A Kecskeméti Törvényszék K.20190/2008/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZLEKEDÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1988. évi I. törvény (Kkt.) 20. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 10. §, 4/1999. (II. 12.) KHVM rendelet 3. §, 7. §, 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 9. §] Bíró: Stefancsik Márta

Kapcsolódó határozatok:

*Kecskeméti Törvényszék K.20190/2008/6.*, Kúria Kfv.37361/2008/3. (BH+ 2009.11.517)

***********

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

14.K.20.190/2008/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság dr. Rácz Árpád ügyvéd (6900 Makó, Széchenyi tér 7.) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti székhelyű felperesnek,- dr. Endrődi dr. Makány Anikó ügyvéd (6000 Kecskemét, Hornyi János krt. 4.) által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen közlekedés-igazgatási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 17.500 (Tizenhétezer-ötszáz) forint perköltséget és az APEH külön felhívására 2.000 (Kettőezer) forint le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-Alföldi Regionális Igazgatósága a 2007. szeptember 11. napján tartott ellenőrzés során megállapította, hogy a felperes üzemeltetésében lévő járműszerelvény össztömege az engedélyezett 40 tonnával szemben 40,62 tonna, ezért a 2007. szeptember 28. napján kelt X. számú határozatával a felperest 163.900 forint összegű pótdíj és 300.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2007. november 23. napján kelt Y. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes nem rendelkezett a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművet közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről szóló 4/1999. (II.12.) KHVM rendelet (a továbbiakban KHVM rendelet) 3. § (1) bekezdésében írt közkezelői hozzájárulással, így a rendelet 7. § (1) és (3) bekezdése alapján pótdíj fizetésére köteles. A bírság körében az alperes határozatát azzal indokolta, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban Kkt.) 20. § (1) bekezdés h/ pontja és (4) bekezdése szerint vele szemben bírságot kellett kiszabni. A bírság összegének meghatározására a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírság összegéről szóló 57/2007. (III.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) 9. § (1) bekezdése és 8. táblázatának 1/a pontja alapján került sor.

A felperes a jogerős határozattal szemben előterjesztett keresetében kérte a határozat megváltoztatását és a pótdíj és a bírság megfizetése alóli mentesítését. Előadta, hogy a gépjármű összsúlyát a nagylaki határállomáson a Magyar Közút Kht. 40.320 kg-ban állapította meg, és külön engedély nélkül engedte azt továbbhaladni. Az elsőfokú hatóság ugyanennek a szerelvénynek az összsúlyát 2007. szeptember 11. napján 21.38 órakor 40.620 kg-nak, míg 22.18 órakor 40.500 kg-nak mérte, és a különbség csak a mérlegelés hibájából eredhet. A három mérés alapján a felperesre legkedvezőtlenebb érték figyelembevételével került sor "brutális" joghátrány alkalmazására.

A felperes az írásbeli keresetét azzal is kiegészítette, hogy a magyarul nem beszélő gépkocsivezető által aláírt mérlegelési jegyzőkönyv nem lehet a jogsértés elismerésének alapja, és az alperesnek kellene bizonyítania, hogy a mérlegelések nem azonos körülmények között zajlottak.

Az alperes a kereset elutasítását kérte a jogerős határozatban foglalt indokok alapján. Csatolta a lajomizsei fix mérőállomás össztömeg és tengelyterhelés mérésének technológiai folyamatát, amelyből kitűnik, hogy a mérleg elektronikák biztosítják a hiteles mérést, a számítógépes rendszer biztosítja az adatok manipuláció mentes kiértékelését és tárolását. Hivatkozott arra, hogy a technológia olyan, hogy a műszer jelzi, hogy a mérleg a kellő pontosságú méréshez szükséges nyugalmat elérte-e. A lajosmizsei második mérésre azért kellett hogy sor kerüljön, mert a 40.500 kg össztömeget meghaladó jármű szerelvény az útját nem is folytathatta volna.