1625/B/1991. AB határozat

Pásztó Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/1991. (II. 15.) számú önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényellenességének megállapítására irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság Pásztó Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/1991. (II. 15.) számú önkormányzati rendelet 23. § (3) bekezdésének megsemmisítése iránt benyújtott indítványt elutasítja.

Indokolás

I.

Pásztó Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 1991. február 15-i ülésén elfogadott 1/1991.(II. 15.) sz. rendeletével megalkotta Szervezeti és Működési Szabályzatát. A köztársasági megbízott törvényességi

ellenőrzési jogkörében eljárva a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény ( a továbbiakban: Ötv. ) 99. § (1) bekezdése alapján felhívta a képviselőtestületet arra, hogy a rendelet 23. § (3) bekezdésében foglalt - általa törvénysértőnek ítélt - rendelkezés jogellenességét szüntesse meg. A képviselőtestület 1991. július 4-én tartott ülésén a felhívásban foglaltakat megvitatta, és mivel azzal nem értett egyet, a vitatott rendelkezést nem módosította. Ezt követően a köztársasági megbízott az Ötv. 99. § (2) bekezdés a ) pontja alapján az Alkotmánybírósághoz fordult.

A köztársasági megbízott indítványában kifejti, hogy a rendelet 23. § (3) bekezdése, amely a határozathozatalnál nem teszi lehetővé a tartózkodást, hanem arra kötelezi a képviselőket, hogy igennel vagy nemmel szavazzanak, sérti a képviselők vélemény nyilvánítási szabadságát. Indítványozó jogi álláspontja szerint az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében szabályozott, szabad véleménynyilvánításhoz való jog magában foglalja a véleménynyilvánítástól való tartózkodás jogát is, ebből következően senkit nem lehet kötelezni véleményének kifejtésére, illetve a nyilvánosság előtt bármi módon történő kifejezésére. A vitatott rendelkezés, miután kötelező magatartást ír elő a képviselő számára, sérti a szabad mandátum elvét is.

II.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány alaptalan.

A képviselőtestület működési rendjének szabályait az Ötv. szabályozza. A törvény a működés, a szavazás rendjének csak az alapvető szabályait állapítja meg, és a 18. § (1) bekezdésében felhatalmazza a képviselőtestületet arra, hogy működésének részletes szabályait szervezeti és működési szabályzatában határozza meg. E felhatalmazással élt Pásztó Város Önkormányzatának Képviselőtestülete, amikor az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról alkotott 1/1991. (II. 15.) számú rendeletének 23-24. §-ban megállapította a szavazás rendjének részletes szabályait. A rendelet vitatott 23. § (3) bekezdése a következőket tartalmazza:

"Szavazni először IGEN majd NEM-et tartalmazó polgármesteri kérdésre adandó válaszként kézfelemeléssel kell."

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nincs tartalmi összefüggés képviselőtestület szavazási rendjének ilyen szabályozása és az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében szabályozott véleménynyilvánítási szabadság, valamint a helyi képviselői mandátum szabadságának elve között. Az indítványozó által felvetett problémát csak a képviselő jogállásával összefüggésben lehet vizsgálni.

A települési képviselők tekintetében sem a szabad véleménynyilvánításhoz való jognak, sem a szabad mandátum elvének nem tulajdonítható olyan tartalom, amelyből arra a következtetésre lehetne jutni, hogy a képviselőnek korlátozhatatlan alanyi joga lenne a szavazás során a tartózkodásra.

Az Alkotmány 61. §-a az egyén, az államhoz, a közhatalomhoz képest autonómiával rendelkező polgár számára biztosított alapvető jogként fogalmazza meg a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot. Amikor a helyi képviselő részt vesz a képviselőtestület munkájában, határozatainak meghozatalában, egy közhatalommal rendelkező közjogi testület tagjaként ténykedik. Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának a szavazás módját rendező szabályai olyan eljárási, ügyrendi rendelkezések, amelyek nem a véleménynyilvánítás módját, hanem a képviselőnek képviselőtestület döntésében, a határozat meghozatalában való részvételének módját határozzák meg.

Az Ötv. 19. §-ában megfogalmazott szabad mandátum elve nem általában jelenti azt, hogy a képviselő számára kötelező magatartás nem írható elő. A szabad mandátum elvének tartalma az, hogy a képviselő nincs kötve választói megbízásához, tevékenysége során a település egészéért való felelősséggel képviseli választói érdekeit.

Mivel az Ötv. a szavazás módjának szabályairól, így a tartózkodásról sem rendelkezik, a képviselőtestületre bízza annak szabályozását. Nem ellentétes a törvényrendelkezéseivel, egyaránt törvényes megoldásnak tekinthető, ha a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatában szabályozza a tartózkodás lehetőségét, és az is ha nem.

Az Alkotmánybíróság szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a Pásztó Város Önkormányzatának Képviselőtestülete által alkotott 1/1991. ( II. 15. ) sz. rendelet nem fűz szankciót ahhoz a magatartáshoz, ha a képviselő úgy fejezi ki a szavazástól való tartózkodását, hogy sem az IGEN-t, sem a NEM-et tartalmazó polgármesteri kérdésre nem emeli fel a kezét. Az Ötv. 14. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a határozathozatalhoz a jelenlevő képviselők több, mint felének az egybehangzó szavazata szükséges, így ez a képviselői magatartás a szavazás eredményének megállapítását sem gátolja. Ennek megfelelően a vitatott rendelkezés önmagában nem, csak a kialakult gyakorlatalapján tekinthető a tartózkodás lehetőségét kizáró szabálynak.

Dr. Ádám Antal

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter

előadó alkotmánybíró