A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20538/2014/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 78. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24903/2013/4., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20538/2014/5.*, Kúria Pfv.20516/2015/4., 3241/2016. (XI. 18.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.20.538/2014/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Gajdics Ágnes Gabriella ügyvéd (fél címe) által képviselt Dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek a Drabos Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző: dr. Drabos Erik Kasszián ügyvéd) által képviselt W. Zsolt Z. (.....) alperes ellen személyhez fűződő jogsértés megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2014. február 12. napján kelt, 35.P.24.903/2013/4. számú ítélete ellen a felperes 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (Negyvenezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Köteles a felperes az államnak külön felhívásra 133.300 (Százharmincháromezer-háromszáz) forint le nem rótt fellebbezési illetéket megfizetni.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 80.000 forint perköltséget, továbbá az állami adóhatóság külön felhívására 100.000 forint eljárási illetéket.

A megállapított tényállás szerint az alperes 2008. november 5. napján a Budapest Nyomozó Ügyészségen feljelentést tett. A feljelentés elején hangsúlyozta, hogy a jegyzőkönyvbe mondottak nagy részét hallomásból tudja. Előadásának lényege szerint a K. Kft. a munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján mintegy 60 fő, főként kerületi munkanélküli személyt foglalkoztat papíron, valójában azonban 30 főt foglalkoztat és a fennmaradó további 30 fő után járó, havonta 2,5-3 millió forintot szétosztják. Információi szerint e fiktív foglalkoztatás adatai egy meghatározott személy laptopjában megtalálhatóak, megnevezte, hogy ki biztosítja a fiktív számlákat és megnevezte azokat a személyeket is, akik között az összegeket szétosztják. E személyek között feltüntette a felperest, mint önkormányzati képviselőt, a V. Zrt. Felügyelő Bizottságának tagját azzal, hogy 450.000 forint/hó összegben részesül.

Az alperes feljelentése folytán büntető eljárást indított a Budapesti Nyomozó Ügyészség, amelynek alapján a felperes vonatkozásában büntetőjogi felelősség nem került megállapításra.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes a fenti magatartásával megsértette a becsületét, az emberi méltóságát és jóhírnevét. Kötelezze továbbá az alperest megfelelő nyilvánosság biztosításával elégtétel adásra, valamint 1.666.000 forint nem vagyoni kártérítésre is igényt tartott.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint nem sértette meg a felperes személyhez fűződő jogait, bejelentésében hallomásból szerzett információkat osztott meg a nyomozóhatósággal. A felperesre vonatkozóan indokolatlanul bántó, sértő kifejezéseket nem használt, emellett hiányolta, hogy a felperes nem adott elő arra tényállást, hogy milyen hátrányok érték őt.

Az elsőfokú bíróság a keresetet a Ptk. 75. § (1) bekezdése, 76. §-a, illetve 78. § (1) és 2) bekezdései alapján nem találta alaposnak.