A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20689/2011/5. számú határozata használati díj (TÖBBLEThasználati díj) tárgyában. Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Orosz Árpád, Szűcs József

Kapcsolódó határozatok:

Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság P.22110/2006/63., Fővárosi Törvényszék Pf.641564/2009/4., *Kúria Pfv.20689/2011/5.*

***********

Pfv.I.20.689/2011/5. szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szenes Györgyné ügyvéd által képviselt felperesnek - a Bita-Petrik és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bita Judit ügyvéd) által képviselt alperes ellen tulajdonjog megállapítása és többlethasználati díj megfizetése iránt a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon 7.P.22.110/2006. szám alatt megindított és a Fővárosi Bíróság 44.Pf.641.564/2009/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes 79. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelme alapján - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

részítéletet:

A Fővárosi Bíróság 44.Pf.641.564/2009/4. számú jogerős ítéletének a felperes keresetét elutasító rendelkezését hatályában fenntartja;

míg az ezt meghaladó részében a perköltség és a le nem rótt eljárási illeték viselésére is kiterjedően hatályon kívül helyezi és ebben a keretben új eljárásra és a peres felek személyenként 100.000 (Egyszázezer) forintban megállapított felülvizsgálati eljárási költségét is magában foglaló új határozat hozatalára utasítja.

Ez ellen a részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A peres felek testvérek. Édesanyjuk 2004. szeptember 12-én végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt. A halála után lefolytatott hagyatéki eljárásban a közjegyző a hagyatékot - a tulajdonában volt perbeli családi házas ingatlant - a peres feleknek törvényes öröklés jogcímén egymás között egyenlő arányban átadta. Az ingatlan forgalmi értéke az örökhagyó halálakor - a perben beszerzett szakértői vélemény szerint - 22.185.900 forint, míg 2008-ban 26.889.711 forint volt.

Az örökhagyó szándéka végig az volt, hogy két gyermekét egyformán támogassa és hagyatékából egyenlően részesítse. Az alperes részére 1988-tól kezdődően több alkalommal juttatott adományokat, melyeknek a felperes részéről a bíróság elé tárt, a KSH által meghatározott fogyasztói árindex figyelembevételével meghatározott értéke a hagyaték megnyílásakor 8.125.409 forint volt. A felperesnek az elsőfokú bíróság által megállapított időben - 1998-ban - nyújtott adomány ugyanilyen számítás szerint 2.768.582 forintot ért. Az örökhagyó ingatlanhagyatékának 26.889.711 forintos értékéhez hozzászámítva az életében juttatott adományok értékét, a hagyaték összesen 37.788.002 forint értékű volt. Ennek fele része 18.894.001 forint, melynél a felperes 2.680.563 forinttal kevesebb értékhez jutott, míg az alperes ugyanezen összeggel nagyobb juttatásban részesült.

Az örökhagyó hagyatékába tartozó családi házas ingatlan beépített részét és a kertet - kivéve az ott található, az alperes által használt tárolóhelyiséget - a felperes és családja használta.

A felperes 2008 márciusában az általa lakott tetőtéri szintet a földszinti résztől teljesen leválasztotta, lezárhatóvá tette és egyidejűleg a 2008. március 10-én kelt levelében írásban felszólította az alperest az ingatlan kulcsainak és a riasztóberendezés kódjának átvételére.

A felperes többször módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperessel közös tulajdonukba került ingatlanon fennálló tulajdonközösség megszüntetése során osztályrabocsátás és hagyatéki hitelezői igény jogcímén az ingatlan forgalmi értékéből még összesen 4.404.982 forint illeti meg.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, melyben tagadta, hogy a részére juttatott - részben ténybelileg is vitatott - adományokra az osztályrabocsátás szándékával került sor.

Egyben 2007. február 23-án viszontkeresetet terjesztett elő, melyben 2004. október 1-jétől az általa jogfenntartással megjelölt havi 80.000 forint összegű többlethasználati díj megfizetésére kérte kötelezni a felperest.

A felperesnek a viszontkeresettel kapcsolatban kifejtett álláspontja szerint önmagában az a körülmény, hogy az alperes nem lakja a megörökölt ingatlant, nem alapozza meg a többlethasználati díj fizetésére irányuló viszontkeresetet, de azt is vitatta, hogy ő és családja a tulajdoni hányadánál nagyobb részt használ.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetének részben helytadva megállapította, hogy az alperes az örökhagyó után megörökölt ingatlan 1/2 tulajdoni hányada értékéből 2.680.563 forintnak, mint az örökhagyó által az életében részére juttatott adománynak az osztályrabocsátására köteles az ingatlanon a felperessel fennálló tulajdonközösségnek a megszüntetésekor, melynek eredményeként a felperest az ingatlannak az alperes 1/2 tulajdoni hányadára jutó értékéből ez az összeg illeti meg. Ezt meghaladóan - a továbbiakban már nem vitás hagyatéki hitelezői igényre vonatkozóan - a keresetet elutasította.

A viszontkereset körében arra kötelezte a felperest, hogy a 2007. március 1-jétől 2009. május 31-ig terjedő időszakra fizessen meg az alperesnek 339.740 forint lejárt többlethasználati díjat és annak 2008. május 16-ától számított késedelmi kamatát, továbbá ugyanezen a jogcímen 2009. június 1-jétől kezdődően havi 13.800 forintot. Az alperes ezt meghaladó viszontkeresetét elutasította.

A részleges pernyertesség szabályaira utalással az alperest a felperes javára 250.500 forint perköltség megfizetésére kötelezte.

Az osztályrabocsátás iránti keresetet a felperesnek a módosított kereseti kérelmében kifejtettekkel megegyező indokolással - utalással a BH 1980.212. szám alatt közzétett eseti döntésben foglaltakra - ítélte alaposnak.