A Miskolci Törvényszék P.21001/2017/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 233. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 22. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:519. §, 6:521. §, 6:525. §, 6:548. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Hajkó Zsolt

Miskolci Törvényszék

13.P.21.001/2017/7. szám

A Miskolci Törvényszék a felperes neve (felperes lakóhelye) felperesnek - a alperesi jogi képviselő (székhelye) ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes székhelye) alperessel szemben kártérítés megfizetése iránt folyamatban lévő eljárásában meghozta a következő

ítéletet:

A törvényszék a keresetet elutasítja.

Kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 52.000.- (Ötvenkétezer) forint perköltséget.

Egyéb költségeiket felek maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a Debreceni Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye, melyet a Miskolci Törvényszéknél kell írásban - elektronikus úton - benyújtani.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, ha

§ a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik;

§ a fellebbezés a teljesítési határidőt érinti,

§ a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

§ megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

Az ítélőtábla előtt a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet - így az elektronikus kapcsolattartás is - kötelező.

Indokolás

A törvényszék felperes keresetlevele és mellékletei, alperes érdemi ellenkérelmei, felperes személyes előadása, valamint az ügyben keletkezett egyéb iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes, mint meghatalmazott gyermekei képviseletében egy miskolci lakossal adásvételi szerződést kötött három ingatlan eladásáról.

A szerződés 2.3. pontja szerint a vevő a mezőgazdasági szakigazgatási szerv jóváhagyó határozatának kézhezvételét követő 10 napon belül egy összegben, készpénzben fizeti meg a 2.800.000.- forint összegű vételárat az eladók részére. A mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) előírásainak megfelelően a szerződés megküldésre került alperes jegyzője részére, az elővásárlásra jogosultakkal való hirdetményi közlésre irányuló eljárás lefolytatása céljából. A szerződés 2015. október 22. és 2015. december 22. napja között volt kifüggesztve az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján. Elfogadó nyilatkozat nem került benyújtásra. Az Fftv. 22. § (1) bekezdésének b.) pontja értelmében a jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül, tehát 2015. december 30. napjáig köteles az iratjegyzéket elkészíteni, és azt, valamint az esetlegesen beérkezett jognyilatkozatokat a szerződéssel együtt jóváhagyás céljából a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldeni. E kötelezettségét az alperes jegyzője megszegte, és az előírt 8 nap helyett csak 2016. február 15-én küldte meg az iratjegyzéket és a szerződést a mezőgazdasági igazgatási szervként eljáró Kormányhivatalnak, ahová az 2016. február 17-én érkezett meg. Az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyására 2016. április 7. napján került sor, a vevő ezen a napon fizette ki a 2.800.000.- forint összegű vételárat a felperes részére.

Felperes 2016. február 21-én a Kormányhivatal Földhivatali Főosztályához, mint mezőgazdasági igazgatási szervhez fordult írásban, kifogásolva a jegyző eljárását. A kormányhivatal megállapította, hogy a jegyző nem tartotta be az Fftv. 22. § (1) bekezdésének b.) pontjában előírt kötelezettségét, az adásvételi szerződést és az iratjegyzéket nem az előírt 8 napon belül küldte meg jóváhagyásra, azonban kifejtette, hogy a jegyző eljárása nem tartozik a kormányhivatal hatáskörébe, a Ket. 12. §-a alapján a jegyző eljárása nem hatósági ügy, nem közigazgatási hatóságként végzi az adásvételi szerződés jegyző általi hirdetményi közlésével kapcsolatos tevékenységét, a Ket. hatálya arra az eljárásra nem terjed ki, így törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére sem látott lehetőséget.

Felperes egy körbálázó gép megvásárlása céljából egy kft-vel 2015. november 15. napján adásvételi szerződést kötött, melyben a vételár összege 2.460.000.- forint + áfa összegben került meghatározásra. A vételár összegéből foglalóként 820.000.- forint + áfa összeget a szerződés megkötésekor megfizetett az eladó részére felperes, és megállapodtak abban, hogy a vételár fennmaradó részét 2016. február 28. napjáig rendezi. A kft 2016. március 2. napján kelt levelével felszólította felperest a vételárhátralék megfizetésére, majd mivel ez nem történt meg, 2016. március 21-én kelt levelével az adásvételi szerződéstől elállt, melynek következtében felperes az 1.041.400.- forint összegű foglalót elveszítette.

§-§-§-§-§-§

Felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte alperessel szemben, mely eljárás egy budapesti közjegyző előtt volt folyamatban. Az ellentmondás miatt perré alakult eljárásban felperes módosított keresetében arra kérte kötelezni alperest, hogy fizessen meg a részére 1.041.400.- forintot, valamint ezen összeg után 2016. március 22-től a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 6:48. §-ában megállapított késedelmi kamatot, és költségeit. Arra hivatkozott, hogy amennyiben alperes eleget tesz jogszabályi kötelezettségének és legkésőbb 2015. december 30-ig továbbítja az adásvételi szerződést, úgy a jóváhagyási eljárás lezárult volna a körbálázó gép vételára kifizetésére szabott határidőben, de 2015. március 21-ig mindenképpen, a vételárat így rendezni tudta volna a kft. felé, és a foglaló összegét nem veszíti el, ugyanis a földek eladásából származó vételárból - melyet gyermekei neki ajándékoztak - kívánta rendezni a megvásárolt gép árát.

Alperes a kereset elutasítását kérte. Megítélése szerint, bár ténykérdés, hogy a jegyző által elmulasztásra került az ügyintézési határidő, de az már más kérdés, hogy ennek az ügyintézési határidőnek az elmulasztása ok-okozati összefüggésben van-e egyáltalán a felperest ért esetleges kárral. Nem adott számot arról felperes, ha fizetési kötelezettsége van, de előreláthatóan nem tudja teljesíteni, akkor miért vár egészen addig, míg a kára bekövetkezik, hiszen a perbeli esetben fordulhatott volna bankhoz pénzért, vagy egyéb forrásból szerezhetett volna be a vételárat, de semmiképp nem járja, hogy mindaddig várjon, amíg a kára bekövetkezik. Ha a banki ügyintézés esetleg nem vezetett volna eredményre, úgy fordulhatott volna az önkormányzat felé azzal, hogy ilyen helyzetbe került, így esetleg az önkormányzat megelőlegezte volna a vételárat. Ilyen konkrét problémával, kéréssel azonban nem kereste meg az önkormányzatot, így kárenyhítési kötelezettségének semmiképpen nem tett eleget.