A Miskolci Törvényszék P.21001/2017/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 233. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 22. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:519. §, 6:521. §, 6:525. §, 6:548. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Hajkó Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

*Miskolci Törvényszék P.21001/2017/7.*, Debreceni Ítélőtábla Pf.21077/2017/3.

***********

Miskolci Törvényszék

13.P.21.001/2017/7. szám

A Miskolci Törvényszék a felperes neve (felperes lakóhelye) felperesnek - a alperesi jogi képviselő (székhelye) ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes székhelye) alperessel szemben kártérítés megfizetése iránt folyamatban lévő eljárásában meghozta a következő

ítéletet:

A törvényszék a keresetet elutasítja.

Kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 52.000.- (Ötvenkétezer) forint perköltséget.

Egyéb költségeiket felek maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a Debreceni Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye, melyet a Miskolci Törvényszéknél kell írásban - elektronikus úton - benyújtani.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, ha

§ a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik;

§ a fellebbezés a teljesítési határidőt érinti,

§ a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

§ megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

Az ítélőtábla előtt a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet - így az elektronikus kapcsolattartás is - kötelező.

Indokolás

A törvényszék felperes keresetlevele és mellékletei, alperes érdemi ellenkérelmei, felperes személyes előadása, valamint az ügyben keletkezett egyéb iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes, mint meghatalmazott gyermekei képviseletében egy miskolci lakossal adásvételi szerződést kötött három ingatlan eladásáról.

A szerződés 2.3. pontja szerint a vevő a mezőgazdasági szakigazgatási szerv jóváhagyó határozatának kézhezvételét követő 10 napon belül egy összegben, készpénzben fizeti meg a 2.800.000.- forint összegű vételárat az eladók részére. A mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) előírásainak megfelelően a szerződés megküldésre került alperes jegyzője részére, az elővásárlásra jogosultakkal való hirdetményi közlésre irányuló eljárás lefolytatása céljából. A szerződés 2015. október 22. és 2015. december 22. napja között volt kifüggesztve az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján. Elfogadó nyilatkozat nem került benyújtásra. Az Fftv. 22. § (1) bekezdésének b.) pontja értelmében a jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül, tehát 2015. december 30. napjáig köteles az iratjegyzéket elkészíteni, és azt, valamint az esetlegesen beérkezett jognyilatkozatokat a szerződéssel együtt jóváhagyás céljából a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldeni. E kötelezettségét az alperes jegyzője megszegte, és az előírt 8 nap helyett csak 2016. február 15-én küldte meg az iratjegyzéket és a szerződést a mezőgazdasági igazgatási szervként eljáró Kormányhivatalnak, ahová az 2016. február 17-én érkezett meg. Az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyására 2016. április 7. napján került sor, a vevő ezen a napon fizette ki a 2.800.000.- forint összegű vételárat a felperes részére.

Felperes 2016. február 21-én a Kormányhivatal Földhivatali Főosztályához, mint mezőgazdasági igazgatási szervhez fordult írásban, kifogásolva a jegyző eljárását. A kormányhivatal megállapította, hogy a jegyző nem tartotta be az Fftv. 22. § (1) bekezdésének b.) pontjában előírt kötelezettségét, az adásvételi szerződést és az iratjegyzéket nem az előírt 8 napon belül küldte meg jóváhagyásra, azonban kifejtette, hogy a jegyző eljárása nem tartozik a kormányhivatal hatáskörébe, a Ket. 12. §-a alapján a jegyző eljárása nem hatósági ügy, nem közigazgatási hatóságként végzi az adásvételi szerződés jegyző általi hirdetményi közlésével kapcsolatos tevékenységét, a Ket. hatálya arra az eljárásra nem terjed ki, így törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére sem látott lehetőséget.

Felperes egy körbálázó gép megvásárlása céljából egy kft-vel 2015. november 15. napján adásvételi szerződést kötött, melyben a vételár összege 2.460.000.- forint + áfa összegben került meghatározásra. A vételár összegéből foglalóként 820.000.- forint + áfa összeget a szerződés megkötésekor megfizetett az eladó részére felperes, és megállapodtak abban, hogy a vételár fennmaradó részét 2016. február 28. napjáig rendezi. A kft 2016. március 2. napján kelt levelével felszólította felperest a vételárhátralék megfizetésére, majd mivel ez nem történt meg, 2016. március 21-én kelt levelével az adásvételi szerződéstől elállt, melynek következtében felperes az 1.041.400.- forint összegű foglalót elveszítette.

§-§-§-§-§-§