ÍH 2024.83 SZAKPOLITIKAI IRÁNYÍTÓ JOGOS ÉRDEKÉNEK, KÖZVETLEN ÉRINTETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA AZ ÉRDEKELTKÉNTI PERBELÉPÉSÉHEZ

Akinek jogát vagy jogos érdekét a vitatott közigazgatási tevékenység közvetlenül nem érinti vagy a perben hozandó ítélet közvetlenül nem érintheti, a mások között folyamatban lévő perbe érdekeltként nem léphet be. [2017. évi I. törvény (Kp.) 20. § (1) bekezdés]

Az alperes 25 azonos tartalmú külön határozatával az egészségügyi szolgáltató felpereseket az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezeti kérdéseiről szóló 47/2004 (V.11.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: ESzCsM rendelet) 15. § (8a) és (8c) bekezdéseibe ütköző jogszabálysértés miatt figyelmeztette, egyúttal felhívta őket a határozatok rendelkező rész a), b) és c) pontjaiban foglaltaknak megfelelően háziorvosi/házi gyermekorvosi ügyeleti szolgálat ellátása teljesítésére. Tájékoztatta a felpereseket, hogy nemteljesítés esetén bírságot szab ki és rendelkezhet a működési engedély visszavonásáról. A felperesek a határozatok megtámadására - azonos tartalommal - kereseteket nyújtottak be, amely pereket a bíróság egyesített.

A tárgyalás berekesztését és határozat kihirdetésének elhalasztását követően a fellebbező az alperes pernyertességének támogatása érdekében érdekeltként történő perbelépésének megengedését kérte az elsőfokú bíróságtól. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet.) 66. § (1) bekezdés 26. pontjára és 89. § (2) bekezdés a) pontjának megjelölésével előadta, hogy a háziorvosi ügyeletre vonatkozó ESzCsM rendelet módosításának előkészítőjeként ismeri az előterjesztés indokait, a jogalkotással elérni kívánt célt. Emiatt kiemelt jelentőségű, hogy az általa alkotott jogi szabályozás jogszerűségének és helyénvalóságának a folyamatban lévő perben érvényt szerezzen, védekezését kifejtse és az alperes pernyertességét támogassa. A szakpolitikai irányítóként jelentős jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy az új szerkezetű háziorvosi ügyeleti rendszer zavartalanul működjön, és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a betegek biztonságos ellátása a térségben biztosított legyen, ez egyebekben nyomós közérdek is. A kereseteknek történő helyt adás az ügyeleti rendszer jogi alapját kezdené ki, mely kihatással lenne az ügyelet zavartalan ellátására.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzésével - a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 20. § (1)-(3), 21. § (2), (6)-(7) bekezdéseit idézve a fellebbező érdekeltkénti perbelépését elutasította. Rögzítette, hogy a kérelemben foglalt jogszabályhelyek szerinti feladatok címzettje a fellebbező helyett az illetékes miniszter. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Eatv.) alapján az alperesi érdekelt gondoskodik - az 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel - az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról. Utalt az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (1) bekezdés j) pontjában, valamint az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehitv.) 6. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra. Kifejtette, hogy a fellebbezőnek mindössze jogi érdeke, de nem a Kp. által megkívánt - és a jogviszony tartalmára kiterjedően vizsgálandó - jog vagy jogos érdek közvetlen érintettsége fűződik a per mikénti eldőléséhez; közvetlen érdekeltsége nem állapítható meg; az ítélet kapcsán a konkrét közigazgatási jogviszony megváltozása vagy változatlanul maradása jogaira közvetlenül nem hat ki. A fellebbező által hivatkozott közvetett érdekek önmagukban nem indokolják az érdekeltkénti részvételt, így nem látta indokoltnak perbeállítását sem. Mindezek szerint a fellebbező perbelépésének feltételei nem állnak fenn, továbbá a tárgyalás berekesztésére tekintettel sem kerülhet sor annak megengedésére.

A fellebbező fellebbezésében az elsőfokú végzés megváltoztatásával érdekeltként történő perbelépésének engedélyezését kérte. Előadta, hogy a Kp. 20. § (1) bekezdése szerinti közvetlen joga, jogos érdeke fennáll, mivel ő készítette el a háziorvosi ügyeletre vonatkozó szabályokat, így a jogalkotói cél legautentikusabb ismeretében van. A miniszter felel az egészségügyért; mint szakpolitikai irányítónak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az alperes pernyertességét elősegítse. A perben születő ítélet jogos érdekét közvetlenül érinti, mivel a háziorvosi ügyeleti rendszer szakpolitikai irányítása és a működés felügyelete, amely közérdeket is szolgál, felelősségi körébe tartozik. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az ítélet jogaira közvetlenül nem hat ki, hiszen felperesek pernyertessége esetén, mint szakpolitikai irányítónak haladéktalanul intézkednie kell az országos háziorvosi ügyeleti rendszer mielőbbi helyreállítása érdekében. Ezt megalapozza az a körülmény is, hogy a perben született döntés irányadó a jogviszonyban érintett valamennyi pertársaságban részt vevő háziorvosra. Érdekei közvetlenek, hiszen az alperes pervesztesége esetén azonnali intézkedés szükséges, továbbá birtokában van a jogalkotói cél közvetlen ismeretének.

A fellebbezés nem alapos.

Az elsőfokú bíróság érdemben helytálló döntést hozott, a rendelkezésre álló adatok alapján okszerű következtetést vont le arra nézve, hogy a perbelépés jogszabályi feltételei - a fellebbező vitatott közigazgatási tevékenységgel összefüggő joga vagy jogos érdeke hiánya folytán - nem álltak fenn, ezért a kérelem elutasításának van helye. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel az ítélőtábla az alábbiakat emeli ki. A Kp. 20. § (1) bekezdése értelmében a mások között folyamatban lévő perbe történő érdekeltkénti perbelépés lehetséges. A jelen ügyben a peres eljárás a perbelépés engedélyezése iránti kérelem időpontjában - a közigazgatási perben hozott jogerős határozat hiányában - még folyamatban volt; a Kp. 71. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 224. § (3) bekezdése alapján a berekesztett tárgyalás újbóli megnyitásának akadálya nem volt. Ezért jogszerűen járt el az elsőfokú bíróság, amikor az érdekeltként történő perbelépés iránti kérelmet érdemben elbírálta.