A Kúria Bfv.1395/2013/11. számú precedensképes határozata személyi szabadság megsértésének bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 61. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §] Bírók: Csák Zsolt, Mészár Róza, Soós László

A határozat elvi tartalma:

Kiutasítás alkalmazása törvényes a családtagja sérelmére bűncselekményt elkövető külföldi állampolgárral szemben, ez nem eredményezi a családi élet tiszteletben tartásához való jog megsértését.

Kapcsolódó határozatok:

Szarvasi Járásbíróság B.173/2012/23., *Kúria Bfv.1395/2013/11.* (BH 2014.11.324)

***********

KÚRIA

Bfv.I.1395/2013/11.szám

A Kúria Budapesten, a 2014. év április hó 7. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A személyi szabadság megsértésének bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szarvasi Járásbíróság 5.B.173/2012/23. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Szarvasi Járásbíróság a 2013. január 10. napján kihirdetett és ugyanakkor jogerőre emelkedett 5.B.173/2012/23. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki személyi szabadság megsértése bűntettében [1978. évi IV. törvény 175. § (1) bekezdés, (3) bekezdés I. fordulat g) pont] és személyi szabadság megsértése bűntettének kísérletében [1978. évi IV. törvény 175. § (1) bekezdés, (3) bekezdés I. fordulat g) pont], ezért őt halmazati büntetésül egy év nyolc hónapi - végrehajtásában három évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és Magyarország területéről három évi időtartamra történő kiutasításra ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról és a bűnügyi költségről.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt - tartalma szerint - a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapítva.

Az indítványozó szerint az ügydöntő határozat meghozatalakor a magyar törvények szerint még nem minősült családtagnak, de közel négy év után annak számít; 2013. július 11. napjától tartózkodási engedéllyel rendelkezik, amire tekintettel vele szemben a kiutasítás alkalmazása méltánytalanná vált. Miután jelenleg is magyar feleségével és közös gyermekükkel él, és második gyermeküket várják, álláspontja szerint a jogerős ítélet szemben áll mind a magyar, mind az európai uniós jogszabályokkal, és az alapvető nemzetközi családjogi törvényekkel.

Hivatkozott arra is, hogy szülőhazájában az élete veszélyben forog.

Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria semmisítse meg a jogerős ítéletet.

A Legfőbb Ügyészség az indítványt alaposnak találta. Álláspontja szerint az 1978. évi IV. törvény 61. §-ának (1) bekezdése, valamint (7) bekezdés c) pontjára figyelemmel kiutasításnak csak tíz évi vagy azt meghaladó tartalmú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye azzal szemben, akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne. Utalt arra, hogy ugyan az ítéleti tényállás szerint a terhelt és a feleség közötti viszony megromlott, azonban a terheltnek szándékában állt a közös családi élet visszaállítása, és a felülvizsgálati indítványból kitűnően azóta rendeződött is a terhelt és a sértett kapcsolata, jelenleg is együtt élnek, második gyermeküket várják.

Miután álláspontja szerint az eljárt bíróság figyelmen kívül hagyta az 1978. évi IV. törvény 61. §-ának (7) bekezdés c) pontjában foglaltakat, és törvénysértően rendelkezett a kiutasítás felől, indítványozta, hogy a Kúria a Szarvasi Járásbíróság ítéletét változtassa meg, és a terhelttel szemben kiszabott három évi kiutasítást mellőzze (BF.2529/2013/1.).

A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel felülvizsgálatnak van helye, ha a büntetőjog valamely szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.

A felülvizsgálati indítványt az indítványozó a kiutasítás sérelmezése kapcsán - tartalma szerint - erre az okra alapozta.

A Kúria ezért a megtámadott határozatot - a Be. 423. § (4) bekezdése szerint eljárva - erre a felülvizsgálati okra figyelemmel bírálta felül; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt - az indítványozó által nem hivatkozott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.

Az ezen anyagi jogszabálysértésre alapított indítvány nem megalapozott.

Az 1978. évi IV. törvény 61. §-ának (1) bekezdése alapján azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. A törvényhely (6) bekezdése szerint pedig a Magyarországon szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, illetve a Magyarországon letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkezővel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amit a törvény öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel rendel büntetni.

A felhívott törvényhely (7) bekezdésének c) pontja alapján azonban kiutasításnak csak tíz évi, vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye azzal szemben, akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne, feltéve, ha az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.

Nem vitás, hogy a családi élet fenntartása kiemelten kezelt érdek.

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett 8. cikke rendelkezik a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogról; eszerint mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. E jog gyakorlásában a hatóság csak a törvényben meghatározott olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban, a nemzetbiztonság, a közbiztonság, vagy az ország gazdasági jóléte érdekében zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség, vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.