A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37171/2011/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MŰSORSZOLGÁLTATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 54. §, 57. §, 61. §, 1996. évi I. törvény (Rttv.) 3. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Sperka Kálmán

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.33178/2009/4., Fővárosi Ítélőtábla Kf.27108/2010/9., *Kúria Kfv.37171/2011/4.*

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.IV.37.171/2011/4.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Horváth Antal ügyvéd által képviselt Zrt. felperesnek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa /1088 Budapest, Reviczky u. 5./ alperes ellen műsor-szolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 17.K.33.178/2009. szám alatt megindult, és a Fővárosi Ítélőtábla 2010. december 2. napján kelt 2.Kf.27.108/2010/9. számú jogerős ítéletével befejezett perében a fenti számú jogerős ítélet ellen a felperes által 8. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.108/2010/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes állampolgári bejelentés alapján elrendelte a TV2 által 2009. február 27-én sugárzott Mokka című műsorszám hatósági ellenőrzését. Ennek során megállapította, hogy a műsor a közéleti kérdéskörökön kívül több bulvártémát is - így az Obama-család kutyaválasztásának kérdését - érintette, miközben a képernyő alján lévő sávban egymást követték a nézők által beküldött szöveges üzenetek.

A 8 óra 52 perctől képernyőre került - a pécsi időközi választással összefüggő - üzenetben az állt, hogy "Ha már a kutyáknál tartunk, pécsiek! Nehogy a vörös szukát válasszátok!"

Az alperes szerint ez az üzenet az Obama-család kutyaválasztásával kapcsolatos téma nyomán igyekezett álcázni a sértő tartalmat, ugyanakkor éppen az üzenet célközönsége (pécsiek) számára viszonylag egyszerűen dekódolható volt. A vélemény hordozója egy hasonlattal próbált élni, ami kizárásos alapon (Sz. K. az egyetlen női jelölt) csak a házelnököt takarhatta. Ennek megerősítése volt a "vörös" jelző, ami pedig a jelölő párt színére, illetve - pejoratív értelemben a kommunistákkal azonosítva - az MSZMP-re utalt.

Az alperes a 2009. június 17. napján kelt 1254/2009. számú határozatában megállapította, hogy a felperes az idézett sms-üzenet közreadásával megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény /a továbbiakban: Rttv./ 3. §-ának /2/ bekezdését.

A jogsértés miatt 10 percre felfüggesztette a felperes műsor-szolgáltatási jogosultságának gyakorlását, és kötelezte őt, hogy a felfüggesztés időtartama alatt tegyen közzé tájékoztató feliratot a jogsértésről.

A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és megváltoztatását, a jogsértés elkövetésére és a kiszabott szankcióra vonatkozó rendelkezések mellőzését kérte.

Az Alkotmánybíróság 46/2007. /VI. 27./ AB határozatára hivatkozással állította, hogy az alperes csak akkor léphet fel a műsorszolgáltatóval szemben, ha az a műsor szolgáltatásával, tevékenységével, illetve általában a műsoraival, azok témáival, az azokban megjelenített álláspontokkal emberi jogokban testet öltő alapértékeket sért.

Az egyes konkrét személyek vélt, vagy valós személyiségi jogsértéseire hivatkozással az egyes műsorszámokkal kapcsolatos ügyekben az alperes nem járhat el, ez ugyanis polgári perre tartozó kérdés; ellenkező esetben polgári bíróság hatáskörébe tartozó ténykérdésben döntene.

Álláspontja szerint az érintett személy személyiségi joga megsértésének megállapítása nélkül nem lehet arról sem állást foglalni, hogy sérült-e az Rttv. 3. §-ának /2/ bekezdése.

Ha jelen esetben Sz. K. személyiségi jogvédelmi pert indított volna, akkor két eljárás lenne folyamatban, és előfordulhatna, hogy a két fórum eltérő megállapításra jutna a személyi jogsértés tekintetében.

A 36/1994. /VI. 24./ AB határozatra utalással hangsúlyozta a felperes, hogy a vélemény-nyilvánítás szabadsága kiterjed az sms-küldésekre is és a véleményüket kulturálatlanul kifejtőkre is, függetlenül attól, hogy azok milyen műsorszámban jelennek meg.

Állította, hogy a vélemény-nyilvánítás kulturált keretek között tartása, illetve a moderálás nem kötelessége a műsorszolgáltatónak.

Hangsúlyozta, hogy a közreadott üzenet nem azt állítja, hogy Sz. K. nem ember, hanem egy kétségtelenül durva, túlzó módon megfogalmazott szóviccel buzdította a nézőket arra, hogy ne őt válasszák meg polgármesternek.

Az adott vélemény egyértelműen politikai vélemény, amelyben a politikai humor jelent meg.

A BH 2004. évi 104. szám alatt közzétett eseti döntésre hivatkozással rögzítette a felperes, hogy a közszereplőkről alkotott kedvezőtlen vélemény-nyilvánítás, kedvezőtlen értékítélet önmagában akkor sem alapoz meg személyiségvédelmet, ha túlzó, vagy felfokozott érzelmeket tükröz.

Az Alkotmánybíróság a 180/B/1992. AB számú határozata alapján kiemelte, hogy helye van minden véleménynek: jónak és károsnak, kellemesnek és sértőnek egyaránt. A vélemény-nyilvánítás szabadsága a demokratikus társadalom egyik alapköve.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak értékelte, az alperes határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes nem sértette meg az Rttv. 3. §-ának /2/ bekezdését, ezért a felperessel szemben alkalmazott szankciót mellőzte.

Ítéletének indokolásában az Rttv. 3. § /1/ bekezdése alapján leszögezte, hogy a műsorszolgáltató számára csak addig szabad a vélemények továbbítása, amíg tiszteletben tartja az alkotmányos rendet, nem sérti az emberi jogokat, és nem alkalmas gyűlölet keltésére.