BH 2000.6.238 I. Megvalósítja a gazdálkodó szervezet önálló intézkedésekre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetést az a bank-vezérigazgató, aki a pénzintézethez forduló, kényszerhelyzetben levő személyeknek nyújtandó hitel engedélyezését ahhoz a feltételhez köti, hogy az annak segítségével megvalósított cég vagyonának egy részét ingyenesen vagy jelképes ellenérték fejében az általa megjelölt gazdálkodó szerv tulajdonába adja [Btk. 251. § (1) bek., 252. § (1) és (2) bek., 1991. évi LXIX. tv. (a továbbiakban: Pit.) 38. § (3) bek. b) pont, 41. § (2) bek. a) pont és (3) bek., 44. § (1) és (3) bek., 45. § (1) és (2) bek., 51. § (4) bek., 28/1991. (II. 21.) Korm. r. 5. § (1) bek. b) pont és (3) bek., 9. § (1) bek., Be. 284. § (2) bek., 289. § (1) bek.].

II. A társadalomra veszélyesség a magatartásnak az a sajátossága, hogy sérti vagy veszélyezteti a Btk. különös részében védett jogi tárgyat, ezért az a tényállásszerű magatartás, amely nem jelent veszélyt a társadalomra, vagyis nem jogellenes: nem valósít meg bűncselekményt [Btk. 10. § (1) és (2) bek.].

III. A cselekmény társadalomra veszélyessége felismerésének a hiányára eredményesen nem hivatkozhat az a közgazdasági egyetemi végzettséggel, magas szintű pénz- és hitelügyi szakismerettel, valamint több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező bank-vezérigazgató, aki tudja, hogy a hitelügyletek megkötése során a vonatkozó jogszabályok megsértésével jár el [Btk. 27. § (2) bek.].

Az elsőfokú bíróság az 1997. június 10. napján kihirdetett ítéletével az I. r. és a II. r. terheltet a 10 rendbeli, gazdálkodó szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen - egy esetben kötelességszegéssel, a II. r. terhelt esetében bűnsegédként - elkövetett vesztegetés bűntettének vádja alól felmentette.

Az ügyészi fellebbezés alapján a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság az 1998. április 30. napján meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: az I. r. és a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki 11 rendbeli, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által üzletszerűen és bűnszövetségben - ebből 2 esetben kötelességszegéssel - elkövetett vesztegetés bűntettében, amelyet a II. r. terhelt bűnsegédként valósított meg. Ezért halmazati büntetésül az I. r. terheltet 2 évi börtönbüntetésre, a közügyektől 4 évi eltiltásra, továbbá 1.500.000 forint pénzmellékbüntetésre; míg a II. r. terheltet 1 év 6 hónapi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, valamint 2.000.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

1992. év végére - a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pit.) hatálybalépését követően nyilvánvalóvá vált, hogy az A. Bank Rt. (a továbbiakban: Bank) gazdasági mutatói nem megfelelőek, portfóliójában számos minősített követelés van, amely nagy összegű céltartalék képzését vonta maga után, és az ügyfélköre sem volt kielégítő. Ennek következtében a Bank mérleg szerinti vesztesége 1992-ben meghaladta az 549 millió, míg 1993-ban a 3 milliárd 344 millió forintot, a szavatoló tőkéje pedig az 1993. év auditált adataiból kitűnően mínusz 295 millió forintot tett ki. E helyzet javítása érdekében a Bank vezetői - élükön az I. r. terhelt vezérigazgatóval és a II. r. terhelttel, az igazgatótanács elnökével - elhatározták, hogy a Bank jelentősebb mértékben vesz részt az állami vagyon privatizálására felhasználható ún. Egzisztencia hitel ("E"-hitel) folyósításában. Az "E"-hitelnyújtás feltételeit a 28/1991. (II. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) szabályozta.

A hitelt kérő ügyféllel az I. r. vezérigazgató terhelt már általában az első megbeszélésen közölte, hogy a hitelnyújtásra - egyéb előírt feltételek megléte esetén - csak akkor kerülhet sor, ha a magánosításra kerülő részvények legalább 25 + 1%-át jelképes összegért vagy ellenérték nélkül a futamidő tartamára a Bank által kijelölt cégnek vagy magánszemélynek átengedi, és a Bank ennek révén részt vehet a cég irányításában, és afelett fokozott ellenőrzést gyakorolhat. A vagyonrészek megszerzésének előbb részletezett koncepciójával a II. r. terhelt egyetértett, és az ellen kifogást nem emelt.

Más gazdálkodó szervezetek bevonására egyébként azért volt szükség, mert a Pit. korlátozó rendelkezései [44. § (1) és (3) bek.] miatt a Bank a kért vagyonrészek tulajdonjogát nem szerezhette meg. Ezért 1993 őszétől kezdődően - több lépcsőben - a terheltek kb. 30 egyszemélyes kft.-t hoztak létre, az ezek alapításához szükséges pénzösszegeket a korábban a II. r. terhelt ügyvezetése alatt álló cég, az I. Rt. biztosította. A Banknak adott vagyonrészek csak névlegesen kerültek az egyszemélyes kft.-k tulajdonába, a megszerzett vagyon kezelésének feladatát a Bank felügyelete és irányítása alatt működő P. és A. Rt. látta el. Ekként a szóban levő vagyonrészek feletti tulajdonosi részjogosultságokat - a rendelkezési jogot, a hasznok szedését - áttételes módon, de ténylegesen a Bank gyakorolta.

1993 nyara és 1994 januárja között az "E"-hitel folyósítása során a terheltek az alábbi hitelügyleteket kötötték meg:

1. A P. Rt. állami tulajdonban levő 354.010.000 forint névértékű részvényeinek megvásárlásához szükséges hitelért a Bankhoz folyamodó S.-nétől az I. r. terhelt a hitelnyújtás ellenében a vásárolni kívánt cég részvényeinek 30%-át kérte - ellenérték nélkül - a Bank számára. S.-né ezzel szemben 20%-ot ajánlott fel, majd végül 25%-ban egyeztek meg. A megállapodást követően a Bank a 313.490.010 forint vételárhoz 253 142 258 forint "E"-hitelt folyósított.

A Bank az érdekeltségi körébe kerülő részvények tulajdonosaként a K. Kft.-t jelölte ki, a részvények adásvételéről szóló tervezetét - amelyben már névleges vételár is szerepelt - azonban S.-né nem írta alá.

A kért előny értéke 94.047.090 forint volt.

2. A B.-i eszpresszó megvásárlásához szükséges - és a privatizációs pályázat eredményessége folytán sürgőssé vált - "E"-hitel folyósítása érdekében K. I. a Bankhoz fordult, tekintve, hogy a hitelkérelmét megelőzően elutasították. Az I. r. terhelt a hitelnyújtás ellenében azt kérte K. I.-tól, hogy a hitelösszeg 20%-ának erejéig 10 000 forint ellenében engedjen vételi jogot az eszpresszóra a Bank által kijelölt személynek, ha pedig az e jogával nem él, akkor a futamidő alatt fizessen neki költségtérítésként évente 594 456 forintot. Miután K. I. ezt nyilatkozatban vállalta, a Bank a részére 15 évi időtartamra 24.769.000 forint hitelt nyújtott.

A Bank a vételi jog érvényesítésére az A. Rt.-t jelölte ki, a vele kötendő szerződés tervezetét - amelyben adásvétel helyett 3.609.846 forint összegű sikerdíj megfizetése szerepelt - azonban K. I. nem írta alá, de a sikerdíj első részleteként kiszámlázott 774.307 forintot az A. Rt. számlájára átutalta.

A kért legnagyobb előny összege 4.953.800 forintot tett ki.

3. A P.-i Húskombinát Rt. két részvénycsomagjának a megvásárlására kiírt pályázat szerint az 51% + 1 részvényből álló egyik csomagot hazai és külföldi befektetők akár "E"-hitel felhasználásával is, míg a 25% + 1 részvényből álló másik csomagot - kizárólag kárpótlási jegyért - hazai termelő szervezetek vásárolhatták meg. E két részvénycsomag megvásárlására három kft.-ből álló konzorcium alakult, ennek tagjai azonban sem az "E"-hitelhez szükséges önerővel, sem kárpótlási jeggyel vagy annak megvásárlására pénzzel nem rendelkeztek. A konzorcium képviselői a Bankhoz fordultak, hogy biztosítsa részükre a vásárláshoz az "E"-hitelt, valamint a szükséges további pénzösszegeket, és jelezték, hogy a megszerzendő részvények egy részét külföldi befektetőknek kívánják eladni.