7/1978. (II. 1.) MT rendelet

a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről

A Polgári Törvénykönyv XXXIV. és XXXV. fejezetében foglaltak végrehajtására a Minisztertanács a következőket rendeli:

I. fejezet

Bevezető rendelkezések

1. §

(1) E rendelet hatálya a gazdálkodó szervezetek közötti szállítási és vállalkozási szerződésekre terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában gazdálkodó szervezet az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a szövetkezeti vállalat, ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulása, a vízgazdálkodási társulat, valamint a társadalmi szervezetnek és az egyesületnek a vállalata.

(3) Az állami költségvetési szerv, a társadalmi szervezet és az egyesület egymással vagy gazdálkodó szervezettel kötött szállítási és vállalkozási szerződéseire is e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve ha jogszabály eltérően rendelkezik.

II. fejezete

A szállítási szerződés

A szerződés megkötése és tartalma

2. §

(1) Aki szállítási szerződés kötésére ajánlatot tesz, az ajánlathoz a nyilatkozat hatályossá válásától számított harminc napig kötve marad.

(2) Ha a megrendelő az ajánlatkérésben közli, hogy több szállítótól kért ajánlatot, és megjelöli az ajánlatok elbírálásának időpontját is (versenytárgyalás), a szállító az ennek alapján adott ajánlatához a megrendelő által közölt elbírálási időpontot követő harminc napig kötve marad.

(3) Az ajánlati kötöttségre, továbbá a felhívás alapján kötelező ajánlattételre [Ptk. 212. . § (1) bekezdés] vonatkozó határidőtől a felek közös megállapodással eltérhetnek.

3. §

Ha a szerződéskötési kötelezettség körében a felek nem állapodnak meg, a bíróság - a megrendelő kívánságára vagy népgazdasági érdekből enélkül is - a szerződést létrehozhatja.

4. §

A szerződés lényeges tartalma különösen: a szolgáltatás tárgyának meghatározása mennyiség, minőség és választék szerint, a teljesítés ideje naptár szerint és az ellenszolgáltatás.

A szerződés módosítása

5. §

(1) A felek a szerződésben megállapított árat a szerződés módosításával csak akkor emelhetik fel, ha

a) jogszabály, nemzetközi szerződés, illetőleg hatósági rendelkezés ezt feltétlenül indokolja,

b) az árhatóság rendelkezése, intézkedése lehetővé teszi, vagy

c) a szerződéskötés után olyan tény vagy körülmény következett be, amelyre a szerződés megkötésekor az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett sem lehetett számítani, s amely folytán a szerződésben megállapított ár a szállító lényeges és jogos érdekeit sérti.

(2) Az ármódosító megállapodásban meg kell jelölni azokat a tényeket, körülményeket, amelyek az áremelést lehetővé, illetőleg indokolttá teszik.

6. §

A szerződésben megállapított árat a bíróság is csak az 5. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek esetében emelheti fel.

A teljesítés helye és ideje

7. §

(1) A teljesítés helye - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a megrendelő telephelye, illetőleg a megrendelő által megjelölt hely; ha a megrendelőnek több telephelye van, az általa meghatározott telephely, fuvarozó közbenjöttével vasuton vagy vizen történő szállítás esetén pedig a rendeltetési állomás.

(2) A szállító köteles a megrendelőt - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a teljesítés idejéről legalább három nappal előbb értesíteni.

(3) Ha a felek megállapodása szerint a teljesítés helye a szállító telephelye, a szállító a termék átadásra kész állapotáról köteles a megrendelőt értesíteni. Az értesítés a termék ellenértékét egymagában nem teszi esedékessé.

(4) Nincs szükség a (2) és (3) bekezdésben meghatározott külön értesítésre, ha a megrendelő átviteli megbízottja rendszeres időközökben a szállító telephelyén tartózkodik.

Jogosulatlan előszállítás

8. §

(1) Jogosulatlan előszállítás esetén, ha a megrendelő a terméket teljesítésként nem veszi át,

a) a megrendelő köteles a terméket felelős őrzésbe venni, az ellenszolgáltatás a felelős őrzés ideje alatt nem esedékes;

b) a szállító - ha a felek magasabb összegben nem állapodnak meg - napi fél ezrelék előszállítási díjat köteles fizetni.

(2) Az előszállítási díj fizetése alól kimentésnek nincs helye; a díj a felelős őrzéssel kapcsolatos költségek és károk összegén felül jár.

A pénzügyi fedezet előzetes biztosítása

9. §

(1) A szállító a megrendelőtől a pénzügyi fedezet előzetes biztosítását kérheti, ha az ellenszolgáltatás időben való teljesítése veszélyeztetve van, különösen azáltal, hogy

a) a megrendelőnek pénzügyi fedezethiány miatt a szállítóval szemben kiegyenlítetlen tartozása áll fenn,

b) egy éven belül előfordult, hogy a megrendelő esedékes tartozását pénzügyi fedezet hiánya miatt kellő időben nem tudta kiegyenlíteni.

(2) A szállító a szolgáltatást mindaddig visszatarthatja, amíg a megrendelő a fedezetet nem biztosítja. A fedezet biztosítására adott megfelelő határidő lejárta után a szállító a szerződéstől elállhat.

(3) A pénzügyi fedezet előzetes biztosítását jogszabály kötelezővé teheti.

A termék átadásához szükséges adatok

10. §

A szállító köteles a terméket - a jogszabályok rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak megfelelően - az azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni, és a termék rendeltetésszerű használatához a tájékoztatást (használati utasítást stb.) megadni. Köteles továbbá a termék minőségét a kötelezően előírt és a szerződésben vállalt módon tanúsítani.

A termék átvétele

11. §

(1) A termék átvétele során - eltérő rendelkezés hiányában - nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, illetőleg amelyekre jótállás vonatkozik.

(2) A megrendelő indokolt esetben jogosult a minőségi átvételt a szállítást végző gyártómű telephelyén elvégezni; erről a gyártóművet kellő időben értesítenie kell. A gyártómű köteles a minőségi átvételhez szükséges berendezéseket - térítés ellenében - a megrendelő rendelkezésére bocsátani.

(3) A megrendelőt nem terheli a minőség megvizsgálásának kötelezettsége, ha a terméket a szerződés szerint kicsomagolás nélkül három napon túl is jogosult továbbküldeni.

12. §

Ha a teljesítés helye a szállító telephelye, és a megrendelő a termék átvételét ott elmulasztja, a szállító a terméket felelős őrzésbe veszi, és - függetlenül attól, hogy a megrendelő a késedelmét kimentette-e - követelheti az ellenszolgáltatás megfizetését.

Mennyiségi és minőségi kifogásolás

13. §

A megrendelő (átvevő) mennyiségi és minőségi kifogás esetén köteles:

a) a kifogást megalapozó bizonyítékokat beszerezni, illetve megjelölni;

b) lehetővé tenni a szállító számára a kifogásolt termék azonosságának megállapítását és a kifogás megalapozottságának ellenőrzését vagy felülvizsgálatát.

14. §

(1) Fuvarozó közbenjöttével történő szállítás esetén az átvevő köteles a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket a jogszabályban előírt időben és módon megtenni.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések elmulasztása esetén az átvevő nem követelheti azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felelős azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetők lettek volna.

15. §

(1) A csomagolt és mérlegelt terméknek az átvevő telephelyén megállapított nettó súlyhiánya a szállítóval szemben csak abban az esetben kifogásolható, ha a termék bruttó súlya, illetőleg darabszáma megegyezik azzal, amit a szállító vagy a fuvarozó jelenlétében megállapítottak (az átvételi elismervényen igazoltak).

(2) Ha az átvevő megállapítja, hogy a termék mennyisége vagy minősége nem felel meg a szállítólevélen, illetőleg a számlában feltüntetettnek, erről köteles jegyzőkönyvet felvenni.

(3) A mennyiségi és minőségi kifogásolásra vonatkozó részletes szabályokat e rendelet 1. számú melléklete állapítja meg.

16. §

(1) Ha a minőségi hiba megállapításához minőségellenőrző szervtől szakvéleményt kérnek, ennek költségeit az átvevőnek kell előlegeznie.

(2) A szakvélemény költségeit az a fél viseli, amelyik a vizsgálatra okot adott. Ha a hibát szúrópróbaszerű vizsgálattal állapították meg, az egész költséget a szállító viseli.

Ellenszolgáltatás

17. §

(1) Az ellenszolgáltatás teljesítésére a számlázásról és a fizetésről szóló külön jogszabályok irányadók.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a megrendelő az ellenszolgáltatással egyidejűleg és azonos módon köteles a szerződésben kikötött felárat megfizetni, illetve jogosult a kikötött árengedményt a szolgáltatás árából levonni.

Szerződésszegés

18. §

(1) Aki a szerződést megszegi, kötbér- és kártérítési felelősséggel is tartozik, kivéve ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában elvárható.

(2) A szerződésszegés következményei alól nem mentesít az a körülmény, hogy a szerződésszegést a gazdálkodó szervezet irányítására, felügyeletére jogosult szerv intézkedése okozta. Ha az intézkedés a szállító kötelezettségeinek határidőben való teljesítését kizárja, a szállító köteles megkísérelni a megállapodást a szerződés módosításában. Ha ez nem vezet eredményre, a szállító köteles póthatáridőt vállalni, és arról a megrendelőt értesíteni.

(3) A szerződésnek meg nem felelő teljesítés elfogadása nem jelent lemondást a szerződésszegésből eredő igényekről.

(4) Ha a szállító a megrendelő megfelelő határidőt tartalmazó felszólítására sem vállal póthatáridőt, vagy a póthatáridő eredménytelenül telt el, a megrendelő - érdekmúlás bizonyítása nélkül - a szerződéstől elállhat.

19. §

(1) A szerződésszegő fél kötbérfelelősséggel tartozik, ha

a) késedelmesen teljesít,

b) határidőre nem tesz eleget a teljesítéshez szükséges adatszolgáltatási vagy egyéb közbenső intézkedési kötelezettségének;

c) hibásan teljesít;

d) a teljesítés lehetetlenné vált (meghiúsult).

(2) A felek a kötbérfizetési kötelezettség egyéb eseteit is előírhatják.

(3) A felek a szerződésben a kötbér mértékét meghatározhatják. A kikötött kötbér a törvényes mértéknél kevesebb nem lehet. Ha a felek a kötbér mértékében nem állapodnak meg, a törvényes kötbért kell kikötöttnek tekinteni.

20. §

(1) A kötbér a kikötött ellenszolgáltatás után jár.

(2) A törvényes kötbér mértéke a következő:

a) késedelem esetén - oszthatatlan szolgáltatásnál a teljes szolgáltatás, osztható szolgáltatásnál pedig a le nem szállított, illetve az át nem vett termék ára után -

- az első harminc nap folyamán napi fél ezrelék,

- a következő harminc nap folyamán napi nyolctized ezrelék,

- az ezt követő késedelem folyamán napi egy egész kéttized ezrelék, legfeljebb azonban nyolc százalék;

b) a szerződésszerű teljesítéshez szükséges, jogszabályban vagy a szerződésben megállapított adatszolgáltatás, illetve közbenső intézkedés késedelme vagy elmaradása esetén napi fél ezrelék, legfeljebb azonban négy százalék;

c) hibás teljesítés esetén - ideértve a szerződésben kikötöttől eltérő és magasabb árú termék szállítását, a hibás csomagolást és a helytelen minősítést, valamint azt az esetet is, ha a szállító a terméket kijavítja vagy kicseréli - 5 százalék; ha a megrendelő kijavítást vagy kicserélést igényel, a késedelemre megállapított mérték, feltéve hogy az így kiszámított kötbér az 5 százalékot meghaladja;

d) lehetetlenülés (meghiúsulás) esetén nyolc százalék.

(3) Ha a fél a szerződésszegés következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében a másik felet a szerződésszerű teljesítés akadályáról, illetve késedelme előrelátható idejéről elvárható időben nem tájékoztatja, a kötbér tíz százaléka akkor is jár, ha a fél a felelősség alól magát egyébként kimenti.

21. §

(1) A kötbér esedékessé válik:

a) késedelem esetén amikor a késedelem megszűnik, a póthatáridő lejár vagy a kötbér eléri a legmagasabb mértéket;

b) hibás teljesítés esetén a kifogás közlésével, illetőleg - ha a késedelemre megállapított mértékű kötbér jár - a késedelemre vonatkozó szabályok szerint;

c) egyéb esetben, amikor a jogosult a szerződésszegésről tudomást szerez.

(2) Késedelem esetén a jogosult - amennyiben ehhez érdeke fűződik - már az esedékesség előtt kérheti a bíróságtól a kötbérfizetési kötelezettség megállapítását.

Raktári beszerzés

22. §

A raktári beszerzésre az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy szerződésszegés esetén a kötelezett a 20. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott kötbérfelelősséggel is tartozik.

III. fejezet

A kiskereskedelmi árubeszerzésre vonatkozó szabályok

A szerződés tartalma

23. §

A kiskereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet rendszeres árubeszerzésére vonatkozó szerződés alapján a szállító köteles az általa közölt, legalább félévre szóló teljesítési ütemterv szerint a tevékenységi körébe tartozó terméket - a megrendelő szállítási rendelkezésének megfelelően - raktári készlete erejéig szállítani, a megrendelő pedig köteles az így szállított terméket átvenni és az árat megfizetni.

24. §

(1) A szállító köteles a teljesítési ütemterv tervezetét - a félév kezdetét legalább hatvan nappal megelőzően - a megrendelőnek megküldeni. A megrendelő a tervezetre a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül észrevételt tehet.

(2) A szállító - a megrendelő észrevételeinek figyelembevételével véglegesített - teljesítési ütemtervet köteles további tizenöt napon belül a megrendelővel közölni.

(3) A teljesítési ütemtervnek tartalmaznia kell

a) a szállítások idejét naptári nap vagy időszak szerint,

b) a göngyöleg megrendelőtől való visszaszállításának időpontját, továbbá

c) a szállítás, illetőleg a fuvarozás módját.

(4) A teljesítési ütemtervben az egyes szállítások közötti idő nem haladhatja meg

a) gyorsan romló élelmiszereknél a fogyaszthatóság időtartamát,

b) más élelmiszereknél a tizenöt napot.

c) ruházati cikkeknek, vas-műszaki, háztartási vegyi áruknak, valamint kultúrcikkeknek szakboltba és áruházba szállításánál a tizenöt napot,

d) egyéb esetben a harminc napot.

25. §

A szállítási rendelkezésnek tartalmaznia kell a termékek mennyiségét, választékát, valamint minőségét. A minőséget a termék jellegének megfelelően, a kereskedelemben szokásos módon kell meghatározni.

Értesítési kötelezettség

26. §

(1) A szállító - az általa korábban már szállított - termék árának megváltozásáról a megrendelőt olyan időben köteles értesíteni, hogy azt a megrendelő szállítási rendelkezésében figyelembe vehesse. Ez a szabály nem alkalmazható, ha az árváltozás árhatósági rendelkezésen alapul.

(2) Ha a szállító az értesítést elmulasztja, a megrendelő a termék átvételét megtagadhatja.

27. §

(1) Ha a szállító a teljesítési ütemtervtől a szállítás (fuvarozás) módjában eltér, vagy raktári készlet hiányában a szállítási rendelkezésből egyetlen tételt sem tud teljesíteni, köteles erről a megrendelőt (a szállítási rendelkezés feladóiát) legkésőbb a teljesítés napját megelőző munkanapon üzletzárásig értesíteni.

(2) A szállító az (1) bekezdés szerint köteles értesíteni a megrendelőt akkor is, ha a szállítási rendelkezés a szokásos mértéket jelentősen meghaladó mennyiségű termék szállítására irányul, és csak a szokásos mennyiséget tudja leszállítani. Ebben az esetben a szállító mentesül a szállítási rendelkezés nem megfelelő teljesítésének jogkövetkezményei alól.

28. §

Ha a megrendelő a szállítótól korábban jelentős mennyiségben vagy folyamatosan beszerzett termékek szállítására nem tart igényt, erről olyan időpontban köteles a szállítót értesíteni, hogy azt a szállító saját szerződéseinél figyelembe vehesse.

A teljesítés ideje

29. §

(1) A szállító a teljesítési ütemterv szerinti időben köteles teljesíteni, ha a szállítási rendelkezést vele élelmiszereknél négy, egyéb termékeknél pedig öt munkanappal előbb közölték.

(2) Ha a szállító az ütemterv szerinti időben nem teljesít, ezt követően csak a megrendelő hozzájárulásával szállíthatja le a terméket.

(3) Ha a szállító a terméket indokolatlanul szállítja alkalmatlan időben, köteles a megrendelő emiatt keletkezett költségeit (túlóra, készenléti díj) megtéríteni. Ez a szabály nem vonatkozik arra az esetre, ha a termék lezárt konténerben érkezik vagy a szállító egyéb csomagolási mód alkalmazásával gondoskodik a termék épségéről.

A göngyöleg visszaszállítása

30. §

(1) A megrendelő köteles a termék tárolására szolgáló kiürült eszközöket (göngyöleget) megfelelően előkészített állapotban a teljesítés helyén a szállítónak rendelkezésére bocsátani. E kötelezettségének elmulasztása esetén a megrendelő a szállító felmerült költségeit köteles megtéríteni, és az elszállításról saját költségén gondoskodni.

(2) Ha a szállító elszállítási kötelezettségének a teljesítesd ütemterv szerinti időpontban nem tesz eleget, a megrendelő a göngyöleget a szállító költségére visszaszállíthatja, illetőleg visszafuvaroztathatja.

(3) A szállító az általa forgalomba hozott típusú és mennyiségű göngyöleg visszavételét nem tagadhatja meg.

Szerződésszegés

31. §

Hibásan teljesít a szállító akkor is, ha élelmiszereknél a teljesítés időpontjában a fogyaszthatósági határidőnek a felét vagy a minőségmegőrzés időtartamának egyharmadát meghaladó idő már eltelt.

32. §

(1) A kötbér az áru kiskereskedelmi beszerzési ára után jár.

(2) A törvényes kötbér mértéke:

a) ha a szállító nem teljesít, tíz százalék;

b) hibás teljesítés esetén öt százalék;

c) ha a megrendelő a szállítási rendelkezésnek megfelelően szállított áru átvételét jogosulatlanul megtagadja, tíz százalék;

d) ha a szállító a göngyöleg elszállításával vagy a megrendelő a göngyöleg rendelkezésre bocsátásával, illetőleg visszaszállításra való megfelelő előkészítésével késedelembe esik, a késedelem minden napjára a göngyöleg értékének egy százaléka, de legfeljebb a göngyöleg értéke.

A szállítási szerződésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása

33. §

Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a szállítási szerződéseikre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

IV. fejezet

A vállalkozási szerződés általános szabályai

A szerződés megkötése

34. §

(1) Aki vállalkozási szerződés kötésére ajánlatot tesz, az ajánlathoz a nyilatkozat hatályossá válásától számított harminc, az alvállalkozó hatvan napig kötve marad.

(2) Aki vállalkozási szerződés kötésére részletes ajánlatot [Ptk. 390. § (1) bekezdés] tesz, az ajánlathoz hatvan, az alvállalkozó kilencven napig kötve marad.

(3) Ha a megrendelő az ajánlatkérésben közli, hogy több vállalkozótól kért ajánlatot, és megjelöli az ajánlatok elbírálásának időpontját is (versenytárgyalás), a vállalkozó az ennek alapján adott ajánlatához a megrendelő által közölt elbírálási időpontot követő harminc napig kötve marad.

35. §

Szerződéskötési kötelezettség esetében a megrendelő felhívására a vállalkozó hatvan - a vállalkozó felhívására az alvállalkozó harminc - napon belül köteles az ajánlatát megtenni.

36. §

Az ajánlati kötöttségre, továbbá a felhívás alapján kötelező ajánlattételre vonatkozó határidőtől a felek közös megállapodással eltérhetnek.

37. §

Ha a szerződéskötési kötelezettség körében a felek nem állapodnak meg, a bíróság - a megrendelő kívánságára vagy népgazdasági érdekből enélkül is - a szerződést létrehozhatja.

38. §

Ha a felek berendezés szállítására és felszerelésére is szerződni akarnak, a szállításra és szerelésre egységesen vállalkozási szerződést köthetnek.

A pénzügyi fedezet előzetes biztosítása

39. §

A pénzügyi fedezet előzetes biztosítására a 9 §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vállalkozó a munkát mindaddig nem köteles megkezdeni, illetőleg folytatni, amíg a megrendelő a fedezetet nem biztosítja.

Ellenszolgáltatás

40. §

(1) Ha a megrendelő részteljesítést elfogad, a vállalkozó részére a díj arányos részét köteles megfizetni.

(2) Az ellenszolgáltatás teljesítésére a számlázásról és a fizetésről szóló külön jogszabályok irányadók.

Szerződésszegés

41. §

(1) A szerződésszegésre vonatkozóan a 18. § (1) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A szerződésszegés következményei alól nem mentesít az a körülmény, hogy a szerződésszegést a gazdálkodó szervezet irányítására, felügyeletére jogosult szerv intézkedése okozta.

42. §

(1) A szerződésszegő fél kötbérfelelősségére a 19. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) A kötbéralapra és a törvényes kötbér mértékére a 20. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hibás teljesítésnél a törvényes kötbér, ha a megrendelő kijavítást vagy a munka újbóli elvégzését igényli, a késedelemre megállapított mérték, egyéb esetben öt százalék.

(3) A kötbér esedékessé válására a 21. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

43. §

(1) Ha a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás teljesítése egészben vagy részben az állami költségvetésből történik, a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítésére a Ptk. 318. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az állami lakásépítkezésekkel kapcsolatos kötbérigények kötelező érvényesítésétől a jogosult a Ptk. 318. § (2) bekezdésében említett esetekben sem tekinthet el.

(2) Az alvállalkozó hibás teljesítésére irányadó szabályokat (Ptk. 398. §) más közreműködő hibás teljesítése esetén is alkalmazni kell.

V. fejezet

A fővállalkozási szerződés

44. §

(1) A fővállalkozási szerződés olyan vállalkozási szerződés, amelyben a fővállalkozó arra vállal kötelezettséget, hogy a megrendelő részére a teljes beruházást vagy a beruházás több állóeszközből álló, önálló feladat ellátására alkalmas komplex gazdasági-műszaki egységét a szerződésben meghatározott időre, az abban kikötött gazdasági-műszaki mutatókkal megvalósítja.

(2) A fővállalkozó felelőssége a szerződésben kikötött gazdasági-műszaki mutatók teljesítéséért abban az esetben is fennáll, ha a beruházás jóváhagyásához vagy megvalósításához szükséges tervet egészben vagy részben nem maga készítette.

(3) A fővállalkozás - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - nem irányulhat kizárólag építési tevékenységet igénylő beruházás megvalósítására.

(4) A fővállalkozás ár- és pénzügyi feltételeit külön jogszabály határozza meg.

VI. fejezet

Az építési szerződés

A szerződés megkötése és tartalma

45. §

(1) A vállalkozó által a tervezői költségelőirányzat keretén belül javasolt célszerűbb műszaki megoldással érintett szerkezet vagy munkarész ellenértékében a felek megállapodhatnak; ennek során az ármaximáló rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatják.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a tervet az építési munkát végző vállalkozó készítette.

A felek együttműködése

46. §

(1) A megrendelő - eltérő megállapodás hiányában - a teljes munkahelyet köteles a vállalkozó kizárólagos rendelkezésére bocsátani.

(2) A munkahely az építési-szerelési munka végzésére akkor alkalmas, ha állapota a szerződés teljesítését nem gátolja, továbbá a kitűzött alappontok és azok jegyzékének átadása megtörtént.

(3) A megrendelő felelős azért, hogy a vállalkozó részére átadott munkahely tekintetében harmadik személy ne érvényesíthessen olyan jogos igényt, amely az építési-szerelési munka végzését akadályozza.

(4) A munkahely átadását a feleknek jegyzőkönyvben vagy az építési naplóban kell rögzíteniük.

47. §

(1) A munkahely előírt elkerítéséről, elzárásáról, a munkahelyen az előírt figyelmeztető jelzések elhelyezéséről és a munkahely őrzéséről a vállalkozónak kell gondoskodnia.

(2) Ha az építési-szerelési munka végzéséhez a munkahely átadása után további alap-pontok, valamint telekhatárpontok helyszíni kitűzése szükséges, a kitűzésről a megrendelőnek megfelelő időn belül kell gondoskodnia.

(3) Az alap-pontok alapján a részletes kitűzéseket a vállalkozónak kell végrehajtania és az alap-pontok megőrzéséről gondoskodnia.

48. §

(1) A vállalkozó részére átadott munkahelynek az átadás időpontjában munkavédelmi szempontból megfelelő állapotáról a megrendelőnek kell gondoskodnia. A munkahely átadása után a munkavédelem megszervezése, az óvórendszabályok és egészségügyi rendszabályok megtartása a vállalkozó kötelessége.

(2) Működő üzemben végzett építés-szerelési munka esetében a vállalkozó dolgozóinak a - nem építőipari üzemre vonatkozó - különleges óvórendszabályokra való kioktatása, az esetleges védőfelszerelések (védőöltözet stb.) rendelkezésre bocsátása a megrendelő feladata.

49. §

(1) A munkahelyre vonatkozóan hozott rendészeti határozatok végrehajtása a vállalkozó feladata. A vállalkozó kötelessége, hogy a munkahelyen a tűzvédelmi berendezések állapotának az előírásoknak megfelelő megóvásáról, ellenőrzéséről és karbantartásáról gondoskodjék.

(2) Működő üzemben végzett munka esetén az üzem tűzvédelméről a megrendelőnek kell gondoskodnia. Ez nem érinti a vállalkozónak a saját munkájával összefüggő tűzvédelmi előírások megtartásáért fennálló felelősségét.

50. §

(1) A megrendelő a munka végzését bármikor megtekintheti. A szerződésben meghatározott időközönként - legalább azonban nyolc naponként - köteles ellenőrizni, hogy a kivitelezés a terveknek és a költségvetésnek megfelelően történt-e. A megrendelő észrevételeit köteles az építési naplóba bejegyezni.

(2) A megrendelő ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a munka végzését nem akadályozhatja. A vállalkozó köteles a megrendelő számára az ellenőrzést lehetővé tenni, és az ahhoz szükséges adatokat, valamint felvilágosítást megadni.

(3) A naplóvezetésre és naplóbejegyzésre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.

51. §

Ha a munkahely kizárólag az alvállalkozó rendelkezésére áll, a vállalkozónak a 48-49. §-ban meghatározott kötelezettségei őt terhelik.

Átadás-átvétel

52. §

(1) A vállalkozó az átadás-átvétel időpontjáról a megrendelőt legalább tizenöt nappal előbb köteles értesíteni.

(2) A megrendelő a vállalkozó által kitűzött időpontban köteles az átadás-átvételi eljárás lefolytatása céljából a munkahelyen megjelenni és az eljárásra a jogszabályokban megjelölt szerveket meghívni. A vállalkozónak kell meghívnia azokat az alvállalkozókat, amelyeknek az eljáráson való jelenléte szükséges.

(3) A meghívottak távolmaradása az eljárás lefolytatásának nem akadálya.

53. §

(1) A feleknek az átadás-átvétel megkezdésekor a szerződésszerű teljesítés elbírálásához szükséges iratokat (átadási tervdokumentáció, építési napló és annak mellékletei, ellenőrző mérések és egyéb minőségi vizsgálatok eredménye stb.) egymás rendelkezésére kell bocsátaniuk.

(2) Az átadási tervdokumentáció a kivitelezési tervdokumentáció olyan példánya, amelyen a vállalkozó a terv és a kivitelezett állapot közötti eltéréseket feltüntette, vagy igazolta, hogy a kivitelezés a terv szerint történt.

(3) Ha a vállalkozó az átadási tervdokumentációt a megrendelő felszólítása ellenére sem bocsátja rendelkezésére, a megrendelő jogosult azt a vállalkozó költségére elkészíteni, illetőleg elkészíttetni.

54. §

Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt határidőn belül, illetőleg határnapon megkezdődött, kivéve, ha a megrendelő a szolgáltatást nem vette át.

55. §

Az alvállalkozó az általa végzett munkák átadásának időpontjáról a vállalkozót legalább három nappal előbb értesíteni köteles.

56. §

A felek eltérő megállapodásának hiányában nem tagadható meg az átvétel a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái (hiányai) miatt, amelyek más hibákkal (hiányokkal) összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot.

57. §

(1) A lakásépítkezések körében az átadás-átvétel idején fennálló hibák (hiányok) kijavításának (pótlásának) határideje harminc napnál hosszabb nem lehet.

(2) A vállalkozó késedelme akkor is az átadás-átvétel befejezésétől számított harminc nap elteltével áll be, ha alaptalanul vitatta a hibák (hiányok) fennállását, illetve az azokkal kapcsolatos felelősségét.

Utófelülvizsgálati eljárás

58. §

(1) Az utófelülvizsgálati eljárást [Ptk. 405. § (2) bekezdés] a megrendelő készíti elő, és meghívja arra a vállalkozókat. A meghívót az eljárás megkezdésének napját megelőzően húsz nappal kell megküldeni, mellékelve ahhoz a megrendelő által összeállított hibajegyzéket is.

(2) A vállalkozók az eljárásra alvállalkozóikat és egyéb közreműködőiket - szükség szerint - meghívhatják.

(3) A megrendelő az eljárásról a meghívottak jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel. Ebben fel kell tüntetni a résztvevőknek a hibákkal (hiányokkal) kapcsolatos nyilatkozatát és a vállalkozók által elismert hibák kijavítására, illetőleg a hiányok pótlására vállalt határidőt.

Szerződésszegés

59. §

(1) A kötbér alapja:

a) átadási, illetve átvételi késedelem, vagy közbenső intézkedés, illetve adatszolgáltatás késedelme vagy elmaradása esetén a szolgáltatás (részteljesítés esetén a résszolgáltatás), a szolgáltatás egészének rendeltetésszerű használatát nem akadályozó hiány esetén pedig a hiány miatt rendeltetésszerűen nem használható rész ellenértéke,

b) hibás teljesítés esetén a szolgáltatás (részteljesítés estén a résszolgáltatás) ellenértéke, illetve ha a hiba a szolgáltatás egészének rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használható részének értéke,

c) lehetetlenülés (meghiúsulás) esetén a szolgáltatás ellenértéke.

(2) Az új lakóépületekkel kapcsolatos kijavítási, hiánypótlási késedelem esetén a kötbér a hibák, hiányok által érintett lakásokra jutó költségvetés szerinti összeg után jár.

(3) A törvényes kötbér mértéke átadási, illetve átvételi késedelem esetén

- az első harminc nap folyamán napi egynyolcad ezrelék,

- a következő harminc nap folyamán napi egynegyed ezrelék,

- az ezt követő késedelem folyamán napi fél ezrelék, legfeljebb azonban nyolc százalék.

(4) A (2) bekezdés szerinti késedelem esetén a törvényes kötbér mértéke:

- az első harminc nap folyamán napi fél ezrelék,

- a következő harminc nap folyamán napi egy ezrelék,

- az ezt követő késedelem folyamán napi másfél ezrelék, legfeljebb azonban nyolc százalék.

A lakóházjavítási munkák végzésére létrejövő szerződés külön szabályai

60. §

Lakóházjavítási munka minden olyan építési-szerelési munka, amelynek célja meglevő lakóépület karbantartása, felújítása és az ezzel összefüggő - külön jogszabályban meghatározott -kiegészítő munkák elvégzése (közművesítés, új központi berendezésekkel való ellátás, a lakások korszerűsítése stb.)

61. §

A vállalkozó a lakóházjavítási munka végzését úgy köteles megszervezni, hogy az épület közös használatra szolgáló részeinek, illetve a lakásoknak a használata, továbbá a közműszolgáltatások folyamatossága - a munka jellegétől függően -biztosítva legyen.

62. §

(1) A megrendelő köteles a kivitelezés megkezdésétől annak befejezéséig házi naplót rendszeresítenie. A házi naplót a kivitelezés során a házfelügyelőnél, annak hiányában a lakóbizottság elnökénél, a kivitelezés befejezését követően pedig a megrendelőnél kell megőrizni.

(2) A lakáshasználók (megbízottaik) a kivitelezési munkák végzésével kapcsolatos észrevételeiket a házi naplóban közölhetik.

(3) A házi naplóból az építési szerződés alapján érvényesíthető jogos igényeket a megrendelő köteles az építési naplóba bejegyezni, a vállalkozó pedig azokra nyilatkozni.

(4) A megrendelő köteles a bejegyzésekkel kapcsolatos intézkedéséről a lakáshasználókat a bejegyzés megtételétől számított harminc napon belül tájékoztatni.

63. §

(1) Ha az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot megelőzéséhez vagy megszüntetéséhez, illetve kár elhárításához szükséges munka elvégzése nem tűr halasztást, a munka részletes műszaki tervek nélkül is megkezdhető, illetve folytatható. Ilyen esetben a kivitelezés alapjául terv-vázlat, vagy a megrendelőnek az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot, illetve a kár elhárításának módozatait meghatározó olyan építési naplóbejegyzései szolgálnak, amelyek alkalmasak a munka késedelem nélküli, biztonságos elvégzésére.

(2) A megrendelő az előző bekezdésben említett munka esetén a vállalkozó kívánságára köteles - szükség szerint állandó - tervezői művezetést biztosítani.

64. §

(1) A vállalkozó a szerződés teljesítése során felmerült többletmunkán kívül a megrendelt pótmunka elvégzését sem tagadhatja meg.

(2) Ha a felek a szerződésben, vagy azt követően egyes lakások vagy lakásrészek kiürítésének és használatba visszaadásának időpontjában megállapodtak, lakásonként és naponként ötszáz forint összegű kötbért köteles fizetni:

a) a megrendelő a vállalkozónak, ha az utóbbi a munkát a lakásban (lakásrészben) a megrendelő érdekkörében felmerülő okból nem tudja megkezdeni, illetve

b) a vállalkozó a megrendelőnek, ha a vállalkozó a lakást (lakásrészt) a megállapodásban meghatározott határidőre nem adja vissza.

A vállalkozási szerződés általános szabályainak alkalmazása

65. §

Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az építési szerződésekre a vállalkozási szerződés általános szabályait kell alkalmazni.

VII. fejezet

A szerelési szerződés

A szerződés tartalma

66. §

Ha a szerelési szerződésben (Ptk. 407. §) az importterméket a megrendelő adja beépítésre, a vállalkozó kívánságára köteles külföldi szerelésvezetést vagy szaktanácsadást biztosítani. Ebben az esetben a szerződésben meg kell határozni azt is, hogy a megrendelő utasítási jogát a külföldi szerelésvezető (szaktanácsadó) milyen körben gyakorolhatja.

A felek együttműködése

67. §

(1) A vállalkozó köteles a munkahelyen szerelési naplót vezetni. A szerelési naplóra az építési naplóra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(2) Ha a tervezési munkát a vállalkozó végezte, köteles a hatósági engedélyezési eljáráshoz, illetve a hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges rajzokat, műszaki leírásokat, valamint számításokat a megrendelő rendelkezésére bocsátani.

(3) Ha ugyanazon a létesítményen több vállalkozó tevékenykedik, a munkavégzés kötelező összehangolása [Ptk. 393. § (3) bekezdés] érdekében szerelési ütemtervet kell készíteni.

68. §

(1) Ha a megrendelőnek a munkálatok színhelyén saját telephelye vagy üzeme van, és rendelkezik a teljesítéshez szükséges eszközökkel (energia, víz, helyiség stb.) - eltérő megállapodás hiányában - köteles azokat a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.

(2) A szerelési munkához szükséges állványokról és állványozási anyagokról - eltérő megállapodás hiányában - a vállalkozó köteles gondoskodni.

(3) A föld alatti szerelési munkáknál a tűzvédelemről a megrendelő, illetőleg a bányaüzem gondoskodik.

69. §

(1) A munka folyamán felmerülő, a szereléssel közvetlenül összefüggő építőiparti szakmunkák elvégzése - az épület szerkezeti szilárdságát és tartósságát érintő munkák kivételével - a vállalkozó feladata.

(2) Az épületek esetleges elmozdulásának ellenőrzésére a megrendelő köteles az épületrészeken feltüntetni az országos hálózatra vonatkoztatott szintkótákat, továbbá köteles az építmények, valamint a szerződésben meghatározott gépalapok stb. megfelelő helyén olyan fix pontokat elhelyezni, amelyek alapján az építmény elmozdulását meg lehet állapítani.

Átadás-átvétel

70. §

(1) Az átadás-átvétel próbaüzemmel történik. A próbaüzem időtartama harminc nap.

(2) A próbaüzem előtt meg kell győződni arról, hogy a berendezés a próbaüzemre alkalmas-e. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat, továbbá a hibákat (hiányokat) és a kijavításukra (pótlásukra) megállapított határidőket jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) A (2) bekezdésben említett eljárást a hibák (hiányok) kijavítása (pótlása) után az indokolt mértékben meg kell ismételni.

71. §

(1) Ha a berendezés gyártása is a tevékenységi körébe tartozik, a szükséges irányító szakszemélyzetet a próbaüzem egész tartamára a vállalkozó biztosítja. A vállalkozó köteles továbbá a megrendelő kezelő személyzetét a biztonságos üzemszerű kezelésre kioktatni.

(2) A próbaüzemhez szükséges energiát, alap-, nyers- és segédanyagokat, valamint különleges műszereket a megrendelőnek kell biztosítania.

72. §

A megrendelő az átvételt nem tagadhatja meg, ha a próbaüzem során olyan kisebb jelentőségű hibákat és hiányosságokat állapítottak meg, amelyek a rendeltetésszerű állandó és előírt üzemeltetést nem akadályozzák, a munkavédelmet és egészségvédelmet nem veszélyeztetik, és egyébként a berendezés a szerződésben kikötött műszaki feltételeknek, teljesítményértékeknek megfelel.

73. §

(1) A vállalkozó és a megrendelő közösen végzett teljesítmény-méréssel állapítja meg, hogy a berendezés megfelel-e a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Az ehhez szükséges különleges műszereket a megrendelő köteles biztosítani.

(2) A teljesítmény-méréseket - ha ez lehetséges - a próbaüzem ideje alatt kell elvégezni.

(3) Ha a teljesítmény-méréseket a vállalkozó működési körében felmerült okból nem lehet közösen elvégezni, azokat a megrendelő - a vállalkozó előzetes értesítése mellett - egyedül is elvégezheti.

74. §

A felek a 70-73. §-okban foglalt rendelkezésektől közös megállapodással eltérhetnek.

Az építési szerződés szabályainak alkalmazása

75. §

Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben - az 58. §-ban, az 59. § (2)-(4) bekezdésében, továbbá a 60-64. §-okban foglalt rendelkezések kivételével - az építési szerződés szabályait, továbbá a vállalkozási szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

VIII. fejezet

A gépjárműjavításra vonatkozó szerződés

76. §

E fejezet rendelkezéseit a gépjárművek, gépjármű fődarabok és gépjármű alkatrészek javítására (karbantartására) létrejött szerződlésekre kell alkalmazni.

77. §

(1) A vállalkozó a gépjármű, illetve a gépjármű fődarab nagyjavítását fődarabcserével is elvégezheti.

(2) A vállalkozó a javítás folyamán észlelt, a gépjármű üzembiztonságát veszélyeztető hibát megrendelés hiányában is köteles kijavítani.

78. §

(1) A teljesítés helye a vállalkozó telephelye.

(2) A megrendelő a szerződésszerűen felajánlott teljesítéstől számított három munkanapon belül köteles a gépjárművet (fődarabot, alkatrészt) elszállítani.

79. §

(1) A megrendelő az állapotvizsgálat, illetve a hibafelvétel költségeit abban az esetben is köteles megfizetni, ha a javítást nem végezteti el.

(2) A megrendelő a gépjárművet (fődarabot, alkatrészt), ha az nem javítható ki, a vállalkozó erre vonatkozó értesítésének kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles elszállítani.

80. §

A törvényes kötbér mértéke a következő:

a) késedelem esetén a javítási díj napi fél ezreléke, hatvan napot meghaladó késedelem esetén napi egy ezreléke, legfeljebb azonban tíz százaléka;

b) hibás teljesítés esetén a javítási díj tíz százaléka;

c) lehetetlenülés (meghiúsulás) esetén a javítási díjnak, ennek hiányában az azonos vagy hasonló típusú gépjármű (fődarab, alkatrész) előző negyedéves átlagos javítási dijának tíz százaléka:

d) adatszolgáltatás, illetve közbenső intézkedés késedelme vagy elmaradása esetén, a javítási díj napi fél ezreléke, legfeljebb azonban tíz százaléka.

81. §

Ha a megrendelőt elszállítási kötelezettség terheli, a határidő lejártától kezdődően a vállalkozónak tárolási díjat köteles fizetni.

82. §

(1) Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a vállalkozási szerződés általános szabályait kell alkalmazni.

(2) A 76-79. és 81. §-ban foglalt rendelkezésektől a felek közös megállapodással eltérhetnek.

IX. fejezet

A tervezési szerződés

A szerződés megkötése

83. §

(1) A tervezési szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatában a vállalkozó köteles megjelölni a műszaki-gazdasági megoldást, a tervezés díját és határidejét, továbbá - tájékoztató jelleggel - a várható kivitelezés költségét.

(2) Szerződéskötési kötelezettség esetében a felek megállapodhatnak abban, hogy a megrendelő ajánlati felhívásából [Ptk. 212. § (2) bekezdés] hiányzó kiinduló adatokat a vállalkozó szerzi be, vagy azokat az ajánlat elkészítésénél műszaki feltételezéssel veszi figyelembe.

(3) Szerződéskötési kötelezettség esetében - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a műszaki-gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatért a vállalkozót díjazás illeti meg akkor is, ha a szerződés nem jön létre.

84. §

A tervezési szerződésre a 97. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell.

A jelek együttműködése

85. §

(1) A megrendelő köteles a műszaki-gazdasági tervezési munkával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat, szakvéleményeket stb. a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.

(2) A vállalkozó kérésére a megrendelő köteles a továbbtervezés szempontjából utasítást adni.

(3) A vállalkozó feladata

a) az alvállalkozók munkájának összehangolása és a szükséges felvilágosítások folyamatos megadása, továbbá

b) az alvállalkozók által szolgáltatott műszaki tervek összefüggéseinek egyeztetése.

(4) A vállalkozó és a már ismert kivitelező kötelesek a műszaki tervvel kapcsolatban szerkezetegyeztetést végezni.

Korszerűségi felülvizsgálat

86. §

Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három év után kezdődik meg, a megrendelőnek - eltérő megállapodás hiányában - a vállalkozótól korszerűségi nyilatkozatot kell kérnie. A vállalkozónak a megrendelő felhívására a tervet -díjazás ellenében - felül kell vizsgálnia, és ennek alapján nyilatkoznia kell, hogy a terv - változtatás nélkül vagy változtatással - a kivitelezésre alkalmas-e.

Szerződésszegés

87. §

(1) Építéstervezés és technológiai tervezés esetében a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági jogok elévülési idejének kezdetét csak akkor lehet a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontjától számítani, ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdődött.

(2) Ha a korszerűségi felülvizsgálat esetén a terv alkalmassá nyilvánításától vagy az áttervezett terv szolgáltatásától számított három éven belül a kivitelezés megkezdődik, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági igények elévülési idejének kezdetét a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontjától kell számítani.

88. §

A törvényes kötbér alapja

a) átadási, illetve átvételi késedelem esetén a szolgáltatás (részteljesítés esetén a résszolgáltatás) tervezési díja, egyéb kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a késedelemmel akadályozott szolgáltatás (résszolgáltatás) tervezési díja;

b) hibás teljesítés esetén a szolgáltatás tervezési díja, illetve - ha a hiba a szolgáltatás egészének rendeltetésszerű használatát nem akadályozza - a szolgáltatás azon részének tervezési díja, amely a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használható;

c) lehetetlenülés (meghiúsulás) esetén a szolgáltatás tervezési díja.

A vállalkozási szerződés általános szabályainak alkalmazása

89. §

A tervezési szerződésre a vállalkozási szerződés általános szabályait is alkalmazni kell.

X. fejezet

A tervezői művezetési szerződés

90. §

A tervezői művezetési szerződésben a tervező művezető arra vállal kötelezettséget, hogy az építés-szerelési, illetőleg technológiai szerelési munkának a terv szerinti kivitelezését - elsősorban a kivitelezés helyén - meghatározott időszakokban figyelemmel kíséri, magyarázattal és tanácsadással segíti, a megrendelő pedig kötelezettséget vállal az ehhez szükséges feltételek biztosítására és a díj megfizetésére.

91. §

(1) Ha a tervező művezető helyszíni szemle alkalmával a tervtől eltérő kivitelezést tapasztal, köteles észrevételt tenni, különösen, ha a kivitelezés folytatása az élet- vagy a vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy az építés-szerelési, illetve a technológiai szerelési szolgáltatás alkalmatlanságát idézné elő.

(2) A tervező művezető észrevételeit, javaslatait az építési (szerelési) naplóba köteles bejegyezni. E bejegyzéseket a megrendelő köteles az ellenőrzési időközökben megtekinteni, azokat ellenjegyezni és ennek alapján a szükséges intézkedést megtenni, vagy a bejegyzésre észrevételt tenni.

(3) A tervező művezető a vállalkozó részére utasítást nem adhat.

(4) A tervező művezető - tevékenysége keretében - a tervet nem módosíthatja és nem egészítheti ki, műszaki ellenőri feladatokat" nem végezhet.

92. §

(1) A megrendelő a tervezői művezetési díjat és a tervezői művezetéssel kapcsolatos költségeket a szerződésben meghatározott időközönként, utólag köteles megfizetni. A tervezői művezetési tevékenység ellátását a tervező művezető építési (szerelési) naplóbejegyzése bizonyítja.

(2) A tervezői művezetési szerződés megszegése esetén törvényes kötbérfizetési kötelezettség nem áll fenn.

93. §

A tervezői művezetési szerződésre egyébként a vállalkozási szerződés általános szabályait, illetőleg a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

XI. fejezet

Kutatási (fejlesztési) szerződés

94. §

(1) Aki kutatási (fejlesztési) szerződés kötésére ajánlatot tesz, az ajánlathoz a nyilatkozat hatályossá válásától számított kilencven napig kötve marad.

(2) A szerződést megelőző tárgyalásokkal kapcsolatban végzett tevékenységért (előzetes számítások, kísérletek stb.) költségtérítés és díjazás nem jár.

(3) A szerződéskötésre irányuló tárgyalás során a felek a tudomásukra jutott és jogi oltalomban részesíthető megoldás vagy módszer felhasználására, illetve harmadik személy tudomására hozására nem jogosultak. Az egyéb adatokat a felek szabadon felhasználhatják, kivéve ha az érdekelt fél ezt megtiltja.

95. §

(1) A szerződést írásba kell foglalni. A szerződés határozatlan időre is megköthető.

(2) A szerződésben meg kell határozni a kutatás (fejlesztés) tárgyát, a teljesítési határidőt, az ellenszolgáltatást, továbbá a szerződéssel kapcsolatos, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások létrehozására és felhasználásra vonatkozó feltételeket.

(3) A kutatás (fejlesztés) tárgyának meghatározása során a szerződésben - a tevékenység jellegének és szintjének megfelelően - meg kell jelölni, hogy a vállalkozó milyen tevékenység végzésére köteles, illetve melyek azok az eredmények, amelyek elérését kifejezetten vállalja.

96. §

(1) A szerződésben meg kell határozni a munka szolgáltatásának módját (tanulmány, dokumentáció, minta, prototípus, üzemi kísérlet, stb.), továbbá azt, hogy mennyiben van szükség a lefolytatott kísérletek, számítások, s általában a részeredmények ismertetésére (közlésére) is.

(2) A szerződésben részletesen szabályozni kell a teljesítéshez szükséges együttműködés módozatait és ütemezését, továbbá - a szükséghez képest - meg kell jelölni azokat a személyeket, akik a kutató (fejlesztő) tevékenységben résztvesznek, vagy azt irányítják.

(3) Az együttműködés során tett intézkedéseket, nyilatkozatokat írásba kell foglalni. A felek megállapodhatnak napló vezetésében is.

97. §

(1) A szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében - a felek eltérő megállapodásának hiányában -

a) ha a megrendelő a rendelkezés jogát kiköti, a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik;

b) ha a megrendelő a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti. Ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik.

(2) A szerződés alapján szolgáltatott tanulmány, zárójelentés stb. átadása - különösen ha a vállalkozó tevékenység végzésére köteles - a szerzői jog átruházását nem foglalja magában.

(3) A vállalkozó a szolgáltatás teljesítésekor köteles megjelölni az ezzel kapcsolatban felhasznált, jogi oltalomban részesülő szellemi alkotásokat, ideértve az oltalom jogosultját, valamint területi és időbeli hatályukat is.

98. §

A feleknek a szerződésben meg kell határozniuk a szolgáltatás átadás-átvételének módját, különösen szerződésszerű minőségének ellenőrzését. Ennek során rendelkeznek arról, hogy az ellenőrzés milyen módon és eszközökkel történik, és az eszközöket melyik fél köteles rendelkezésre bocsátani.

99. §

(1) A kutatási (fejlesztési) tevékenységért járó díj mértékét és megállapításának módját a felek a szerződésben határozzák meg.

(2) A díjban úgy is meg lehet állapodni, hogy az elérni kívánt gazdasági eredményhez igazodjék. A díj vagy annak egy része az eredmény hányadában is meghatározható.

(3) A megrendelő a díjat a teljesítés után, számla benyújtása alapján köteles megfizetni. Ha a szerződés szerint a részteljesítés megengedett, a megrendelő a részteljesítéssel arányos díjat fizet.

100. §

A felek a határozatlan időre kötött szerződést hat hónapra felmondhatják.

101. §

A vállalkozó a szerződésben a kártérítési felelősségét

a) tevékenységre irányuló kötelezettség esetében a kikötött díj fele összegéig,

b) eredmény szolgáltatására irányuló kötelezettség esetében a kikötött díj összegéig korlátozhatja.

102. §

Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a vállalkozási szerződés általános szabályait, illetőleg a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

XII. fejezet

A kutatási (fejlesztési) eredmények gyakorlati megvalósítására irányuló szerződés

103. §

A kutatási (fejlesztési) eredmények gyakorlati megvalósítására irányuló szerződésben a vállalkozó meghatározott műszaki-gazdasági eredmény (kis- és nagyüzemi kísérleti tevékenység, prototípus vagy mintakészülék előállítása, nullszéria legyártása stb.) elérését vállalja. A szerződésben a feleknek a szerződési értéket is meg kell határozniuk.

104. §

(1) A teljesítés - ha a körülményekből más nem következik - a megrendelő üzemében, üzemi kipróbálással történik.

(2) A vállalkozó nem követelheti a díjat és a költségei megtérítését, ha a szerződésben vállalt eredményt nem tudja teljesíteni.

(3) A vállalkozó nem kötheti ki kártérítési felelősségének korlátozását.

105. §

Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben - a 100. § kivételével - a kutatási (fejlesztési) szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

XIII. fejezet

Az építési kísérletezési szerződés

106. §

(1) Az építési kísérletezési szerződésben a vállalkozó az építésügyi ágazat műszaki fejlesztésére irányuló új műszaki megoldások kialakítását szolgáló építési kísérletezésre vállal kötelezettséget.

(2) Építési kísérletezés:

a) újfajta termék (építési anyag, szerkezet, épületgépészeti berendezés és szerelvény, előregyártott épületrész), továbbá építési gép és szerszám (a továbbiakban együtt: újfajta termék) prototípusának gyártása, minősítése és önálló kipróbálása;

b) az olyan építmény, épület, ezek szekciója és szelete, továbbá az olyan műtárgy (a továbbiakban együtt: kísérleti építmény) megvalósítása, amelynek kivitelezése során újfajta építési módot, illetve szerkezeti megoldást kísérleteznek ki, vagy amelynél kísérleti céllal újfajta terméket használnak fel.

107. §

(1) A felek megállapodhatnak abban, hogy a kikötött tervezési díj magában foglalja a megrendelőnek a kísérleti építmény műszaki tervei feletti szabad rendelkezési joga megszerzését is.

(2) A szerződésben kiköthető, hogy a megrendelő a kísérleti építmény átvételét megtagadhatja, ha a vállalkozó a kísérleti naplót, az átadási tervdokumentációt és az előírt minőségi bizonylatokat a teljesítéskor nem szolgáltatja.

(3) A vállalkozó a szerződésben kikötheti, hogy a megrendelő a kísérleti építmény megvalósításához tervezői művezetést biztosítson.

108. §

(1) Kísérleti építmény esetében a vállalkozó építési és - annak mellékleteként - kísérleti naplót köteles vezetni.

(2) A kísérleti napló a műszaki-gazdasági értékelés alapbizonylata. A kísérleti naplónak a kísérlettel kapcsolatos lényeges adatokat naprakész állapotban kell tartalmaznia.

109. §

(1) A kísérleti építménynek, valamint az újfajta termék prototípusának ára megegyezéssel alakítható ki.

(2) A kísérleti építmény üzemeltetője (használója) tűrni köteles a műszaki felülvizsgálatig végzett, műszaki szempontból szükséges vizsgálatokat, valamint a felülvizsgálatot.

110. §

Az építési kísérletezési szerződésre az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a kutatási (fejlesztési) szerződésre, illetőleg az építési szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

XIV. fejezet

Záró rendelkezések

111. §

(1) A vállalkozási szerződéssel kapcsolatban a teljesítést megelőzően felmerült viták eldöntése végett - a szerződéskötési kötelezettség körében a szerződés létrehozásával, módosításával, megszüntetésével, felbontásával vagy hatályban való fenntartásával kapcsolatos viták kivételével - a felek választottbírósághoz fordulhatnak. Ha a felek vagy az egyik fél külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, a felek választottbíróság eljárását egyéb esetben is kiköthetik.

(2) A tröszt keretében működő vállalatok az e rendelet hatálya alá tartozó szerződésekkel kapcsolatban közöttük felmerült bármely vita eldöntése végett választottbírósághoz fordulhatnak.

(3) A választottbíróságra és eljárására vonatkozó részletes szabályokat a Pp 360-363. §-a alapján az igazságügyminiszter állapítja meg.

112. §

Felhatalmazást kap az építésügyi és városfejlesztési miniszter és az Országos Tervhivatal elnöke, hogy - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - megállapítsa az 59. § (2) bekezdésében szabályozott kötbér alapjának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat.

113. §

(1) E rendelettől a felek csak annyiban térhetnek el, amennyiben ezt az egyes rendelkezések megengedik.

(2) A felek az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nélkül eltérhetnek

a) a III., X., XI., XII. és XIII. fejezetben foglalt rendelkezésektől, továbbá

b) a rendelet bármely rendelkezésétől, ha az egyik vagy mindkét fél külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet.

114. §

(1) Ez a rendelet 1978. március 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik

a) a 10/1966. (II. 14.) Korm. rendelet és a módosítására kiadott 46/1967. (XI. 5.) Korm., 2/1970. (II. 3.) Korm., 35/1973. (XII. 24.) MT rendelet,

b) a 44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet és a módosítására kiadott 20/1977. (VI. 25.) MT rendelet,

c) az 55/1967. (XII. 17.) Korm. rendelet,

d) a rendelet 2. számú mellékletében foglalt jogszabályok.

Aczél György s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese

1. számú melléklet a 7/1978. (II. 1.) MT rendelethez

A mennyiségi és minőségi kifogásolásra vonatkozó részletes szabályok

I. Kifogásolás fuvarozás esetén

1. Fuvarozás esetén az átvevő a kiszolgáltatáskor köteles a küldeményt, valamint a mennyiséget és minőséget befolyásoló körülményeket ellenőrizni.

2. A kiszolgáltatáskor ellenőrizni kell különösen:

a) kocsirakománynál a fuvareszköz és a rakodólapok állapotát, a rakodás módját; fedett kocsinál (tartálykocsinál) a kocsizárak épséget és azonosságát; nyitott kocsinál a rakomány felületét;

b) konténerben történő szállításnál a konténerzárak állapotát;

c) gyűjtőcsomagban történő szállításnál a csomagolási egységek darabszámát és állapotát, továbbá kiskereskedelmi árubeszerzésnél a gyűjtőcsomagok súlyát is;

d) ha a szállítandó mennyiséget darabszám szerint határozták meg, a darabszámot, a feladó által alkalmazott megjelöléseket, a csomagolás és cimke épségét, továbbá - sorszámozott címkén - a termék és a súlyadatok megjelölését,

e) egyéb esetben a küldemény bruttó súlyát.

3. Ha a kiszolgáltatás előtt vagy a kiszolgáltatáskor az átvevő szerint a fuvareszköz vagy a küldemény nincs megfelelő állapotban, illetőleg az átvevő az áruban kárt (hiányt, sérülést) fedez fel - amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik - a fuvarozótól haladéktalanul kármegállapítási jegyzőkönyv felvételét kell kérnie. A jegyzőkönyv egyik példányát az átvevő az átvételi elismervényhez csatolja, vagy három napon belül a szállítónak küldi meg. A jegyzőkönyv felvételét az átvevő köteles az átvételi elismervényre feljegyezni.

4. Ha a küldeménynek a kiszolgáltatáskor fel nem ismerhető, de utólag felfedett olyan hibái (hiányai) vannak, amelyek fuvarozás közben következtek be, ezekről - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a kiszolgáltatást követő három napon belül lehet a fuvarozótól kármegállapítási jegyzőkönyv felvételét és szemle tartását kérni.

5. Ha az átvevő az igényt a fuvarozóval szemben nem maga érvényesíti, köteles a kármegállapítási jegyzőkönyvet és az igény érvényesítéséhez szükséges más Okiratokat a szállítónak nyolc napon belül megküldeni.

II. Kifogásolás a szállítóval szemben

A) Mennyiségi hiány

6. A mennyiségi hiánnyal kapcsolatos jegyzőkönyv felvételéhez a szállítót a kifogások és a szemle időpontjának, valamint helyének egyidejű megjelölésével táviratilag meg kell hívni. A jegyzőkönyvet a kifogásolás postára adásától számított nyolc nap alatt kell felvenni.

7. Ha a szállító a hiány miatt saját szállítójával szemben kíván igényt érvényesíteni, köteles őt a kifogásokról, valamint a jegyzőkönyv felvételének helyéről és idejéről kellő időben értesíteni.

8. Ha a szállító a jegyzőkönyv felvételénél képviseltetni kívánja magát, ezt huszonnégy óra alatt választáviratban közölni köteles. Ha ezt elmulasztja, az átvevőnek a helyi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervéhez kell fordulnia a jegyzőkönyv felvételéhez alkalmas személy kijelölése érdekében, majd a kijelölt személyt a jegyzőkönyv felvételéhez kellő időben meg kell hívnia.

9. A mennyiségi hiányról szóló jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a felvétel helyét és idejét,

b) a jelenlevő személyek nevét, annak feltüntetésével, hogy milyen minőségben működtek közre;

c) a szállító és átvevő megnevezését;

d) a fuvarlevél keltét és számát;

e) azt az időpontot, amikor a szállítmány az átvevő raktárába érkezett, valamint a termék tárolási és őrzési módját;

f) a megszemlélt termék megnevezését, bruttó, tara és nettó súlyát, valamint azt a bruttó, tara és nettó súlyt, amit a feladó a szállítólevélben megjelölt;

g) a csomag állapotának leírását és telítettségi fokát;

h) annak feltüntetését, hogy a csomagolási jelzés rendben van-e;

i) a hiány mértékét a feltehető ok feltüntetésével (romlás, törés, lopás stb.), a hiány megállapításának módiát (mérlegelés, térfogat és fajsúly szerint történő mérés stb.) és a hiány miatt érvényesíteni kívánt igényt.

10. Ha a jelenlevők közül bárki a jegyzőkönyv egyes megállapításaival nem ért egyet, különvéleményét jegyzőkönyvbe kell foglalni.

11. Ha a szállító képviseletéről nem gondoskodott, a jegyzőkönyvet a felvételtől számított három nap alatt ajánlott levélben kell címére megküldeni.

12. Ha a szállító a küldeményt saját fuvareszközével szállítja, az átvevő köteles - az átvételkor - a 2. pontban foglaltak szerint is eljárni.

B) Minőségi hiba

13. Az átvevő telepén megállapított minőségi hiba esetében - ideértve a később felfedezett hibát is - a mennyiségi hiány megállapítására vonatkozó szabályokat kell - a 14-19. pontban foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni.

14. Ha a szállító a távirati meghívásra nem válaszol és helyben megfelelő olyan minőségellenőrző szerv van, amely a hiba megállapításánál, valamint a jegyzőkönyv felvételénél a közreműködést vállalja, ahhoz kell fordulni.

15. A szállító választáviratában közölheti, hogy a szemlén nem kíván részt venni, de kéri a termék minőségének ellenőrzését.

16. A minőségi hibára vonatkozó jegyzőkönyvnek mindazokat az adatokat tartalmaznia kell, amelyeket a mennyiségi hiányról szóló jegyzőkönyvbe fel kell venni, azzal az eltéréssel, hogy a hiány mértékére vonatkozó adatok helyett a jegyzőkönyvbe kell foglalni a termék minőségi hibáinak pontos leírását, a feltehetően előidéző okokat, a felmerült kár mértékét és az átvevő nyilatkozatát arra, hogy a szállítóval szemben milyen igényeket kíván érvényesíteni.

17. Ha a szállító képviselője a szemlén megjelent és a felek a minőségi hiba, a termék átvétele, illetőleg az értékcsökkenés mértéke tekintetében megegyezni nem tudnak, a minőségellenőrző szervtől - a jegyzőkönyv megküldésével - véleményt kell kérni. Ebben az esetben a jegyzőkönyvbe fel kell venni a szerződésben foglalt minőségi Kikötéseket (szabvány stb.), a minőségellenőrzéshez szükséges adatokat, valamint azt a rendeltetési célt is, amire az átvevő e terméket fel akarta használni.

18. Ha minta (próba) vételére van szükség, azt az erre vonatkozó szabvány szerint kell elvégezni. Ha ilyen szabvány nincs, a mintát a rokonszabványokban foglaltak szerint kell venni. Ennek hiányában az átvevőnek a mintavétel módjára nézve minőségellenőrző szervtől utasítást kell kérnie. A jegyzőkönyvben a mintavétel módját is fel kell tüntetni. A mintát a felvett jegyzőkönyv egyik példányával együtt a minőségellenőrző szervnek kell megküldeni.

19. A minőségellenőrző szerv véleményt nyilvánít a vitássá tett minőségi hibáról, egyben a felek bármelyikének kérelmére az értékcsökkenés mértéke tekintetében, valamint arra vonatkozóan is nyilatkozik, hogy a termék a rendeltetési, illetőleg a szerződésszerű célra felhasználható-e.

2. számú melléklet a 7/1978. (II. 1.) MT rendelethez

5/1968. (IV. 6.) ÉVM rendelet az építési szerződés alapfeltételeinek közzétételéről

10/1968. (X. 10.) ÉVM-KGM-NIM együttes rendelet a tervezési szerződések alapfeltételeiről

7/1968. (Ép. Ért. 4.) ÉVM utasítás az építőanyagipari szállítási alapfeltételek megállapításáról

12/1969. (VII. 8.) ÉVM rendelet a lakóházjavítási munkák végzésére irányuló építési szerződésekről

15/1969. (IX. 11.) ÉVM rendelet az építési kísérletezés szabályozásáról

1/1968. (IV. 22.) KGM-NIM-KPM együttes rendelet a technológiai szerelés vállalkozási alapfeltételeiről

70.080/1970. (KGK. VI. 27.) KGM utasítás a kohó- és gépipari szállítási alapfeltételekről

13/1967. (Kip. É. 35-36.) KipM utasítás a könnyűipari áruk szerződési feltételeiről

1/1969. (Közl. Ért. 1.) KPM utasítás a közlekedés építőipari munkagépek és alkatrészek gyártása és javítása alapfeltételeinek kiadásáról

4/1970. (V. 31.) KPM rendelet a gépjárműjavítások vállalkozási alapfeltételeinek kiadásáról, a melléklet 9-13. és 16. §-ában foglalt rendelkezések kivételével

138/1965. (Élip. É. 28.) ÉlmM utasítás az alkoholmentes és gyengén alkoholos szénsavas italok szállítási feltételeiről.

144/1965. (Élip. É. 34.) ÉlmM utasítás a sütőipari termékek szállítási alapfeltételeiről

137/1966. (Élip. É. 31.) ÉlmM utasítás a cukorra és cukorgyári melléktermékekre, az édesipari termékekre, a húsipari termékekre, a sörre, valamint a szeszipari termékekre, élesztőre és ecetre vonatkozó szállítási alapfeltételekről

138/1966. (Élip. É. 34.) ÉlmM utasítás az konzervekre, a tésztaipari termékekre, valamint a hűtőházi szolgáltatásokra vonatkozó szállítási alapfeltételekről

141/1966. (Élip. É. 36.) ÉlmM utasítás a borra, a fűszerpaprikára és paprikaipari készítményekre, a műjégre, valamint a növényolaj- és háztartási vegyipari készítményekre vonatkozó szállítási alapfeltételekről

142/1966. (Élip. É. 37.) ÉlmM utasítás a baromfira és tojásra, a gyorsfagyasztott élelmiszerekre, valamint a terményekre, őrleményekre, hántolmányokra és ipari abraktakarmányokra vonatkozó szállítási alapfeltételekről, továbbá a módosítására kiadott 28/1967. (MÉM. É. 38.) MÉM utasítás

143/1966. (Élip. É. 38.) ÉlmM utasítás a dohányra, dohánygyártmányokra, dohánygyártási melléktermékekre és dohányzási mellékcikkekre vonatkozó szállítási alapfeltételekről

19/1968. (MÉM. É. 10.) MÉM utasítás mellékletének 3., 14-18. pontja

5/1965. (Erd. É. 23.) OEF utasítás a hazai termelésű karácsonyfára vonatkozó szállítási feltételekről

92/1959. (NIM. É. 1960. 1.) NIM utasítás az iparban használt belföldi vasércek, mangánércek, rézszinpor, ólomszinpor, cinkszinpor és fluorit szállítási alapfeltételeiről, továbbá a módosítására kiadott 57/1966. (NIM. É. 47.) NIM utasítás

36/1960. (NIM. É. 26.) NIM utasítás a hazai termelésű szénféleségek szállítási alapfeltételeiről, továbbá a módosításáról rendelkező 3/1967. (NIM. É. 5.) NIM utasítás és a 18/1968. (NIM. É. 19.) NIM utasítás 2. §-a

1/1968. (I. 11.) OMFB rendelet a szocialista szervezetek között kutatási-fejlesztési tevékenységre létrejövő szerződések általános feltételeinek közzétételéről

250/1966. (II. 14.) KDB utasítás a szállítási szerződés hiányos vagy hibás teljesítésének kifogásolásáról.