és veszélyes helyek megjelölésére szolgáló jelzések

1.1. Azokat a helyeket, ahol fennáll az akadályokba ütközés, az esés vagy a tárgyak lezuhanásának veszélye, váltakozó sárga-fekete vagy vörös-fehér csíkos jelzéssel kell ellátni a vállalkozás minden olyan beépített pontján, ahol a munkavállalók megfordulhatnak a munkavégzés során.

1.2. A jelzéseknek az adott akadály vagy veszélyes hely méreteivel arányosnak kell lenniük.

1.3. A sárga-fekete vagy vörös-fehér sávoknak hozzávetőlegesen 45 fokos szögben kell elhelyezkedniük, és a sávoknak nagyjából azonos szélességűeknek kell lenniük.

1.4. Példa:

2. A közlekedési útvonalak megjelölése

2.1. Ahol azt a helyiségben használt berendezések vagy a helyiség használata szükségessé teszi a munkavállalók védelme szempontjából, a járművek közlekedési útvonalait jól láthatóan, folyamatos vonallal, jól látható színnel, lehetőleg fehérrel vagy sárgával kell megjelölni, figyelembe véve a padló színét is.

2.2. A vonalakat úgy kell meghúzni, hogy jelezzék a járművek és a közelükben található tárgyak, valamint a gyalogosok és a járművek közötti biztonságos távolságot.

2.3. A kültéri beépített területeken használt állandó közlekedési útvonalakat, amennyire lehetséges, hasonló módon kell megjelölni, hacsak az adott területen nincsenek megfelelő korlátok vagy járdák.

VI. MELLÉKLET

A VILÁGÍTÓ JELZÉSEKRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1. Lényegi tulajdonságok

1.1. Egy jelzés által kibocsátott fénynek el kell ütnie környezetétől a jelzés alkalmazási feltételeinek megfelelően, de anélkül hogy a túlzott fényerő következtében elvakítana, vagy az elégtelen fényerő következtében nem biztosítana megfelelő láthatóságot.

1.2. A jelzést kibocsátó fénylő felület lehet egyszínű, vagy tartalmazhat képjelet egy meghatározott háttéren.

1.3. A kibocsátott színnek meg kell felelnie az I. melléklet 4. pontjában foglalt színtáblázatnak és a színek ott meghatározott jelentéseinek.

1.4. Hasonlóképpen, amikor a jelzés részét képezi egy képjel, az utóbbinak meg kell felelnie a II. mellékletben meghatározott, összes őt érintő szabálynak.

2. A használatra vonatkozó különös szabályok

2.1. Amennyiben egy eszköz folyamatos és szaggatott jelzés kibocsátására is képes, a szaggatott jelzést a folyamatos jelzéshez képest nagyobb veszély esetén vagy az előírt/megkövetelt beavatkozás vagy tevékenység megnövekedett sürgőssége esetén kell alkalmazni.

Szaggatott jelzés esetén az egyes villanások hosszának és gyakoriságának olyannak kell lennie, hogy

- biztosítva legyen a közlés megfelelő értelmezése, továbbá

- ne lehessen a jelzést összekeverni sem más világító jelzésekkel, sem pedig egy folyamatosan világító jelzéssel.

2.2. Ha hangjelzés helyett vagy azzal együtt világító jelzést alkalmaznak, azoknak ugyanazt kell jelenteniük.

2.3. Veszélyhelyzetben a világító jelzések kibocsátására szolgáló eszközöket különleges ellenőrzés mellett kell használni, vagy azokat tartalék fényforrással kell felszerelni.

VII. MELLÉKLET

A HANGJELZÉSEKRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1. Lényegi tulajdonságok

1.1. A hangjelzések

a) hangerejének jóval nagyobbnak kell lennie a háttérzaj szintjénél annak érdekében, hogy jól hallhatóak legyenek, anélkül hogy túlságosan hangosak lennének, vagy fájdalmat okoznának;

b) legyenek könnyen felismerhetőek, különösen az egyes impulzusok hosszát és az impulzusok vagy impulzuscsoportok közötti szüneteket illetően, továbbá legyenek egyértelműen megkülönböztethetőek bármely más hangjelzéstől és a háttérzajtól.

1.2. Amennyiben egy eszköz változó és állandó frekvenciájú hangjelzés kibocsátására is képes, a változó frekvenciájú jelzést az állandó frekvenciájú jelzéshez képest nagyobb veszély esetén vagy az előírt/megkövetelt beavatkozás vagy tevékenység megnövekedett sürgőssége esetén kell alkalmazni.

2. Kódok

Az evakuálás jelzésére szolgáló hangjelzésnek folyamatosnak kell lennie.

VIII. MELLÉKLET

A SZÓBELI KÖZLÉSEKRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1. Lényegi tulajdonságok

1.1. A beszélő vagy jelkibocsátó és egy vagy több hallgató közötti szóbeli közlésnek (esetenként kódolt) rövid szöveg, mondat, szócsoport, illetve szó formájában kell történnie.

1.2. A szóban közölt üzeneteknek a lehető legrövidebbeknek, legegyszerűbbeknek, legérthetőbbeknek kell lenniük; a beszélő verbális képességének és a hallgató(k) hallási képességének biztosítaniuk kell a szóbeli közlés megbízhatóságát.

1.3. A szóbeli közlés lehet közvetlen (emberi hang által közvetített) vagy közvetett (a megfelelő hangrögzítő eszköz által közvetített emberi hang vagy szintetizált hang).

2. A használatra vonatkozó különös szabályok

2.1. Az érintett személyeknek jól kell ismerniük az alkalmazott nyelvet annak érdekében, hogy a szóbeli üzenetet helyesen tudják továbbítani, illetve megérteni, és hogy az üzenet hatására képesek legyenek az egészségvédelmi és biztonsági szempontoknak megfelelően viselkedni.

2.2. Amennyiben szóbeli közlést alkalmaznak kézjelzések helyett vagy azokkal együtt, olyan kódszavakat kell használni, mint például:

SZÖVEG HIÁNYZIK

IX. MELLÉKLET

A KÉZJELZÉSEKRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1. Jellemzők

A kézjelzéseknek pontosaknak, egyszerűeknek, kiterjedteknek, könnyen végrehajthatóaknak és könnyen érthetőeknek, valamint a többi kézjelzéstől egyértelműen megkülönböztethetőeknek kell lenniük.

Amikor egyszerre mindkét kart használják, azokat szimmetrikusan kell mozgatni, egyszerre csak egy jelzés leadására.

Az alkalmazott jelzések, amennyiben a fenti feltételeknek megfelelnek, csekély mértékben eltérhetnek a 3. pontban felsoroltaktól vagy részletesebbek lehetnek azoknál; mindazonáltal ugyanannyira tartalmasaknak és érthetőeknek kell lenniük.

2. A használatra vonatkozó különös szabályok

2.1. A jelzéseket leadó személy (a továbbiakban a "jeladó") karmozgások/kézmozgások alkalmazásával ad műveleti utasításokat a jeleket fogadó személynek (a továbbiakban a "jelet fogadó").

2.2. A jeladónak képesnek kell lennie minden művelet szemmel tartására anélkül, hogy ezáltal önmaga veszélybe kerülne.

2.3. A jeladó kizárólagos kötelessége a műveletek irányítása és a területen tartózkodó munkavállalók biztonságának a biztosítása.

2.4. Amennyiben a 2.2. pontban leírt feltételek nem teljesülnek, egy vagy több további jeladót kell alkalmazni.

2.5. A jelet fogadónak meg kell szakítania a folyamatban lévő műveletet, hogy új utasításokat kérjen, ha nem tudja a kapott utasításokat a szükséges biztonsági szempontoknak megfelelően végrehajtani.

2.6. Kiegészítő eszközök:

A jelet fogadónak könnyen fel kell tudnia ismerni a jeladót.

A jeladónak egy vagy több, a láthatóságot biztosító ruhadarabot, például kabátot, sisakot, kézelőt vagy karszalagot kell viselnie, vagy jelzőtárcsát kell használnia.

A láthatóságot biztosító eszközöknek élénk, lehetőség szerint egyforma színűeknek kell lenniük, és kizárólag a jeladó használhatja azokat.

3. Az alkalmazandó kódjelzések

Előzetes megjegyzés:

A következő kódjelzések nem érintik a közösségi szinten alkalmazandó, egyes szektorokban ugyanezen műveletek irányításában használatos egyéb kódokat:

A jelzés jelentéseA jelzés leírásaA jelzés
A. Általános jelzések
FIGYELEM
Figyelem
Az utasítás kezdete
mindkét kar vízszintesen kinyújtva, tenyerek előre fordítva
ÁLLJ
A mozgás megszakítása vagy befejezése
a jobb kar fölemelve, a tenyér előre néz
VÉGE
A művelet befejezése
a kezek mellmagasságban összefogva
B. Függőleges irányú mozgások
FELa jobb kar fölemelve, a tenyér előre néz, és lassan köröz
LEa jobb kar leengedve, a tenyér befelé néz, és lassan köröz
FÜGGŐLEGES TÁVOLSÁGa kezek mutatják a távolságot
C. Vízszintes irányú mozgások
ELŐREmindkét kar behajlítva, a tenyerek fölfelé néznek, az alkarok lassan mozognak a test felé
HÁTRAmindkét kar behajlítva, a tenyerek lefelé néznek, az alkarok lassan távolodnak a testtől
a jeladótól
JOBBRA
a jobb kar megközelítőleg vízszintesen kinyújtva, a tenyér lefelé néz, és lassan jobbra mozog
a jeladótól
BALRA
a bal kar megközelítőleg vízszintesen kinyújtva, a tenyér lefelé néz, és lassan balra mozog
VÍZSZINTES TÁVOLSÁGa kezek mutatják a távolságot
D. Veszély
VIGYÁZZ
Vészleállás
mindkét kar fölemelve, a tenyerek előre néznek
GYORSANa megfelelő kézjelzés gyorsabb
LASSANa megfelelő kézjelzés lassabb

( 1 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

( 3 ) Magas hőmérsékletre figyelmeztető külön jelzés hiányában.

( *1 ) Ez a figyelmeztető jel nem használható arra, hogy figyelmeztessen a veszélyes vegyi anyagokra és keverékekre, kivéve, ha a figyelmeztető jelet a III. melléklet 5. szakasza második bekezdésének megfelelően veszélyes anyag vagy keverék tárolóinak jelölésére használják.

( *2 ) A képjelet a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 1990. november 26-i 90/679/EGK tanácsi irányelv (a hetedik önálló irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdésének értelmében) határozta meg/HL L 374. 1990.12.31., 1. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31992L0058 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31992L0058&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 01992L0058-20190726 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:01992L0058-20190726&locale=hu

Tartalomjegyzék