A Kúria Bfv.48/2012/5. számú precedensképes határozata csalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 27. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 423. §, 426. §] Bírók: Krecsik Eldoróda, Molnár Gábor Miklós, Schábné dr. Proszonyák Éva

A határozat elvi tartalma:

Annak a megítélésénél, hogy a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette szempontjából a pénzkölcsön nyújtására üzletszerűen került-e sor, nem az 1978. évi IV. törvény, hanem a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásról szóló 1996. évi CXII. törvény értelmező rendelkezése az irányadó.

Kapcsolódó határozatok:

Pápai Járásbíróság B.78/1999/13., Veszprémi Járásbíróság B.2258/2004/142., Veszprémi Törvényszék Bf.918/2010/11., *Kúria Bfv.48/2012/5.* (BH 2013.6.145)

***********

KÚRIA

Bfv.II.48/2012/5.szám

A Kúria Budapesten, a 2012. év október hó 25. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által védője útján benyújtott, és a III. rendű terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványokat elbírálva a Veszprémi Városi Bíróság 7.B.2258/2004/142. számú ítéletét és a Veszprém Megyei Bíróság 2.Bf.918/2010/11. számú ítéletét az I. rendű terhelt és a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Veszprémi Városi Bíróság a 2010. szeptember hó 28. napján kihirdetett 7.B.2258/2004/142. számú ítéletével

I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki

· 3 rb. csalás bűntettében, mint társtettest [Btk. 318.§ (1) és (2) bekezdés c) pontja, (6) bekezdés b) pontja};

· 6 rb. csalás bűntettében, melyből 5 rb. cselekményt társtettesként követett el [Btk.318.§ (1) és (2) bekezdés c) pontja, (5) bekezdés b) pontja];

· 1 rb. jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettében [Btk.298/D.§ a) pontja], és

· 2 rb. magánokirat-hamisítás vétségében [Btk.276.§].

III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki

· jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettében [Btk. 298/D.§ a) pontja].

Ezért az I. rendű terheltet - halmazati büntetésül - 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Elrendelte vele szemben a Pápai Városi Bíróság B.78/1999/13. számú ítéletével kiszabott 10 hónap börtönbüntetés utólagos végrehajtását.

III. rendű terheltet 200 napi tétel - egy napi tétel összegét 1000.- Ft-ban állapítva meg - (mindösszesen 200.000.-Ft) pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a III. rendű terhelt esetében a kiszabott pénzbüntetést meg nem fizetés esetén 200 nap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

A magánfelek polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára utasította.

Rendelkezett a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről.

A Veszprémi Városi Ügyészség B.2690/2004. számú vádirata alapján eljáró Veszprémi Városi Bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapított tényállásában a I. rendű és a III. rendű terheltekre vonatkozóan a személyi körülmények összefoglalását követően a következőket rögzítette:

I. rendű és a II. rendű terheltek 2002. májusától hirdetéseket jelentettek meg az akkor még ténylegesen nem létező, pápai székhelyű K. Kft. nevében. A Kft.-t létesítő okirat kelte 2002. december 9-e, cégjegyzékbe történő bejegyzésére pedig 2003. február 20. napján került sor.

A hirdetések alapján olyan ügyfelek jelentkezését várták, akik anyagilag szorult helyzetben voltak és kedvező kamattal szerettek volna hitelekhez jutni, illetve nagy kamatozású hiteleiket szerették volna kedvezőbb feltételű hitellel kiváltani. A kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket arra vették rá, hogy rövid időre, irreálisan magas kamatok mellett magánhitelt vegyenek fel azt ígérve, hogy rövid idő alatt, igen kedvező kamatozású, 6-9 %-os osztrák banki hitelt szereznek. I. rendű terheltnek és a II. rendű terheltnek, illetve a K. Kft.-nek közvetlen kapcsolata és összeköttetése külföldi bankokkal nem volt, így reális esélyük sem volt arra, hogy a hiteleket megfelelő módon el tudják rendezni. Tevékenységüket a P., F. tér alatt lévő bérelt irodahelyiségben folytatták.

I. rendű és II. rendű terheltek 2002. tavaszán kerültek kapcsolatba III. rendű és IV. rendű terheltekkel, akik jelentős tőkével rendelkeztek, és a hirdetésekre jelentkezőknek I. rendű és II. rendű terhelteken keresztül magánhitelt nyújtottak ingatlanfedezet mellett. A kölcsönszerződésekkel egyidejűleg rendszerint opciós szerződéseket is kötöttek és amikor az adósok a rövid időre, magas kamatok mellett felvett kölcsönöket nem tudták visszafizetni, az opciós szerződések felhasználásával jogtalan előnyre tettek szert.

Az első fokú ítélet ezt követően P. K., O. T., R. L., N. Gy.-né, B. J.-né, G. J., N. J., F. F. és F. F.-né, Sz. S. és Sz. S.-né, S. L.-né és L. I. sértettek tekintetében az 1-11.) tényállási pontok alatt részletesen rögzíti a terheltek terhére megállapított cselekményeket. Míg az I. rendű terhelt valamennyi tényállási pontban érintett, addig III. rendű terhelt az 1.), 2.) és 3.) tényállási pontokban rögzített cselekményekben.