A Kúria Mfv.10673/2014/19. számú precedensképes határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 14. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina, Tálné dr. Molnár Erika

Mfv.II.10.673/2014/19.szám

A Kúria a dr. Ferenczy-Nagy István ügyvéd által képviselt I.-CXIV. rendű felpereseknek a ... jogtanácsos által képviselt I. rendű, a dr. Funtig Zoltán ügyvéd által képviselt II. rendű alperes ellen jutalék megfizetése iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 10.M.255/2009. szám alatt megindított és a Fővárosi Törvényszék 51.Mf.641.567/2011/3. számú közbenső ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen a II. rendű alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a Mfv.II.10.665/2012. számú felülvizsgálati eljárás megismétlése során - a 2015. január 30-án megtartott tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria az Mfv.II.10.665/2012/7. számú ítéletét - a LXXXIII. rendű felperes és a XCVI. rendű felperes jogutódja Sz. T., valamint a CI. rendű és CIII. rendű felperesekre vonatkozó rendelkezései kivételével - hatályban tartja.

I n d o k o l á s

I.

A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperesek 2006. december 31-ig a II. rendű alperessel, majd 2007. január 1-től - az LVI. rendű felperes kivételével - a munkáltató közigazgatási szerv személyében a 2006. évi LXI. törvény 249. § (4) bekezdése alapján bekövetkezett jogutódlás folytán az I. rendű alperessel, illetve jogelődjével álltak közszolgálati jogviszonyban. Munkájukat a II. rendű alperes önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének minősülő ... Illetékhivatalban végezték, az illetékbevételekből meghatározott feltételek teljesülése esetén jutalékban részesültek. A ... Közgyűlés által meghozott 15/2004.(VII.9.) Pm. számú rendelet szerint az adott évre előirányzott bevétel 95 %-os teljesítése esetén az érintettek jutalék címén juttatásban részesülhetnek. A ... közgyűlés ... számú rendeletének 1. számú melléklete az önkormányzat sajátos működési bevételei között az illetékbevételeket 6 milliárd Ft-ban határozta meg. A felperesek az éves feladattervben meghatározott feladatok időarányos teljesítése alapján 2006. évben 3 havi illetményüknek megfelelő jutalékelőlegben részesültek, melyet a II. rendű alperes kifizetett. A 2007. január 10-én elkészült pénzügyi zárás adatai szerint a rendeletben előírt feladatokat teljesítették. A bevételi tervet nem vitatottan 100,62 %-ban teljesítették és az Illetékhivatal ennek megfelelően 6.037.408.139,- Ft bevételt utalt az önkormányzat számlájára. A jutalék fennmaradó részének kifizetése a tárgyévi munka értékelése alapján a közgyűlési rendelet 4. § (7) bekezdés b) pontja értelmében a tárgyévet követő 15 napon belül volt esedékes.

A kifizetés esedékességekor a felperesek a munkájukat már a jogutód I. rendű alperesnél (illetve annak jogelődjénél az APEH Regionális Igazgatóságánál) végezték. A két közigazgatási szerv közötti jogutódlásról az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 249. § (4) bekezdése rendelkezett.

A felperesek részben az általános jogutódlásra, részben a jutalékkifizetés alapjául szolgáló feladatok korábbi munkáltatónál történt teljesítésére és annak gyakorlatára alapítottan terjesztették elő a keresetüket az alperesekkel szemben a jutalék megfizetése iránt. Elsődlegesen az alperesek egyetemleges kötelezését, ezt követően az I. rendű alperes, ennek hiányában pedig a II. rendű alperes marasztalását kérték.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 10.M.255/2009/22. számú ítéletével a II. rendű alperest kötelezte a felperesek keresete szerinti jutalék és törvényes kamata megfizetésére, míg az I. rendű alperes vonatkozásában előterjesztett keresetüket elutasította és a felpereseket e tekintetben perköltség megfizetésére kötelezte.

Az ítéletének indokolása szerint a felperesek teljesítették a 15/2004.(VII.9.) Pm. számú rendeletben foglalt feltételeket, 2006. végéig elérték a bevételi előirányzatot, a tanúként meghallgatott főjegyző is akként nyilatkozott, hogy a terv teljesítése esetén jogosulttá váltak a jutalékra. Ezt támasztotta alá a rendelet 4. § (1) bekezdése is, mivel az a jutalék minimális mértékét 1 havi illetményben rögzítette. A jutalék kifizetésének nem volt feltétele a feladatterv, illetve annak jóváhagyása a korábbi években sem.

Az I. rendű alperes az illetékhivatalok általános jogutódja, azonban sem a törvény, sem az alapító okirat nem ruházta fel a ... Közgyűlés által rögzített jutalékkal kapcsolatos jogok gyakorlására, kötelezettségek teljesítésére. A jutalék megfizetése tárgyában jogutódlás nem történt, az ország többi illetékhivatalánál dolgozó köztisztviselő esetében a korábbi munkáltató eleget tett a jutalékfizetési kötelezettségnek. Az, hogy jelen esetben a jutalék mértékére vonatkozó előterjesztés nem történt, nem értékelhető a felperesek terhére. Tekintettel a második félévi teljesítmény értékelésének a hiányára, a munkaügyi bíróság a jutalékelőleg mértékének megfelelő további jutalék megfizetésére kötelezte a II. rendű alperest.

A II. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék az 51.Mf.641.567/2011/3. számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének az I. rendű alperesre vonatkozó nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részében az ítéleti rendelkezést közbenső ítéletnek tekintette és megállapította, hogy a felperesek a II. rendű alperessel szemben 2006. évre céljutalékra jogosultak. Az összegszerűségre vonatkozó ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezte és e tekintetben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.

A közbenső ítéletének indokolásában hangsúlyozta, hogy az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem korlátaira tekintettel vizsgálata felül, s mivel a jogalap körében megalapozottnak ítélte, a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján közbenső ítéletet hozott.

Az elsőfokú ítélet I. rendű alperesre vonatkozó rendelkezése az ahhoz tartozó indokokkal együtt jogerőre emelkedett, ennek folytán az I. rendű alperes a jutalék megfizetése tekintetében nem minősül a II. rendű alperes jogutódjának, nem keletkezett jutalék címén tartozása a felperesek felé.

A felperesek igénye kizárólag a 15/2004.(VII.9.) Pm. számú rendeleten alapult, amely a Ktv-hez képest speciális jogszabálynak minősült, tekintettel arra, hogy olyan juttatásról rendelkezett a köztisztviselők egy meghatározott csoportjára nézve, amely a többi köztisztviselőt a Ktv. alapján nem illette meg ugyanazon a munkáltatón belül sem. A Pm. rendelet érdekeltségi juttatásra vonatkozó rendelkezései 2007. február 9-ig voltak hatályban. A felperesek részére járó céljutalék a célfeladatok nem vitás teljesítése ellenére azért nem került összegszerűen meghatározásra és kifizetésre, mert mindkét alperes jogértelmezése szerint a másik munkáltatónak kellett volna teljesítenie a 2006. évi LXI. törvény 249. § (4) bekezdése alapján.

A Ktv.14. § (1) bekezdés c) pontja említi a közigazgatási szerv személyében bekövetkezett jogutódlást, a 17/A. § (2) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy a szervezeti jogállás megváltozása esetén a köztisztviselőt - hozzájárulásával - a költségvetési szervhez áthelyezik, más munkáltató esetében munkaszerződést kötnek. Jelen esetben nem történt a II. rendű alperes személyében jogutódlás, a 2006. évi LXI. törvény 247-249. §-ainak rendelkezése szerint a Ktv. hatálya alá tartozó két létező önálló jogi személyt érintő szervezeti változás történt. Az egyedi törvényi rendelkezéssel automatikusan alkalmazandó lett a Ktv. 17/A. § (4) bekezdésének azon rendelkezése, hogy a köztisztviselőt hozzájárulása esetén a költségvetési szervhez áthelyezik azzal a 2006. évi LXI. törvény speciális szabályozásából adódó eltéréssel, hogy az új munkáltatónak nem kellett az áthelyezéshez hozzájárulnia. 2007. január 1-től az áthelyezett alkalmazottak tekintetében az APEH minősült általános jogutódnak a munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint az illetékhivatalok alkalmazottai közszolgálati jogviszonyának fennállása tekintetében. Az illetékhivataloknak, mint önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységeknek nem volt önálló vagyoni joga és kötelezettsége, ezért a pénzügyi tárgyú törvény átszállt jogokat, illetve kötelezettségeket nem említ. A jogutódlást megelőző munkáltatói kötelezettségek nem szálltak át az újabb munkáltatóra, ezért a korábbi munkáltatónak és a jogutódlással érintett munkavállalóknak a Ktv. szabályai szerint el kellett számolniuk egymással. Az I. rendű alperes csak azért a kötelezettségért tartozik helytállni, ami 2007. január 1. után keletkezett.