BH 2008.12.341 Az illetménynek a tárgyév első napjától történő megállapítására tekintettel a késedelmes teljesítményértékelés kihat az alapilletmény megállapítására [Ktv. 34. §, 43. §].

A felperes többször módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes 2001 júliusától nem a jogszabályoknak megfelelően állapította meg az illetményét, diszkriminatív módon járt el, megsértette a Ktv. 34. § (4) bekezdésében a teljesítménykövetelmények tekintetében előírtakat. Kérte az alperesnek az elmaradt illetményei kamattal történő megfizetésére kötelezését, a 2003. évi teljesítményértékelése megsemmisítését, és az alperes által alkalmazott csökkentett illetmény helyett 100% alapilletményre való jogosultsága megállapítását is.

A munkaügyi bíróság a tényállásban rögzítette, hogy a felperes 2001. március 1-jétől állt közszolgálati jogviszonyban az alperesnél, ahol pénzügyi előadóként dolgozott.

A 2003. év tekintetében a felperes nem tudta megjelölni, mely tények és értékelés tekintetében valótlan a teljesítményértékelés. A meghallgatott tanúk nyilatkozatai ugyanakkor bizonyították a teljesítményértékelés megállapításait, továbbá a hiányosságait a felperes is elismerte.

A diszkriminációt illetően sem találta alaposnak a felperes keresetét a munkaügyi bíróság, mivel a felperes által hivatkozott tények - egyedül ő kapott javított számítógépet, és emiatt az "lefagyott" - ennek megállapítására nem adtak alapot, az esetleges "lefagyás" ezzel nem állt összefüggésben.

Az alapilletmény vonatkozásában a munkaügyi bíróság úgyszintén nem állapított meg jogszabálysértést. A 2001 júliusától igényelt illetményre 2004. november 24-én előterjesztett keresetet a munkaügyi bíróság elévültnek minősítette, mindazonáltal vizsgálta a besorolási és illetmény-megállapítási dokumentumokat, és azokat jogszerűnek ítélte. Kifejtette, hogy a Ktv. 43. § (4) bekezdése szerint az alperes az éves teljesítményértékeléshez képest megalapozottan csökkentette a felperes besorolás szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét. A 2003. évi teljesítményértékelés késedelmes elkészítése összefüggött a felperes év végi hosszas keresőképtelenségével, és a felperesnek hátrányt nem jelentett. Mindezek alapján alaptalannak találta az illetménykülönbözet iránti igényt.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével - helyes indokai alapján - az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. A Ktv. 34. § (4) bekezdésének megsértésére hivatkozott, mivel a jogviszonya fennállása óta az alperes mindig késve készítette el az éves teljesítményértékelést, ezért 100%-os illetményre volt jogosult. Álláspontja szerint jogosan kérte a 2003. évi teljesítményértékelés megsemmisítését, mivel az csupán általánosságokat tartalmazott, ezért a tanúnyilatkozatokat sem lehetett volna figyelembe venni. Sérelmezte, hogy a teljesítmény-értékelés 86%-os mértékéhez képest az alperes 81%-os illetmény-beállási szintet alkalmazott. Vitatta az elsőfokú ítélet megállapítását arról, hogy a különbség - illetményben számítva - nem jelentős. Állítása szerint éppen ebben nyilvánult meg az alperes diszkriminatív eljárása, hogy az alperesnél a csökkentett beállás a felsőfokú iskolai végzettségűeket érintette. Hivatkozott még az általa becsatolt 678/B/2001. AB határozat figyelmen kívül hagyására. A felperes szerint a Ktv. 103. § (6) bekezdésébe és a 42. § (3) bekezdésébe ütközött, hogy az alperes az alapilletmény kiszámításánál a törvényi mértéket vette alapul, és csak a pótlékokat számította a helyi önkormányzati illetmény alappal.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint részben alapos.