96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet

az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:[1]

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed minden egészségügyi szolgáltatást nyújtó jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre és természetes személyre, aki vagy amely egészségügyi szolgáltatást nyújt (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltató).

(2) A gyógyszertárak működésére külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. §[2]

(1) E rendelet alkalmazásában

a) egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § e) pontjában meghatározott tevékenység;

b) egészségügyi közszolgáltatás: a részben vagy egészben az államháztartás terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatás;

c)[3]

d) egészségügyi szakterület: amelyre nézve külön jogszabály szerint egészségügyi szakképesítés szerezhető;

e) egészségügyi szakma: az Eütv. 3. § q) pontjában meghatározott egészségügyi szakképesítéssel, továbbá jogszabályban meghatározott szakmai (személyi és tárgyi) minimumfeltételekkel ellátható olyan egészségügyi szolgáltatások összessége, amely az egészségügyi szakmai kódjegyzékben önálló szakmai kóddal szerepel;

f)[4] szervezeti egység: az egészségügyi szolgáltatónak a tevékenység végzésére létrehozott elkülönült egysége, amelyben egy vagy több szakma engedélyezhető, és rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott személyi, tárgyi feltételekkel;

g)[5] ellátási forma: az egészségügyi szakma gyakorlásának szervezési kerete;

h) székhely: az egészségügyi szolgáltató központi ügyintézésének a helye, székhelynek minősül továbbá a külföldi székhelyű egészségügyi vállalkozás magyarországi fióktelepének székhelye;

i)[6] telephely: az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helyszíne, mely a székhelytől, illetve másik telephelytől az ingatlan-nyilvántartásban eltérő helyrajzi számmal rendelkezik, és ahol egy vagy több szervezeti egység feladatát látják el;

j)[7] egészségügyi államigazgatási szerv: a működési engedély kiadására és az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának ellenőrzésére jogosult, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), vagy az országos tisztifőorvos;

k)[8] közreműködő: a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egységének tevékenységéhez kapcsolódó, az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában részt vevő személy vagy szervezet, amely közreműködői szerződés alapján, közvetlenül, működési engedély és felelősségbiztosítási szerződés birtokában, a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egysége által nyújtott szakmában és a saját tulajdonában vagy használatában levő tárgyi eszközökkel, személyesen, vagy az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozókkal a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egysége által ellátott betegek részére a közreműködést igénybe vevő szolgáltató nevében nyújt egészségügyi szolgáltatást, azaz a tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket egyaránt biztosítja;

l)[9] változó helyszínen végzett egészségügyi szolgáltatás: a szolgáltatás jellegéből adódóan az egészségügyi szolgáltató székhelyétől vagy telephelyétől eltérő helyszínen nyújtott - ide nem értve a betegek otthonában történő - egészségügyi szolgáltatás, melynek feltételeit az ellátás helyszínén az adott szolgáltatás nyújtásának idejére az egészségügyi szolgáltató biztosítja;

m)[10] mozgó egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyi szolgáltató által nem helyhez kötötten, külön erre a célra kialakított, a tárgyi feltételeket magába foglaló engedélyezett járművel rendszeresen nyújtott egészségügyi szolgáltatás.

n)[11] személyes közreműködő: az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában részt vevő olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely a közreműködést igénybe vevő szolgáltató nevében, a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egysége által ellátott betegek részére személyesen nyújt egészségügyi szolgáltatást a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egysége által nyújtott szakmában, akként, hogy a felek között létrejött közreműködői szerződés alapján a feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket kizárólag a a közreműködőt igénybe vevő szolgáltató biztosítja, a személyes közreműködő pedig kizárólag személyi feltételeket biztosít;

o)[12] személyes közreműködés: az Eütv. 108/A. §-a szerinti, hatósági nyilvántartásba vétel alapján történő egészségügyi szolgáltatásnyújtás.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában az Eütv.-ben foglalt fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.

(3)[13]

Az egészségügyi szolgáltató elnevezése és tájékoztató táblája

3. §

(1)[14] Az egészségügyi szolgáltató nevének a szolgáltatás alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie. Ha az engedélyes az egészségügyi szolgáltatást nem fő tevékenységként végzi, úgy az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezeti egysége megnevezésének kell az általa nyújtott egészségügyi tevékenységet kifejeznie.

(2)[15] Az egészségügyi szolgáltatónak, ha tevékenysége végzéséhez megfelelő épületet, helyiséget kell fenntartania, az épületen és a szolgáltató egység bejáratánál cégtáblán fel kell tüntetnie a szolgáltató hivatalos nevét (egyéni vállalkozó neve, cégnév, alapító okiratban meghatározott név), az egészségügyi szolgáltatás működési engedélyben meghatározott ellátási formáját, továbbá egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén az erre vonatkozó utalást. A "klinika" elnevezést kizárólag a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott orvostudományi (egészségtudományi) képzést folytató egyetem olyan szervezeti egysége használhatja, amely a progresszív ellátás (Eütv. 75. §) felső szintjén és a területi ellátási kötelezettség keretében nyújtott gyógyító-megelőző feladatain keresztül biztosítja az adott egészségügyi szakterület - elméleti és gyakorlati képzését is magába foglaló - graduális, illetve posztgraduális oktatását, továbbá részt vesz az orvostudomány adott ágának elméleti és gyakorlati fejlesztésében, illetve e szakterületen kutatómunkát végez.

(3)[16] Az egészségügyi szolgáltatónak a szolgáltatás helyén elhelyezett információs táblán fel kell tüntetnie az engedélyezett egészségügyi szakmát, illetve szakmákat, vagy a szervezeti egység működési engedély szerinti elnevezését, továbbá, ha nem folyamatos betegellátást végez, a rendelési időt, valamint a betegek számára rendelkezésre állás idejét. Az egészségügyi szolgáltató a betegek számára elérhető módon tájékoztatást köteles adni az egészségügyi szolgáltatásaira kötött felelősségbiztosítása meglétéről és működési engedélyének érvényességéről.

(4) Azon egészségügyi szolgáltató, amely azonos helyszínen egészségügyi közszolgáltatás mellett nem közfinanszírozású egészségügyi szolgáltatást is nyújt, köteles az információs táblán egyértelműen feltüntetni a közszolgáltatás és az egyéb szolgáltatás körét és rendelkezésre állási idejét.

4. §

Az egészségügyi szolgáltató, ha tevékenységét a beteg számára térítés ellenében végzi, az általa megállapított díjakat, illetve a külön jogszabályban megállapított részleges és teljes térítési díjat köteles a beteg számára jól látható helyen kifüggeszteni. A szolgáltatás teljesítése előtt a beteget szóban is tájékoztatni kell a szolgáltatási díj és az esetlegesen felmerülő egyéb költség várható mértékéről.

Egészségügyi tevékenységet végző személy alkalmassági vizsgálata

5. §[17]

Működési engedélyhez kötött szolgáltatások

6. §

(1)[18] Egészségügyi szolgáltatás nyújtására - ha törvény másként nem rendelkezik - az e rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató jogosult. Működési engedély nélkül jogosultak részt venni az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában az egészségügyi szolgáltató alkalmazottai, a szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyek, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagok, az egészségügyi szolgáltatónál szabadfoglalkozás keretében, egyházi személyként vagy önkéntes segítőként egészségügyi tevékenységet végzők, valamint a személyes közreműködők.

(2) Nem kell külön működési engedélyt kiadni a bentlakásos szociális intézményeknek a külön jogszabályban meghatározott kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásokra.

(3)[19]

(4)[20] Nem kell működési engedély

a)[21] az igazságügyi szakértőkről szóló törvény alapján orvosi, továbbá pszichológiai területeken bejegyezhető szakterületeken végzett igazságügyi szakértői tevékenységhez,

b) a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendelet szerinti halottvizsgálati szaktanácsadói tevékenység végzéséhez.

Egyéni egészségügyi vállalkozó[22]

6/A. §

(1)[23]

(2)[24]

(3)[25] Az egyéni egészségügyi vállalkozó személyesen vesz részt az egészségügyi szolgáltató tevékenység folytatásában, és személyesen kell rendelkeznie az engedélyezett szakma folytatásához szükséges egészségügyi szakképesítéssel.

(4) Az egyéni egészségügyi vállalkozó a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint alkalmazottat foglalkoztathat. Az egyéni egészségügyi vállalkozó által alkalmazott szakirányú szakképesítéssel nem rendelkező személy egészségügyi szolgáltató tevékenységet csak akkor végezhet, ha szakmai tevékenységének közvetlen irányítását az egyéni egészségügyi vállalkozó vagy az általa alkalmazott megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy látja el.

6/B. §[26]

Az egyéni egészségügyi vállalkozás folytatásához szükséges szakképesítés meglétét a 7. § (2) bekezdése vagy a 12/A. § (5) bekezdése szerint az egészségügyi államigazgatási szerv vizsgálja.

Engedélyezési eljárás

7. §[27]

(1)[28] Az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyezési eljárás lefolytatása és a működési engedély kiadása a (2)-(5) és (7) bekezdésben foglaltak szerint az egészségügyi államigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik. Az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt kérelemre, valamint e rendeletben vagy jogszabályban meghatározott esetben hivatalból adja ki. E rendelet szabályait értelemszerűen kell alkalmazni a hivatalból indult eljárásra is.

(1a)[29] Az (1) bekezdés szerinti kérelmet elektronikus úton, az egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított elektronikus felületen elektronikus azonosítást követően elérhető űrlapon kell benyújtani.

(2)[30] Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, a működési engedély kiadására

a)[31] fekvőbeteg-szakellátást, mentést, betegszállítást, vérellátást, haemodialízist és sejt- és szövetbanki, biobanki, in vitro fertilizáció, klinikai genetikai, genetikai tanácsadási, molekuláris genetikai laboratóriumi diagnosztikai, valamint a fekvő- és járóbeteg-szakellátást - diagnosztikai szolgáltatást is ideértve - egyidejűleg nyújtó egészségügyi szolgáltató és ezen egészségügyi szolgáltató közreműködői esetén - függetlenül attól, hogy a szolgáltató hány telephelyen nyújtja szolgáltatásait - az országos tisztifőorvos,

b)[32] alapellátást, otthoni szakápolást, otthoni hospice ellátást, gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos szolgáltatást, intézeten kívüli szülészeti és újszülött-ellátási tevékenységet, bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményben szervezett egészségügyi ellátást, önálló járóbeteg-szakellátást - ideértve az egynapos sebészeti és a kúraszerűen végezhető ellátásokat - és diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató és ezen egészségügyi szolgáltató közreműködői esetén a járási hivatal,

c) ha az a) pont szerinti fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, valamint fekvő- és járóbeteg-szakellátást - a diagnosztikai szolgáltatást is ideértve - egyidejűleg nyújtó szolgáltató emellett önálló járóbeteg-szakellátást is nyújt, az országos tisztifőorvos,

d) ha a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, valamint fekvő- és járóbeteg-szakellátást - a diagnosztikai szolgáltatást is ideértve - egyidejűleg nyújtó közreműködő és személyes közreműködő egészségügyi szolgáltató emellett önálló járóbeteg-szakellátást is nyújt, az önálló járóbeteg-szakellátás tekintetében a járási hivatal

jogosult.

(2a)[33] A (2) bekezdés b) pontjától eltérően az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató részére az országos tisztifőorvos adja ki a működési engedélyt abban az esetben, ha a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 6/A. §-a értelmében az állami mentőszolgálat gondoskodik.

(3)[34] Ha az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik telephellyel, a működési engedélyt - a (2) bekezdés szerinti hatáskörében eljárva - az egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szerv adja ki.

(4)[35] Amennyiben az egészségügyi szolgáltató több telephellyel rendelkezik, illetve székhelyén is nyújt szolgáltatást, a működési engedélyt a telephelyekre, vagy székhelyre és telephelyekre külön-külön - figyelemmel a (2) bekezdés c) pontjára - a telephely, illetve székhely szerinti járási hivatal vagy az országos tisztifőorvos adja ki.

(4a)[36] A praxisengedélyhez kötött egészségügyi szolgáltatások esetén - a betöltetlen praxis helyettesítése kivételével - közreműködő részére működési engedély nem adható.

(5)[37] Az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásának engedélyezését a több, ugyanazon egészségügyi államigazgatási szerv illetékességébe tartozó telephelyen ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató számára egy eljárásban, telephelyenként kell lefolytatni, és az engedélyeket egy okiratba kell foglalni.

(6)[38] Az egészségügyi szolgáltató a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek számára nyújtott egészségügyi szolgáltatás esetén a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek egészségügyi szakmai szerve véleményének kikérését követően nyújtja be kérelmét az engedélyezési eljárás lefolytatásához.

(6a)[39] A sejtbanki, biobanki, klinikai genetika, genetikai tanácsadás, molekuláris genetikai laboratóriumi diagnosztika szakmák működési engedélyezési eljárása során az országos tisztifőorvos megkéri az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottságának szakmai véleményét. A működési engedélyt az eljáró hatóság a jogszabályban előírt feltételek teljesítésének vizsgálata mellett az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottságának véleménye alapján adja ki.

(7)[40]

(8)[41] Változó helyszínen végzett egészségügyi szolgáltatás esetén az engedélyezés feltételeit az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helyén kell vizsgálni. A változó helyszínen a szolgáltatásnyújtás időtartama alatt ellenőrizhető a közegészségügyi, valamint a személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

(9)[42] Változó helyszínen végzett és mozgó egészségügyi szolgáltatás esetén a szolgáltató a székhelyétől vagy telephelyétől eltérő helyszínen végzett tevékenységét 5 nappal korábban írásban köteles bejelenteni a helyszín szerinti járási hivatalnak, amely jogosult helyszíni ellenőrzést tartani.

(10)[43]

8. §[44]

(1)[45] A kérelemben fel kell tüntetni

1. a kérelmező azonosító adatait (megnevezés, székhelyének címe, adószám, cégjegyzékszám vagy nyilvántartásba vételi szám, gazdasági társaságok esetén a képviselő nevét, költségvetési szerv esetén a vezető nevét);

2. a fenntartó megnevezését;

3. a telefonos elérhetősége(i)t, elektronikus levelezési címét, honlapja címét;

4. a szerződött egészség- és önsegélyező pénztár(ak) megnevezését;

5. azon biztosító megnevezését, akivel a szolgáltatás során okozott kár megtérítésére, illetve sérelemdíj megfizetésére felelősségbiztosítási szerződést kötött;

6. a kérelmezett egészségügyi szolgáltatás nyújtásának telephelyét;

7. a telephelyül szolgáló ingatlan (ingatlanrész) használatának jogcímét;

8. az egészségügyi szolgáltatás egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló miniszteri rendelet szerinti ellátási formáját, az egészségügyi szakma (szakmák) megnevezését, szakmakódját, progresszivitási szintjét;

9. járóbeteg-szakellátás és alapellátás esetén a rendelési időt, alapellátás esetén a rendelkezésre állás idejét, házi gyermekorvosi, vegyes felnőtt háziorvosi és védőnői ellátás esetén a tanácsadás idejét;

10. területi ellátási kötelezettséggel működő alapellátás esetén a kijelölt körzet megjelölését (körzet száma, körzet határai);

11. az egészségügyi alapellátásban folytatott szakmák esetén a helyettesítés helyét, a helyettesítő személyek nevét, nyilvántartási számát;

12. a kérelemben foglalt egészségügyi szakmától és ellátási formától függően az ágyszámot, a kezelőhelyek számát, az ügyeleti, készenléti rendszerben való részvétel módját;

13. ha az egészségügyi szolgáltató az általa nyújtott szolgáltatások egy részét más egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződés alapján, annak közreműködésével nyújtja, ennek megjelölését, a közreműködő egészségügyi szolgáltató által teljesítendő szolgáltatásokat;

14. a gyógyászati segédeszköznek minősülő termék forgalmazására, kölcsönzésére, javítására irányuló tevékenység esetén azt, hogy sorozatgyártású, egyedi méretvétel alapján készült vagy méretre igazított segédeszközt fog forgalmazni, kölcsönözni, illetve javítani;

15. a tevékenységet végző egészségügyi dolgozók működési nyilvántartási számát, valamint az adott szakma végzéséhez a szakmai minimumfeltételekről szóló rendeletben meghatározott nem egészségügyi dolgozók nevét, születési helyét és idejét;

16. a 15. pont szerinti tevékenységet végző foglalkoztatási jogviszonyát, munkakörét, FEOR számát, jogviszony időtartamát, foglalkoztatás idejét óraszámban, foglalkoztatás jellegét, foglalkoztatás kezdő és végdátumát, önként vállalt többletmunka tényét és havi óraszámát, tartós távollét tényét és indokát, valamint idejét, az egészségügyi tevékenységet végzők egészségügyi alkalmassági vizsgálatának dátumát;

17. a 2. melléklet szerinti adatokat;

18. az Eütv. 94. §-a szerinti mentési tevékenységet, valamint a betegszállítást végző egészségügyi szolgáltató esetén

a) e feladatának ellátását biztosító mentőjárműveinek, illetve betegszállító járműveinek azonosítására szolgáló adatokat (érvényes rendszám, forgalmi engedély száma, a gépjármű típusa, a gépjármű gyártásának időpontja, betegszállító jármű esetén az egyszerre szállítható beteg személyek száma és a rögzített ülések száma), valamint annak megjelölését, hogy a jármű aktív vagy tartalék állományban van,

b) az Eütv. 94. §-a szerinti mentési tevékenységet végző egészségügyi szolgáltató vonatkozásában annak megjelölését, hogy a mentés a sürgősség igénye, az alkalmazott mentőegység típusa, valamint a végzett tevékenység típusa szerint milyen jellegű,

c) a betegszállítást végző egészségügyi szolgáltató vonatkozásában annak megjelölését, hogy az a sürgősség igénye, a kíséret igénye, az alkalmazott betegszállító gépjármű típusa, valamint a végrehajtás módja szerint milyen jellegű.

(1a)[46] Az elektronikus nyilvántartási rendszer a kérelmező azonosító adatait az elektronikus azonosítás alapján más rendszerből vagy rendszerekből automatikus adatátvétellel veszi át.

(2)[47] A kérelemmel érintett szakmákat az egészségügyi szolgáltató által létrehozott szervezeti egységen belül, az adott szakmát jellemző (1) bekezdés 7-13. és 18. pontja szerinti adatokkal kell feltüntetni.

(3)[48] Ha az egészségügyi szolgáltató közfinanszírozott és nem közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatást is nyújt, az (1) bekezdés 7-13. és 18. pontjában meghatározott adatokat ezen finanszírozási formákra elkülönített szervezeti egységenként, külön-külön fel kell feltüntetni.

(4)[49] A kérelem mellékleteként az elektronikus felületre történő feltöltés útján csatolni kell:

a) ha az egészségügyi közszolgáltatást az egészségügyi szolgáltató megállapodás vagy szerződés útján teljesíti, az erre vonatkozó megállapodás, szerződés másolatát;

b) az (1) bekezdés 8. pontja szerinti közreműködő egészségügyi szolgáltató igénybevétele esetén a közreműködésről szóló szerződés másolatát;

c) az egészségügyi szolgáltató e tevékenysége során okozott kár megtérítésére, illetve sérelemdíj megfizetésére vonatkozó hatályos felelősségbiztosítási kötvénye másolatát vagy a biztosítási ajánlatot és a befizetett díjról szóló igazolás másolatát;

d) alapellátás esetén a helyettesítő személy nyilatkozatának másolatát arról, hogy vállalja a kérelmező helyettesítését;

e) amennyiben a kérelem ionizáló sugárzást létrehozó képalkotó eszközzel végezhető szakma engedélyezésére irányul, az Országos Atomenergia Hivatal által kiadott üzemeltetési engedély másolatát;

f) amennyiben a kérelmezett szolgáltatás során veszélyes hulladék keletkezik, a veszélyes hulladék elszállítására vonatkozó szerződést;

g) amennyiben a kérelmezett szolgáltatás nyújtása során használt sterilizálandó eszközök sterilizálását nem kérelmező végzi, a sterilizálásra vonatkozó szerződés másolatát;

h) az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény szerinti Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) vonatkozásában csatlakozásra kötelezett kérelmező nyilatkozatának másolatát arról, hogy az EESZT-hez történő csatlakozási kötelezettségét a működési engedély véglegessé válását követő 8 napon belül, majd adatszolgáltatási kötelezettségét ezt követően folyamatosan teljesíti;

i) az egészségügyi szolgáltatáshoz szükséges tárgyi feltételek használatának jogcímét igazoló irat másolatát.

(5) A működési engedély kiadása iránti eljárásban az egészségügyi államigazgatási szerv az alábbi adatokat szerzi be:

a)[50] a cégbírósági, bírósági nyilvántartásba bejegyzett kérelmező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létrejöttének igazolását (cégbejegyzés, cégjegyzékszám, bírósági nyilvántartásba vétel száma központi, illetve nyilvánosan hozzáférhető adatbázis útján),

b) amennyiben a kérelmező egészségügyi szolgáltató már rendelkezik működési engedéllyel, az egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásában kapott azonosító számát, továbbá működési engedélye (engedélyei) számát.

c)[51] a tevékenységet végző egészségügyi dolgozók vonatkozásában a működési nyilvántartásban szereplő alábbi adatokat központi vagy nyilvánosan hozzáférhető adatbázis útján:

ca) szakképesítések, valamint szakirányú továbbképzések megnevezése, az erről kiállított bizonyítvány vagy oklevél száma, a kiállítás helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése,

cb) a működési nyilvántartási ciklus megújításának és lejártának időpontja, valamint az egészségügyi dolgozó által megszerzett és a működési nyilvántartásban szereplő valamennyi szakképesítés és szakképzettség tekintetében fennálló, az Eütv. és más jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése vagy továbbképzési kötelezettség alóli mentesülés ténye.

(6)[52]

(7)[53]

9. §[54]

(1) A működési engedélyezési eljárás során az egészségügyi államigazgatási szerv szemlét tarthat. Ennek során megvizsgálja, hogy[55]

a) az egészségügyi szolgáltató megfelel-e az engedélyezési kérelemben megjelölt egészségügyi szakmára vonatkozó - a miniszter rendeletében meghatározott - személyi, tárgyi és szakmai környezeti feltételeknek,

b) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges helyiségek megfelelnek-e a szakmai és közegészségügyi előírásoknak,

c) az egészségügyi szolgáltató rendelkezik-e a szolgáltatáshoz szükséges egyéb hozzájárulásokkal, engedélyekkel.

(2)[56] Amennyiben az egészségügyi szolgáltatónál olyan szervezeti változás következik be, amely nem érinti a székhelyet, telephelyet és a szakmai struktúrát, a jogutód egészségügyi szolgáltató működési engedély kiadása iránti eljárásban szemlét nem szükséges tartani.

(3)[57] Ha az egészségügyi államigazgatási szerv az engedélyezési eljárásban szemlét nem tartott - és e rendelet másként nem rendelkezik -, a működési engedély véglegessé válásától számított hatvan napon belül helyszíni ellenőrzést tart az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének megvizsgálása érdekében.

10. §[58]

A szemléről készült jegyzőkönyvben vagy feljegyzésben az ellátni kívánt egészségügyi szakmánként külön-külön kell rögzíteni a szemle megállapításait.

A működési engedély

11. §[59]

(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt szakmára, illetve a szakmán belül egyes szolgáltatásokra adja ki. A kérelem és a szemle megállapításai alapján, ha a kérelmező[60]

a) maradéktalanul megfelel a 9. § szerinti követelményeknek, a működési engedélyt a kérelemben foglaltaknak megfelelően,

b) a kérelemben megjelölt szakmán belül csak egyes tevékenységek tekintetében felel meg a 9. § szerinti követelményeknek, a működési engedélyt ezekre a tevékenységekre

adja meg.

(2)[61] A működési engedély tartalmazza

a) az egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásában a szolgáltatónak megállapított egyedi azonosító számot,

b) az egészségügyi szolgáltató azonosítására szolgáló adatokat (megnevezés, székhely címe), telephely(einek) címét,

c) az egészségügyi szolgáltató által létrehozott szervezeti egység(ek) elnevezését, amelyen belül a szolgáltató az engedélyezett szakmát működteti,

d) az egészségügyi szolgáltatóknak az egészségügyi államigazgatási szerv által vezetett nyilvántartása által képezett, a szervezeti egységre megállapított egyedi azonosító számot,

e) az egészségügyi szolgáltató által végezhető szakmákat és ezek szakmakódját,

f) szakmánként az ellátás progresszivitási szintjét, az adott progresszivitási szintre meghatározott szolgáltatásokra, tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat - a közreműködő kivételével,

g) szakmánként az ellátás formáját,

h) szervezeti egységenként annak megjelölését, hogy a szolgáltatás nyújtására közfinanszírozott formában kerül-e sor,

i) fekvőbeteg-szakellátás nyújtása esetén a szervezeti egységben engedélyezett szakmák ágyszámát, szakmánkénti bontásban,

j) a járóbeteg-szakellátás és az alapellátás keretében engedélyezett szakma heti óraszámát,

k) az ügyeleti, készenléti rendszerben való közreműködés tényét,

l) az engedélyezett szakma státuszát (határozatlan, határozott),

m) betegszállítási tevékenység esetén a rendelkezésre állás idejét, a betegszállításról szóló rendelet szerint a sürgősség, kíséret igénye szerinti megjelölését, a betegszállítás típusát a betegszállító gépjármű szerint, a betegszállítás végrehajtásának módját,

n) mentési tevékenység esetén a mentésről szóló miniszteri rendelet szerint az alkalmazott mentőegység típusát és a mentés végzésének idejét.

(3) Valamennyi engedélyezett szakmát az egészségügyi szolgáltató által létrehozott szervezeti egységen belül, az adott szakmára jellemző (2) bekezdés e)-o) pontja szerinti adatokkal kell feltüntetni.

(4) A működési engedély (2) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeit az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott határozat a 3. melléklet szerint tartalmazza.

(5)[62] Az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyről szóló határozatot elektronikus úton kiadmányozza, és elektronikus úton közli. A határozatot az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl közölni kell

a) az egészségügyi ellátási kötelezettség 8. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződéses teljesítése esetén a megállapodást, szerződést kötő szervvel,

b) közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel vagy az egészségügyi közszolgáltatást finanszírozó más állami szervvel.

(5a)[63]

(6)[64]

(7)[65] Ha a kérelmező nem felel meg a jogszabályban előírt követelményeknek, a működési engedély iránti kérelmet - a 13. §-ban meghatározott eset kivételével - az egészségügyi államigazgatási szerv elutasítja. Az elutasító határozatot közölni kell az (5) bekezdésben foglalt szervekkel.

(8)[66] Ha a kérelem olyan tevékenységre, szolgáltatásra irányul, amely az egészségügyi szakmai kollégium véleménye szerint nem azonosítható a jogszabályban meghatározott szakmák egyikével sem, illetve az Egészségügyi Tudományos Tanács állásfoglalása szerint a szakma által el nem fogadott és Magyarországon be nem vezetett eljárások végzésére irányul, a kérelmet az egészségügyi államigazgatási szerv elutasítja.

(8a)[67] Ha a kérelmezett tevékenység vonatkozásában az egészségügyi szakmai kollégium, illetve az Egészségügyi Tudományos Tanács véleménye eltér, és az eltérés nem oldható fel, az egészségügyi államigazgatási szerv az Egészségügyi Tudományos Tanács véleménye alapján dönt.

(9) Közreműködő igénybe vétele esetén az egészségügyi államigazgatási szerv vizsgálja, hogy a közreműködő bevonása nem veszélyezteti-e az egészségügyi szolgáltatás folyamatosságát, biztonságát, színvonalát.

(10)[68] Amennyiben a működési engedélyezési eljárást az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból folytatja le, az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi államigazgatási szerv felhívására megadja a működési engedély kötelező tartalmi elemeinek megállapításához szükséges adatokat. Az adatok közlése érdekében az egészségügyi államigazgatási szerv hiánypótlásra szólítja fel az ügyfelet, amelynek határideje 8 nap. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a hiánypótlás keretében a nyilatkozattételi felhívásnak nem tesz eleget vagy valótlan adatot közöl, az egészségügyi államigazgatási szerv[69]

a) a rendelkezésére álló adatok alapján dönt,

b) az eljárást megszünteti, vagy

c)[70] bírságot szab ki.

(11)[71] Az egészségügyi államigazgatási szerv a (10) bekezdésben meghatározott esetben

a) a (10) bekezdés a) pontját alkalmazza, amennyiben az eljárás során keletkezett iratokból, az eljáró szerv rendelkezésére álló egyéb adatokból, valamint az egészségbiztosító vagy a térségi betegút-szervezésért felelős szerv megkeresésének eredményeként, illetve a 9. § (1) bekezdésében meghatározott helyszíni ellenőrzés eredményeként a hiányzó adatok pótolhatóak vagy megállapíthatóak,

b) a (10) bekezdés b) pontját alkalmazza, amennyiben

ba)[72] a hiányzó adatok pótlására az a) pont szerinti eljárási cselekmények nem vezettek eredményre, és a szolgáltató (10) bekezdésben foglalt határidővel hiánypótlásra történő felszólítása eredménytelen maradt, feltéve, hogy az eljárás során nincs további lehetőség a hiányzó adatok pótlására, megállapítására,

bb) a működési engedély olyan kötelező tartalmi elemét - ideértve a 11. § (2) bekezdés c), l) és o) pontjában foglaltakat - érinti az adatok hiánya, amelyet a finanszírozási szerződés megkötése szempontjából nem szükséges figyelembe venni, vagy olyan szolgáltatót érint, amely nem vesz részt a közfinanszírozásban, vagy

bc) az adatok hiánya közreműködő részére kiadandó működési engedély kötelező tartalmi elemeit érinti,

c) a (10) bekezdés c) pontját alkalmazza, amennyiben a szolgáltató pótolta a hiányzó adatokat, de az eljárás során, különösen az egészségbiztosító vagy a térségi betegút-szervezésért felelős szerv megkeresésének eredményeként, vagy a 9. § (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott helyszíni ellenőrzés során megállapítható, hogy a szolgáltató valótlan adatokat közölt.

Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának informatikai alapfeltételei[73]

11/A. §[74]

(1) Az EESZT csatlakozásra köteles egészségügyi szolgáltató e kötelezettségének a működési engedélye véglegessé válását követő 8 napon belül tesz eleget.

(2) Az EESZT útján adatszolgáltatásra köteles egészségügyi szolgáltató e kötelezettségének jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a csatlakozás napjától tesz eleget.

Közreműködő részvétele az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során[75]

12. §[76]

(1) Közreműködő igénybevételére a szervezeti egység működéséhez kapcsolódóan közreműködői szerződés alapján kerülhet sor. Közreműködői szerződést csak olyan szakmára lehet kötni, amelyre a közreműködést igénybe vevő szolgáltató működési engedéllyel rendelkezik. A szerződő felek a személyi és tárgyi feltételeket közösen biztosítják.

(2)[77] A közreműködő további közreműködői szerződést nem köthet, ide nem értve - a közreműködésről szóló szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a személyes közreműködésről szóló szerződést.

(3) A közreműködői szerződés kötelezően tartalmazza:

a) a közreműködést igénybe vevő és a közreműködő egészségügyi szolgáltató adatait,

b)[78] a közreműködéssel érintett szervezeti egységet és a működési engedély szerinti azonosító kódját, valamint az egészségügyi szakmát, szakmakódját,

c) a közreműködés keretében végzett tevékenység során felmerülő felelősségvállalásra vonatkozó szabályokat,

d) a közreműködés keretében végzett tevékenység végzéséhez szükséges feltételek biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalást,

e) közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatás keretében történő közreműködés esetén a közreműködő szolgáltatás elszámolásának szabályait,

f) közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatás keretében történő közreműködés esetén a közreműködő együttműködési kötelezettségét és annak módját az egészségbiztosítási szerv által végzett ellenőrzések során,

g) a személyi és tárgyi feltételek teljesítésére kötött közreműködői szerződés esetén a tárgyi feltételek elérhetőségének, biztosításának jellegére vonatkozó rendelkezést, valamint az egészségügyi szolgáltatást végző személy (személyek) nevét, működési nyilvántartásban való azonosítóját, a tevékenység végzésének módját, időtartamát,

h) a szolgáltatás szerződésszegés esetén történő folyamatos biztosítására vonatkozó feltételeket, a szerződés felmondásának szabályait, a felmondás határidejét, figyelemmel a szolgáltatás folyamatos biztosításának kötelezettségére,

i) a vitás kérdések rendezésének eljárási szabályait.

j)[79] a közreműködő egészségügyi szolgáltató feladatait a közreműködés keretében végzett tevékenységgel összefüggő EESZT adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésében.

12/A. §[80]

(1) Az Eütv. 108/A. §-a szerinti bejelentést a személyes közreműködő teszi meg. Ha a személyes közreműködő e tevékenységét az igénybe vevő szolgáltató több szervezeti egységében is végzi, a bejelentést ezen szervezeti egységek tekintetében kell megtenni.

(2)[81] A praxisengedélyhez kötött egészségügyi szolgáltatások személyes közreműködés keretében nem végezhetők, a helyettesítéssel ellátott háziorvosi körzet ellátásának kivételével.

(3) A személyes közreműködő igénybevételére a szervezeti egység működéséhez kapcsolódóan, a 12/B. § szerinti személyes közreműködői szerződés alapján kerülhet sor. Személyes közreműködői szerződés olyan szakmára köthető, amelyre a közreműködést igénybe vevő szolgáltató működési engedéllyel rendelkezik.

(4)[82] A személyes közreműködő további személyes közreműködői szerződést nem köthet.

(5)[83] A személyes közreműködésre irányuló tevékenység bejelentését a személyes közreműködőt igénybe vevő szolgáltató működési engedélyének kiadására a 7. § (2) bekezdése szerinti hatáskörrel rendelkező egészségügyi államigazgatási szerv bírálja el.

(6)[84] Az elektronikus úton tett (1) bekezdés szerinti bejelentésben fel kell tüntetni

a) a személyes közreműködő 8. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti alapadatait,

b) a személyes közreműködést igénybe vevő szolgáltató megnevezését, egyedi azonosítóját,

c) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának telephelyét,

d) a közreműködéssel érintett szervezeti egység megnevezését, azonosítóját,

e) az ellátni kívánt egészségügyi szakma vagy szakmák megnevezését, szakmakódját,

f) járóbeteg-szakellátásban a személyes közreműködés idejét,

g) a tevékenységet végző egészségügyi dolgozók és nem egészségügyi dolgozók 8. § (1) bekezdés 15. és 16. pontja szerinti adatait.

(7)[85] Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez az elektronikus felületre történő feltöltés útján mellékelni kell a személyes közreműködésről szóló szerződést.

(8) A bejelentést követően az egészségügyi államigazgatási szerv szerzi be

a) a cégbírósági, bírósági nyilvántartásba bejegyzett bejelentő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létrejöttének igazolását központi, illetve nyilvánosan hozzáférhető adatbázis útján,

b) a tevékenységet végző egészségügyi dolgozók vonatkozásában a működési nyilvántartásban szereplő adatokat központi vagy nyilvánosan hozzáférhető adatbázis útján.

(9)[86]

(10)[87] A bejelentés nyilvántartásba vételéről az (5) bekezdés szerinti egészségügyi államigazgatási szerv elektronikus úton értesítést küld a bejelentő egészségügyi szolgáltató biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak minősülő tárhelyére.

(11)[88] Az egészségügyi államigazgatási szerv a bejelentés szerinti adatokat és a közreműködői szerződést megvizsgálja. Ha a bejelentésben foglalt tevékenység nem felel meg az egészségügyi szolgáltatás személyes közreműködés keretében történő gyakorlására vonatkozó szabályoknak, az államigazgatási szerv a személyes közreműködő nyilvántartásba vételét elutasítja.

(12)[89] A (11) bekezdés szerinti határozatot elektronikus úton közölni kell a közreműködést igénybe vevő szolgáltatóval és közszolgáltatás keretében történő tevékenységvégzés esetén a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel vagy az egészségügyi közszolgáltatást finanszírozó más állami szervvel.

12/B. §[90]

(1) A személyes közreműködői szerződés tartalmazza:

a) a személyes közreműködést igénybe vevő és a személyesen közreműködő egészségügyi szolgáltató egyértelmű azonosításához szükséges név- és címadatai közül a nevét - természetes személy esetén a születési nevét is -, székhelyét vagy természetes személy esetén a lakcímét,

b) a személyes közreműködéssel érintett egészségügyi szakmát, illetve ha a személyes közreműködő az adott szakmán belül csak bizonyos tevékenységeket végez, azok megnevezését,

c) a személyes közreműködés keretében végzett tevékenység során felmerülő felelősségvállalásra vonatkozó szabályokat,

d) a személyes közreműködés keretében végzett tevékenység végzéséhez szükséges feltételek biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalást,

e) közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatás keretében történő személyes közreműködés esetén a személyes közreműködői szolgáltatás elszámolásának szabályait,

f) közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatás keretében történő személyes közreműködés esetén a személyes közreműködő együttműködési kötelezettségét és annak módját az egészségbiztosítási szerv által végzett ellenőrzések során,

g) a személyes közreműködő nevében az egészségügyi szolgáltatást végző személy vagy személyek nevét, működési nyilvántartásban való azonosítóját, a tevékenység végzésének módját, időtartamát és a jogviszony megnevezését,

h) a szolgáltatás szerződésszegés esetén történő folyamatos biztosítására vonatkozó feltételeket, a szerződés felmondásának szabályait, a felmondás határidejét, figyelemmel a szolgáltatás folyamatos biztosításának kötelezettségére,

i) a vitás kérdések rendezésének eljárási szabályait.

j)[91] a személyes közreműködő feladatait a személyes közreműködés keretében végzett tevékenységgel összefüggő EESZT adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésében.

(2) Ha az (1) bekezdés g) pontja szerinti személy több vagy több fajta jogviszony keretében végez egészségügyi tevékenységet, a személyes közreműködői szerződés megkötésekor ahhoz mellékelni kell az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 5. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot vagy nyilatkozatokat is.

12/C. §[92]

(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a személyes közreműködőt törli a hatósági nyilvántartásból, ha

a) a személyes közreműködő bejelenti a tevékenységének megszüntetését,

b) a személyes közreműködő megszűnik,

c) az egyéni vállalkozói tevékenyég folytatására való jogosultsága megszűnik, vagy

d) az egyéni vállalkozót törölték az orvosok vagy az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásából, vagy a szakmai kamarából jogerős határozattal kizárták, vagy a jogszabály szerinti eljárásban a munkaköri egészségi alkalmasság elbírálásának során az egészségügyi tevékenység végzésétől eltiltották.

(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv a személyes közreműködőt a személyes közreműködőt igénybe vevő szolgáltató érintett szervezeti egységei vonatkozásában törli a hatósági nyilvántartásból, ha

a) a személyes közreműködést igénybe vevő egészségügyi szolgáltató bejelentése szerint a személyes közreműködővel kötött személyes közreműködői szerződés megszűnt, vagy

b) a személyes közreműködést igénybe vevő egészségügyi szolgáltató vagy annak - a személyes közreműködéssel érintett - szervezeti egysége megszűnik.

c)[93] a személyes közreműködő az e tevékenységének hatósági nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételekkel - ide nem értve a személyes közreműködői szerződést - már nem rendelkezik, és az egészségügyi államigazgatási szerv erre irányuló kötelezése ellenére a hiányosságot a kitűzött határidőre nem szünteti meg, valamint nem kéri a határidő meghosszabbítását.

(3)[94] A hatósági nyilvántartásból történő törlésről a törlés időpontjában a személyes közreműködőt igénybe vevő szolgáltató működési engedélyének kiadására a 7. § (2) bekezdése alapján hatáskörrel rendelkező egészségügyi államigazgatási szerv dönt. A hatósági nyilvántartásból történő törlésről az egészségügyi államigazgatási szerv a személyes közreműködőt értesíti.

(4)[95] Az egészségügyi államigazgatási szerv a személyes közreműködői tevékenységben bekövetkezett változást hivatalból vezeti át a hatósági nyilvántartáson, ha a változás

a) a személyes közreműködést igénybe vevő egészségügyi szolgáltató személyében bekövetkezett jogutódlás vagy

b) a személyes közreműködést igénybe vevő egészségügyi szolgáltatónál bekövetkezett szervezeti egység szerkezet változás - ideértve a telephelyváltozást is -

eredménye.

(5)[96] A (4) bekezdés szerinti változás hatósági nyilvántartáson történő átvezetéséről az átvezetés időpontjában a személyes közreműködőt igénybe vevő szolgáltató működési engedélyének kiadására a 7. § (2) bekezdése alapján hatáskörrel rendelkező egészségügyi államigazgatási szerv dönt. A hatósági nyilvántartáson történő átvezetésről az egészségügyi államigazgatási szerv a személyes közreműködőt értesíti.

Alkalmazott orvos részvétele alapellátást végző egészségügyi szolgáltatás nyújtása során

12/D. §[97]

(1) Az a szakorvos-jelölt, illetve szakorvos, aki tevékenységét a praxisjoghoz kötött egészségügyi szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató alkalmazásában vagy ezen egészségügyi szolgáltatóval kötött megbízási szerződés alapján végzi (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: alkalmazott orvos), önálló orvosi tevékenységet nem végezhet, abban kizárólag a praxisjoggal rendelkező orvos felelősségi körén belül és utasításai alapján, az egészségügyi szolgáltatóval fennálló munkaviszony vagy a megbízás keretei között vehet részt.

(2)[98] Az alkalmazott orvos - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - a háziorvost akkor helyettesítheti, ha a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló miniszteri rendeletben foglalt szakmai és személyi feltételeknek megfelel.

(3) A háziorvos helyettesítéséhez szükséges szakmai feltételekkel rendelkező alkalmazott orvos a következő tevékenységek elvégzésére jogosult:

a) a praxisjoggal rendelkező orvos szakmai irányítása mellett a kontrollvizsgálatra visszahívott betegek ellátása, szűrések elvégzése, a beteg otthonában történő felkeresése,

b) a praxisjoggal rendelkező orvos munkáját segítő olyan előkészítő tevékenységek végzése, amelyek során az alkalmazott orvos a betegellátásban közvetlenül nem vesz részt,

c) a praxisjog későbbi átadásának szándékával a betegek együttes ellátása.

(4) A háziorvos helyettesítéséhez szükséges szakmai feltételekkel nem rendelkező alkalmazott orvos a következő tevékenységek elvégzésére jogosult:

a) szakképesítést nem igénylő, a betegek ellátását segítő tevékenységek,

b) háziorvosi kompetenciába tartozó népegészségügyi feladatok elvégzése, életmód tanácsadás,

c) olyan előkészítő tevékenységek és adminisztrációs feladatok ellátása, amelyek során az alkalmazott orvos a betegellátásban közvetlenül nem vesz részt.

(5) Az alkalmazott orvosként való foglalkoztatás tényét annál az egészségügyi államigazgatási szervnél kell bejelenteni, amely hatáskörrel rendelkezik a praxisjoghoz kötött egészségügyi szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató működési engedélyének kiadására.

(6) Az (5) bekezdés szerinti bejelentésben fel kell tüntetni:

a) az alkalmazott orvost igénybe vevő egészségügyi szolgáltató megnevezését, egyedi azonosítóját,

b) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának telephelyét,

c) az alkalmazott orvosi tevékenységgel érintett szervezeti egység megnevezését, azonosítóját,

d) az ellátni kívánt egészségügyi szakma vagy szakmák megnevezését, szakmakódját,

e) az alkalmazott orvos nevét, pecsétszámát, egészségügyi alkalmassági vizsgálatának dátumát és eredményét.

[99]

12/E. §[100]

12/F. §[101]

Átmeneti működési engedély

13. §[102]

(1)[103] Ha az egészségügyi szakmára nincs meghatározva szakmai minimumfeltétel, az egészségügyi szolgáltató részére átmeneti működési engedély adható. Az egészségügyi szolgáltató részére azon szakmák esetében is átmeneti működési engedély adható, amelyek az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló, illetve az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályok szerint járóbeteg-szakellátáshoz integrált nappali ellátási formában is végezhetők, de az ellátási forma jellegéből adódó speciális szakmai feltételek nem kerültek meghatározásra.

(2)[104] Az átmeneti működési engedély kiadásához szükséges szakmai feltételeket az engedélyezési eljárásban az egészségügyi államigazgatási szerv megkeresésére az országos tisztifőorvos az általa felkért szakfelügyelő véleménye alapján, a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint állapítja meg. A szakfelügyelő az átmeneti működési engedély kiadásához szükséges szakmai feltételekről szóló véleményét megküldi az országos tisztifőorvosnak. Az adott szakmára meghatározott átmeneti szakmai feltételeket az országos tisztifőorvos közzéteszi, azzal, hogy ezen szakmai feltételeket az egészségügyi államigazgatási szerv az azonos szakmára irányuló valamennyi engedélyezési eljárásban alkalmazza.

(3)[105] Az országos tisztifőorvos a szakmai minimumfeltétellel nem rendelkező szakma tekintetében az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével, a szakmához tartozó tevékenységeknek megfelelő orvosi és szakdolgozói feltételeket, az ahhoz szükséges tárgyi, valamint közegészségügyi és speciális higiénés feltételeket meghatározva állapítja meg a működéshez szükséges szakmai feltételeket.

(4) Járóbeteg-szakellátás keretében gyakorolt szakmákban a nappali ellátási forma tekintetében a minimális követelményeket és a speciális személyi, tárgyi, valamint szakmai környezeti minimumfeltételeket az országos tisztifőorvos az ezen ellátási formában végezhető szakmához tartozó tevékenységekhez szükséges speciális feltételek szerint állapítja meg:[106]

a) a személyi feltételek tekintetében a nappali ellátás időtartama alatt biztosítandó, a tevékenységeknek megfelelő orvosi és szakdolgozói feltételek arányos meghatározásával,

b) a tárgyi feltételek tekintetében az ellátási forma alapján végzett tevékenységek biztosításához szükséges tárgyi feltételek meghatározásával,

c) a szakmai környezeti feltételek tekintetében a nappali ellátás jellegéből adódó közegészségügyi, speciális higiénés és a tevékenységek ellátásához szükséges egyéb szakmai feltételek meghatározásával.

(5)[107] Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló jogszabály hatálybalépését követően, az egészségügyi szolgáltató - a jogszabály hatálybalépését követő 2 hónapon belül benyújtott - kérelmére, az egészségügyi államigazgatási szerv az átmeneti működési engedély felülvizsgálatával egyidejűleg működési engedélyt ad ki.

(6)[108] Ha az egészségügyi szolgáltató az (5) bekezdésben számára meghatározott határidőn belül nem kéri az átmeneti működési engedélye felülvizsgálatát, az egészségügyi államigazgatási szerv - legfeljebb 15 napos határidő tűzésével - felhívja a szolgáltatót a kérelem és nyilatkozat pótlására. Amennyiben a szolgáltató a felhívásban foglalt határidőre sem teljesíti kötelezettségét, az egészségügyi államigazgatási szerv a határidő elmulasztásától számított 15 napon belül a működési engedélyt hivatalból visszavonja.

(7)[109] Az átmeneti működési engedély felülvizsgálatára kérelemre induló eljárásban nem alkalmazhatók az igazgatási-szolgáltatási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok.

Működési engedély módosítása a szolgáltatónál bekövetkezett változás miatt

14. §

(1)[110] Az egészségügyi szolgáltató minden olyan tervezett változást, amely érinti a működési engedély kiadásának feltételeit, illetve a működési engedélyben szereplő adatokat, szakmákat vagy szolgáltatásokat, köteles előzetesen írásban bejelenteni a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szervnek. Az előre nem tervezhető eseményeket, adatokat azok észlelését, keletkezését követő nyolc napon belül kell bejelenteni. Amennyiben a változás érinti a működési engedély 11. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmát, kérni kell a működési engedély módosítását, kivéve, ha a működési engedély módosítására külön jogszabályban foglaltak alapján hivatalból kerül sor. Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedély módosítására okot adó körülményről hivatalból értesül, a működési engedélyt hivatalból módosítja.

(2)[111] Az egészségügyi szolgáltató a 8. § (1) bekezdése szerinti adatok közül

a) a rendelési vagy rendelkezésre állási időt, illetve annak változását, védőnői szolgálat esetén a tanácsadás idejét, illetve annak változását,

b)[112] a tevékenységet végző egészségügyi dolgozóknak az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) 6. § (4) bekezdés e) pontjában meghatározott adatait és az azokban bekövetkezett változást,

c) egészségügyi alapellátás esetén a helyettesítő személyeket és a helyettesítés helyét, továbbá ezen adatok változását

bejelenti az a) és a c) pont esetén a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szervnek, a b) pont esetén a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak (a továbbiakban: NNGYK).[113]

(2a)[114] A (2) bekezdés szerinti változást az egészségügyi szolgáltató a (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatok tekintetében minden hónap 10. napjáig, a változott adatok közlésével, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatokat a változást követő 8 napon belül jelenti be. Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatok változása érinti a 8. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződést, akkor a szerződés másolatát a bejelentéshez csatolni kell. A (2) bekezdés c) pontja szerinti változás esetén a bejelentéshez csatolni kell a 8. § (4) bekezdés i) pontja szerinti nyilatkozatot.

(2b)[115] A hibás adatközlést az egészségügyi szolgáltató haladéktalanul kijavítja.

(3)[116] Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szerv megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket.

(3a)[117] Az Eütv. 94. §-a szerinti mentési tevékenységet, valamint a betegszállítást végző egészségügyi szolgáltató az e feladatának ellátását biztosító gépjárműveiben bekövetkezett változást a változást követő 8 napon belül a következő adatok közlésével az elektronikus ügyintézési felületen bejelenti a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szervnek:[118]

a) a gépjármű érvényes rendszáma,

b) a gépjármű forgalmi engedélyének száma,

c) a gépjármű típusa,

d) a gépjármű gyártásának időpontja,

e) a gépjármű aktív vagy tartalék jellege,

f) betegszállító jármű esetén az egyszerre szállítható beteg személyek száma és a rögzített ülések száma,

azzal, hogy ha a változás érinti az alkalmazott mentőegység típusát, illetve az alkalmazott betegszállító jármű típusát, akkor az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(3b)[119] Az egészségügyi szolgáltató által a (3a) bekezdés alapján bejelentett változás hatósági nyilvántartásba vételéről a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szerv 8 napon belül elektronikus úton tájékoztatást küld a bejelentő és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő részére. Az egészségügyi szolgáltató által a (3a) bekezdés alapján bejelentett új mentőjármű, illetve betegszállító jármű szakmai minimumfeltételeknek való megfelelőségét a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szerv a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül ellenőrzi.

(4)[120] A (2) bekezdés b) pontja szerinti jelentéseket elektronikusan, az NNGYK elektronikus humán erőforrás nyilvántartó informatikai rendszere útján kell megtenni. Az első bejelentést követően az egészségügyi szolgáltató az adatokban bekövetkezett változást jelenti. A bejelentés a következő módszerekkel tehető meg:[121]

a) az internetalapú űrlap manuális kitöltésével, vagy

b)[122] az internetalapú űrlap kitöltéséhez szükséges adatoknak az egészségügyi szolgáltató saját elektronikus nyilvántartásából informatikai eszközök segítségével történő automatikus beküldésével az NNGYK humán erőforrás nyilvántartó informatikai rendszerébe.

(5)[123]

(6)[124]

(7)[125] Az Ehi. 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartását az országos tisztifőorvos működteti.

(8)[126] A nyilvántartások, illetve jelentések pontossága és megbízhatósága érdekében az egészségügyi szolgáltató az országos tisztifőorvos felhívására közölni köteles az általa bejelentett humán erőforrás adatokkal összefüggésben rendelkezésére álló adatot.

(9)[127] Az országos tisztifőorvos a tudomására jutott, írásban dokumentált adatok alapján hivatalból helyesbíti a tévesen megküldött adatokat.

14/A. §[128]

A működési engedély módosítása a minimumfeltételek változása miatt

15. §[129]

(1) Amennyiben új vagy módosított szakmai minimumfeltételt előíró jogszabály kerül kihirdetésre, az egészségügyi szolgáltató - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az új, vagy módosított jogszabály hatálybalépésétől számított két hónapon belül bejelenti a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szerv részére szolgáltatásainak az új vagy módosított minimumfeltételnek való megfelelését.

(2)[130] Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidő alatt az egészségügyi szolgáltató nem tesz bejelentést, az egészségügyi államigazgatási szerv - legfeljebb 30 napos határidő tűzésével - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján felhívja a szolgáltatót a bejelentés pótlására. Amennyiben a szolgáltató a felhívásban foglalt határidőre sem teljesíti bejelentési kötelezettségét, az egészségügyi államigazgatási szerv a határidő elmulasztásától számított 90 napon belül az új vagy módosított szakmai minimumfeltételnek való megfelelés megvizsgálása érdekében ellenőrzést végez. Az ellenőrzés alapján az egészségügyi államigazgatási szerv szükség esetén a 16. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket foganatosítja. Az egészségügyi államigazgatási szerv a bejelentési kötelezettséget elmulasztó szolgáltatóval szemben a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi bírságot szabhat ki, melynek során a helyszíni ellenőrzés költségének mint eljárási költségnek a megfizetésére is kötelezi az egészségügyi szolgáltatót.

(3)[131] Ha az új vagy módosított szakmai minimumfeltételt előíró jogszabály a működési engedély módosítását is szükségessé teszi - és a szolgáltató az új vagy módosított minimumfeltételeknek megfelel -, az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt módosítja, mely módosítás során nem alkalmazhatók az igazgatási-szolgáltatási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok.

(4)[132]

Működési engedély módosítás az egészségügyi szakellátási kapacitások és ellátási területek változása miatt[133]

15/A. §

(1)[134] Az egészségügyi államigazgatási szerv kérelemre módosítja az érintett egészségügyi szolgáltató működési engedélyét, amennyiben az az egészségügyi szakellátási kapacitások, illetve ellátási területek tárgyában hozott döntés miatt szükséges.

(2)[135] Az (1) bekezdés szerinti esetben a működési engedély módosítására irányuló eljárás megindítható a szakellátási kapacitás, illetve az ellátási terület tárgyában hozott döntés véglegessé válását megelőzően is, azzal, hogy a működési engedély módosítása tárgyában nem hozható döntés a szakellátási kapacitás, illetve az ellátási terület tárgyában hozott döntés véglegessé válását megelőzően.

(3)[136] A működési engedély 14. §, 15. §, illetve e § szerinti módosításáról szóló határozatot közölni kell a 11. § (5) bekezdésében felsorolt szervekkel.

Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának ellenőrzése

16. §[137]

(1)[138] Az egészségügyi államigazgatási szerv - a 9. §-ban, a 13. §-ban, a 15. §-ban és a 17. § (2) bekezdésében meghatározott ellenőrzésen kívül - előre meghatározott és közzétett ütemezés szerint végzi az egészségügyi szolgáltatók ellenőrzését, amelynek során vizsgálja a jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi, szakmai minimumfeltételek, a szakmai szabályok, protokollok, illetve közegészségügyi előírások, valamint a 11/A. §-ban foglaltak teljesítését. Ennek keretében a 8. § (4) bekezdés h) pontjában és a 11/A. §-ban meghatározottak folyamatos ellenőrzéséhez az ellátásokra vonatkozó adatokat - a technikai feltételek megléte esetén, a törvényben meghatározott adatkezelési szabályok alapján - közvetlen hozzáférés, illetve automatikus lekérdezés útján is vizsgálhatja.

(2)[139] Ha az egészségügyi államigazgatási szerv az általa, illetve a szakfelügyelet által tartott - a 9. §-ban és a 15. §-ban meghatározott ellenőrzést is ideértve - helyszíni ellenőrzés megállapításai, az EESZT működtetőjének tájékoztatása vagy az egészségügyi szolgáltató képviselője által tett nyilatkozat alapján megállapítja a működési engedélytől eltérő működést - az Ehi. 13. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett - közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató esetén az egészségbiztosítónál kezdeményezheti az Ehi. 13. § (3) bekezdésében foglalt intézkedések megtételét.

(3)[140] Az egészségügyi közszolgáltatást végző egészségügyi szolgáltatóra vonatkozó, az Ehi. 13. § (2) bekezdése szerinti felfüggesztés és az Ehi. 13. § (3) bekezdés b)-f) pontja szerinti működési engedély visszavonása esetén a betegellátás átmeneti biztosítása érdekében más egészségügyi szolgáltató kijelöléséről a kijelölésre kerülő egészségügyi szolgáltató működési engedélyét kiadó egészségügyi államigazgatási szerv dönt.

(4)[141] Az egészségügyi szolgáltató működését az országos tisztifőorvos felkérésére a szolgáltatás helye szerinti járási hivatal akkor is ellenőrizheti, ha a szolgáltatásra jogosító működési engedélyt az országos tisztifőorvos adta ki. A járási hivatal az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül megküldi az engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szerv részére.

(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv a tapasztalt közegészségügyi hiányosságok esetén saját hatáskörben intézkedik, és erről értesíti a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szervet. Egyéb hiányosság esetén intézkedést kezdeményez a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szervnél.

(6)[142]

(7)[143] Az egészségügyi államigazgatási szerv szakértői kirendelése alapján az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottsága mint testület, szakértőként vesz részt a reprodukciós eljárások végzésére, illetve az ivarsejtek, őssejtek és embriók fagyasztva tárolására működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók ellenőrzésében. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottságának elnöke által kijelölt bizottsági tag az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szakértőre vonatkozó rendelkezései szerint működik közre az ellenőrzésben.

(8)[144] Ha feladatkörében az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottságának tudomására jut, hogy az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik a működési engedélyének megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, vagy a szakmai szabályoknak nem megfelelően működik, kezdeményezi az egészségügyi államigazgatási szerv helyszíni ellenőrzését.

(9)[145] Az országos tisztifőorvos a 14. § (7) bekezdése szerinti esetben informatikai rendszerkapcsolat, továbbá a működési engedélyt kiadó hatóság a rendelkezésére álló és elérhető adatbázisok útján rendszeresen ellenőrzi a nyilvántartásban szereplő gazdálkodó szervezetek jogszabály szerinti nyilvántartásának érvényességét. Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a gazdálkodó szervezet megszűnt, a működési engedély kiadására jogosult hatóság a 19. § (1) bekezdés b) pontja szerint jár el.

16/A. §[146]

(1) Az egészségügyi szolgáltatók infekciókontrollal kapcsolatos kötelezettségeit, az infekciókontroll-minimumok biztosítását és működését, továbbá a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló miniszteri rendelet szerint érkezett bejelentésben foglalt információk megalapozottságát a szolgáltatás helye szerint illetékes hatóság is ellenőrzi a (3)-(5) bekezdésben foglaltak szerint. A hatósági ellenőrzésben szükség szerint szakfelügyelő főorvos is részt vesz.

(2)[147] Ha az egészségügyi szolgáltató megsérti az infekciókontrollal összefüggő feladatait meghatározó, jogszabályban, módszertani levélben, illetve szakmai irányelvben foglalt szabályokat, a hatóság az Ehi. 13. § (2) és (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ellenőrzést és hatósági eljárást

a) alapellátást vagy önálló járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a járási hivatal, rendvédelmi szervek által működtetett alapellátást vagy önálló járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a Rendvédelmi Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat,

b)[148] fekvőbeteg-szakellátást, egynapos sebészeti ellátást, dializáló tevékenységet végző egészségügyi szolgáltatók esetében a népegészségügyi feladatkörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal,

c) ha járványügyi helyzet indokolttá teszi, az országos tisztifőorvos az a) és b) pontban felsorolt hatóságokkal együttműködésben

végzi, illetve folytatja le.

(4) Az egészségügyi szolgáltatók felügyeletét a lakosság körében is előforduló, nem specifikus járványok esetén a járási hivatal látja el

a) a halmozottan előforduló fertőzésekre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésének,

b) a halmozottan előforduló fertőzések kivizsgálásának, a járványok megelőzésének és felszámolásának, a szükséges járványügyi intézkedések megtételének és végrehajtásának

tekintetében.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést

a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben háromévente legalább egy alkalommal,

b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben évente legalább egy alkalommal

végzi a hatóság, és szükség esetén intézkedik, vagy szakmai javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére.

17. §

(1)[149] Az EESZT működtetője tájékoztatást nyújt az adatszolgáltatást ellenőrző egészségügyi államigazgatási szervnek az EESZT csatlakozási és adatszolgáltatási, valamint az EESZT digitális időpontfoglalási rendszer szolgáltatás használatával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről. Az egészségügyi államigazgatási szerv az EESZT működtetőjének adatszolgáltatása, illetve megkeresése alapján ellenőrzi a 11/A. §-ban meghatározott, valamint az EESZT digitális időpontfoglalási rendszer szolgáltatás használatával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését.

(2)[150] Az egészségügyi államigazgatási szerv soron kívüli ellenőrzést folytat le rendkívüli esemény, valamint panaszbejelentés kivizsgálására.

Az egészségügyi szolgáltató tevékenységének szüneteltetése[151]

18. §[152]

(1) Az egészségügyi közszolgáltatást végző szolgáltató a működési engedélyében szereplő bármely egészségügyi szolgáltatás ellátását - a fenntartó tájékoztatása mellett - szüneteltetheti. A szüneteltetést legalább nyolc nappal korábban az elektronikus ügyintézési felületen keresztül be kell jelenteni az engedélyező egészségügyi államigazgatási szervnek.

(2) A elektronikus ügyintézési felületen történő bejelentés az alábbi adatokat tartalmazza:

a) szünetelő szervezeti egység megnevezése, azonosító kódja;

b) szünetelő szakma megnevezése, szakmakódja;

c) szünetelő óraszám, illetve ágyszám mennyisége;

d) szünetelés oka;

e) szünetelés kezdő és befejezésének várható időpontja;

f) a bejelentő szolgáltató szünetelő szolgáltatása helyett az egészségügyi szolgáltatást ellátó másik szervezeti egysége megnevezése, azonosító kódja;

g) ha a szünetelést bejelentő egészségügyi szolgáltatónál nincs az adott szakmában más, helyettesítési feladatok ellátására alkalmas szervezeti egység, másik, helyettesítésre alkalmas egészségügyi szolgáltató megnevezése.

(3) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt, másik egészségügyi szolgáltató által ellátott helyettesítés esetén az egészségügyi szolgáltató megállapodik a helyette ellátást nyújtó helyettesítő egészségügyi szolgáltatóval. A megállapodásban fel kell tüntetni a helyettesítő szolgáltató nevét, helyettesítő szervezeti egység 9 jegyű azonosítóját, megnevezését, a helyettesítő szakmát. A szünetelésről szóló bejelentéshez elektronikus úton feltöltve csatolni kell ezen megállapodást.

(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv megvizsgálja a (3) bekezdés szerinti megállapodásnak az adott egészségügyi szakmára vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak való megfelelését, különös tekintettel arra, hogy az egészségügyi szolgáltatás nyújtását átmenetileg vállaló szolgáltató rendelkezik-e az adott szakma gyakorlására jogosító működési engedéllyel. Ha a (3) bekezdés szerinti megállapodás nem felel meg az adott egészségügyi szakmára vonatkozó jogszabályi előírásoknak, az egészségügyi államigazgatási szerv az (5) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(5) Ha a szünetelést bejelentő szolgáltató nem csatolja a szünetelés bejelentéséhez a (3) bekezdés szerinti megállapodást, az egészségügyi államigazgatási szerv dönt az egészségügyi szolgáltatás nyújtását átmenetileg ellátó szolgáltató kijelöléséről. A kijelölésről a kijelölésre kerülő egészségügyi szolgáltató működési engedélyét kiadó egészségügyi államigazgatási szerv dönt.

(6) Ha a szünetelést bejelentő egészségügyi szolgáltató működési engedélyének kiadására

a) a hatáskörrel rendelkező illetékes egészségügyi államigazgatási szerv illetékességi területén kijelölhető másik egészségügyi szolgáltató nincs, vagy

b) az országos tisztifőorvos hatáskörébe tartozó egészségügyi szolgáltató általi szünetelés esetén a járási hivatal által kijelölhető egészségügyi szolgáltató a lakosság által kedvezőbb feltételek mellett vehető igénybe,

akkor a szünetelést bejelentő szolgáltató tekintetében a működési engedély kiadására jogosult egészségügyi államigazgatási szerv soron kívül egyeztet a kijelölhető egészségügyi szolgáltatók tekintetében intézkedésre jogosult más egészségügyi államigazgatási szervvel, illetve szervekkel, és az egyeztetés eredményeként intézkedik a kijelölésre jogosult hatóság megkeresése iránt. A járási hivatal hatáskörébe tartozó egészségügyi szolgáltató szünetelése esetén a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal koordinációs jogkört gyakorol az irányítása alatt működő járási hivatalok általi kijelölés tekintetében.

(7) A szünetelés ténye miatt nem kell módosítani a működési engedélyt. Amennyiben járóbeteg-szakellátás esetén az adott egészségügyi szolgáltatás egy részének szünetelése miatt a rendelési idő módosul, a rendelési idő változását a 14. § (2) bekezdés a) pontja szerint kell bejelenteni.

(8) A szünetelés tényéről tájékoztatni kell a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt, valamint az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló miniszteri rendelet alapján kiadott sürgősségi ügyeleti rend szerinti ügyeleti ellátás szüneteltetése esetén az Országos Mentőszolgálatot is.

(9) Az egészségügyi szolgáltatónak az előre nem tervezhető szüneteltetést az arra okot adó körülmény észlelésétől számított 8 napon belül a (2) bekezdésben foglaltak szerint be kell jelentenie az engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szervnek és a fenntartónak.

(10) Az egészségügyi közszolgáltatást nem végző szolgáltató tevékenységének szüneteltetését akkor köteles a (2) bekezdés szerint bejelenteni, ha a szüneteltetés várható időtartama a 3 hónapot meghaladja.

(11) Az egészségügyi szolgáltatás újbóli megkezdését az elektronikus ügyintézési felületen be kell jelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek.

(12) Az (1) és a (9) bekezdés szerinti bejelentés alapján - a bejelentésétől számított - legfeljebb 1 évig szünetelhet az egészségügyi szolgáltatás ellátása. Ezt követően az egészségügyi közszolgáltatást végző szolgáltató - az (1) és a (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - évente kezdeményezheti a szünetelés meghosszabbítását az előző év elteltét követő 30 napon belül.

(13) Abban az esetben, ha a bejelentést, illetve a meghosszabbítást követő 1 év elteltét követő 30 napon belül az egészségügyi közszolgáltatást végző szolgáltató nem kezdeményezte a (12) bekezdésben foglaltak szerint a szünetelés meghosszabbítását, és a szünetelés megszüntetését sem jelentette be, az adott egészségügyi szolgáltatás ellátásához használt szakellátási kapacitás tekintetében az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 5. § (5) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy egészségügyi államigazgatási szervként az országos tisztifőorvos jár el, és az eljárás hivatalból indul.

(14) A szünetelést bejelentő szolgáltató közszolgáltatás szüneteltetése esetén a beutalási rend szünetelésből eredő változásáról a lakosságot, valamint az érintett alapellátást és szakellátást végző egészségügyi szolgáltatókat haladéktalanul tájékoztatni köteles.

A működési engedély visszavonása

19. §

(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt visszavonja, ha[153]

a) azt az egészségügyi szolgáltató kéri,

b) az egészségügyi szolgáltató megszűnik,

c)[154] az egyéni vállalkozói tevékenyég folytatására való jogosultsága megszűnik,

d)[155] az egyéni vállalkozót törölték az orvosok vagy az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásából, vagy a szakmai kamarából jogerős határozattal kizárták, vagy a jogszabály szerinti eljárásban a munkaköri egészségi alkalmasság elbírálásának során az egészségügyi tevékenység végzésétől eltiltották,

e)[156]

f)[157]

g)[158]

h)[159] az egészségügyi alapellátás körében kötött feladat-ellátási szerződés megszűnik,

i) az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel,

j) az egészségügyi szolgáltató bejelentés nélkül legalább hat hónapja szünetelteti a tevékenységét,

k)[160]

l)[161] a közreműködést igénybe vevő egészségügyi szolgáltató bejelentése szerint a közreműködő szolgáltatóval kötött közreműködői szerződés megszűnt.

(2)[162] A működési engedély visszavonásáról a visszavonás időpontjában a szolgáltató vonatkozásában a 7. § (2) bekezdése alapján hatáskörrel rendelkező egészségügyi államigazgatási szerv dönt. A működési engedély visszavonásáról szóló határozatot közölni kell a 11. § (5) bekezdésében felsorolt szervekkel.

A bejelentési kötelezettség elmulasztásának, illetőleg a jogosulatlan egészségügyi szolgáltatás nyújtásának jogkövetkezményei

20. §

(1)[163]

(2) Nem kaphat működési engedélyt

a)[164] az a természetes személy, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, melynek személyesen közreműködő tagját kuruzslás miatt elítélték, az ítélet, illetőleg a határozat véglegessé válásától számított három évig,

b)[165] az a természetes személy, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, melynek személyesen közreműködő tagját kuruzslás miatt elítélték, amennyiben az eljárás megindulásakor a szolgáltatás nyújtásához előírt feltételekkel rendelkezett, az ítélet, illetőleg a határozat véglegessé válásától számított egy évig,

c)[166]

21. §[167]

22. §[168]

Záró és átmeneti rendelkezések

23. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) A rendelet működési engedélyre vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépés után benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni azzal, hogy a folyamatban lévő ügyben alvállalkozói működési engedély nem adható ki.

(3)[169] A rendelet hatálybalépésének napján hatályos - az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, a működési engedélyről és az egyéni vállalkozás keretében végezhető egészségügyi szolgáltatásról szóló 69/2002. (IV. 12.) Korm. rendelet 29. § (5) bekezdésével hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján kiadott - működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató működési engedélyét az első változásbejelentés alkalmával kell kicserélni. A kicserélés iránti kérelmet az egészségügyi államigazgatási szerv két hónapon belül bírálja el.

(4)[170]

(5)[171]

23/A. §[172]

24. §[173]

Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet és az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 365/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) 15. §-ával megállapított 13. § a Módr. hatálybalépését követően benyújtott kérelmek elbírálása során alkalmazandó. A Módr. hatálybalépésekor már átmeneti működési engedéllyel rendelkező szolgáltató a működési engedélye első módosítását követően kell, hogy megfeleljen a 13. §-ban meghatározott minimumfeltételeknek.

25. §[174]

(1) Az egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 325/2011. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított, a működési engedélyre vonatkozó rendelkezéseket a 2012. január 1-jét követően benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.

(2) 2012. január 1-jét követően a jogerős ideiglenes működési engedélyek az abban meghatározott határidőt követően nem hosszabbíthatók meg.

(3) 2012. január 1-jét követően területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgáltatásra nem adható ki működési engedély. Ez a rendelkezés nem érinti a 2012. január 1-jén meglévő, területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgáltatók működési engedélyét.

(4)[175] A vármegyei önkormányzatok konszolidációjáról, a vármegyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 8. § (2) bekezdése szerinti eljárásban nem alkalmazhatók az igazgatási-szolgáltatási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok. Ezt a rendelkezést a 2012. január 1-jén folyamatban lévő eljárások során is alkalmazni kell.

(5)[176] Az egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 325/2011. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított és az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 13/2012. (II. 14.) Korm. rendelettel módosított 3. mellékletben foglaltakat a 2012. április 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(6)[177] Az egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 107/2012. (VI. 1.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 15/A. §-t a vármegyei önkormányzatok konszolidációjáról, a vármegyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 7. § (2) bekezdése alapján indult és a Módr2. 3. §-ának a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatban is alkalmazni kell.

(7)[178] A (3) bekezdéstől eltérően a hajléktalanok ellátását biztosító, valamint a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Magyar Honvédség egészségügyi szolgáltatói, a vasutas igényjogosultakat ellátó egészségügyi szolgáltatók által, továbbá az orvostudományi egyetemeken az orvosképzés keretében nyújtott, területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi ellátás nyújtására működési engedély adható.

(8)[179] A (7) bekezdés szerinti rendelkezést a 2012. július 1-jén folyamatban lévő eljárások esetén is alkalmazni kell.

(9)[180] Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 6/A. § (3) bekezdésében foglaltaknak a 2012. július 1-jén működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók esetében 2013. július 1-jétől kell megfelelni.

(10)[181] Ha az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai kódjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakmák, szakmakódok változása érinti a működési engedélyben meghatározott adatokat, a változást a működési engedély módosulásáig az NNGYK honlapján közzétett tájékoztatóban meghatározottak szerint kell figyelembe venni azzal, hogy a változást - a tájékoztató elérhetőségének biztosításával egyidejűleg - a működési engedélyekről vezetett nyilvántartásban át kell vezetni.

25/A. §[182]

(1) Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 147/2020. (IV. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 11/A. §-ban foglaltak teljesítését a Módr. hatálybalépésekor működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók tekintetében a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szerv 2020. július 1-jétől ellenőrzi.

(2) A Módr. hatálybalépésekor hatályos közreműködői szerződések és személyes közreműködői szerződések tekintetében a Módr.-rel megállapított 12. § (3) bekezdés j) pontjának, valamint 12/B. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést 2020. szeptember 1-jéig kell biztosítani.

25/B. §[183]

Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet és az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2023. (III. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 7. § (2a) bekezdésében foglaltakat a folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell, azzal, hogy a járási hivatal a Módr1. hatálybalépésétől számított nyolc napon belül átteszi a folyamatban lévő ügyet az országos tisztifőorvoshoz.

25/C. §[184]

(1) Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 6/B. §-ában és 23. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében

a) a hatáskörrel rendelkező egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból módosítja a területi védőnői ellátásra kiadott működési engedélyeket, és 2023. július 1-jétől az engedély jogosultjaként az irányító vármegyei intézményt jelöli meg. A területi védőnői ellátásra működési engedélyt kapott egészségügyi szolgáltató 2023. december 31-ig igazolja az egészségügyi államigazgatási szerv felé a jogszabályban előírt feltételeknek való megfelelést,

b) a területi védőnői szolgálat működtetéséért 2023. június 30-ig felelős szerv által a területi védőnői tevékenység végzése céljából ingyenesen rendelkezésre bocsátott ingó és ingatlan vagyon használatával összefüggő költségek elszámolásának rendjét a területi védőnői ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató és a területi védőnői szolgálat működtetéséért 2023. június 30-ig felelős szerv legkésőbb 2023. július 31-éig külön megállapodásban rendezi.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti, területi védőnői ellátásra működési engedélyt kapott egészségügyi szolgáltatónál ellátást nyújtó védőnő 2023. június 30. napján iskolavédőnői feladatokat is ellát, az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató külön feladatellátási szerződés nélkül is biztosítja az iskolavédőnői ellátás személyi és tárgyi feltételeit.

26. §[185]

E rendelet a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelethez[186]

2. melléklet a 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelethez[187]

Az egészségügyi szolgáltató szakmai programja

Az egészségügyi szolgáltatás tevékenységi körének rövid bemutatása.

A szolgáltatásnyújtással összefüggő tevékenységek terén szerzett szakmai tapasztalatok, gyakorlat bemutatása.

A működtetéshez rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása, és a szakmai feladatok ellátásának szervezése.

Munkaszervezés bemutatása, gyógyító, megelőző és ápolás-ellátási rend tervezete, ápolási és gondozási folyamatok bemutatása, beteg edukáció, ápolási dokumentáció tervezete, vezetési rendje, adatvédelmi követelményeknek való megfelelés.

Egyes kisegítő folyamatok bemutatása (étkeztetés, betegszállítás, takarítás, veszélyes hulladék elszállítás, mosodai szolgáltatás, sterilizálás).

A szolgáltatónál működő infekciókontroll, antibiotikum politika főbb elemei.

A működtetni kívánt belső minőségügyi rendszer tervezett elemei, minőségpolitika és minőségügyi célkitűzések.

Magánszolgáltatás - vagy a területi ellátási kötelezettség keretében meghatározott ellátási területen kívüli - működési területe.

Amennyiben az egészségügyi szolgáltatás nem orvosi vagy ápolási szakma végzésére, illetve kizárólag járóbeteg-szakellátás keretében végzett tevékenységre irányul, a szakmai program tartalmi elemeit a szolgáltatás jellege szerinti értelemszerű alkalmazással kell elkészíteni.[188]

3. melléklet a 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelethez[189]