A Debreceni Törvényszék P.20190/2019/19. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 83. §, 266. §, 279. §, 344. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 62. §, 1995. évi CVII. törvény (Bvszt.) 1. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §]

... Törvényszék

5.P.20.190/2019/19. szám

A ... Törvényszék a dr. Szabó Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Görömbei Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen sérelemdíj megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 526.000.- (ötszázhuszonhatezer) forint tőkét, annak 2014. december 1. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint 156.600.- (százötvenhatezer-hatszáz) forint perköltséget.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

A felperes köteles megfizetni az államnak - az állami adóhatóság külön felhívásában foglaltak szerint - 4.700.- (négyezer-hétszáz) forint meg nem fizetett kereseti illetéket.

A törvényszék megállapítja, hogy 31.600.- (harmincegyezer-hatszáz) forint meg nem fizetett kereseti illetéket az állam visel.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, de a ... Törvényszéken elektronikus úton benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, az állam által előlegezett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek bármelyikének kérelmére azonban a másodfokú bíróság tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perorvoslati kérelmét a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.

I n d o k o l á s

A törvényszék a peres felek nyilatkozatai és a becsatolt okiratok tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2014. július 18. és 2015. március 18. között előzetes letartóztatásban volt az alperesi büntetés-végrehajtási intézetben, míg 2015. március 18. és 2015. április 12. között ugyanitt elzárás büntetését töltötte. Ezen időszakban 263 napig volt elhelyezve olyan zárkában, ahol az egy főre eső mozgástér nem érte el a 4 négyzetmétert.

A fogva tartás alatt az egy főre eső mozgástér mindössze 20 napig volt 2 négyzetméter felett, hosszabb időszakon át 1,5 négyzetméter alatti volt.

A zárka létszáma a fogva tartás túlnyomó része alatt 16-20 fő volt.

A felperes módosított kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest sérelemdíj címén 604.900 forint tőke, annak 2014. december 1. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamata és perköltség megfizetésére. Hivatkozott arra, hogy az alperesi büntetés-végrehajtási intézetben a megfelelő mozgástér hiánya miatt embertelen és megalázó bánásmódnak volt kitéve, emberi méltóságát megsértették.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a perrel érintett időszak egy részében nem 4, hanem 3 négyzetméternyi mozgásteret kellett biztosítani, azt is csak lehetőség szerint. Az alperesi intézetet befogadási kötelezettség terhelte, a fogvatartotti létszámot nem volt elehetősége befolyásolni, mindez pedig kizárja a felróhatóságot.

Álláspontja szerint a jogszerű és kötelező magatartás miatt a kifogásolt körülményekkel összefüggésben kártalanításnak és nem kártérítésnek van helye.

A felperes keresete a rendelkező részben írt mértékig alapos.

A felperes a keresetét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (1) bekezdésére alapította, miszerint akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

A felperes felhívta továbbá a Ptk. 2:42. § (2) bekezdését, mely úgy rendelkezik, hogy az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.

Az emberi méltósághoz szorosan kapcsolódó követelményt fogalmaz meg Magyarország Alaptörvényének III. cikke, melynek (1) bekezdése szerint senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.

Szó szerint ugyanígy rendelkezik az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény 3. cikke.

Ahogy arra a per során felhívott eseti döntések is utalnak: az Európai Tanács Bizottsága, a CPT által a fogvatartottak számára meghatározott legkisebb mozgástér 4 négyzetméter kell legyen.

A perrel érintett időszakban a felperes 2014. július 18. és december 31. közötti fogva tartására irányadó továbbá a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvény erejű rendelet (Bv. Tvr.), valamint a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet. Ez utóbbi jogszabály 239. § (1) bekezdése szerint az előzetes letartóztatás esetén a zárkában (lakóhelyiségben) elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy személyenként lehetőség szerint tíz köbméter légtér és négy négyzetméter mozgástér jusson.