Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

EH 2002.627 A haszonélvezeti jog terjedelme - ellenkező megállapodás hiányában - az ingatlan szerződéskötéskori állapotához igazodik. Nincs akadálya annak, hogy a felek a szerződésben úgy állapodjanak meg, hogy az építési telekre biztosított haszonélvezeti jog terjedelme a jövőben építendő felépítményre is kiterjed. [Ptk. 158. § (1) bek.]

A perbeli építési telket az I-II. r. felperesek 1979-ben vették meg gyermekeik, a III-IV. r. felperesek részére, a saját javukra pedig haszonélvezeti jogot kötöttek ki. A III-IV. r. felperesek egyenlő arányú tulajdonjogát és az I-II. r. felpereseknek az ingatlanra fennálló haszonélvezeti jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A III-IV. r. felperesek 1981-ben két lakásból és két garázsból álló családi ház építésére építési engedélyt kaptak, majd megállapodtak a haszonélvezettel rendelkező szülőkkel abban, hogy a haszonélvezeti jog a felépítményre is kiterjed. A III. r. felperes és az alperes az 1983 augusztusában történt házasságkötésük után 1984 tavaszán költöztek be az akkor még épülő házba. A használatbavételi engedélyt az építési hatóság 1986 novemberében adta ki.

A III. r. felperesnek az alperessel való házassága megromlott, 1993 márciusában a vagyonközösséget megszüntető szerződést kötöttek, majd házasságukat a bíróság jogerős ítéletével felbontotta.

A felperesek keresetükben az ingatlan kiürítésére és használati díj megfizetésére kérték az alperes kötelezését.

Az elsőfokú bíróság részítéletével kötelezte az alperest a lakás elhelyezési igény nélküli kiürítésére. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyta. A határozat indokolásában kifejtette, hogy az I-II. r. felpereseknek a III-IV. r. felperesekkel - az ingatlan tulajdonostársaival - 1981. szeptember 1-jén létrejött és teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodása szerint a tulajdonostársak hozzájárultak ahhoz, hogy az III. r. felperesek haszonélvezeti joga a felépítendő házra is kiterjedjen. Alaptalanul hivatkozott tehát az alperes arra, hogy az I-II. r. felpereseknek a felépítményre külön bejegyzés hiányában nem terjed ki a haszonélvezeti joguk, és így ők nem kérhették az ingatlanból való kiköltözését. Az I-II. r. felperesek haszonélvezeti jogát e megállapodás hiányában is - az ellenkező bizonyításáig - a teljes ingatlanra fennállónak kell tekinteni, miután a Ptk. 97. §-ának (1) bekezdése szerint a felépítmény osztja a telekingatlan jogi sorsát. A szerződésen alapuló haszonélvezeti jog a Ptk. 158. §-ának (1) bekezdése alapján az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel létrejött, és ezzel azt a teljes ingatlanra fennállónak kell tekinteni. Az alperesnek a III. r. felperessel közös lakáshasználata nem a bontóperben rendezendő, a haszonélvezet folytán járulékos jellegű, a haszonélvezők pedig a szívességi lakáshasználatot bármikor megvonhatták.

A jogerős részítélet felülvizsgálatát az alperes kérte. Álláspontja szerint jogszabálysértő a jogerős részítélet, amennyiben az I-II. r. felpereseknek a felépítményre is kiterjedő haszonélvezeti jogát, ebből következően "perképességüket" megállapította. A Ptk. 158. §-ának (1) bekezdése értelmében az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kellett volna jegyezni, de ez csak a telekre történt meg, és a tulajdonosoknak a felépítményre adott, haszonélvezeti jogot engedő nyilatkozatának időpontjában az építkezés még el sem kezdődött. A felépítményhez anyagilag ő is hozzájárult, ezért az I-II. r. felperesek részére csak az ő beleegyezésével adhattak volna a III-IV. r. felperesek haszonélvezeti jogot. Közte és a III. r. felperes közötti házassági vagyonjogi kérdéseket jogerős ítélet még nem rendezte, ezért e perbeli kérdés eldöntése idő előtti.

A felperesek ellenkérelmükben a jogerős részítélet hatályában való fenntartását kérték.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Ptk. 158. §-ának (1) bekezdéséből következően az ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Az I-II. r. felpereseknek a szerződés az építési telekre biztosította a haszonélvezeti jogot - ellenkező megállapodás hiányában - annak terjedelme a szerződéskötéskori állapothoz igazodik. Az ingatlan tulajdonosai és a haszonélvezők azonban utóbb úgy állapodtak meg, hogy a haszonélvezeti jog terjedelme a leendő felépítményre is kiterjed, és a tulajdonosok, valamint a haszonélvezők között a haszonélvezeti jog terjedelme nem vitás. Az ingatlan-nyilvántartás szerinti - a teljes felépítményes ingatlant terhelő - haszonélvezeti jog tehát megfelel a tulajdonosok és a haszonélvezők szerződéses akaratának, ahhoz az alperes hozzájárulására nem volt szükség. A perben nem merült fel adat arra, hogy az alperes tulajdoni igényt érvényesített volna, a bontóperben is kötelmi igénye volt, az I-II. r. felperesek haszonélvezeti jogának korlátozását nem kérte, de nem is kérhette. A felperesek követetése tehát nem idő előtti.

A "perképesség" a Pp. 48-50. §-ai szerinti perbeli jogképesség, valamint perbeli cselekvőképesség gyűjtőfogalma, és az nem lehet kétséges, hogy az I-II. r. felperesek perbeli jogképességgel rendelkeznek és cselekvőképességük iránt sem merült fel kétség. Ettől eltérő kérdés a keresetindítási jog, és az alperes felülvizsgálati kérelmének tartalmából kitűnően, valójában nem is a perképesség, hanem a keresetindítási jogosultság hiányára hivatkozott, de ez alaptalan. Az I-II. r. felperesek haszonélvezeti joga az előzőekben kifejtettek szerint a teljes ingatlanra fennáll, így az annak kiürítése iránti per megindítására jogosultak voltak.

A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. III. 20.945/1999. sz.)