31995L0059[1]

A Tanács 95/59/EK irányelve (1995. november 27.) a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról

A TANÁCS 95/59/EK IRÁNYELVE

(1995. november 27.)

a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 99. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

(1) mivel a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1972. december 19-i 72/464/EGK tanácsi irányelvet ( 3 ) és a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1978. december 18-i 79/32/EGK második tanácsi irányelvet ( 4 ) alapvetően és számos alkalommal módosították; mivel a célszerűség és az érthetőség érdekében az említett irányelveket egy egységes szövegben össze kell foglalni;

(2)

mivel a Szerződés célja egy gazdasági unió létrehozása, amelyen belül egészséges verseny uralkodik, és amely jellemzői hasonlítanak egy nemzeti piac jellemzőihez; továbbá a dohánygyártmányok tekintetében e cél elérése előfeltételezi, hogy a tagállamokban az ezen ágazat termékeinek forgalmát érintő adók alkalmazása ne torzítsa a versenyfeltételeket és a Közösségen belül ne akadályozza azok szabad mozgását;

(3)

mivel különösen a jövedéki adók szerkezete összehangolásának kell ahhoz vezetnie, hogy az ugyanazon csoportba tartozó dohánygyártmányok kategóriái közötti verseny az adóterhek következtében ne torzuljon és hogy ez a tagállamok nemzeti piacainak megnyitását valósítsa meg;

(4)

mivel a cigarettákra vonatkozó jövedéki adó szerkezetének egy, a termékegységre számított tételes összetevő mellett tartalmaznia kell egy, valamennyi adót tartalmazó kiskereskedelmi áron alapuló százalékos összetevőt; mivel a cigarettákat terhelő forgalmi adónak ugyanaz a hatása, mint a százalékos jövedéki adónak, és e tényt figyelembe kell venni a jövedéki adó tételes összetevője és a teljes adóteher közötti arány megállapításánál;

(5)

mivel a cigaretták esetén a fent említett célt legkönnyebben egy olyan rendszerrel lehet elérni, amely biztosítja az adóterhek degresszióját, és mivel e célból az e termékeket terhelő adónak tartalmaznia kell egy tételes jövedéki adóval kombinált százalékos jövedéki adót, amelynek összegét minden tagállam a közösségi feltételeknek megfelelően állapítja meg;

(6)

mivel a dohánygyártmányok jövedéki adójának szerkezetét fokozatosan össze kell hangolni;

(7)

mivel a szabad verseny követelménye a szabad árképzést jelenti a dohánygyártmányok minden csoportja tekintetében;

(8)

mivel számos különböző típusú dohánygyártmány létezik, amelyeket egymástól jellemzőik és felhasználási céljuk alapján különböztetnek meg;

(9)

mivel e dohánygyártmányok különböző típusait meg kell határozni;

(10)

mivel gazdasági okokból bizonyos tagállamok számára átmeneti eltéréseket kell biztosítani;

(11)

mivel szükséges különbséget tenni a cigaretták sodrására szánt finomra vágott dohány és az egyéb fogyasztási dohány között;

(12)

mivel a gyártót olyan természetes vagy jogi személyként kell meghatározni, aki ténylegesen dohányterméket gyárt és megállapítja a legmagasabb kiskereskedelmi árat minden olyan tagállam számára, amelyikben a kérdéses termékeket fogyasztásra bocsátják;

(13)

mivel a tagállamok többsége mentességet ad a jövedéki adó alól, vagy bizonyos típusú dohánygyártmányok tekintetében jövedékiadó-visszatérítést alkalmaz azon az alapon, hogy milyen felhasználásra gyártják azokat, és mivel ezen irányelvben meg kell határozni a konkrét felhasználásra alkalmazott mentességeket és visszatérítéseket;

(14)

mivel azon dohányrudat, amely meglévő állapotában egy egyszerű eljárás után dohányzásra alkalmas, szintén cigarettának kell tekinteni e termékek egységes adóztatása céljából;

(15)

mivel a Németországi Szövetségi Köztársaságot fel kell hatalmazni arra, hogy legkésőbb 1998. december 31-ig a dohányrudakra legalább olyan mértékű vagy összegű adót alkalmazzon, mint amelyet a cigaretták sodrására szánt finomra vágott dohányra alkalmaz;

(16)

mivel ezen irányelv nem érintheti a tagállamok azon kötelezettségeit, amelyek az I. melléklet B) részében felsorolt irányelvek végrehajtási határidejére vonatkoznak,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. CÍM

Általános elvek

1. cikk

(1) A tagállamok által a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adó szerkezetét több lépésben kell összehangolni.

(2) Ezen irányelv megállapítja ezen összehangolás általános elveit, csakúgy, mint az összehangolás fázisaira alkalmazandó különleges feltételeket.

(3) Az összehangolás egyik fázisából a másikba való átmenetről a Bizottság javaslatára a Tanács dönt, miközben figyelembe veszi azon hatásokat, amelyek a folyamatban levő fázis során merülnek fel azon intézkedések következtében, amelyeket a tagállamok jövedéki adórendszerükbe vezettek be annak érdekében, hogy megfeleljenek az adott fázis során alkalmazandó előírásoknak. Az egyik fázisból a másikba való átmenetet lehet késleltetni, különösen, ha az átmenet aránytalan bevételveszteségeket okozna a tagállam számára.

2. cikk

(1) Dohánygyártmány a következő:

a) cigaretták;

b) szivarok és szivarkák;

c) fogyasztási dohány

- cigaretták sodrására szánt finomra vágott dohány,

- egyéb fogyasztási dohány,

a 3-7. cikk meghatározásának megfelelően.

(2) A Tanács a Bizottság javaslatára elfogadja azon rendelkezéseket, amelyek szükségesek, hogy megállapítsák a dohánygyártmányok meghatározásának és csoportosításának módszerét.

(3) A meglevő Közösségi rendelkezések ellenére, a 3-7. cikk szerinti meghatározások nem sértik az adózás rendszerének vagy szintjének kiválasztását, amelyet az e cikkekben említett különféle termékcsoportokra kell alkalmazni.

3. cikk

(1) Tulajdonságaik és a szokásos fogyasztói elvárások alapján a következő, dohányzásra alkalmas és kizárólag arra szánt dohányáruk minősülnek szivarnak vagy szivarkának:

a) természetes dohánylevelekből álló külső borítékkal rendelkező dohányrudak;

b) a kocsányozott keverékdohányból készült szivarbélből, valamint a szivar szokásos színével megegyező színű, regenerált dohánylevélből készült, és a terméket - adott esetben a füstszűrőt is beleértve, a szopókával ellátott szivaroknál azonban a szopóka kivételével - teljesen körülölelő, külső borítékból álló dohányrudak, amelyeknek darabsúlya - füstszűrő vagy szopóka nélkül - legalább 2,3 gramm és legfeljebb 10 gramm, valamint amelyeknek a hossztengely legalább egyharmadánál mért kerülete eléri a 34 millimétert.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően Németország és Magyarország 2014. december 31-ig folytathatja a 2002/10/EK irányelvvel módosított 95/59/EK irányelv 3. cikkének alkalmazását.

4. cikk

(1) Cigaretta a következő:

a) dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas, és a 3. cikk értelmében nem minősül szivarnak vagy szivarkának;

b) dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe tolnak;

c) dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-lappal körbevesznek.

2001. december 31-ig bezárólag a Németországi Szövetségi Köztársaság a b) pontban megjelölt dohányrudakra legalább olyan mértékű vagy összegű adót alkalmazhat, mint a cigaretta sodrására szánt finomra vágott dohányé.

(2) A jövedéki adó szempontjából az (1) bekezdésben említett dohányrudat két darab cigarettának kell tekinteni, amennyiben füstszűrő és szopóka nélkül 8 cm-nél hosszabb, de 11 cm-nél rövidebb; három darab cigarettának kell tekinteni, amennyiben füstszűrő és szopóka nélkül 11 cm-nél hosszabb, de 14 cm-nél rövidebb, és így tovább.

5. cikk

Fogyasztási dohány a következő:

1. vágott vagy másképpen feldarabolt, tömbökbe csavart vagy préselt dohány, amely további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas;

2. kiskereskedelmi értékesítésre felkínált dohánytörmelék, amely nem tartozik a 3. és 4. cikk hatálya alá, és dohányzásra alkalmas. E cikk alkalmazásában "dohánytörmeléknek" kell tekinteni a dohány feldolgozása és a dohánytermékek előállítása során keletkező dohánylevél-maradványokat és melléktermékeket.

6. cikk

Cigaretta sodrására szánt finomra vágott dohánynak tekintik az olyan, az 5. cikkben meghatározott fogyasztási dohányt, amelyben a dohányrészecskék több mint 25 tömegszázalékát kisebb, mint 1,5 milliméter szélességűre vágták. Azon tagállamok, amelyek 1993. január 1-jén nem alkalmazták ezen 1,5 milliméteres vágási szélességet, ezen előírásnak 1997. december 31-ig kötelesek megfelelni.

A tagállamok azt a fogyasztási dohányt is cigaretta gyártására szánt finomra vágott dohánynak tekinthetik, amelyben a dohányrészecskék több mint 25 tömegszázalékát legalább 1,5 milliméter szélességűre vágták, és amelyet cigaretta sodrására szolgáló dohányként adtak el, illetve szándékoznak eladni.

7. cikk

(1) Azokat a termékeket, amelyek részben tartalmaznak dohánytól eltérő anyagokat is, de egyébként megfelelnek a 3. cikkben rögzített követelményeknek, szivarnak, illetve szivarkának kell tekinteni.

(2) Cigarettának és fogyasztási dohánynak tekintik az olyan termékeket, amelyek teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagokat tartalmaznak, de egyébként megfelelnek a 4. és 5. cikkben rögzített követelményeknek.

Az első albekezdés ellenére nem lehet dohánygyártmánynak tekinteni azon termékeket, amelyek nem tartalmaznak dohányt, és azokat kizárólag gyógyászati célra használják.

8. cikk

(1) A Közösségben gyártott cigarettákra és a harmadik országokból behozott cigarettákra a vámokat is tartalmazó legmagasabb kiskereskedelmi ár alapján számított százalékos jövedéki adót és a termék egységére meghatározott tételes jövedéki adót kell kivetni.

(2) A százalékos jövedéki adó mértékének és a tételes jövedéki adó összegének minden cigaretta esetén egyformának kell lennie.

(3) A szerkezeti összehangolás végső fázisában minden tagállamban a cigarettákra ugyanazon arányt alkalmazzák a százalékos jövedéki adó és a forgalmi adó összege, valamint a tételes jövedéki adó között oly módon, hogy a kiskereskedelmi ártartomány híven tükrözze a gyártók szállítási árai közötti különbségeket.

(4) Amennyiben szükséges, a cigarettákra kivetett jövedéki adó magában foglalhat egy minimum adókomponenst, feltéve, hogy az adózás vegyes szerkezetét és a jövedéki adó tételes összetevőjének tekintetében a 16. cikkben meghatározott sávot szigorúan betartják.

9. cikk

(1) A gyártó a Közösségen belül letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, amely kiskereskedelmi forgalomba hozatala céljából a dohányt feldolgozott termékké alakítja át.

A gyártók, vagy adott esetben azok közösségi képviselői vagy megbízottjai, valamint a harmadik országokból dohányt importálók szabadon határozhatják meg a legmagasabb kiskereskedelmi árat minden termék esetében és minden tagállam számára, ahol a kérdéses terméket fogyasztásra bocsátják.

A második albekezdés azonban nem akadályozhatja az árszínvonalak ellenőrzésére vonatkozó nemzeti jogalkotási rendszerek végrehajtását, vagy a meghatározott árak betartását, feltéve hogy azok összeegyeztethetők a közösségi jogalkotással.

(2) A jövedéki adók kivetésének megkönnyítése érdekében a tagállamok a dohánygyártmányok minden csoportjára kiskereskedelmi árskálákat rögzíthetnek olyan feltételek között, hogy minden skálának kielégítő alkalmazási köre és változatossága legyen ahhoz, hogy ténylegesen megfeleljen a közösségi termékek változatosságának. Minden skála érvényes a kérdéses dohánygyártmánycsoportba tartozó összes termékre, a minőségre, a kiszerelésre, a termékek vagy a felhasznált anyagok eredetére, a vállalkozás jellemzőire vagy bármilyen más feltételre vonatkozó megkülönböztetés nélkül.

10. cikk

(1) Legkésőbb a végső fázisban össze kell hangolni a jövedéki adó beszedésének szabályait. A megelőző fázisokban a jövedéki adót alapvetően adójegyek útján szedik be. Ha a jövedéki adót adójegyek útján szedik be, a tagállamok kötelesek az adójegyeket a többi tagállam gyártója és forgalmazója számára is elérhetővé tenni. Ha a jövedéki adót más úton szedi be, a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy sem adminisztratív, sem technikai akadály ne befolyásolja ennek következtében a tagállamok közötti kereskedelmet.

(2) A dohánygyártmányok importőrei és nemzeti gyártói azon rendszer alá tartoznak, amelyet az (1) bekezdés ír elő a jövedéki adó beszedését és megfizetését illetően.

11. cikk

Mentesülhetnek a jövedéki adó alól, illetve a már befizetett jövedéki adót visszaigényelhetik a következők után:

a) ipari és kertészeti célokra használt denaturált dohánygyártmányok;

b) hatósági felügyelet alatt megsemmisített dohánygyártmányok;

c) olyan dohánygyártmányok, amelyeket kizárólag tudományos kísérletek céljaira, vagy a termékminőséggel kapcsolatos vizsgálatokra használnak;

d) olyan dohánygyártmányok, amelyeket a gyártó újra feldolgoz.

A tagállamok maguk határozzák meg azon körülményeket és alaki követelményeket, amelyek a fent említett mentességekre és visszatérítésekre vonatkoznak.

II. CÍM

Az összehangolás első fázisára vonatkozó különös rendelkezések

12. cikk

(1) Az 1. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel a dohánygyártmányok jövedékiadó-szerkezete összehangolásának első fázisa az 1973. július 1-jétől számított hatvan hónapos időszakra terjed ki.

(2) Az összehangolás első fázisában a 13. és 14. cikket kell alkalmazni.

13. cikk

(1) A cigarettákra kivetett tételes jövedéki adó összegét első ízben a cigarettákra azon árkategóriában állapítják meg, amely az 1973. január 1-jén érvényes adatoknak megfelelően a legkeresettebb.

(2) A tételes összetevő és a százalékos összetevő közötti arány tekintetében utoljára elfogadott megoldás sérelme nélkül, az (1) bekezdés szerinti összeg nem lehet alacsonyabb, mint 5 %-a, vagy magasabb, mint 75 %-a az e cigarettákra kivetett százalékos jövedéki adó és a tételes jövedéki adó összesített értékének.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett árkategóriára kivetett jövedéki adót 1973. január 1. után módosítják, akkor a tételes jövedéki adót az (1) bekezdés szerinti, a cigarettákra vonatkozó új adóteherre tekintettel kell megállapítani.

14. cikk

A 8. cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok a vámokat kizárhatják a cigaretták százalékos jövedéki adójának számítási alapjából.

III. CÍM

Az összehangolás második fázisára vonatkozó különös rendelkezések

15. cikk

(1) A dohánygyártmányok jövedékiadó-szerkezete összehangolásának második fázisa 1978. július 1 -jénkezdődik.

(2) Az összehangolás második fázisában a 16. cikket kell alkalmazni.

16. cikk

(1) A jövedéki adó tételes összetevőjének a cigarettákra vonatkozó teljes adóteher összegén belüli százalékarányát a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár alapján kell kiszámolni.

(2) A súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárat a forgalomba hozott cigaretták összértéke alapján kell kiszámítani, az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár és a szabadforgalomba bocsátott cigaretták teljes mennyiségének hányadosaként. Ezt az átlagárat minden évben legkésőbb március 1-jéig kell meghatározni, a megelőző naptári év valamennyi forgalomba hozatalra vonatkozó adatai alapján.

(3) 2013. december 31-ig a kivetett jövedéki adó tételes összetevője nem lehet annak a teljes adótehernek az 5 %-ánál alacsonyabb és 76,5 %-ánál magasabb, amely a következők együttes összege:

a) tételes jövedéki adó;

b) a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárra kivetett értékarányos jövedéki adó és hozzáadottérték-adó.

(4) 2014. január 1-jétől a cigarettákra kivetett jövedéki adó tételes összetevője nem lehet annak a teljes adótehernek a 7,5 %-ánál alacsonyabb és 76,5 %-ánál magasabb, amely a következők együttes összege:

a) tételes jövedéki adó;

b) a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárra kivetett értékarányos jövedéki adó és hozzáadottérték-adó.

(5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, amennyiben egy tagállamban a cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának változása miatt a jövedéki adónak a teljes adóteher százalékában kifejezett tételes összetevője a teljes adóteher 5 vagy 7,5 %-a (amelyik alkalmazandó) alá csökken vagy 76,5 %-a fölé emelkedik, az érintett tagállam a változás bekövetkeztének évét követő második év január 1-jéig tartózkodhat a tételes jövedéki adó összegének kiigazításától.

(6) A 8. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok a cigaretták értékarányos jövedéki adójának kiszámítási alapjából kizárhatják a vámokat.

(7) A (3), (4), (5) és (6) bekezdésre is figyelemmel, a tagállamok jövedéki minimumadót vethetnek ki a cigarettákra.

IV. CÍM

Záró rendelkezések

18. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

19. cikk

(1) Az I. melléklet B) részében megállapított, a tagállamokra vonatkozó végrehajtási határidőkkel kapcsolatos kötelezettségek sérelme nélkül, az I. melléklet A) részében felsorolt irányelvek hatályukat vesztik.

(2) A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásokként kell értelmezni, és azok a II. melléklet megfelelési táblázata szerint szólnak.

20. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

21. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A. RÉSZ

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT IRÁNYELVEK

(A 19.cikkel összhangban)

1. 72/464/EGK irányelv

2. 79/32/EGK irányelv

és ezek későbbi módosításai:

- 74/318/EGK irányelv

- 75/786/EGK irányelv

- 76/911/EGK irányelv

- 77/805/EGK irányelv

- 80/369/EGK irányelv

- 80/1275/EGK irányelv

- 81/463/EGK irányelv

- 82/2/EGK irányelv

- 82/877/EGK irányelv

- 84/217/EGK irányelv

- 86/246/EGK irányelv

- 92/78/EGK irányelv

B. RÉSZ

II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) HL C 56., 1995.3.6., 164. o.

( 2 ) HL C 133., 1995.5.31., 1. o.

( 3 ) HL L 303., 1972.12.31., 1. o. A legutóbb a 92/78/EGK irányelvvel (HL L 316., 1992.10.31., 5. o.) módosított irányelv.

( 4 ) HL L 10., 1979.1.16., 8. o. A legutóbb a 92/78/EGK irányelvvel módosított irányelv.