BH 2018.11.314 Alaptalan a fél igazolási kérelme arra hivatkozással, hogy a beadványát azért nem tudta határidőben benyújtani, mert a jogi képviselőjének számítógépe meghibásodott, mivel az elektronikus kapcsolattartást választó felet terheli a kötelezettség, hogy gondoskodjon azokról a műszaki feltételekről, amelyek biztosítják az OBH által működtetett informatikai rendszer biztonságos alkalmazását [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 106. § (1) és (3) bek., 394/B. § (1)-(2) bek.].

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] A törvényszék ítéletében az alperest 7 325 789 forint és járulékai megfizetésére kötelezte és az alperes viszontkeresetét elutasította.

[2] Az alperes jogi képviselője 2018. szeptember 5-én benyújtott beadványában fellebbezést és egyben igazolási kérelmet terjesztett elő.

[3] Igazolási kérelmében előadta, hogy a fellebbezés benyújtásával azért esett egynapos késedelembe, mert az asztali számítógépe 2017. szeptember 4-én meghibásodott, így önhibáján kívül olyan helyzetbe került, amelynek következtében nem tudta a fellebbezését határidőben előterjeszteni. Kérelméhez mellékelte az I. Kft. ügyvezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az ügyvezető az alperes jogi képviselője által használt AMD Semprom 2800+ típusú asztali számítógépén 2017. szeptember 3-a és szeptember 5-e között javítási munkálatokat végzett. A nyilatkozat szerint a javítási munkálatok megkezdése előtt a számítógép rendeltetésszerű használatra nem volt alkalmas.

A fellebbezéssel támadott határozat

[4] Az Ítélőtábla végzésében az alperes igazolási kérelmét elutasította és erre tekintettel az alperes elkésett fellebbezését hivatalból elutasította.

[5] A végzés indokolásában az ítélőtábla rögzítette, hogy a törvényszék ítélete az alperesnek 2017. július 24-én szabályszerűen kézbesítésre került. A Pp. 104/A. § (1) bekezdés első fordulata alapján - figyelemmel a törvénykezési szünetre - az alperes részére a fellebbezési határidő 2017. augusztus 21-én nyílt meg, és fellebbezését 2017. szeptember 4-éig terjeszthette elő.

[6] Az ítélőtábla indokolásában idézte a Pp. 106. § (1) bekezdését, amely szerint ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók. Hivatkozott továbbá a 107. § (2) bekezdésére, amely előírja, hogy az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik.

[7] Az ítélőtábla döntését arra alapozta, hogy Pp. 394/B. § (1) bekezdése a fél választására bízza az elektronikus kapcsolattartást, ennek okán az elektronikus kapcsolattartást választó felet terheli az a kötelezettség, hogy gondoskodjon azokról a műszaki feltételekről, amelyek biztosítják az OBH által működtetett informatikai rendszer biztonságos alkalmazását, a maguk részéről az ehhez szükséges tárgyi feltételek biztosítását. Az alperesnek lehetősége volt a papíralapú kapcsolattartásra, a fellebbezését tartalmazó beadványát postai úton is eljuttathatta volna a bíróság részére. Azt a körülményt, hogy az alperes jogi képviselője ezzel a lehetőséggel nem élt, olyan önhiba, ami a mulasztással kapcsolatos vétlenséget kizárja.

[8] Az ítélőtábla rámutatott arra is, hogy a meghatalmazott jogi képviselőnek az általa képviselt fél érdekei­nek szem előtt tartásával, kellő körültekintéssel kell eljárni, különösen abban az esetben, ha a fél érdekét a bíróság határozatának fellebbezéssel való megtámadása indokolja.

[9] Az I. Kft. ügyvezetőjének mellékelt nyilatkozata vonatkozásában az ítélőtábla rögzítette: a nyilatkozat nem alkalmas arra, hogy a fellebbezési határidő elmulasztásával kapcsolatban az eljárt képviselő vétlenségét valószínűsítse.

A fellebbezés és az észrevétel

[10] Az ítélőtábla igazolási kérelmet elutasító és az alperes fellebbezését hivatalból elutasító végzése ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben tartalmilag a végzés megváltoztatását és a 2017. szeptember 5-én benyújtott fellebbezése érdemi elbírálását kérte.

[11] Előadta, hogy nem az elektronikus útra történt átállás miatt nyújtotta be késedelmesen a fellebbezést, hanem azért, mert a számítógépe javítás alatt állt, ennek megfelelően hiányzott az okirat megszerkesztéséhez szükséges technikai feltétel. Köztudomású tényként hivatkozott arra, hogy a papíralapú beadáshoz is szükséges a számítógép, ugyanis az okiratok szerkesztése is számítógépen történik, annyi különbséggel, hogy az így megszerkesztett dokumentumok kinyomtatásra kerülnek, ennek megfelelően technikai értelemben nincs különbség a postai út és az elektronikus kapcsolattartás között.

[12] A számítógép meghibásodása - mint rajta kívülálló és neki nem felróható, saját hibán kívüli ok - miatt nem tudott hozzáférni a számítógépen tárolt adatokhoz, a fellebbezés benyújtásáról sem elektronikus, sem pedig postai úton nem gondoskodhatott, ezért a fellebbezési határidő elmulasztása vétlen mulasztásnak tekintendő. Előadása szerint az is megállapítható, hogy a jogi képviselő a számítógépe meghibásodását követően haladéktalanul intézkedett annak javíttatásáról, továbbá azonnal elő is terjesztette a fellebbezését, amint a számítógépet kijavítva visszakapta.

[13] Álláspontjának alátámasztásául az alperes hivatkozott a jelenlegi bírói gyakorlatra, amely szerint az igazolási kérelemnek helyt kell adni, ha a kérelmet előterjesztő személy a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszi (BH 1981.150.).

[14] A felperes észrevételében tartalmilag a végzés helybenhagyását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[15] A fellebbezés nem alapos.

[16] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy az alperes és az eljárt törvényszék között papíralapú volt a kapcsolattartás, a fellebbezéssel támadott ítélet is postai úton került kézbesítésre az alperesnek. Az alperes a fellebbezést és az igazolási kérelmet tartalmazó beadvány elektronikus úton történő benyújtásával saját választása szerint vállalta az elektronikus úton történő kapcsolattartást [Pp. 394/B. § (1)-(2) bek.].

[17] A Pp. 234. § (1) bekezdése szerint a fellebbezés határideje a határozat közlésétől (219. §) számított tizenöt nap. E határidő - az alperes által sem vitatottan - 2017. szeptember 4-én járt le.

[18] Figyelemmel arra, hogy az "ügy urai" a peres felek, az alperes felelőssége, hogy a perben meghatalmazottként eljáró jogi képviselő megfelelő időben kapja meg a meghatalmazását, és ne a fellebbezési határidő utolsó napján.

[19] A Pp. 106. § (1) bekezdése értelmében kizárólag a saját hibán kívüli, azaz vétlen mulasztás orvosolható igazolással. Az igazolási kérelem tartalma szerint a fellebbezési határidő elmulasztásának egyedüli oka a jogi képviselő számítógépének meghibásodása.

[20] E körben a Kúria megállapítja, hogy a javítás idején, 2017. szeptember 4-én kelt, az alperes jogi képviselője által szabályszerűen aláírt fellebbezés és a mellékelt ügyvédi meghatalmazás számítógéppel készült, ennek alapján a határidő utolsó napján a jogi képviselő rendelkezésére állt olyan eszköz, amellyel beadványát - a Pp. 3. §-ában foglalt rendelkezési elv értelmében - a fél által választott módon elkészítette és a bírósághoz eljuttathatta. Mindezekre tekintettel alaptalan az alperes jogi képviselőjének az a hivatkozása, amely szerint - a számítógép meghibásodása folytán - olyan helyzetbe került, hogy a beadványát nem tudta határidőben benyújtani.