120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet

a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §[1] A rendelet hatálya - a víziközművek kivételével - a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) hatálya alá tartozó vizek és vízilétesítmények körében az állami, önkormányzati tulajdonban álló vagy a vízügyi hatóság kijelölő döntése alapján állami üzemeltetésben és fenntartásban lévő, valamint a magántulajdonban lévő, de a vízügyi igazgatóság által fenntartott felszíni vizekre - vízfolyásokra, természetes tavakra, ezek medrére és partjára -, vízkárelhárítási vízilétesítményekre, vízkészletek átcsoportosítását szolgáló vízelosztó, többes rendeltetésű és a mezőgazdasági vízszolgáltató rendszerek vízilétesítményeire terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. fenntartás: a vizeken és a közcélú vízilétesítményeken végzett munka, amelyet a biztonságos üzemelés és a rendeltetésszerű használat érdekében rendszeresen vagy eseti jelleggel el kell végezni, beleértve az építmény, illőleg egyéb tárgyi eszköz alkotórészei lényeges elemeinek részleges cseréjét, valamint a vis maior következtében közvetlenül szükséges hibaelhárítást, továbbá ezzel közvetlenül összefüggésben más tárgyi eszközökön végzett bontást és helyreállítást;

2.[2] közérdekű fenntartás: a Vgtv.-ben meghatározott vízgazdálkodási feladatok ellátása érdekében az állami és az önkormányzati tulajdonban lévő vizek és közcélú vízilétesítmények, valamint a területi vízügyi hatóság kijelölő döntése alapján a vízügyi igazgatóság által üzemeltetett egyéb vizek és vízilétesítmények fenntartására, mint közfeladatra a központi és az önkormányzati költségvetésben biztosított pénzeszközből, illetve egyéb támogatásból megvalósuló tevékenység;

3. fenntartó: a vizek és a közcélú vízilétesítmények tulajdonjogából, a vízgazdálkodási közfeladat ezzel összefüggő ellátási kötelezettségéből eredő jogokat gyakorló, az 1. pontban meghatározott kötelezettségek teljesítésért felelős személy (így például tulajdonos, vagyonkezelő);

4. folyóban újonnan keletkezett sziget: a vízből állandóan kiemelkedő terület (szárazulat), amelyet a vízfolyás természetes módon (hordaléklerakódás) vagy mesterséges beavatkozás (folyószabályozás) hozott létre.

5.[3] tulajdonos: a tulajdonos, valamint - állami tulajdonban álló ingatlan esetében - az állami tulajdonban álló ingatlan felett jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorló személy vagy szervezet.

Általános rendelkezések

3. § (1)[4] Az állam a tulajdonában vagy kijelölő döntés alapján üzemeltetésében lévő, az önkormányzat a tulajdonában lévő, valamint a vízitársulat az önkormányzattól üzemeltetésre átvett vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartásáról olyan színvonalon és olyan mértékben kötelesek gondoskodni, amely lehetővé teszi a Vgtv.-ben meghatározott vízgazdálkodási közfeladataik ellátását.

(2) Az (1) bekezdésben érintett közfeladatok ellátásának szakmai követelményeit a jogszabályok, illetve a közcélú vízilétesítmények vízgazdálkodási célját, rendeltetését is rögzítő hatósági (vízjogi) engedélyek határozzák meg.

(3)[5] Az állami tulajdonban vagy kijelölő döntés alapján állami üzemeltetésben lévő, az önkormányzati tulajdonban lévő, valamint az önkormányzattól a vízitársulat által üzemeltetésre átvett vizek és 1. § szerinti vízilétesítmények fenntartása a Mellékletben felsorolt munkák rendszeres vagy az igénybevétel, elhasználódás mértéke szerinti, időszakos elvégzését jelenti.

(4) A fenntartó által elvégzett, de a közédekű fenntartás körébe nem tartozó fenntartás költségeit az abban érdekelt személyek, illetve az azt igénylők az e rendeletben foglaltak szerint a fenntartó részére kötelesek megtéríteni.

(5) A fenntartási többletköltségeket a (4) bekezdés szerint megállapított (megállapítható) érdekeltség arányában

a) vízilétesítmény fenntartásának összköltségeihez viszonyítva, vagy

b) a közérdek mértékét meghaladó költségekre figyelemmel kell megállapítani.

4. § (1) A közérdek mértékét meghaladó, illetve a fenntartással összefüggő vízimunka elvégzéséhez - a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedélyek mellett - a fenntartó hozzájárulása szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fenntartó és az igénylő a felmerülő munkákról és többletköltségekről, az ezzel kapcsolatos fizetési kötelezettség mértékéről, módjáról külön szerződésben állapodik meg.

(3)[6]

(4) A szerződésnek (megállapodásnak), a szerződésekre vonatkozó általános tartalmi követelmények mellett tartalmaznia kell

a) a fenntartó által ellátott vízgazdálkodási közfeladatot, valamint azt a tevékenységet (vízimunkát, vízilétesítményt, illetve vízhasználatot), amely a vízgazdálkodási közfeladatokban kifejezett közérdeken, illetve annak mértékén túl jelentkező igénnyel összefüggésben a felek megállapodásának tárgya;

b) a felmerülő, tervezett költséget, továbbá több igénylő esetén a fenntartási többletköltséggel kapcsolatos érdekeltség arányát;

c) az érdekeltség arányából következő, illetve a ténylegesen megállapítható fenntartási többletköltség mértékére (összegére) vonatkozó fizetési kötelezettség teljesítésének módját, határidejét.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti szerződésben a fenntartási többletköltséget és az ennek megfelelő költségviselés mértékét (összegét) évenként kell meghatározni.

(6) A szerződésben a felek kölcsönösen meghatározhatják azt a legkisebb igénybevételt, amely még nem eredményez fizetési kötelezettséget.

(7)[7] Amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó és fenntartási többletköltséggel járó tevékenység a közcélú vízilétesítmény meghatározott körű használatát célozza és eredményezi, a vízhasználati szolgalomra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell a vízilétesítmény használatával felmerült fenntartási többletköltségeket megállapítani.

Medrek és partok fenntartása

5. § (1) A partok védelmét szolgáló művek (partvédő művek) fenntartása a vízfolyás, természetes tó fenntartójának a feladata.

(2) A meder szabályozását és a partok védelmét szolgáló létesítmények fenntartásának kötelezettsége a közérdek mértékéig terjed. Az ezt meghaladó feladatokat - a feladatok ellátását - igénylőnek a kérelmére a fenntartó vagy a fenntartó hozzájárulásával az igénylő maga végezheti el.

(3) A mederszabályozási művek hatására keletkezett feliszapolódásokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátása a fenntartó feladata.

(4) A természetes úton létrejött, a parti ingatlan alkotórészévé vált feliszapolódásokkal (parti növedék) összefüggő - a meder részét már nem képező - területekről, közérdekű mederszabályozási munkák esetén a fenntartó a Vgtv. 25. § (2) bekezdésére figyelemmel rendelkezhet.

(5)[8] A (3) és (4) bekezdés szerinti feliszapolódások minősítéséről, eredetéről, illetve ebből következően a meder és a part találkozási vonalának - a partvonalnak - a meghatározásáról a területileg illetékes vízügyi hatóság határoz.

(6) A partok védelmére szolgáló munkák folytán ideiglenesen igénybe vett terület használatával összefüggő esetben [Vgtv. 25. § (1) bekezdés] a parti sávot és egyéb, korlátozottan hasznosítható területeket érintő rendelkezésekre figyelemmel (Vgtv. 24. §), jogellenes használat esetén a Vgtv. 24. és 25. §-aiban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(7) Amennyiben a közérdekű mederszabályozás eredményeként a korábban meghatározott partvonal módosul, a fenntartónak kezdeményezni kell annak ismételt megállapítását, illetve a meder részévé vált parti területeket a vízgazdálkodással összefüggő, művelés alól kivett - a vízfolyás, tó részét képező - területként kell nyilvántartani.

(8) A Vgtv. 20. § (3) bekezdés, valamint a 24. §-ból eredő parti ingatlanok és az egyéb, a törvényben meghatározott esetekben a korlátozottan hasznosíthatóság tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Az ezzel kapcsolatos feladatokról a fenntartó köteles gondoskodni.

A medrek használatával kapcsolatos rendelkezések

6. § (1)[9] A meder tulajdonosa a meder használatával összefüggésben - a közérdek, illetve a fenntartási szakfeladatok ellátásához fűződő követelmények sérelme nélkül - hozzájárulhat ahhoz, hogy a medret meghatározott vízilétesítmény (kikötői lekötőmű, móló az úszó móló kivételével, sólyapálya, partvédő művek, hullámtörő, energiatörő) elhelyezése céljából használják, ha azt más jogszabály nem korlátozza, illetve nem tiltja (a továbbiakban: mederhasználati vízilétesítmény).

(2)[10] A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítmények üzemeltetőjét az üzemeltetési hatósági engedély véglegessé válása napjától kezdődően a vízilétesítmény által igénybe vett terület mértékéig terjedően e rendelet erejénél fogva használati jog illeti meg (a továbbiakban: mederhasználati jog). A mederhasználati jog ingatlan-nyilvántartásba - használati jogként - történő bejegyzése érdekében a vízügyi hatóság az üzemeltetési engedély véglegessé válásáról értesíti az ingatlanügyi hatóságot.

(3)[11] A mederhasználati jog az üzemeltetési engedélyben meghatározott üzemeltetési időszakban áll fenn. Az üzemeltetési engedély meghosszabbítása esetén a mederhasználati jog a meghosszabbított üzemeltetési időszakra terjedően áll fenn a meghosszabbítást kimondó hatósági határozat véglegessé válásának napjától számítottan. Az üzemeltetési engedély lejártának napján vagy visszavonásának véglegessé válása napján a mederhasználati jog megszűnik. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett mederhasználati jogot annak megszűnésekor az ingatlanügyi hatóság a vízügyi hatóság megkeresésére törli. A vízügyi hatóság megkeresésén alapuló törléshez az üzemeltető hozzájárulására nincs szükség.

(4)[12] A mederhasználati jog jogosultja - jogszabályban meghatározott - ellenérték fizetésére köteles. A jogosultnak az üzemeltetési engedély meghosszabbítása esetén a meghosszabbított időszakra vonatkozó ellenérték fizetési kötelezettségére az (5) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(5)[13] A mederhasználati jog ellenértékét - a meder tulajdonosával kötött eltérő tartalmú megállapodás hiányában - a jogosult egy összegben, az üzemeltetési engedély véglegessé válásának napjától számított 30 napon belül köteles megfizetni a meder tulajdonosának.

(6)[14] A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítmény üzemeltetési engedélyét a hatóság köteles azonnali hatállyal visszavonni, ha

a) a mederhasználati jog jogosultja az (5) bekezdés szerinti egyösszegű ellenérték, vagy - megállapodásban meghatározott - részletfizetés esetén bármely részlet megfizetését nem teljesíti, vagy azzal 90 napot meghaladó késedelembe esik, vagy

b) a fennálló körülmények megváltozása következtében a meder, a természetes állóvíz (összességében vizek) rendeltetésszerű fenntartását, a vízgazdálkodási szakfeladatok vagy egyéb közérdekű munkák ellátását a mederben elhelyezett építmény akadályozza.

(7)[15] A mederhasználati jog megszűnésétől számított 90 napon belül a jogosult köteles a mederhasználati vízilétesítményt eltávolítani. Amennyiben a jogosult az eltávolítási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a meder tulajdonosa a jogosult költségére a vízilétesítményt eltávolíthatja. Az eltávolított létesítmény megőrzésére, tárolására a meder tulajdonosa nem köteles.

(8)[16] A mederhasználati jog jogosultja a fenntartónak a szakfeladatok ellátásával kapcsolatos tevékenységét akadályozás és kártalanítás nélkül köteles tűrni. A nemzeti vagyonba tartozó meder tulajdonosát, fenntartóját a víz hullámmozgásából, jegesedéséből, szélviharból a mederhasználati vízilétesítményben keletkezett károkért felelősség nem terheli.

(9) A meder kizárólag ásványi anyag kitermelésére irányuló igénybevétele esetén a fenntartónak figyelemmel kell kísérnie különösen azt, hogy a kotrás, illetve az ezzel járó egyéb tevékenység ne károsítsa vagy ne veszélyeztesse

a) a hajózható folyókon a hajóutat;

b) a meglévő szabályozási és egyéb műveket, különösen az árvízvédelmi művek biztonságát;

c)[17] a partok állékonyságát, valamint a hullámtérre, a parti sáv használatára vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerinti vízgazdálkodási (fenntartási) szakfeladatok ellátását;

d) élővilág-védelmi szempontból a parti sáv élővilágát, valamint a halak ívó- és táplálkozó helyeit.

e)[18] a kulturális örökségi értékeket.

(10)[19] A közcélú fenntartás során a mederből kitermelt ásványi anyag nem vízgazdálkodási célú hasznosítása, vagy értékesítése esetén a bányajáradékot a hasznosító vagy a vevő fizeti meg.

Árvízvédelmi töltések

7. § (1) A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné.

(2) Az árvízvédelmi töltésen és az (1) bekezdésben meghatározott védősávon belül a fenntartó hozzájárulása szükséges különösen a járműközlekedéshez, kivéve a kerékpárral való közlekedést, állatok legeltetéséhez, hajtásához - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -, anyagok ideiglenes tárolásához.

(3) A fenntartó a (2) bekezdésben említett hozzájárulást a használattal arányos, a fenntartási költségek részleges ellentételezését szolgáló díj megfizetéséhez kötheti.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések megszegése esetén a fenntartó, a jogellenes magatartás jellegétől függően köteles

a) intézkedés végett az arra hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervet megkeresni, illetve

b) bírósági úton eljárni annak érdekében, hogy a megsértett alanyi jogot a bíróság állítsa helyre, illetve a jogellenesen eljárót az attól való tartózkodásra vagy meghatározott magatartásra kötelezze,

c) szabálysértési eljárás megindítását kezdeményezni, ha annak feltételei fennállnak.

(5) Árvízvédelmi töltésen vezetett közút, vasút, kerékpárút esetén e rendeletben foglaltakat a közös rendeltetésnek megfelelően, az árvízvédelmi biztonság figyelembevételével kell alkalmazni.

A fenntartással kapcsolatos egyéb feladatok

8. § (1) A vizek és vízilétesítmények fenntartásával kapcsolatos egyéb feladatok körében a fenntartó

a)[20] nyilvántartja az állami és az önkormányzati tulajdonban lévő, valamint a területi vízügyi hatóság kijelölő döntése alapján üzemeltetett egyéb vizeket, azok medrét képező területeket, továbbá a meder részét nem képező parti földrészleteket;

b) szükség esetén gondoskodik az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területként nyilvántartott vizek medrét vagy azok partját érintő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel kapcsolatos feladatokkal, továbbá a földrészleteken fennálló - a fenntartási feladatokkal összefüggő, a Vgtv. 20. § (3) bekezdésében, 23. és 24., valamint a 27. §-ban meghatározott - korlátozásokkal járó jogok és tények bejegyzéséről, illetve bejegyeztetéséről.

(2) Az (1) bekezdésben érintett feladatokkal összefüggésben a fenntartó:

a) a meder és a part találkozási vonalának módosulása esetén - a változást megalapozó jogcímre figyelemmel - elkészíti az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges munkarészeket, szükség esetén gondoskodik a part vonalának a természetben történő kitűzéséről;

b) indokolt esetben - különösen jogellenes beavatkozás esetén, saját ellenőrzése alapján - intézkedés végett megkeresi a hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervet, és kezdeményezi az eredeti állapot helyreállítását vagy ha az elbontás nem indokolt, a partvonal megállapítását (módosítását);

c)[21] a meder jogellenes igénybevétele, feltöltése esetén az eredeti állapot visszaállítására irányuló végleges közigazgatási hatósági határozat, illetve jogerős bírósági döntés alapján - ha a munkák elvégzésére más személy nem kötelezhető - ellátja a végrehajtás műveleti (operatív) feladatait.

(3)[22] Amennyiben a jogellenes feltöltést végző személye ismeretlen, a fenntartónak a fennmaradásra vagy az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó, az eljárást megindító javaslata alapján, valamint a területileg illetékes önkormányzat véleményére figyelemmel a vízügyi hatóság határoz a partvonal ismételt megállapításáról vagy ennek hiányában a feltöltött terület megszüntetéséről, a meder eredeti állapotának helyreállításáról.

(4)[23] A (3) bekezdésben érintett hatáskörben eljárva, a vízügyi hatóság a partvonal ismételt megállapítására irányuló, elutasító döntésében kötelezi a fenntartót a (2) bekezdés a) pontja szerint feltöltött terület megszüntetésére, illetve az eredeti állapot visszaállítására.

(5) A feltöltés fennmaradása esetén a fenntartó elkészíti az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges dokumentációt.

(6)[24] Az ingatlan-nyilvántartási változás és átvezetés alapja a végleges partvonal-megállapító határozat, amelynek alapján - figyelemmel a (5) bekezdés szerinti dokumentációra - az illetékes ingatlanügyi hatóság az eddig mederként nyilvántartott területet a változás átvezetésével, rendeltetésének, illetve a hasznosításnak megfelelő művelési ágban tartja nyilván.

(7) Az ingatlan-nyilvántartási átvezetés után a meder részét már nem képező parti területeken - ha annak tulajdonosa és a vagyonkezelő személye megegyezik a meder tulajdonosával - a fenntartó gondoskodik a földrészletek (parti területek) jogszabálynak megfelelő, rendeltetésszerű hasznosításáról.

(8) Amennyiben a jogellenes és káros mederfeltöltés kapcsán az eredeti mederállapot helyreállítása iránt kell intézkedni, az ehhez szükséges vízimunkát a fenntartó a (3) bekezdésben érintett döntésre figyelemmel, illetve vízjogi engedély alapján végzi el.

Nádasok

9. § (1) Az állam tulajdonában álló természetes vizek medrében, valamint a csatlakozó szárazulatokon található nádas területeken, a vízminőség védelmét is szolgáló nádgazdálkodási feladatok keretében, a meder fenntartója gondoskodik:[25]

a) a vizek medrében lévő nádasok vízminőség-védelmi és partvédelmi szempontokra is figyelemmel kialakított minősítéséről, illetve a terület ennek megfelelő osztályba sorolásáról;

b) az a) pont szerint minősített (osztályba sorolt) területek nádállományának hasznosításáról, megóvásáról, szükség szerint rehabilitációjáról.

(2) A nádasok (1) bekezdés a) pontjában érintett minősítésénél az ipari (építési), mezőgazdasági vagy egyéb célra történő hasznosíthatóságot, valamint a terület jellegét (zárt állomány, ritka, szabdalt) a környezettel, a természetvédelemmel, valamint a partvédelemmel összefüggő jelentőségét, a vízminőségre gyakorolt kedvező, illetőleg kedvezőtlen hatását kell figyelembe venni.

(3)[26] Az állam tulajdonában álló vizek medrében és azok csatlakozó szárazulatain nádaratás, nádégetés és nádirtás csak a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulásával végezhető.

(4) Azokon a vizeken, amelyek nem az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonban állnak, a rendeletnek megfelelő nádgazdálkodásról a vizek, illetve a meder tulajdonosa köteles gondoskodni.

(5)[27] A nádaratás csak vegetációs időn kívül és csak úgy végezhető, hogy a nádas termőképessége és állománya ne károsodjon. A nádas égetése csak kivételesen, a környezetvédelmi és természetvédelmi és egyéb jogszabályok előírásaira figyelemmel, illetve a jogszabály szerint szükséges hatósági engedélyekkel végezhető.

(6)[28] Az (5) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásra természeti, illetve védett természeti területen a természetvédelmi hatóság, egyéb területeken a területileg illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala rendelkezik hatáskörrel, amennyiben arról kormányrendelet másként nem rendelkezik.

(7)[29] Védett és egyéb természeti területeken - a környezetvédelmi és vízgazdálkodási követelmények mellett - a nádgazdálkodás csak a természet védelméről szóló külön jogszabályban meghatározott előírások szerint, a természetvédelmi hatóság engedélyével folytatható.

(8) Olyan védett természeti területeken, ahol védett növények találhatók, gépi nádaratás, közlekedés és egyéb gazdasági tevékenység nem folytatható, illetve a természetvédelmi hatóság - ha az a természetvédelmi érdekekkel nem ellentétes -, a tevékenységet kivételesen és egyedi vizsgálat alapján engedélyezheti.

(9) Természetvédelmi okból, a természetvédelmi hatóság kijelölése szerint, megfelelő nagyságú - 1-3 éves (avas) - nádasokat kell hagyni, amelyek csak vágásforgó-szerűen arathatók.

(10) A nádasokra a fenntartó - a természetvédelmi hatóság egyetértésével - üzemeltetési tervet készít, amelyben meg kell határozni a nádgazdálkodással érintett területeket, valamint a nádasok e rendelet szerinti minősítését és a minőséggel kapcsolatos gazdasági és egyéb feladatokat.

(11) A minősítést szükség szerint, de legalább ötévenként kell elvégezni.

(12) E rendeletben meghatározott és a természetvédelmi érdekekkel összefüggő rendelkezések megtartását, ideértve a környezet-, természet- és vízminőségvédelmi szempontok figyelembevételével elkészített minősítést, a természetvédelmi és a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi.

A települési vízrendezéssel összefüggő fenntartói feladatok

10. § (1) A települési vízrendezési feladatok körében a fenntartó

a) a természetes vízfolyások és belvízcsatornák,

b) a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok,

c) a zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák,

d) a tározók, záportározók, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak

fenntartásával gondoskodik arról, hogy azok az önkormányzat jogszabályban meghatározott, helyi vízkárelhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során, a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek.

(2) A fenntartási feladatok során - ideértve a melléklet szerinti munkákat is - gondoskodni kell különösen

a) a vízfolyás- és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról (így például kaszálás, iszapolás);

b) az elfajult medrek helyreállításáról;

c) a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról;

d) kapubejárók alatti csőátereszek tisztán tartásáról;

e) a tározótér feliszapolódásának eltávolításáról.

A vízgazdálkodási társulatokat érintő rendelkezések

11. §[30]

Záró rendelkezések

12. § (1)[31] A közcélú vízilétesítményekre, vízimunkákra és vízhasználatokra vonatkozó külön jogszabály alapján végzett vízügyi hatósági ellenőrzés során - a jogszabályban meghatározott egyéb szempontok mellett - vizsgálni kell:[32]

a) a vízjogi engedély alapján gyakorolt vízhasználatnak, üzemeltetett közcélú vízilétesítménynek, illetve elvégzett vízimunkának az állam vízgazdálkodási feladataival kapcsolatos és a közérdek mértékig terjedő vízgazdálkodási célját, rendeltetését;

b) az a) pontban érintett hatósági engedély szerint végzett tevékenységgel összefüggésben azt, hogy a vizek, illetőleg közcélú vízilétesítmények vízjogi engedély alapján, más személyek részéről történő igénybevétele a közérdek mértékében kifejezett vízgazdálkodási rendeltetésen, célon túl, igényel-e fenntartási többletmunkát;

c) a Vgtv. 8. § (1) bekezdésére figyelemmel és e rendelet 4. §-a szerinti esetben a fenntartó hozzájárulását, illetve a felek ezzel összefüggő írásba foglalt megállapodását.

(2)[33] Az (1) bekezdésben érintett felülvizsgálatot a vízügyi hatósági ellenőrzés keretében végzett ellenőrzések során - az adott felügyeleti kategóriára figyelemmel - folyamatosan, de legkésőbb e rendelet hatálybalépéstől számított két éven belül kell elvégezni.

13. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy a partvonal megállapításával kapcsolatos rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2)[34] A nemzeti vagyonnal összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 242/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód Kr.) megállapított 6. § (1)-(8) bekezdésének rendelkezéseit a Mód Kr. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni, e rendelkezések a Mód Kr. hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket nem érintik, azokat a Mód Kr. hatálybalépését megelőzően megkötött szerződésekre nem kell alkalmazni.

(3)[35]

(4)[36]

(5)[37]

(6)[38]

14. § (1)[39]

(2) Amennyiben a vizek vagy a közcélú vízilétesítmények a közérdek mértékét meghaladó, illetve a közfeladatok körébe nem tartozó igénybevétele - az ahhoz egyébként szükséges - vízjogi engedély nélkül történik, de a fennmaradási engedély megadható, e rendelet 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételt is teljesíteni kell.

(3) Az R. 8. §-ának e rendelettel kiegészített rendelkezései körében a jogellenes feltöltés jogkövetkezményeinek alkalmazására vonatkozó rendelkezések e rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben alkalmazhatók.

15. §[40]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelethez

A közcélú vizekkel és vízkárelhárítási vízilétesítményekkel kapcsolatos fenntartási munkák

I. Árvízvédelmi művek

1. Árvízvédelmi töltés, ellennyomó medencék és azok vízelvezető csatornái, szorítógátak, fakadóvíz-elvezető csatornák karbantartása:

- koronadomborítás,

- a rézsűhajlás kialakítása a védelmi terv szerinti eredeti méretre,

- burkolatok hibáinak megszüntetése, legfeljebb 100 m hosszú szakaszon azok cseréje,

- tartalékdepónia és kitérő pótlása,

- gyeptakaró ápolása: kaszálás évenként legalább kétszer, gyomtalanítás, felülvetés, újravetés, öntözés,

- ellennyomó medencék vízelvezető csatornáinak és a fakadóvíz-elvezető csatornák gaztalanítása, kotrása,

- rágcsálók írtása,

- hóeltakarítás.

2. Töltéstartozékok (így például sorompók, lépcsők, vízmércék, rámpák, szelvénykövek, VO-kövek, kisajátítási kövek, KRESZ és egyéb táblák) karbantartása, cseréje, megszüntetése.

3. Árvízvédelmi fal, árvízkapu és egyéb árvízvédelmi műtárgyak hibáinak kijavítása, az engedélyezési terv szerinti állapotának a fenntartása, azokban az állagromlás miatt szükséges munkák:

- elzáró, felhúzó és mozgató szerkezetek cseréje,

- kiüregelődések, szivárgások megszüntetése,

- burkolatok, szárnyfalak helyreállítása, részleges átépítése,

- jegesedés eltávolítása.

4. A töltésben, árvízvédelmi falban, illetőleg azok altalajában bekövetkezett állagromlás miatt szükséges, az eredeti védőképesség elérését szolgáló munkák, így különösen:

- magassági hiányok megszüntetése,

- szivárgások szabályozása, megszüntetése,

- vízzáró rézsűvédelem,

- anyaggödrök, kopolyák betöltése.

5. A töltés menti - hullámtéri és mentett oldali - védősáv kialakítása:

terepegyengetés, fedőréteghiányok megszüntetése, vízelvezetés, gyepápolás, fák, bokrok kivágása.

II. Folyó- és tószabályozási művek, folyómedrek

1. Kő és egyéb anyagú művek és tartozékaik karbantartása, kiegészítése.

2. A folyók, tavak és hajózható csatornák medrében keletkezett feliszapolódás eltávolítása.

3. Vízinövényzet szabályozása [67/1998. (IV. 3.) Korm. r.].

4. Elavult partvédő művek helyi jellegű nyomvonal kiigazítása, legfeljebb 200 m hosszúságban.

5. Az árvíz és a jég levonulását, valamint a hajóútban a víziközlekedést akadályozó mederakadályok eltávolítása.

6. A parti sávok kialakítása, fák, tuskók eltávolítása, terepegyengetés.

7. A hajóút parti és úszó kitűző jelei láthatóságának, működőképességének biztosítása, azok cseréje, és a vízállás változása vagy a meder módosulása esetén az esetleges áthelyezése.

III. Vízfolyások, csatornák, tározók[41]

1. A medreknek az engedélyezési terv szerinti rendezett állapota kialakításának keretében:

1.1. a feliszapolódások eltávolítása,

1.2. rézsűcsúszás, kagylósodás, mederrongálódások megszüntetése,

1.3. gaztalanítás, kaszálás a csatorna rendeltetésétől függően évenként legalább egyszer vagy kétszer,

1.4. a medreket kísérő töltések engedélyezési terv szerinti helyreállítása, tartozékainak karbantartása, cseréje, pótlása,

1.5. műtárgyakkal kapcsolatos munkák az I. fejezet 3. pontja szerint,

1.6. a mederben, valamint a parti sávban fák, cserjék kivágása,

1.7. gyepápolás: kaszálás, gyomtalanítás, felülvetés, újravetés,

1.8. tartozékok karbantartása az I. fejezet 2. pontja szerint,

1.9. a műtárgyaknál, a különféle keresztezéseknél és a mederből az uszadék eltávolítása,

1.10. hó- és jégeltávolítás,

1.11. a parti sávok kialakítása,

1.12. vízfolyás, csatorna nyomvonal korrekciója, 1 km hosszig,

1.13. nádkaszálás, vízinövényzet-szabályozás,

1.14. üzemi vízszint előállítása, fenntartása,

1.15. kettősműködésű csatornák, illetve öntözőcsatornák belvízelvezetésre történő igénybevételét követően a meder átmosásának biztosítása,

1.16. az állami tulajdonban lévő vízilétesítményeknél - a vízgazdálkodási közfeladatok ellátásához szükséges - a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló kormányrendelet szerinti, a vizek, vízilétesítmények állapotának feltárását, valamint állapotuk értékelését szolgáló monitoringadatok gyűjtése.

IV. Szivattyútelepek, szivattyúállások, zsilipek

1. Mélyépítési szerkezetek (szívó- és nyomóakna, nyomócső, gravitációs cső, alépítmény, burkolatok) anyagszerkezeti hibáinak javítása, részleges átépítése, iszap eltávolítása.

2. Nyomáspróbák elvégzése.

3. Gépészeti és villamos berendezések (szivattyúk, motorok, transzformátorok, gerebek, csövek, segédberendezések, szerelvények, automaták) működőképességének biztosítása, javítása, egyes alkotóelemeinek cseréje.

4. Korrózióvédelem.

5. Az öntözőrendszerek és felszíni vízelvezető főcsatornák fővízkivételénél, valamint a vízátadó helyeken a vízmennyiség mérése a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendelet szerinti módon és a mérési eredmények nyilvántartása.[42]

V. Hírközlő és adatgyűjtő rendszerek

1. A légvezetékes, lég- és földkábeles hálózatok, távközlő berendezések (alközpontok, átviteltechnikai berendezések, távbeszélő készülékek, faxok és mobil telefonok), az URH rádióhálózat állomásai (tornyok, antennatartók, antennák, épületek, konténerek és készülékek) működőképességének biztosítása, javítása.

2. Hagyományos és távjelző vízmércék, távmérő és távbeszélő berendezések (modemek, URH rádiókészülékek, mobil telefonok) működőképességének fenntartása, javítása.

3. Számítástechnikai berendezések (számítógépek, nyomtatók és tartozékai) és helyi számítógép-hálózatok (szerverek, routerek, bridgek, modemek, HUB-k és csatlakozók) működőképességének biztosítása, javítása.

VI. Műszaki tervezés

Fenntartási munkák műszaki terveinek elkészítése, ezekhez állapotfelvételek, térképek készítése.