1974. évi III. törvény

a külkereskedelemről

A Magyar Köztársaság külkereskedelme összekapcsolja a népgazdaságot a világgazdasággal, hozzájárul a nemzetközi munkamegosztás kiszélesedéséhez. Közreműködik a népgazdasági szükségletek kielégítésében, elősegíti országunk állandó gazdasági fejlődését.[1]

Hazánk a szuverenitás, a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a megkülönböztetéstől való mentesség elvei alapján létesít és tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat.

A Magyar Köztársaság számára kiemelkedő jelentősége van a szocialista országokkal, különösen a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországaival folytatott kereskedelemnek és a szocialista gazdasági integrációnak.[2]

Az Országgyűlés - nemzetközi gazdasági kapcsolataink, a külkereskedelem további fejlődésének előmozdítása érdekében - a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja és hatálya

1. §[3] Ez a törvény meghatározza a külkereskedelem feladatait és szerepét a népgazdaságban. Megállapítja szervezeti rendszerére, működésére, irányítására és ellenőrzésére vonatkozó alapvető szabályokat, szabályozza az államigazgatási szervek, a gazdálkodó szervezetek, az állampolgárok külkereskedelemmel kapcsolatos alapvető jogait és kötelezettségeit. Rendezi a külföldieknek a Magyar Köztársaság területén folytatható kereskedelmi tevékenységét.

2. § (1) E törvény hatálya alá tartoznak

a) az áruk, szolgáltatások és az anyagi értéket képviselő jogok nemzetközi forgalma,

b) a nemzetközi termelési és kereskedelmi együttműködés és szakosítás.

c) a külföldi gazdasági vállalkozások,

d) a külföldiek magyarországi kereskedelmi tevékenysége.

(2) Nem terjed ki a törvény hatálya

a) az áruforgalomra és a szolgáltatásokra a természetes személyek személyes szükségletei körében,

b) a bank- és biztosítási tevékenységre,

c) a postai és távközlési szolgáltatásokra,

d) a személyfuvarozási szolgáltatásokra, valamint belföldi által teljesített árufuvarozási szolgáltatásokra,

e) az idegenforgalomra,

f) jogszabályban meghatározott más nemzetközi gazdasági tevékenységre.

A külkereskedelem állami monopóliuma

3. §[4]

A külkereskedelem feladata

4. § A külkereskedelem feladata, hogy fejlessze az ország részvételét a nemzetközi munkamegosztásban, ezáltal járuljon hozzá a népgazdasági tervek céljainak teljesítéséhez, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődéséhez. A külkereskedelem a világgazdaság fejlődése, különösen a szocialista gazdasági integráció által támasztott követelmények közvetítésével, piacok feltárásával segítse elő a gazdaságos termelést, a termelés specializálódását, kedvező szerkezeti változását, műszaki színvonalának emelését, járuljon hozzá a nemzeti jövedelem növekedéséhez.

II. fejezet

A KÜLKERESKEDELEM SZERVEZETI RENDSZERE ÉS MŰKÖDÉSE

A külkereskedelmi tevékenység

5. § (1) Külkereskedelmi tevékenység a külkereskedelmi szerződés előkészítése, megkötése és teljesítése.

(2) Külkereskedelmi szerződés - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az e törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenység körében belföldi által külföldivel kötött szerződés.

(3)[5] A külkereskedelemre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni a külföldi székhelyű vállalkozás vagy annak külföldön létesített fióktelepe és a külföldi székhelyű vállalkozás belföldi fióktelepe közötti, az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységekre.

A külkereskedelmi jog

6. §[6]

7. §[7]

8. §[8]

9. §[9]

10. §[10]

11. §[11]

A külkereskedelmi tevékenység folytatása

12. § Külkereskedelmi tevékenységet a népgazdasági terv céljaival összhangban, a nemzetközi szerződések, a jogszabályok és a hatósági rendelkezések megtartásával, a külkereskedelempolitikai irányelvek figyelembevételével, a szocialista külkereskedelem által is alkalmazott nemzetközi üzleti szokásoknak megfelelően, a szakvállalattól elvárható gondossággal kell végezni.

13. § A külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok külföldi piaci szervezetük kiépítése érdekében - a jogszabályok keretei között - külföldre kiküldöttet rendelhetnek ki, külföldi természetes vagy jogi személyt kereskedelmi képviselőként foglalkoztathatnak, külföldön képviseletet, fiókot, telepet létesíthetnek vállalatot alapíthatnak vagy vállalati érdekeltséget szerezhetnek.

14. §[12]

15. § (1) A külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok, valamint a termelő, kereskedelmi és szolgáltató szervezetek közötti szerződéses kapcsolatokat a népgazdasági érdekek alapján kell kialakítani. Ennek keretében meg kell teremteni e gazdálkodó szervezetek együttműködését és gazdasági érdekeik összhangját, biztosítani kell a termelő, kereskedelmi és szolgáltató szervezetek számára a világpiaci hatások közvetítését.

(2) A külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok alapvető feladata az, hogy - a termelő, kereskedelmi és szolgáltató szervezetek igényeinek és érdekeinek figyelembevételével - folytassanak körültekintő belföldi és külföldi piackutatást, kereskedelmi reklám- és propagandatevékenységet, építsenek ki megfelelő külföldi piaci szervezetet. Gondoskodjanak a külföldi piaci információk szélei körű beszerzéséről és továbbadásáról. A külkereskedelmi forgalom lebonyolítását szolgáló szerződéseket szakszerű módon készítsék elő, kössék meg és teljesítsék.

(3) A termelő, kereskedelmi és szolgáltató szervezeteknek - külkereskedelmi kihatású gazdasági tevékenységük során - alapvető feladata versenyképes, gazdaságos termékek előállítása, ilyen szolgáltatások teljesítése, illetve a behozatalból származó áruk és szolgáltatások hatékony felhasználása.

III. fejezet

A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG IRÁNYÍTÁSA

Az irányítás tartalma és módszerei

16. § (1) A külkereskedelmi politikát az általános gazdaságpolitika keretein belül kell kidolgozni és érvényesíteni. A külkereskedelmi politikának figyelembe kell vennie a világgazdaság és

a belső gazdaság fejlődésének lehetőségeit, illetve követelményeit.

(2)[13] A külkereskedelmi politika kereteit és irányelveit a népgazdasági tervről szóló törvény alapján a Kormány állapítja meg.

17. § A gazdasági irányítást végző szerveknek a külkereskedelmi tevékenységet meghatározó vagy arra jelentősen kiható nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a külkereskedelmi politikával összhangban kell eljárniuk.

18. § A gazdasági irányítást végző szervek a külföldi piaci viszonyokra és a külkereskedelmi politika céljaira is tekintettel hozzák meg az ország nemzetközi munkamegosztásban való részvételének mértékét és feltételeit közvetlenül vagy közvetve jelentősen befolyásoló döntéseiket.

19. § (1) A külkereskedelmi tevékenység irányítása - a jogszabályok keretei között - a külkereskedelmi politika megvalósítását szolgáló közgazdasági és hatósági eszközökkel történik, ideértve a vámpolitika kialakítását és érvényesítését, valamint a külkereskedelemmel összefüggő egyes devizagazdálkodási feladatok ellátását is.

(2) A külkereskedelmi tevékenység irányítása valamennyi külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatra egységesen érvényesül.

20. § A külkereskedelmi tevékenység körében szerződések kötése, áruk kivitele és behozatala, szolgáltatások teljesítése és igénybevétele, áruhitel nyújtása, valamint egyes más cselekmények végzése engedélyhez köthető vagy egyéb módon szabályozható, a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalat részére általános érvényű utasítás adható. Az utasítás kivételesen meghatározott tevékenységre is szólhat.

21. § (1) A külkereskedelem nemzetközi feltételeinek kialakítása érdekében az erre felhatalmazott állami szervek külkereskedelmi tárgyú nemzetközi szerződéseket kötnek és részt vesznek a nemzetközi gazdasági szervezetek tevékenységében.

(2)[14]

(3) A külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok és más gazdálkodó szervezetek a nemzetközi gazdasági szervezetek tevékenységében a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint vesznek részt.

22. §[15]

23. §[16] Ha valamely ország a Magyar Köztársasággal folytatott kereskedelmében megkülönböztető intézkedést alkalmaz, az ilyen országgal folytatott kereskedelemben a külkereskedelem központi államigazgatási szervei hasonló intézkedést alkalmazhatnak.

A külkereskedelem külföldi szervezete

24. §[17] A külkereskedelem irányításával kapcsolatos feladatokat külföldön a Magyar Köztársaság külképviselete kereskedelmi osztálya vagy más erre jogosított állami külkereskedelmi szerv látja el.

IV. fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

A külföldiek kereskedelmi tevékenysége a Magyar Köztársaságban[18]

25. § (1)[19] Külföldi a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet csak külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatokkal és külföldiekkel folytathat.

(2)[20] A Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodó külföldi külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalattal, illetőleg külföldivel kereskedelmi tevékenységet külön engedély nélkül folytathat. Nincs szükség külön engedélyre a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalattal megkötött szerződés teljesítéséhez szükséges tevékenység folytatásához sem.

(3)[21]

(4)[22] A külföldieknek a Magyar Köztársaság területén folytatott kereskedelmi tevékenysége állami ellenőrzés alatt áll.

A külkereskedelmi igazgatás általános eljárási szabályai

26. § (1) A külkereskedelmi igazgatás körébe tartozó ügyekben határozattal kell dönteni.

(2) A külkereskedelmi igazgatás körében kiadott engedélyt feltételekhez lehet kötni és vissza lehet vonni.

(3) A határozat ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha a határozatot nem a miniszter hozta és a fellebbezést jogszabály lehetővé teszi.

A külkereskedelem ellenőrzése

27. § Az e törvényben és a külkereskedelemre vonatkozó egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezések megtartását a külkereskedelem központi államigazgatási szerve közvetlenül ellenőrizheti minden olyan gazdálkodó szervezetnél és természetes személynél, amelynek, illetve akinek jogait vagy kötelezettségeit e rendelkezések érintik.

Jogkövetkezmények

28. § Az e törvényben, valamint a külkereskedelemre vonatkozó más jogszabályokban foglalt kötelezettségek megszegése esetén az államigazgatási, polgári jogi, pénzügyi jogi, munkajogi, büntetőjogi és más jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

Hatálybalépés, felhatalmazás

29. § (1)[23] Ez a törvény 1975. január 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.

(2) A törvény a magyar állam érvényes nemzetközi szerződéseit nem érinti.

(3) A külkereskedelmi tevékenység körében, valamint a külkereskedelmi tárgyú nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésével kapcsolatban szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok vagy szövetkezetek részvételével létrehozott gazdasági társulások számára kötelezettség előírására és teljesítésére e törvény és a végrehajtásáról kiadott jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(4) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 1. § (7) bekezdése a következő "e" ponttal egészül ki: (E törvényben megállapított rendelkezésektől eltérő szabályozás alá esnek:)

"e) A külkereskedelmi igazgatás körébe tartozó eljárások."

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. számú törvényerejű rendelet 37. §-a hatályát veszti.

(6)[24] Ahol a törvény külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatot említ, ezen külkereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot és egyéni vállalkozót kell érteni.