A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1763/2005/15. számú határozata munkaviszony megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 79. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 3. §] Bíró: Nochtáné dr. Simon Andrea

Kapcsolódó határozatok:

*Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1763/2005/15.*, Pécsi Törvényszék Mf.20263/2007/4., Kúria Mfv.10816/2007/4. (BH 2010.1.21)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Munkaügyi Bíróság a dr. Wetzl József ügyvéd (..., ....) által képviselt felperes neve (..., ....) szám alatti lakos felperesnek a Lévainé dr. Szíjártó Mariann ügyvéd (....) által képviselt alperes neve. (....) szám alatti székhelyű alperes ellen munkaviszony megszüntetése iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes a felperes jogviszonyát a 2005. november 11. napján kelt azonnali hatályú felmondásával jogellenesen szűntette meg, felperes jogviszonya az ítélet jogerőre emelkedése napján szűnik meg.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek l.753.989,-Ft-ot azaz: egymillió-hétszázötvenháromezer-kilencszáznyolcvankilenc forintot elmaradt munkabér címén, valamint az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig naptári naponként 4.259,-Ft-ot azaz: négyezer-kettőszázötvenkilenc forintot.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 6o.ooo,-Ft azaz: hatvanezer forintot perköltség címén és az államnak az Illetékhivatal felhívására az ott írt módon és számlára 9l.997,-Ft-ot azaz: kilencvenegyezer-kilencszázkilencvenhét forintot illeték címén.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a ... Bírósághoz címezve, a ... Munkaügyi Bíróságon kell írásban három (3) példányban benyújtani.

Figyelmezteti a bíróság a feleket, hogy a Pp.256/A.§ (1) bekezdés (b.)-(d.)-ig pontjaiban felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetőleg a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján, a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s:

A bíróság a felperes személyes meghallgatása, az eljárás során tanúként meghallgatott ..., ..., ..., ..., ... és ... vallomásai, valamint a felek által csatolt iratok tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2004. július 23. napján kötött határozott időtartamú munkaszerződést az alperessel. A jogviszony 2004. augusztus 31. napját követően határozatlan idejűre módosult. A munkaszerződés értelmében a jogviszony ... céljából jött létre, melynek során az alperes kölcsönbeadóként lépett fel. A felperes munkavégzésének helye munkaszerződése értelmében a ... működő ... Kft. volt. A felperes fenti jogviszonyát megelőzően 1999. januárjától hosszabb időtartamban látott el ... munkakört, ugyancsak az ... Kft. alkalmazásában.

A felperes havi átlagkeresete az alperesnél 127.774,-Ft volt.

A felperes munkaideje reggel 5,00 óra 50 perckor kezdődött, három műszakban dolgozott, munkakörét tekintve ... feladatokat látott el.

Munkavégzése során a felperes az úgynevezett ...-es termékvonalon látta el ... feladatait. A felperes írásbeli munkaköri leírással rendelkezett, az abban foglaltak képezték feladatait. Ennek értelmében a felperes a munka utasításban meghatározott minőségi vizsgálatokat kivitelezte, javító intézkedéseket kért és ellenőrizte azok végrehajtását, valamint a minőségbiztosítási részlegvezető, vagy csoportvezető által kért speciális vizsgálatokat végrehajtotta, a vizsgálatok során szerzett információkat az adatbázisban rögzítette, részt vett belső auditokon, ezekről jelentést készített.

A felperes munkavégzése során többek között az úgynevezett ..., valamint ...-as sorszámú munkautasításban foglaltakat kellett betartsa. Az előbbi munkautasítás a ...zésre vonatkozott, ennek értelmében a minőségbiztosítási csoport feladatát képezte az úgynevezett első darab kivétele a termelősor megfelelő működésének ellenőrzésére.

Fenti munkautasítás 4. pontja értelmében az első darab termék ellenőrzését az alábbi esetekben kellett elvégezni: műszakonként egyszer, mintagyártáskor, gyártás indításakor, másik termékre történő átálláskor, gépsor beállítása után, eseti ellenőrzéskor és próbagyártáskor. Az úgynevezett sorleállítási utasítás értelmében a termelést a ... is leállíthatta. Az utasítás rögzítette azt, hogy mikor kell a termelést leállítani, így ennek értelmében a termelést akkor lehet csak megállítani, ha bármilyen okból kifolyólag a termék megfelelő minősége nem garantálható.

A felperes fenti utasításokat ismerte, azok tartalmával tisztában volt, ezen utasítások a felperes munkavégzésének helyén kifüggesztésre kerültek.

A felperes 2005. november 4. napján közvetlen felettesének, ...nek bejelentette, hogy valószínűleg hosszabb időszakot igénylő táppénzes állományba fog kerülni betegsége miatt. Ezt követően ... azt mondta a felperesnek, hogy két nap szabadságot vegyen ki. A felperes 2005. november 7. és 8. napján szabadságon volt.

A felperes 2005. november 6. napján reggel 6,00 órai munkakezdését követően ellátta a szükséges adminisztrációt, miután a műszakátadás bekövetkezett, ezt követően kiadta kollegái számára a munkavégzéshez szükséges nyomtatványokat, majd elolvasta e-mailjeit. Ezt követően kollegája, ... elkezdte az első ellenőrzési folyamatot azzal, hogy az úgynevezett ... ment, levett onnan négy ..., hogy ellenőrizze azokat. Majd ezt követően a felperes megkezdte ellenőrzési tevékenységét és levette az első darabot a gépsorról. Az ellenőrzési folyamat során a felperes észlelte, hogy fenti darabbal probléma van.

A felperes a számítógépes adatbázisát 6,00 óra 30 perckor nyitotta meg, a számítógép a hiba észlelését ugyancsak 6,00 óra 30 percre rögzítette, a felperes azonban ténylegesen 6,00 óra 45 perc körül észlelte, hogy hiba van az ellenőrzött termékkel. A felperes ezt követően, miután észlelte a hibát, szólt ... - aki az alperes alkalmazásában ... dolgozott - hogy állítsa le a gépsort. Ezt követően az alperes alkalmazásában ... munkakörben dolgozó ... is értesült a történtekről, kiderült, hogy sorozathiba történt a gyártás során. A gépsor tényleges leállítására 7,00 óra 15 perckor, illetőleg 7,00 óra 20 perckor került sor. A felperes ezt követően meghatározta azt a javító intézkedést, mely ebben az esetben előírás volt, majd dokumentálta a történteket.

Az ellenőrzés során megállapítható volt, hogy a hiba az előző műszak munkájához volt köthető és az is kiderült, hogy az előző műszakban dolgozó ... nem végezte el az ellenőrzés dokumentációját.

Fenti esetet követően a felperest közvetlen felettese, ... november 8. napján telefonon felhívta és tájékoztatta arról, hogy sok a rossz termék, illetőleg megkérdezte tőle, hogy mikor kezdte ellenőrizni az első darabot. Ezt követően a felperes november 9. napján megkezdte munkáját, amikor felettese szólt, hogy menjen be az irodába. Ekkor ..., ... részlegvezető, ... termelési igazgató, valamint ... műszakvezető és ... sorvezető voltak jelen a felperesen kívül. Ezen megbeszélés során az alperes jegyzőkönyvet nem vett fel, azonban szóba került a biztonsági kamera felvétele, mely szerint a felperes adatbázisát ½-7,00 órakor nyitotta meg és a hiba észlelése is ugyanezen időpontra volt regisztrálva. Ezen ellentmondást a felperes ekkor azzal magyarázta, hogy lehetséges, tévedett pár percet a hiba rögzítése során.