A Kúria Kfv.37648/2018/9. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TERMÉSZETVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 38. §, (1) bek., 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet 9. §] Bírók: Sperka Kálmán, Sugár Tamás, Vitál-Eigner Beáta

A határozat elvi tartalma:

Védett természeti területen a nád aratásához természetvédelmi hatósági engedély szükséges. Az engedély kiadásának nem feltétele a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulása. A természetvédelmi hatósági engedély megszerzése nem elégséges a nádaratási tevékenység tényleges végzéséhez.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.37.648/2018/9.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos

Az alperes: alperes neve, mint az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség jogutódja

Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos

Az alperesi beavatkozó: Alperesi beavatkozó

Az alperesi beavatkozó képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda

A per tárgya: természetvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 22.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. január 29-én kelt 2.K.27.150/2017/20. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.150/2017/20. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és a beavatkozónak 30.000.- 30.000.- (harmincezer-harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az elsőfokú hatóság határozatában az alperesi beavatkozó (a továbbiakban: beavatkozó) kérelmére meghatározott soproni, fertőbozi, hidegségi, fertőhomoki és hegykői ingatlanokra a nád aratását és a nem aratható, elöregedett nád égetését, továbbá ebből a célból a fokozottan védett természeti területekre történő belépést engedélyezte. Felhívta a figyelmet, hogy az engedély csak a külön jogszabályokban nevesített engedélyek és az érintett területek vagyonkezelőinek hozzájárulásával együtt érvényes. A határozat rendelkező része 2.9. pontjában a hatóság meghatározta, hogy az egyes parcellákat teljes egészében le kell aratni. A "csemegéző aratás" - amikor a legsűrűbb, a legjobb műszaki tulajdonságú és a gém telepek számára legalkalmasabb zárt nádas foltokat kiaratják és a kiritkult részeket fennhagyják - tilos. Egy-egy helyrajzi szám max. 20%-a maradhat aratatlan. Az indokolás szerint a kérelemben szereplő területek védett, illetve fokozottan védett természeti területek, részei a Natura 2000 hálózatnak, különleges madárvédelmi és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 38. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az ilyen területeken a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a nád égetéséhez, irtásához és aratásához. A perbeli területek vagyonkezelője, a felperes előadta, hogy a kérelemmel nem ért egyet és nem kíván vagyonkezelői hozzájárulást adni.

[2] Az elsőfokú hatóság rögzítette, hogy a beavatkozóval szemben egy másik ügyben természetvédelmi bírságot szabtak ki, azonban ez nem akadálya az engedély kiadásának. A természetvédelmi hatóság hatásköre polgári jogi kérdésekre nem terjed ki, nincs jogszabályi alapja annak, hogy a tárgyi engedélyezési eljárásban szükséges a vagyonkezelői hozzájárulás beszerzése. A hatóság az irányadó bírói gyakorlatnak megfelelően kizárólag a természetvédelmi kérdések mérlegelésével jár el.

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a 2016. november 17-én kelt OKTF-KP/8972-7/2016. számú határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatta, annak 2.9. pontjában foglalt előírását törölte, egyebekben a határozatot helybenhagyta. Kifejtette, hogy a vagyonkezelői hozzájárulás megtagadásának polgári jogi relevanciái vannak. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 9. § (2) bekezdése a természetvédelmi hatóság engedélyéről szól, ezen belül az eljáró hatóság feladata egyedi előírásokkal a vízgazdálkodási követelmények érvényesítése. A Korm. rendelet 9. § (10) bekezdése szerinti terv hiányában nem tudható, hogy a természetvédelmi engedélyben szerepeltetett "legjobb műszaki adottságú nád" kifejezés mit takar és hol helyezkedik el. Az élőhelyek nem az ingatlan-nyilvántartási határokhoz igazodnak, azok védelme érdekében a 20%-os küszöb majdani viszonyítási alapja az üzemterv ismeretében kialakított egységre vonatkozhat. Ezért kellett a határozat 2.9. pontját törölnie a másodfokú hatóságnak.

A kereseti kérelem

[4] A felperes eljárási- és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát.

Az elsőfokú ítélet