A Debreceni Ítélőtábla Pf.20435/2022/5. számú határozata szerződés megszűnésének megállapítása tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:212. § (3) bek., 6:213. § (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 21. § (2) bek., 83. § (1) bek., 370. § (1) bek., 383. § (2) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. § (2) bek.] Bírók: Árok Krisztián, Bakó Pál, Molnár Tibor Tamás

Debreceni Ítélőtábla 2

I.Pf.20.435/2022/5/II

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.435/2022/5. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Molnár Dorina Zsófia ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek - a Dr. Zajdó Zsolt Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Zajdó Zsolt ügyvéd) által képviselt I. rendű alperes neve (cím) I. rendű és II. rendű alperes neve (cím) II. rendű alperesekkel szemben szerződés megszűnésének megállapítása iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 15.P.20.092/2022/22. számú ítélete ellen a felperes részéről 23. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. és II. rendű alpereseknek egyetemlegesen 607 000 (hatszázhétezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] Az I. rendű alperes a 2019. évi kilépéséig tagja volt a felperes jogelődjének, a - 2019. évi beolvadásáig a felperessel egy cégcsoportként működő - gazdasági társaság1-nek. A II. rendű alperes az I. rendű alperes gyermeke.

[2] A felperes mint eladó és a II. rendű alperes mint vevő 2016. október 24-én adásvételi szerződést kötöttek a d.-i 75../4 hrsz. alatti 7159 m2 alapterületű lakóház, udvar megjelölésű ingatlan eszmei 7./20 000-ed tulajdoni illetőségére, amelynek vételárát 4 000 000 Ft-ban határozták meg 3 napos fizetési határidővel. A szerződésben megállapították, hogy a szerződéssel megszerzett tulajdoni hányad az ingatlanon tervezett új felépítményben a I... emelet 13.-ös lakás lesz 65,48 m² számított alapterülettel, 13,4 m² terasszal és 1 parkolóval. A II. rendű alperes és a haszonélvezeti jogot szerző I. rendű alperes tudomásul vették a szerződésben, hogy az önerős építési tevékenység külön jogviszonyban létrehozott vállalkozási szerződés alapján történik. A II. rendű alperes nem fizette meg a 4 000 000 Ft összegű vételárat.

[3] A szerződő felek az ugyanezen a napon kelt nyilatkozatukban megállapították, hogy a II. rendű alperes részéről 14 000 000 Ft vállalkozói díj átadására kerül sor.

[4] 2018. december 19-én pedig a felperes mint eladó és az I. rendű alperes mint vevő között is adásvételi szerződés jött létre, amelynek tárgyát ugyanezen ingatlan 13./20 000-ed tulajdoni illetősége képezte. Ennek vételárát 21 211 898 Ft-ban állapították meg, amelynek megfizetésére az I. rendű alperes 90 napon belül vállalt kötelezettséget egy külön megállapodásban foglalt osztalékengedményezés alapján. A szerződésben rögzítették, hogy a megszerzett tulajdoni hányad az új felépítményben a I... emelet 24.-es lakás lesz 122,9 m² számított alapterülettel, 49,57 m² terasszal és egy 1 parkolóval. A szerződésben alapított, 2019. január 30-ig gyakorolható elállási jog alapjaként a felek között külön okiratban megfogalmazott osztalékengedményezés teljesülésének mikéntjét határozták meg. Az I. rendű alperes tudomásul vette a szerződésben, hogy az önerős építési tevékenység külön jogviszonyban létrehozott vállalkozási szerződés alapján történik. Az I. rendű alperes sem fizette meg a vételárat.

[5] Az adásvételi szerződésekben megjelölt "új felépítmény" kivitelezését a gazdasági társaság2 végezte vállalkozóként, amellyel előbb az alperesek 2019. február 7-én, majd a felperes 2019. augusztus 12-én kötött vállalkozási szerződést. Az alperesek részéről megkötött vállalkozási szerződésekben 17 000 000 és 38 000 000 Ft összegben megjelölt vállalkozói díjat az alapján tekintették teljesítettnek, hogy a vállalkozó tudomásul vette, hogy az I. rendű alperes ugyanazon a napon rá engedményezte a felperes, a gazdasági társaság1 és az I. rendű alperes közötti, ugyancsak aznap megkötött megállapodás alapján az I. rendű alperest a gazdasági társaság1-től megillető 55 000 000 Ft osztalékot, amelynek megtérítésére a felperes volt köteles, amelyet ugyanakkor a felperes beszámított az őt a vállalkozóval szemben - ugyancsak a fenti ingatlanban történt átruházás alapján - megillető vételárba.

[6] A felperes 2020. június 19. napján eredménytelenül szólította fel az alpereseket a vételár megfizetésére, amelyet követően a 2020. december 15-én kelt, az alperesekkel 2020. december 17-én közölt nyilatkozatával elállt az adásvételi szerződésektől.

[7] Mindezek ellenére 2021. január 21-én (a tulajdonjog fenntartása nélkül) bejegyezték az I. és II. rendű alperesek tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanon a szerződéskötéseket követően létesített felülépítményen 2020. december 28-án alapított társasházi ingatlan 9. és 26. számú parkolóira (I. rendű alperes), továbbá az 1. tömb I... emelet 13.. számú (II. rendű alperes) és a 2. tömb I.. emelet 24.. és - a felek utólagos megállapodása alapján kialakított - 24.. számú (I. rendű alperes) lakásaira.

[8] A felperes - az eredetileg a D.-i J.b.-on előterjesztett - megváltoztatott keresetében kérte annak megállapítását, hogy elállása érvényes és jogszerű, ennek folytán 2016. október 24. és 2018. december 19. napján kelt adásvételi szerződések megszűntek, ezért annak megállapítását is kérte, hogy az ingatlan felépítmények tulajdonosa, amely miatt "eredeti felvétel jogcímén" kérte az eredeti állapot helyreállítását az alperesek tulajdon- és haszonélvezeti jogának törlésével, valamint a felperes tulajdonjogának bejegyzésével a d.-i 75../4/B/1. és 2., továbbá a 75../4/F/1. helyrajzi számú ingatlanok, valamint a 75../4/G/3 helyrajzi számú ingatlan 2../63.. és 1../63.. tulajdoni illetősége vonatkozásában, amelyek tűrésére is kérte kötelezni az alpereseket, emellett arra is, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül ürítsék ki és bocsássák birtokába ezen ingatlanokat. Kérte továbbá mindezek ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését és az alperesek perköltségben való marasztalását. Hivatkozása szerint az alperesek nem fizették meg a vételárat, így mivel az eredeti állapot a természetben helyreállítható, alperesi teljesítés hiányában az elállás jogszerű, a felülépítmények kivitelezéséhez pedig egyébként is ő szolgáltatta a pénzügyi ellentételezést.

[9] Az alperesek ellenkérelmükben kérték a kereset elutasítását és a felperes perköltségükben történő marasztalását. Álláspontjuk szerint a felperes csak a saját teljesítéséig volt jogosult elállni a szerződéstől, ők pedig egyébként is megfizették a vételárat, de a felülépítmény költségeit is, tulajdonjogukat be is jegyezték, az eredeti állapot pedig a természetben egyébként sem állítható helyre.