1154/B/2005. AB határozat

jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 221. §-a, 222. §-a és 223. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

1. Az indítványozó szerint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) "államtitoksértés", "szolgálati titoksértés" és "államtitoksértés feljelentésének elmulasztása" tényállásokat meghatározó 221., 222. és 223. §-ai alkotmányellenesek, mivel ellentétesek az Alkotmány 61. §-ában meghatározott véleménynyilvánítás szabadságával. Az indítványozó hivatkozott arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága kitüntetett alapjog, amely csak abban az esetben korlátozható, ha más alapjog vagy szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érdek védelme más módon nem érhető el.

2. Az indítványozó kifogásolta, hogy az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) az államtitok és a szolgálati titok fogalmát túl általánosan, a minősítők körét pedig túl szélesen határozza meg, ezáltal az államtitok és a szolgálati titok megsértésének büntetőjogi szankcionálása "veszélyes fegyver" az egyénnel szemben. Az indítványozó sze rint a túl széles minősítői kör következtében bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy a legnagyobb gondosság mellett sem lehet tudomása a titkos minősítésről, de ennek ellenére büntetőeljárás indul vele szemben - ami sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésben meghatározott jogállamiság elvét.

3. Az indítványozó kifogásolta továbbá, hogy az államtitoksértés és a szolgálati titoksértés bűncselekményei nem speciális alanyúak, azt nem csupán a titokbirtokosok követhetik el, hanem azok is, akik a birtokukba került információ ellenőrzésétől is el vannak zárva. Az indítványozó szerint mindez sérti az Alkotmány 54. §-ában meghatározott emberi méltóságot.

4. Az indítványozó meglátása szerint, a törvényi tényállás hiányossága, hogy nem vizsgálja, hogy a titoksértés okoz-e kárt, ezáltal sérül az arányosság követelménye. Az indítványozó kifogásolta azt is, hogy a Btk. vonatkozó rendelkezései azonos módon büntetik az államtitok megszerzését és felhasználását, a két elkövetési magatartás közötti különbség ellenére. Az indítványozó mindezeket az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, valamint a 8. § (2) bekezdésébe ütközőnek tekinti.

5. Az indítványozó szerint a Btk. 221., 222. és 223. §-ai sértik továbbá az Alkotmány 55. §-ában meghatározott szabadságot és személyi biztonságot és a 60. §-ban meghatározott lelkiismereti szabadságot.

6. Az indítványozó kérte továbbá a Btk. 223. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését a Btk. 221. és 222. §-ai esetében hivatkozott alkotmányhelyek alapján, nem jelölt meg azonban semmilyen alkotmányos összefüggést a hivatkozott rendelkezések és a Btk. 223. §-a között.

II.

1. Az Alkotmány hivatkozott szabályai szerint:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (...)

8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. (...)

54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.

(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. (...)

55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. (... )

60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. (...)

61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze."

2. A Btk. kifogásolt rendelkezései:

"221. § (1) Aki

a) az államtitkot jogosulatlanul megszerzi,

b) a tudomására, illetőleg a birtokába jutott államtitkot jogosulatlanul felhasználja, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé vagy illetékes személy részére hozzáférhetetlenné teszi, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az államtitoksértést különösen fontos államtitokra, vagy súlyos hátrányt okozva követik el,

b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az államtitok illetéktelen külföldi személy részére válik hozzáférhetővé.

(3) Aki az államtitoksértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig, a (2) bekezdés eseteiben, az ott írt megkülönböztetés szerint, két évig, illetőleg öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott államtitoksértésre irányuló előkészületet követ el, az ott írt megkülönböztetés szerint bűntett miatt három évig, illetőleg öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

222. § (1) Aki

a) a szolgálati titkot jogosulatlanul megszerzi,

b) a tudomására, illetőleg a birtokába jutott szolgálati titkot jogosulatlanul felhasználja, vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos hátrányt okoz.

(3) A büntetés

a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény következtében a szolgálati titok,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény következtében a katonai szolgálati titok

illetéktelen külföldi személy részére hozzáférhetővé válik.

223. § (1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy

a) államtitoksértés elkövetése készül,

b) még le nem leplezett szándékos államtitoksértést követtek el,

és erről a hatóságnak - mihelyt teheti - nem tesz jelentést, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés alapján az elkövető hozzátartozója nem büntethető."

3. A Ttv. szabályai sze rint:

"3. § (1) Államtitok az az adat, amely e törvény 1. számú mellékletében (a továbbiakban: államtitokkör) meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a minősítési eljárás alapján a minősítő megállapította, hogy az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele közvetlenül sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit.

(2) Az államtitok érvényességi idejét legfeljebb az e törvény mellékletét képező államtitokköri jegyzékben titokfajtánként megállapított időtartamig a minősítő állapítja meg. A 2. § (1) bekezdése 2. pontjának c) alpontjában meghatározott minősített adat esetében az érvényességi idő egy ízben annak lejártakor meghosszabbítható. Az államtitok érvényességi ideje 90 évnél hosszabb nem lehet.

4. § (1) Szolgálati titok az e törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint minősítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe (a továbbiakban: szolgálati titokkör) tartozó adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását, és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit hátrányosan érinti.

(2) Nem lehet szolgálati titokká minősíteni az Avtv. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott típusú adatfajták körébe tartozó adatot.

(3) A szolgálati titok érvényességi ideje az adat minősítésétől számított legfeljebb 20 év lehet.

(4) A szolgálati titokkör megállapítása során ki kell kérni az adatvédelmi biztos véleményét. A szolgálati titokkört a Magyar Közlönyben kell közzétenni. A szolgálati titokköri jegyzéket az ügyészségek esetén a legfőbb ügyész, a külképviseletek esetén a külügyminiszter, a 6. § (1) bekezdésének t) pontjában felhatalmazottak esetén a honvédelmi miniszter készíti el, és teszi közzé."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1.1. A véleménynyilvánítás szabadsága és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés joga az Alkotmány 61. §-ában foglalt alkotmányos alapjog. Az Alkotmánybíróság a 32/1992. (V. 29.) AB határozatban megállapította, hogy "a közérdekű információhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését. A közügyek bonyolultsága miatt a közhatalmi döntésalkotásra, az ügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet hatékony, ha az illetékes szervek felfedik a szükséges információt" (ABH 1992, 182, 183-184.). A közérdekű adatokhoz való hozzáférés, illetve azok szabad terjesztése megteremti az állampolgárok számára a közigazgatás átláthatóságát, ami a demokratizmus egyik legfontosabb jellemzője.

Az Alkotmány 61. §-ában meghatározott szabadság az Alkotmány 8. § (2) bekezdés alapján és garanciái megtartása mellett korlátozható.

Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy "az államtitok és szolgálati titok védelméhez a Magyar Köztársaságnak valós érdekei fűződnek" [elsőként: 25/1991. (V. 18.) AB határozat, ABH. 1991, 414, 418.], továbbá, hogy "az Alkotmánybíróság [...] a véleménynyilvánítási és sajtószabadság alkotmányosan elfogadható korlátjaként ismeri el a nemzetbiztonság védelmét és az államtitok közlésének megakadályozását" [13/2001. (V. 14.) AB határozat, ABH. 2001, 177, 196.].

A nemzetbiztonsághoz, az államtitok közlésének megakadályozásához tehát a Magyar Köztársaságnak olyan elismert érdeke fűződik, amely alapul szolgálhat az Alkotmány 61. §-ának korlátozására. Mind a Ttv. 3. §-ában meghatározott államtitok, mind a 4. §-ban meghatározott szolgálati titok ezt a célt szolgálja; az előbbi közvetlen jelleggel, az utóbbi közvetett formában, az állami szerv eljárásának, befolyástól mentes gyakorlásának biztosításán keresztül.

1.2. Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy alkotmányosan elfogadható-e, hogy az államtitok és a szolgálati titok védelmét az állam a büntetőjog eszközrendszerén keresztül is védi. Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy a büntetőjogi legalitásnak, azaz a bűncselekménnyé nyilvánításnak és büntetéssel fenyegetésnek alkotmányos indokon kell alapulnia: szükségesnek, arányosnak és végső soron igénybe vettnek kell lennie [18/2000. (VI. 6.) AB határozat, ABH. 2000, 117, 120. valamint 11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 77, 87.].

A fentiekre tekintettel az államtitok és a szolgálati titok büntetőjogi védelme nem jelenti az Alkotmány 61. §-ának az Alkotmány 8. § (2) bekezdésébe ütköző korlátozását, mert a szankcionálás szükséges a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekei védelme érdekében, továbbá a Btk. 221. és 222. §-ai-ban meghatározott tényállások - az 1.1. pontban foglaltakra figyelemmel - összeegyeztethetőek a büntetőjog ultima ratio jellegével.

2. Az indítványozó hivatkozott arra, hogy a Ttv. túl általánosan határozza meg a minősítők körét, amelyben az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogállamiság sérelmét látja.

Az Alkotmánybíróság a 12/2004. (IV. 7.) AB határozatban, amely a szolgálati titokká történő minősítéssel is foglalkozott, megállapította, hogy a Ttv. nem utalja az állami szervek diszkrecionális jogkörébe a szolgálati titokká minősítést [ABH 2004, 217, 224.]. Mind államtitok, mind szolgálati titok esetében a minősítéshez anyagi jogi és eljárási feltételek teljesítése szükséges. Az államtitok esetében anyagi jogi feltétel, hogy csak a Ttv. I. mellékletében (államtitokköri jegyzék) meghatározott adatokat lehet titkosnak minősíteni, szolgálati titok esetében pedig az a Ttv. 4. § (2) bekezdésben meghatározott tilalom érvényesül, miszerint nem lehet szolgálati titokká nyilvánítani a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat.

Az államtitok és a szolgálati titok eljárási feltételeit a Ttv. 6-10. §-ai rögzítik, amelyek meghatározzák a minősítésre jogosultak körét, a minősítési eljárást és a minősítés felülvizsgálatának rendjét.

A tételes szabályozásra tekintettel az Alkotmánybíróság nem állapítja meg az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmét.

3. Az indítványozó kifogásolta, hogy a Btk. 221. és 222. §-aiban meghatározott tényállásokat nem csak a titokbirtokosok valósíthatják meg, továbbá, hogy a tényállások egyformán büntetik a titok megszerzését és felhasználását - mindezekben az indítványozó az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében meghatározott emberi méltóság sérelmét látja.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nincs alkotmányjogilag értékelhető összefüggés az Alkotmány 54. § (1) bekezdése és a Btk. 221. és 222. §-ai között.

4. Az Alkotmánybíróság szerint az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében meghatározott véleménynyilvánítási szabadság és aközött, hogy a Btk. 221. és 222. §-ban meghatározott bűncselekményeknek nem tényállási eleme a kár bekövetkezte, szintén nincs alkotmányjogilag értékelhető összefüggés. A "súlyos hátrány" bekövetkezte mind az államtitoksértés, mind a szolgálati titoksértés esetében minősítő körülmény, a jogalkotó tehát figyelembe veszi, hogy a titoksértés milyen következményekkel jár.

Mivel azonban a Btk. 221. és 222. §-ai magát az államtitkot, illetve a szolgálati titkot védik, és nem azt az objektumot, személyt, eszközt stb., amit a titok véd, nem alkotmányellenes, hogy a fenti bűncselekmények immateriálisak.

5. Az indítványozó hivatkozott végül az elidegeníthetetlen jogok elismerésére és védelmére, a szabadságra és a személyi biztonságra, valamint a lelkiismereti szabadságra. Az Alkotmánybíróság azonban ebben az esetben sem lát alkotmányjogilag értékelhető összefüggést az Alkotmány 55. §-a, illetve 60. §-a és a Btk. 221. és 222. §-ai között.

A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Btk. 221. és 222. §-ai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

6. Az indítványozó - tartalmilag - a Btk. 221. és 222. §-aiban meghatározott alaptényállásokkal való szoros kapcsolat miatt kérte a Btk. 223. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Mivel azonban az Alkotmánybíróság nem állapította meg az államtitoksértés és szolgálati titoksértés bűncselekmények alkotmányellenességét, ezért a Btk. 223. §-át támadó indítványt is elutasította.

Budapest, 2006. október 3.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró