A Fővárosi Törvényszék P.24981/2013/63. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 51. §, 78. §, 157. §, 162. §, 164. §, 199. §, 206. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 200. §, 205. §, 277. §, 298. §, 299. §, 318. §, 339. §, 349. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 63. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 7. §, 9. §] Bíró: Kun Gabriella

Fővárosi Törvényszék

...P..../2013/63.

A Fővárosi Törvényszék

Dr. Németh H. Gábor ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

jotanácsos neve jogtanácsos által képviselt

I.rendű alperes neve (I.r. alperes címe.) I. rendű és

Dr. Litresits András Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.) és jotanácsos neve jogtanácsos által képviselt

II.r. alperes neve(II.r. alperes címe.) II. rendű alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság a II. rendű alperes permegszüntetés iránti kérelmét elutasítja.

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 3.500.000,- (Hárommillió-ötszázezer), II. rendű alperesnek 4.445.000,- (Négymillió-négyszáznegyvenötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához, mint másodfokú bírósághoz címezve kell írásban 4 példányban előterjeszteni vagy jegyzőkönyvbe mondani.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Ezen fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik; a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul; a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, de bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet változatlanul kötelező.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a becsatolt okiratok valamint 1-es tanú, 2-es tanú, 3-as tanú, 4-es tanú és 5-ös tanú tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Felperes 1997-től tervezte a projekt neve (projekt neve) projekt megvalósítását, együttműködve a szintén ingatlantulajdonosként és kivitelezőként fellépő - perben nem álló - cég neve Kft-vel. A beruházók a jelen per tárgyát nem képező okokból 2006-ig nem tudták terveiket megvalósítani, és mire a beruházás elől az egyéb akadályok elhárultak, a szabályozási környezet jelentősen megváltozott. Felperes és a cég neve Kft. 56 hektár fejlesztési területen lakóparkot és ahhoz kapcsolódó alapintézményeket, kereskedelmi, kiszolgáló létesítményeket, Hi-Tech Parkot valamint oktatási és konferencia központot kívánt építeni. A beruházók ennek érdekében a 2004. november 10-én kelt levelükben kérelmezték II. rendű alperestől, hogy a Kerületi Szabályozási Terv (továbbiakban: KSZT) készítéséhez szükséges önkormányzati hozzájárulást adja meg.

II.r. alperes neve Kerületfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottsága a .../2004. (XII. 14.) számú határozatával hozzájárult, hogy a felperes és a cég neve Kft. a település, név út - név határút - név véderdő - szám helyrajzi számú út által határolt terület kerületi szabályozási tervét saját költségére és kockázatára elkészíttesse. A határozatról II. rendű alperes polgármestere 2005. január 5-én írásban tájékoztatta a felperest. Ennek alapján a beruházók, azaz felperes és a cég neve Kft. megbízták a 2-es cég neve Kft-t (2-es cég neve Kft.) a KSZT terv és hatástanulmány elkészítésével. A programterv első változatának elkészítését szakmai egyeztetések, tervtanácsok követték és a szükségessé vált módosításokat követően 2006. februárjára elkészült a Fővárosi Szabályozási Keretterv (továbbiakban: FSZKT) módosítási hatástanulmány. II. rendű alperes képviselő-testülete a ../2006. (III.29.) számú határozatával elfogadta a KSZT koncepcióját és felkérte a polgármestert, hogy az FSZKT módosítási tervdokumentációt az I. rendű alperes részére küldje meg. 2006. július 13-án I. rendű alperes Főépítészi Irodájában az FSZKT módosítási hatástanulmány szakmai egyeztetésére került sor, amelyen 1-es személy akkori fővárosi főépítész részéről megfogalmazódott, hogy elsősorban az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó kikötések településrendezési szerződés megkötését teszik szükségessé.

Felperes valamint a cég neve Kft., mint beruházók és a II. rendű alperes 2007. június 25-én településrendezési szerződést (továbbiakban háromoldalú TRSZ) kötött, amelynek 3. pontjában rögzítették, hogy a szerződést - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A. §-a alapján - az 1. pontban írt területet érintő, beruházók által szándékolt beruházás és a kerület településrendezési céljainak megvalósítása végett, érdekeik kölcsönös figyelembevételével, azok egyensúlyának megtartása mellett kötik. A 4. pont értelmében a szerződés tárgya a fejlesztési területet érintő jövőbeni KSZT tartalmának szabályozása, a név utca meghosszabbításának, területet a név út felől feltáró út kiépítésének és a területcsere kérdésének rendezése. A szerződés 6. és 7. pontja tartalmazta a beruházók kötelezettségvállalását, míg a 9. pont a II. rendű alperes vállalását. A szerződés 10. pontja úgy szól, hogy a beruházók kötelezettséget vállalnak arra, hogy a módosított FSZKT alapján, annak tartalma figyelembe vételével, saját költségükön elkészíttetik a KSZT-t. A szerződés 11. pontjában a kerület - többek között - kijelentette, hogy a jelen szerződésben foglaltakon túlmenően a beruházókkal szemben semmilyen feltételt nem támaszt a módosított FSZKT alapján készíteni szándékolt KSZT kerület által történő elfogadásához, illetőleg annak alapján építési- és használatbavételi- vagy a beruházás megvalósításához szükséges bármilyen egyéb, a kerület hatáskörébe tartozó engedély kiadásához.

A szerződés 12. pontjában a felek rögzítették, hogy a település Önkormányzatának szerződő félként történő bevonásával, a lehető legrövidebb időn belül egymással településrendezési szerződést kívánnak kötni. A 13. pont tartalmazza azt is, hogy a fővárossal kötendő településrendezési szerződés megkötésével jelen szerződés, amennyiben a felek másként nem rendelkeznek, nem veszti hatályát. A szerződés 14. pontja úgy rendelkezik, hogy a szerződő felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy a szerződés teljesítése körében egymással fokozottan együttműködnek, és minden elvárhatót megtesznek annak érdekében, hogy a beruházás megvalósuljon.