1053/1974. (X. 17.) MT határozat

a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásáról

A külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény (a továbbiakban: KKT) 29. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket határozza:

Az 1053/1974. (X. 17.) MT határozat 23. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény (a továbbiakban: KKT) egyes rendelkezéseinek végrehajtására - az érdekelt miniszterekkel, a 8. § tekintetében az igazságügyminiszterrel, az országos hatáskörű szervek vezetőivel, illetőleg a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

1.

2.

3.

4.

5. Azok a gazdasági irányítást végző szervek, amelyek a Kormány felhatalmazása alapján a külgazdasággal összefüggő államigazgatási feladatokat vagy hatáskört látnak el, továbbá amelyek a termelés, a forgalom vagy a szolgáltatás terén - hatáskörük keretei között - külföldi állami szervekkel, gazdálkodó szervezetekkel, személyekkel vagy nemzetközi szervezetekkel a KKT 17. §-a szerinti kapcsolatot vesznek fel vagy tartanak fenn, a külgazdasági politikával összhangban kötelesek eljárni. Ennek érdekében eljárásukat kötelesek az ipari és kereskedelmi miniszterrel, külföldön pedig szükség esetén a külképviselet kereskedelmi osztálya, illetve a hasonló feladatokat ellátó más állami külkereskedelmi szerv vezetőjével is egyeztetni. Az ipari és kereskedelmi miniszter az egyeztetéstől eltekinthet.

6. Az országnak a nemzetközi munkamegosztásban való részvétele mértékét és feltételeit közvetlenül vagy közvetve jelentősen befolyásoló döntések előkészítésébe, illetőleg meghozatalába a gazdasági irányítást végző szervek az ipari és kereskedelmi minisztert bevonják, ha pedig külön jogszabály ezt előírja, az ipari és kereskedelmi miniszterrel együttesen vagy egyetértésben járnak el. Ezt különösen az alábbi területeken kell érvényesíteni:

a) a népgazdasági tervek előkészítésében;

b) az ágazati gazdaságpolitikák kialakításában;

c) a beruházási politika kialakításában, a kiemelkedő jelentőségű állami beruházási döntések előkészítésében;

d) a devizapolitika kialakításában;

e) az adók és pénzügyi támogatások rendszerének és mértékének kialakításában;

f) a hitelpolitika kialakításában, ideértve a külföldi áruhitelek felvételére irányuló hitelpolitika kialakítását is, továbbá - a Magyar Nemzeti Bank és az ipari és kereskedelmi miniszter által megállapított módon - a hitelpolitika érvényesítésében;

g) az árszabályozási és termékforgalmazási rendelkezések meghozatalában;

h) olyan általános érvényű államigazgatási intézkedés során, amely a külkereskedelmi forgalomban résztvevő árura, szolgáltatásra vagy anyagi értéket képviselő jogra vonatkozik;

i) a központi fejlesztési programok kidolgozásában;

j) a műszaki-gazdasági koncepciók kialakításában;

k) a gyártmány- és gyártásfejlesztés irányainak meghatározása, különösen fontos gyártmány- és gyártásfejlesztésre vonatkozó döntéshozatal során;

l) a nemzetközi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésre vonatkozó hazai elgondolások, tervek kidolgozásában.

7-8.

9.

10. A külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatnál a külkereskedelmi jog gyakorlását - az érintett ágazati miniszternek, szövetkezetek esetében pedig a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervének a bevonásával is - az ipari és kereskedelmi miniszter ellenőrzi és értékeli.

11. Az ipari és kereskedelmi miniszter meghatározza a külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjét, biztosítja annak alkalmazását, ennek keretén belül megállapítja és érvényesíti a külkereskedelmi szerződések engedélyezésének rendjét, továbbá gyakorolja - a külkereskedelmi tevékenységgel összefüggésben - az érintett gazdálkodó szervezetek meghatározott gazdasági tevékenységre történő utasításának jogát.

Az áruhitellel kapcsolatban a külkereskedelmi jogszabályokban foglalt rendelkezések megtartása a devizajogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítése alól nem mentesít.

12. A külkereskedelmi tevékenység irányítása során hasznosítani kell a gazdálkodó szervezetek és azok külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti szerve, a Magyar Kereskedelmi Kamara kezdeményezéseit és tapasztalatait.

13. Külkereskedelmi tárgyú nemzetközi szerződés: áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok nemzetközi forgalmára, az ezekkel kapcsolatos fizetésekre és hitelnyújtásra, a gazdasági együttműködésre, a nemzetközi szállítmányozásra, illetve külföldi árufuvarozási és azzal kapcsolatos szolgáltatások igénybevételére, a nemzetközi reklám- és propagandatevékenységre, továbbá mindezek egyes feltételeire vonatkozó nemzetközi szerződés.

14. A külkereskedelmi tárgyú nemzetközi szerződés előkészítése és külön jogszabályban megállapított rendben történő megkötése az ipari és kereskedelmi miniszter feladata.

Az olyan nemzetközi szerződést, amelynek teljesítése érdekében külkereskedelmi szerződést kell kötni, amely külkereskedelmi szerződés kötésének lehetőségét biztosítja, továbbá amely a külkereskedelmi tevékenység feltételeit meghatározza vagy jelentősen befolyásolja - ha az az ipari és kereskedelmi miniszteren kívül más miniszter vagy szerv hatáskörébe tartozik, vagy arra külön felhatalmazást kapott - az ipari és kereskedelmi miniszterrel egyetértésben kell előkészíteni és megkötni.

15. A gazdálkodó szervezetek közreműködését igénylő kötelezettségvállalást tartalmazó nemzetközi szerződést e szervezetek igényeinek és lehetőségeinek előzetes felmérésével, az erre felhatalmazott állami szerveknek úgy kell megkötniük, hogy a kötelezettség teljesítése elsősorban a gazdálkodó szervezetek anyagi érdekeltsége alapján biztosítható legyen. Az ilyen nemzetközi szerződések előkészítésébe a piacfelügyelet központi szervét, továbbá az érdekelt gazdasági irányítást végző szerveket és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveit be kell vonni.

A nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítése érdekében az ipari és kereskedelmi miniszter és - hatáskörük keretei között - a piacfelügyeletet gyakorló szerv, valamint gazdasági irányítást végző más szervek kötelesek a szükséges intézkedéseket megtenni. A gazdasági irányítást végző szervek egyetértésének hiányában a Kormány dönt.

16.

17. Az ipari és kereskedelmi miniszter a KKT 20. §-ában meghatározott olyan intézkedés esetében is kártalaníthatja az érintett gazdálkodó szervezetet, amelyre a gazdálkodó szervezeteknek meghatározott gazdasági tevékenységre történő utasításáról szóló 1984. évi 23. törvényerejű rendelet kártalanítási kötelezettséget nem állapít meg.

18. A 15-17. pontokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni értelemszerűen a nemzetközi szervezetek határozataiból eredő kötelezettségekre is.

19. A külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatoknak és más gazdálkodó szervezeteknek a külkereskedelmi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi, nem-kormányközi gazdasági szervezetekbe való belépését az ipari és kereskedelmi miniszter a külügyminiszterrel egyetértésben engedélyezi, továbbá felügyeletet gyakorol az e szervezetekben folytatott tevékenység felett.

20. A külképviselet kereskedelmi osztálya, illetve a hasonló feladatokat ellátó más állami külkereskedelmi szerv a külkereskedelem irányításával kapcsolatos feladat- és hatáskörének ellátása során az ipari és kereskedelmi miniszter átruházott jogkörében, annak keretei között jár el. A külképviselet kereskedelmi osztálya a külképviselet vezetőjének politikai irányítása alatt áll.

A külképviselet kereskedelmi osztálya, illetve a hasonló feladatokat ellátó más állami külkereskedelmi szerv

a) képviseli és védi a Magyar Köztársaság külkereskedelmi érdekeit és azokkal összefüggő más gazdasági érdekeit a fogadó országban;

b) elősegíti a fogadó országgal és a fogadó országban működő nemzetközi gazdasági szervezetekkel a gazdasági kapcsolatok kialakítását és fejlesztését;

c) külkereskedelem-politikai szempontból irányítja és ellenőrzi működési területén a magyar gazdálkodó szervezetek által folytatott külkereskedelmi és az azzal összefüggő más gazdasági tevékenységet;

d) biztosítja működési területén a külkereskedelmi és az azzal összefüggő gazdasági kérdésekben fellépő gazdasági irányítást végző szervek eljárásának a külkereskedelmi politikával való összhangját.

21. A KKT 25. § (3) bekezdése alapján külföldi által a Magyar Köztársaság területén végzendő kereskedelmi tevékenységet, ideértve a külföldi számára végzendő kereskedelmi képviseleti tevékenységet is, az ipari és kereskedelmi miniszter engedélyezi.

22. A KKT 27. §-ában meghatározott ellenőrzésről az ipari és kereskedelmi miniszter gondoskodik. Ha az ellenőrzést külkereskedelmi tevékenységre nem jogosult vállalatnál végzi, erről a felügyeleti (illetékes szövetkezeti) szervet előzetesen tájékoztatja, illetőleg az ellenőrzésbe bevonja.

23. Ez a határozat 1975. január 1. napján lép hatályba. Az ipari és kereskedelmi miniszter felhatalmazást kap, hogy az e határozat által nem szabályozott kérdésekben a KKT végrehajtásáról - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), illetőleg a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - gondoskodjék.