32/2015. (XII. 23.) ORFK utasítás

a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés igénylésének eljárási szabályairól

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés igénylésének szabályozására kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya kiterjed az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre.

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

1. A költségtérítés igénylésének szabályai

2. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a napi munkába járási, illetve hazautazási (a továbbiakban együtt: munkába járás) költségtérítés engedélyezését az 1. és 2. melléklet szerinti kérelem 1 példányban történő kitöltésével a legalább osztályvezető besorolású vezetőnél (a továbbiakban: vezető) kell kezdeményezni.

3. A munkába járással kapcsolatos költségek megtérítésére csak a hiánytalanul kitöltött, a vezető által aláírt és - ahol szükséges - pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott mellékletek alapján kerülhet sor.

4. Nem jogosult a hazautazással kapcsolatos költségek megtérítésére az, aki részére a munkáltató

a) a bérleti díj, albérleti díj és operatív lízingdíj hozzájárulás, valamint a lakhatási támogatás folyósításának szabályairól szóló 16/2013. (IV. 24.) ORFK utasítás alapján bérleti díj, albérleti díj, illetve operatív lízingdíj hozzájárulást folyósít;

b) belügyi rendelkezésű lakást biztosít, és az erről szóló megállapodásban a jogosult vállalta, hogy a belügyi rendelkezésű lakásban életvitelszerűen tartózkodik.

5. A gépjárművel történő munkába járáshoz a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott költségtérítés igénybevétele a Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott esetkörök fennállásának hiányában is engedélyezhető, ha a munkáltatót terhelő költségtérítés összege alacsonyabb, mint a közösségi közlekedés igénybevétele esetén a Korm. rendelet 3. § (2)-(3) bekezdése alapján számított költségtérítés összege. Abban az esetben, ha a munkáltatót terhelő költségtérítés összege magasabb, mint a közösségi közlekedés igénybevétele esetén a Korm. rendelet 3. § (2)-(3) bekezdése alapján számított költségtérítés összege, akkor a költségtérítés legfeljebb ezen összeg erejéig engedélyezhető. Az e pont szerinti kérelem benyújtása esetén az 1. és 2. melléklet szerinti nyilatkozatban a költségek bemutatására is ki kell térni.[1]

6. Amennyiben a kérelmező a költségtérítést a bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermekére tekintettel igényli, úgy a 3. melléklet szerinti nyilatkozatot is be kell nyújtania a hozzá kapcsolódó intézménylátogatási igazolással együtt.[2]

7. Amennyiben az 1. és 2. melléklet szerinti kérelem a Korm. rendeletben meghatározottaknak megfelel, a vezető azt aláírásával igazolja, és pénzügyi ellenjegyzésre megküldi a gazdasági szakszolgálat részére.

8. Az 1. és 2. melléklet vezetői aláírással és pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott eredeti példánya a pénzügyi szervezeti elemet, 1-1 - a pénzügyi szervezeti elem által készített - másolati példánya a kérelmezőt és a 4-5. mellékletek aláírására jogosult vezetőt illeti.

9. Az 1., 2. és 3. mellékletet az abban foglaltak megváltozása esetén legkésőbb a változást követő 8 napon belül a vezetőnél újra be kell nyújtani.

2. A költségtérítés elszámolásának szabályai

10. A munkába járás költségét igazoló bérletet, menetjegyeket a 4. és 5. melléklet szerinti elszámolás alapján a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell leadni 1 eredeti példányban a szervezeti egység anyagi-pénzügyi feladatokat ellátó munkatársának.

11. A 4. és 5. melléklet szerinti elszámolásban feltüntetett adatokat - annak aláírása előtt - a vezető összeveti a munkavégzés adataival, majd az aláírást követően a gazdasági szakszolgálatnak továbbítja a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig.

12. A 4. és 5. melléklet szerinti elszámolások aláírását és a hozzájuk kapcsolódó ellenőrzést a vezető döntése alapján a szolgálatvezénylésre jogosult személy (pl. szolgálatparancsnok) is elvégezheti.

13. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott menetjegy árának - a Korm. rendelet 3. § (2)-(3) bekezdésében foglalt mértékének megfelelő összeg - megtérítésével egyidejűleg a munkáltató megtéríti

a) az IC pót- és helyjegy;

b) a gyorsvonati pótjegy;

c) a menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton igénybe vett pótjegy

árának a Korm. rendelet 3. § (2)-(3) bekezdésében foglalt mértékének megfelelő összeget is.

14. Havi bérlet összegét időarányosan kell megtéríteni, ha az igénylő a havi kötelezően ledolgozandó munkaidő felénél kevesebb napot dolgozott. Amennyiben a bérlet megvásárlását követően a tárgyhónapban előre nem látható körülmény - így különösen betegség vagy átrendelés - következett be, vagy a munkával töltött napok száma az előre nem tervezhető túlszolgálat, rendkívüli munkavégzés (munkaidő) szabadidőben történő megváltása miatt alakult így, a havi bérlet egész hónapra történő megtérítése is engedélyezhető.

14/A. A gépjármű-költségtérítés és a közösségi közlekedés egyidejű költségtérítése abban az esetben fogadható el, ha a jogosult a szolgálatteljesítés változó időpontjai miatt a tömegközlekedést nem tudja minden szolgálatban töltött napon igénybe venni. Ebben az esetben a tömegközlekedésre csak napi menetjegy vehető igénybe. A 4. melléklet "Megjegyzés" rovatában fel kell tüntetni a közösségi közlekedés és a gépjármű igénybevételének dátumait. Amennyiben a jogosult a közösségi közlekedési eszközre bérlettel rendelkezik, úgy a közösségi közlekedés költségtérítése a gépjármű-költségtérítéssel egyidejűleg nem vehető igénybe.[3]

15. A költségtérítés kifizetésére legkésőbb a 4. és 5. melléklet szerinti elszámolás leadását követő hónap 15. napjáig kerül sor.

3. A közigazgatási határon belül történő munkába járás költségtérítésének szabályai

16. A Korm. rendelet 4. § c) és d) pontjában említett munkavállaló (a továbbiakban: együtt: kedvezményezett munkavállaló) esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járás is a Korm. rendelet szerinti munkába járásnak minősül.

17. A kedvezményezett munkavállaló az 1. melléklet szerinti kérelmet abban az esetben nyújthatja be, ha a munkáltató a munkába járását más módon - így különösen közösségi közlekedési bérlet ingyenes juttatásával vagy a helyi közösségi közlekedés ingyenes igénybevételének lehetővé tételével - nem biztosítja, kivéve ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága az ilyen módon való közlekedést kizárja.

18. A Korm. rendelet 4. § c) pontja szerinti munkavállaló a mozgáskorlátozottságát, súlyos fogyatékosságát - az 1. melléklet szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg - mozgáskorlátozottság, illetve a súlyos fogyatékosság igazolására jogosult orvos által kiadott igazolással igazolja.

19. A Korm. rendelet 4. § d) pontja szerinti munkavállaló a bölcsődei vagy a köznevelési intézményi ellátás igénybevételét - az 1. melléklet szerinti kérelem és a 3. melléklet szerinti nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg -a bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke intézménylátogatási igazolásával igazolja.[4]

4. Ellenőrzési kötelezettségek

20. A vezető ellenőrzése különösen a következőkre terjed ki:

a) a mellékletek minden kötelező tartalmi elemet, adatot tartalmaznak-e, valamint a csatolt dokumentumok azt kellő mértékben alátámasztják-e;

b) a mellékletekben feltüntetett lakóhely vagy tartózkodási hely megegyezik-e a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszerben kezelt adatok szerinti lakóhellyel, tartózkodási hellyel.

20/A. A vezető az ellenőrzés végrehajtásával összefüggő adminisztrációs kötelezettségének az 1-2. és a 4-5. mellékletben található kérelmek, illetve nyilatkozat kiadmányozásával tesz eleget.[5]

21. A pénzügyi ellenjegyző ellenőrzése az alábbiakra terjed ki:

a) a kérelmező részesül-e bérleti díj, albérleti díj vagy operatív lízingdíj hozzájárulásban;

b) a kérelmező részére a munkáltató biztosít-e olyan belügyi rendelkezésű lakást, amelyben a kérelmező - az erre vonatkozó megállapodás alapján - életvitelszerűen tartózkodik;

c) a gépjárművel történő munkába járás esetén ennek költsége alacsonyabb-e, mint a közösségi közlekedés igénybevételének költsége.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Ez az utasítás 2016. január 1-jén lép hatályba.

23.[6]

24.[7]

25.[8]

26.[9]

27.[10]

28.[11]

29.[12]

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 32/2015. (XII. 23.) ORFK utasításhoz

2. melléklet a 32/2015. (XII. 23.) ORFK utasításhoz

3. melléklet a 32/2015. (XII. 23.) ORFK utasításhoz[17]

4. melléklet a 32/2015. (XII. 23.) ORFK utasításhoz[18]

5. melléklet a 32/2015. (XII. 23.) ORFK utasításhoz[19]