A Kúria Mfv.10673/2014/19. számú precedensképes határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 14. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina, Tálné dr. Molnár Erika
Kapcsolódó határozatok:
Kúria Mfv.2014/10673/19., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.255/2009/22., Fővárosi Törvényszék Mf.641567/2011/3., Kúria Mfv.10665/2012/7., *Kúria Mfv.10673/2014/19.*, Kúria Mfv.II.10.673/2014/19.., 3209/2017. (IX. 13.) AB határozat, Kúria Mfv.Budapest.
***********
Mfv.II.10.673/2014/19.szám
A Kúria a dr. Ferenczy-Nagy István ügyvéd által képviselt I.-CXIV. rendű felpereseknek a ... jogtanácsos által képviselt I. rendű, a dr. Funtig Zoltán ügyvéd által képviselt II. rendű alperes ellen jutalék megfizetése iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 10.M.255/2009. szám alatt megindított és a Fővárosi Törvényszék 51.Mf.641.567/2011/3. számú közbenső ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen a II. rendű alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a Mfv.II.10.665/2012. számú felülvizsgálati eljárás megismétlése során - a 2015. január 30-án megtartott tárgyaláson - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria az Mfv.II.10.665/2012/7. számú ítéletét - a LXXXIII. rendű felperes és a XCVI. rendű felperes jogutódja Sz. T., valamint a CI. rendű és CIII. rendű felperesekre vonatkozó rendelkezései kivételével - hatályban tartja.
I n d o k o l á s
I.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperesek 2006. december 31-ig a II. rendű alperessel, majd 2007. január 1-től - az LVI. rendű felperes kivételével - a munkáltató közigazgatási szerv személyében a 2006. évi LXI. törvény 249. § (4) bekezdése alapján bekövetkezett jogutódlás folytán az I. rendű alperessel, illetve jogelődjével álltak közszolgálati jogviszonyban. Munkájukat a II. rendű alperes önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének minősülő ... Illetékhivatalban végezték, az illetékbevételekből meghatározott feltételek teljesülése esetén jutalékban részesültek. A ... Közgyűlés által meghozott 15/2004.(VII.9.) Pm. számú rendelet szerint az adott évre előirányzott bevétel 95 %-os teljesítése esetén az érintettek jutalék címén juttatásban részesülhetnek. A ... közgyűlés ... számú rendeletének 1. számú melléklete az önkormányzat sajátos működési bevételei között az illetékbevételeket 6 milliárd Ft-ban határozta meg. A felperesek az éves feladattervben meghatározott feladatok időarányos teljesítése alapján 2006. évben 3 havi illetményüknek megfelelő jutalékelőlegben részesültek, melyet a II. rendű alperes kifizetett. A 2007. január 10-én elkészült pénzügyi zárás adatai szerint a rendeletben előírt feladatokat teljesítették. A bevételi tervet nem vitatottan 100,62 %-ban teljesítették és az Illetékhivatal ennek megfelelően 6.037.408.139,- Ft bevételt utalt az önkormányzat számlájára. A jutalék fennmaradó részének kifizetése a tárgyévi munka értékelése alapján a közgyűlési rendelet 4. § (7) bekezdés b) pontja értelmében a tárgyévet követő 15 napon belül volt esedékes.
A kifizetés esedékességekor a felperesek a munkájukat már a jogutód I. rendű alperesnél (illetve annak jogelődjénél az APEH Regionális Igazgatóságánál) végezték. A két közigazgatási szerv közötti jogutódlásról az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 249. § (4) bekezdése rendelkezett.
A felperesek részben az általános jogutódlásra, részben a jutalékkifizetés alapjául szolgáló feladatok korábbi munkáltatónál történt teljesítésére és annak gyakorlatára alapítottan terjesztették elő a keresetüket az alperesekkel szemben a jutalék megfizetése iránt. Elsődlegesen az alperesek egyetemleges kötelezését, ezt követően az I. rendű alperes, ennek hiányában pedig a II. rendű alperes marasztalását kérték.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 10.M.255/2009/22. számú ítéletével a II. rendű alperest kötelezte a felperesek keresete szerinti jutalék és törvényes kamata megfizetésére, míg az I. rendű alperes vonatkozásában előterjesztett keresetüket elutasította és a felpereseket e tekintetben perköltség megfizetésére kötelezte.
Az ítéletének indokolása szerint a felperesek teljesítették a 15/2004.(VII.9.) Pm. számú rendeletben foglalt feltételeket, 2006. végéig elérték a bevételi előirányzatot, a tanúként meghallgatott főjegyző is akként nyilatkozott, hogy a terv teljesítése esetén jogosulttá váltak a jutalékra. Ezt támasztotta alá a rendelet 4. § (1) bekezdése is, mivel az a jutalék minimális mértékét 1 havi illetményben rögzítette. A jutalék kifizetésének nem volt feltétele a feladatterv, illetve annak jóváhagyása a korábbi években sem.
Az I. rendű alperes az illetékhivatalok általános jogutódja, azonban sem a törvény, sem az alapító okirat nem ruházta fel a ... Közgyűlés által rögzített jutalékkal kapcsolatos jogok gyakorlására, kötelezettségek teljesítésére. A jutalék megfizetése tárgyában jogutódlás nem történt, az ország többi illetékhivatalánál dolgozó köztisztviselő esetében a korábbi munkáltató eleget tett a jutalékfizetési kötelezettségnek. Az, hogy jelen esetben a jutalék mértékére vonatkozó előterjesztés nem történt, nem értékelhető a felperesek terhére. Tekintettel a második félévi teljesítmény értékelésének a hiányára, a munkaügyi bíróság a jutalékelőleg mértékének megfelelő további jutalék megfizetésére kötelezte a II. rendű alperest.
A II. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék az 51.Mf.641.567/2011/3. számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének az I. rendű alperesre vonatkozó nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részében az ítéleti rendelkezést közbenső ítéletnek tekintette és megállapította, hogy a felperesek a II. rendű alperessel szemben 2006. évre céljutalékra jogosultak. Az összegszerűségre vonatkozó ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezte és e tekintetben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A közbenső ítéletének indokolásában hangsúlyozta, hogy az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem korlátaira tekintettel vizsgálata felül, s mivel a jogalap körében megalapozottnak ítélte, a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján közbenső ítéletet hozott.
Az elsőfokú ítélet I. rendű alperesre vonatkozó rendelkezése az ahhoz tartozó indokokkal együtt jogerőre emelkedett, ennek folytán az I. rendű alperes a jutalék megfizetése tekintetében nem minősül a II. rendű alperes jogutódjának, nem keletkezett jutalék címén tartozása a felperesek felé.
A felperesek igénye kizárólag a 15/2004.(VII.9.) Pm. számú rendeleten alapult, amely a Ktv-hez képest speciális jogszabálynak minősült, tekintettel arra, hogy olyan juttatásról rendelkezett a köztisztviselők egy meghatározott csoportjára nézve, amely a többi köztisztviselőt a Ktv. alapján nem illette meg ugyanazon a munkáltatón belül sem. A Pm. rendelet érdekeltségi juttatásra vonatkozó rendelkezései 2007. február 9-ig voltak hatályban. A felperesek részére járó céljutalék a célfeladatok nem vitás teljesítése ellenére azért nem került összegszerűen meghatározásra és kifizetésre, mert mindkét alperes jogértelmezése szerint a másik munkáltatónak kellett volna teljesítenie a 2006. évi LXI. törvény 249. § (4) bekezdése alapján.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!