A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40296/2008/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 36/A. §] Bírók: Felker László, Rózsa Éva, Rutkai Éva

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41454/2007/16., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40296/2008/6.*, Kúria Pfv.20743/2009/8. (BH 2010.4.91)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.296/2008/6.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Ítélőtábla a .......... ügyész (...........) által képviselt .......... (...........) felperesnek a dr. Nagy Péter ügyvéd (1126 Budapest, Ugocsa u. 4/b) által képviselt ............ (.................) I. r. és a ............. jogtanácsos (.................) által képviselt ......... (.................) II. r. alperes elleni szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Fővárosi Bíróság 2008. május 6-án kelt 7.G.41.454/2007/16. számú ítélete ellen a felperes által benyújtott, a Fővárosi ...... által fenntartott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy a perköltség megfizetésére a Magyar Államot kötelezi.

Kötelezi a Magyar Államot, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 3.500.000 (Hárommillió-ötszázezer) forint, II. r. alperesnek 1.250.000 (Egymillió-kettőszázötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 900.000 (Kilencszázezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

I. r. alperes 1996. és 1997. évben a XII. kerület egy részében, saját forrásból és a ........... által nyújtott céltámogatásból - új szennyvíz-csatornaszakaszokat (továbbiakban csatornaszakaszok) épített.

II. r. alperes a ........... többségi tulajdonában álló, közüzemi közszolgáltatást végző társaság, a ........... által a társaságba apportált fővárosi csatornahálózat üzemeltetője.

A II. r. alperes 1997. február 24-i levelében arról tájékoztatta I. r. alperest, a főváros csatornahálózatának tulajdoni egységét megbontani nem lehet, az újonnan létesülő közcsatornát csak akkor veszik át üzemeltetésre, ha ennek tulajdonjogát is térítésmentesen megkapják.

A csatornaszakaszok kivitelezése 1997-ben befejeződött, a szakhatóságok és II. r. alperes műszaki szempontból a csatornát rendeltetésszerű használatra alkalmasnak minősítette, átadás-átvétele I. r.-II. r. alperes között megtörtént, azonban az alperesek között jogvita támadt a megépített csatorna tulajdonjoga tekintetében. II. r. alperes a csatornát üzemeltetésbe nem vette át, az I. r. alperes által megjelölt feltételek mellett az üzemeltetési szerződés megkötésétől elzárkózott.

I. r. alperes 1999. július 14-én a Fővárosi Bíróságon keresetet terjesztett elő II. r. alperes és a ........... ellen, és üzemeltetési szerződés létrehozását kérte közte és II. r. alperes között a Tpt. 86.§ (2) bekezdés f) pontjára hivatkozással.

Az időközben II. r. alperessel szemben lefolytatott versenyfelügyeleti eljárást a Gazdasági Versenyhivatal megszüntette egyebek mellett annak megállapítása mellett, II. r. alperes gazdasági erőfölényes helyzete fennáll, szerződéskötési kötelezettség az önkormányzati közmű használatára nézve nem terhelte, gazdasági erőfölényben lévő vállalkozástól sem várható el azonban a saját érdekeivel ellentétes, számára gazdasági hátrányt okozó üzleti kapcsolat létesítése vagy fenntartása.

Alperesek ugyanakkor még a per tartama alatt tárgyalásokat folytattak a tulajdonjogi helyzet rendezése céljából, több megállapodás is született közöttük. A 2006. március 22-én kelt szerződés 1. pontjában felsorolták az I. r. alperes beruházásában létesült "elválasztott rendszerű szennyvízelvezető törzshálózat-szakaszokat". A 2. pontban megállapították, a csatornaszakaszok rákapcsolása a II. r. alperes tulajdonát képező fővárosi szennyvízelvezető törzshálózat rendszerre már megtörtént, míg a 3. pontban megállapodtak abban, "a csatornaszakaszok és azok tartozékai tulajdonjogát azoknak a fővárosi szennyvízelvezető törzshálózathoz történt hozzáépítésének tényével, ráépítés jogcímén a II. r. alperes szerezte meg." A 4. pontban II. r. alperes tudomásul vette a tulajdonjog megszerzését, kijelentette, a csatornaszakaszokat saját költségén folyamatosan üzemelteti, gondoskodik azok karbantartásáról, valamint viseli az üzemeltetéssel kapcsolatos kárveszélyt.

Az ugyanezen napon kelt "Megállapodás" megnevezésű okiratban pedig egyebek mellett rögzítették, a szerződés hatálybalépésének feltétele, az I. r. alperes képviselő testületének jóváhagyása.

I. r. alperes képviselő testülete 2006. április 27-i 79/2006.(IV.27.) számú határozatában egyetértett a szennyvízcsatorna szakaszok tulajdonjogi kérdésének peren kívüli rendezésével akként, elismerte a csatornaszakaszok vonatkozásában II. r. alperes ráépítéssel történt tulajdonszerzését, rögzítve, ennek fejében II. r. alperes köteles a csatornaszakaszokat a fővárosi csatornahálózat részeként üzemeltetni, karbantartani, fejleszteni, illetőleg köteles meghatározott útpályaszerkezet-és szegélyépítést végezni.

Alperesek 2006. május 16-án a megállapodást részben módosították, megállapították ugyanakkor a szerződés a képviselő testületi döntéssel hatályba lépett.

Ezt követően II. r. alperes 2006. szeptember 11-én megkérte a vízjogi üzemeltetési engedélyt, amelynek kiadására az elsőfokú eljárás alatt még nem került sor.

(Az Állami Számvevőszék vizsgálta I. r. alperes gazdálkodását. A jelentés egyebek mellett tartalmazza azt is (55. oldal) az I. r. alperes nyilvántartása alapján az önkormányzati forrásból megvalósított szennyvízcsatorna közmű - 218.273.820 forint bruttó értéken - 2006. február 28-án az önkormányzat vagyonában szerepelt.)

Felperes 2007. augusztus 24-én előterjesztett keresetében az alperesek között 2006. március 22-én létrejött szerződés semmisségének megállapítását kérte arra hivatkozással, a kereset benyújtásához megkívánt közérdek fűződik a szennyvízelvezetőnek, mint közüzemnek a működése biztonságosságához, az önkormányzati törzsvagyon biztosításához. Állította, az I. r. alperes főkönyvi kivonata szerint 138.434.426 forint + áfa és 41.264.015 forint + áfa értéken nyilvántartott csatornaszakaszok I. r. alperes törzsvagyonát képezték, s mint az 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 79.§ (2) bekezdés b) pontja szerint korlátozottan forgalomképesnek minősülő közműintézményről, víziközműről csak törvény vagy helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehetett rendelkezni. A rendelkezés kereteit meghatározó Vt. 9.§ (2) bekezdés d) pontja és a 10.§ (1) bekezdése értelmében a víziközművet működtetni a tevékenység gyakorlásának átengedésével lehetett, vagy a közművagyont a képviselőtestület adhatta használatba, tehát nem tette lehetővé, hogy a közmű I. r. alperes tulajdonából kikerüljön. Utalt arra, az Alkotmánybíróság 11/2002.(III.20.) AB határozatában kimondta, önkormányzat a csatornamű működtetésének csak időleges jogát engedheti át koncessziós szerződésben, a csatorna önkormányzati rendelettel gazdálkodó szerv részére átadása alkotmányellenes, míg a 10/2002.(III.20) AB határozatában úgy foglalt állást, a víziközművek ex lege tartoznak az önkormányzat törzsvagyoni körébe, az önkormányzatok a törzsvagyoni kört nem szűkíthetik. Mindezek alapján a csatornaszakaszok II. r. alperes ingyenes tulajdonába adása jogszabályba ütköző, a szerződés a Ptk. 200.§ (2) alapján semmis.