BH 1989.9.366 A lízing szerződés kötelezettje berendezés bérbeadására vonatkozó kötelezettségét engedményezés formájában is teljesítheti. Ha az engedményezett jog olyan szerződésből ered, amelyet kötbérszankció jogszabály erejénél fogva biztosít, az engedményes szerződésszegés esetén kötbérigényét akkor is érvényesítheti a kötelezettel szemben, ha a lízingszerződésben a kötbér nem került kikötésre [Ptk. 328. § (1), (4) bek. 7/1978. (II. 1.) MT r. 18. § (1), (4) bek., 36/1985. (X. 31.) PM r. 2. § (1) bek.].

A felperes számítógéprendszerének bővítése céljából a perben nem álló C. Bankkal 1987. augusztus 7-én pénzügyi lízing-szerződést kötött, melyben a bank mint lízingbe adó vállalta, hogy az alperesi szállítótól megvásárolja a DATAPOINT típusú, 35 000 000 Ft értékű számítógépkonfigurációt, és azt a szerződésben foglalt feltételek szerint a felperes használatába adja. A szerződéskötést követően a G. Bank 1987. augusztus 11-én az alperessel szerződött, aki vállalta, hogy a lízing-szerződés tárgyát képező számítógépet 35 000 000 Ft-ért beszerzi, és 1987. november 30-ig a felperesnél üzembe helyezi, A szállítási szerződés teljesítését a felek kötbérrel biztosították, és azt is kikötötték, hogy 60 napnál hosszabb szállítási, illetve üzembehelyezési késedelem esetén a vevő a szerződéstől egyoldalúan elállhat. Ebben az esetben a szállító köteles a kapott véteár-előleget kamataival együtt 15 nap alatt visszafizetni. A C. Bank a lízingszerződésben a felperesre engedményezte a szállítási szerződésből eredő jogait, és a vételárfizetési kötelezettség kivételével a felperesre ruházta a szerződésből származó kötelezettségeit is. A szállítási szerződésben kikötött 10 000 00 Ft vételárelőleget a felperes 1987. augusztus 26-án átutalta az alperesnek.

Az alperes a kikötött teljesítési határidőben nem szállított, 1987. december 10-i telexében a teljesítést december 28-ára ígérte, majd december 18-án 1988. I. negyedévére vállalt póthatáridőt. Ezt a felperes nem fogadta el, és 1987. december 23-án elállt a szerződéstől. A C. Bank a szállítási szerződés meghiúsulásából eredő valamennyi jogát a felperesre engedményezte.

Ilyen előzmények után a felperes módosított keresetében 10 000 000 Ft vételárelőleg, ennek 1987. augusztus 26-tól évi 20 % kamata, valamint 4 200 000 Ft meghiúsulási kötbér megfizetésére kérte az alperest kötelezni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, marasztalása esetére a felperes jogosulatlan elállására hivatkozva 2 800 000 Ft meghiúsulási kötbérbeszámítási kifogásként érvényesített.

Az elsőfokú bíróság a kereset szerint marasztalta és 300 000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte az alperest. Az ítélet indokolása szerint az alperes szerződésszegést követett el, amikor póthatáridőben sem teljesített, késedelme a felperes egyoldalú elállását jogszerűvé tette. Az elállás következményeként az alperes köteles visszafizetni a kapott vételárelőleget, és a ki nem mentett szerződésszegés miatt kötbérfelelősséggel is tartozik.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan az ítélet megváltoztatásával beszámítási kifogásának megfelelően a marasztalás összegének 7 200 000 Ft-ra történő leszállítását és végül a meghiúsulási kötbér 500 000 Ft-ra történő mérséklését kérte. Elsősorban azzal érvelt, hogy a felperessel nincs és nem volt jogviszonyban, így az csupán a lízing-szerződés meghiúsulására hivatkozhat, ez esetben viszont kikötés hiányában kötbérfelelősséggel nem tartozik. Elállásra csak a póthatáridő lejárta után lett volna jogosult, ezért a szerződés a felperes hibájából hiúsult meg. Azzal is érvelt, hogy a lízing-szerződés csak a bérelt dolog átadásával jön létre.

A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását és ideiglenes intézkedéssel az alperes számláinak zárolását kérte.

A Legfőbb Ügyészség ugyancsak az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A fellebbezés nem alapos.