A Fővárosi Törvényszék K.33178/2009/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MŰSORSZOLGÁLTATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1996. évi I. törvény (Rttv.) 3. §, 112. §, 136. §] Bíró: Dudás Dóra Virág

Fővárosi Bíróság

17.K.33.178/2009/4.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a dr. Horváth Antal (cím.) ügyvéd által képviselt felperes (cím.) a dr. Vörös Orsolya jogtanácsos által képviselt Országos Rádió és Televízió Testület (cím.) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság az alperes 1254/2009. (VI.17.) számú határozatát megváltoztatva megállapítja, hogy a felperes nem sértette meg az 1996. évi I. törvény 3. § (2) bekezdését.

Ezért a felperessel szemben alkalmazott szankciót mellőzi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül térítsen meg a felperesnek 12 500 (Tizenkettőezer-ötszáz) Ft perköltséget.

A per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett 16 500 (Tizenhatezer-ötszáz) Ft eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentessége miatt az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, de a jelen bíróságnál kell 3 példányban benyújtani. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást kell tartani. Tárgyalás tartását a fellebbező fél fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének (fellebbezési ellenkérelmének) kézhezvételétől számított 8 napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

A fellebbezést előterjesztő fél számára a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban kötelező a jogi képviselet. Elmaradása esetén a fellebbezést benyújtó fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k o l á s

2009. március 2. napján panasz érkezett az alpereshez a ... televíziós csatornán 2009. február 27. napján sugárzott "..." című műsorszámmal kapcsolatban. A panaszos kifogásolta, hogy a műsorban kommentár nélkül jelenítették meg az egyik néző sms-ét, mely az aktuális ... polgármester választás kapcsán arra szólította fel az érintetteket, hogy "nehogy a ... válasszátok".

Az alperes 2009. március 18. napján eljárást indított a jogsértés kivizsgálására, mely eljárásban a felperes, mint a ... műsorszolgáltatója nem ismerte el a jogszabálysértést.

Az alperes azonban 2009. június 17. napján kelt 1254/2009. (VI.17.) számú határozatában megállapította, hogy a felperes a fenti sms közreadásával megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 3. § (2) bekezdését.

Ezért az alperes az Rttv. 112. § (1) bekezdés c) pontja alapján 10 percre felfüggesztette a felperes műsorszolgáltatását, és kötelezte a felperest, hogy a felfüggesztés időtartama alatt tegyen közzé jogsértésről tájékoztató feliratot.

Indokolásában kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság 1006/B/2001. számú határozatából és az ombudsmann .... számú jelentéséből is következően, a következetes bírói gyakorlat szerint joga és kötelezettsége őrködni azon, hogy a műsorszolgáltató tisztelje az alkotmányos jogokat.

Az üzenet célközönsége számára viszonylag egyszerűen dekódolható volt a felperes által sugárzott műsorban közreadott, rendívül sértő sms, mely ... mind személyében, mind női mivoltában érzékenyen érinthette. Érthetetlen, hogy noha a vizsgált műsorszámban moderálták és kommentálták a beérkezett üzeneteket, a sérelmes üzenet nem került kiszűrésre vagy ellenpontozásra. Az Alkotmánybíróság 36/1994. számú határozata értelmében a közszereplőknek többet kell eltűrniük, mint az átlagembereknek, velük szemben az elfogadható kritika határai szélesebbek. A Testület is elismeri a véleménynyilvánító műsorok jogosságát annak érdekében, hogy széles rétegek szólhassanak hozzá közéleti eseményekhez és témákhoz. A vizsgált műsorszám azonban nem ilyen, abban az nézők csupán sms-ek révén fejthették ki álláspontjukat. A nézői üzeneteket moderálták, tehát a szerkesztők felelőssége kiemelkedő volt abban, hogy a hozzászólások kulturált keretek között maradjanak. A vizsgált sms vonatkozásában azonban elmaradt a moderálás. A fenti alkotmánybírósági határozat értelmében a társadalomban megjelenő véleményeknek szélsőséges esetben is teret kell engedni, a műsorszolgáltató tevékenysége azonban nem sértheti az emberi jogokat. Az Alkotmány 54. cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani. Az alperes álláspontja szerint a műsorszolgáltató átlépi a véleménynyilvánítás határát, ha olyan üzenetet továbbít, amelyben bárki emberi méltósága sérül. Még a politikusok bírálhatóságának is határt szab, ha emberi minőségüket vonják kétségbe. A felperes tehát megsértette az Rttv. 3. § (2) bekezdését, mely kimondja, hogy a műsorszolgáltató tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat. A műsorszolgáltatóknak ugyanis fokozott felelősséggel kell eljárniuk a nézői vélemények megjelenítésekor. Sms-ek közzététele kapcsán érvényesülnie kell a szűrő funkciónak, vagyis a műsorvezetőknek és szerkesztőknek meg kell akadályozniuk a közzétételre tartalmuk vagy szóhasználatuk miatt alkalmatlan üzenetek éterbe kerülését. A durva hangvételű, trágár és sértő nézői vélemények megjelenítésével kapcsolatban kiemelkedő az önkontroll fontossága. A felperes által sugárzott műsorszámban azonban emberi méltóságot sértő, emberi minőséget kétségbe vonó tartalom akadálytalanul és megkérdőjelezetlenül jutott el a nézőkhöz.

Miután az alperes 2008-ben két alaklommal szankcionálta a felperest a médiatörvény azonos rendelkezésének megsértése miatt 30 és 10 perc felfüggesztéssel, jogkövető magatartásának ösztönzése érdekében jelen esetben 10 perc felfüggesztést tartott indokoltnak.

A felperes keresetében az alperes határozatának akkénti megváltoztatását kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: nem követett el jogsértést, és mentesítse a szankció alól.

Perköltségre igényt tartott.

Álláspontja szerint az alperes az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglalt követelmények betartásának vizsgálata során az Alkotmánybíróság 46/2007. számú határozatában foglaltakból következően nem arra jogosult, hogy egyes konkrét személyek vélt vagy valós személyiségi jogsértéseinek egyes műsorszámokkal kapcsolatos ügyében eljárjon, hanem arra, hogy fellépjen a műsorszolgáltatóval szemben, ha az műsorszolgáltatásával, tevékenységével, általában a műsoraival, azok témáival, az azokban megjelenített álláspontokkal emberi jogokban testet öltő alapértékeket sért. Az Alkotmánybíróság fenti határozatban rögzített álláspontjából következően nem az alapozza meg a médiatörvény megsértésének megállapítását, ha egy-egy műsorszám sérti az emberi méltóságot, hanem az, ha a műsorszolgáltatás során tendenciózusan megvalósul a sérelem. Annak eldöntése, hogy egy-egy mondat sért-e egy-egy konkrét személyt, polgári perre tartozó kérdés.