BH 1990.6.226 A megszűnt mezőgazdasági termelőszövetkezeti szakcsoport volt elnöke részéről közölt elismerő nyilatkozat nem hatályos [Pp. 163. § (2) bek., 164. § (1) bek.].

A felperes mint jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében 45 655 Ft és ennek 1987. február 16. napjától a kifizetés napjáig járó 20 %-os kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest mint kötelezettet.

A kötelezett ellentmondása folytán perré alakult eljárásban az alperes a kereset elutasítását kérte, elsődlegesen elévülés miatt, másodsorban a felperes követelésének összegszerűségi tisztázatlanságára tekintettel. mivel a felperes a számlához nem csatolta az annak alapját képező bizonylatokat. Utóbb elévülési kifogását visszavonta.

A megyei bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 15 nap alatt fizessen meg 45 655 Ft-ot és ennek 1987. február 16-tól a teljesítés napjáig esedékes évi 20 %-os kamatát, valamint 2741 Ft perköltséget. Indokolásában tényként állapította meg, hogy a felperes és az alperesi szövetkezet keretében működött szakcsoport 1986. január 29-én együttműködési szerződést kötöttek, amelynek keretében a felperes gépkölcsönzési tevékenységet végzett a szakcsoport részére, míg a szakcsoport szolgáltatása tervezői közreműködés és kooperációs együttműködés volt. Az állandó kapcsolattartás biztosítása érdekében a felperes a szakcsoport részére helyiséget biztosított. Ennek használatáért és a felmerült közüzemi díjakért a szakcsoport esetenként ellenszolgáltatást nyújtott. 1987. január 31. napjával a szakcsoport megszűnt. A bíróság megállapítása szerint a szakcsoport elnöke a felperes által érvényesíteni kívánt számlát 1987. február 5. napján a "követelés jogos" megjegyzéssel aláírta. E tényállás alapján az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy tartozáselismerés történt. Ezért a Ptk. 242. §-ának (1) bekezdése szerint az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy a tartozása nem áll fenn. Miután az alperes az eljárás során ezt bizonyítani nem tudta, a bíróság a felperes keresetének helyt adott. Utalt a 26/1981. (IX. 5.) MT rendelet 11. §-a (2) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a szakcsoport tevékenységével összefüggő tartozásokért a szövetkezet egész vagyonával felel. Megjegyezte, hogy az alperes nincs elzárva attól, hogy egyéb feltételek megléte esetén ezt a tartozást a szakcsoport tagjaira áthárítsa.

Az ítélet ellen fellebbező alperes az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, annak megalapozatlansága miatt. Rámutatott, hogy már az elsőfokú tárgyaláson is kérték a bíróságot, kötelezze a felperest az alapbizonylatoknak a becsatolására (villanyszámla, szemétszállítás, fűtés), mindez azonban elmaradt. Ezért véleménye szerint nem lehet a felperes követelését elbírálni, ugyanis a felperes csupán számlákat csatolt, a számlák alapját képező bizonylatokat azonban nem.

A felperes a másodfokú bíróság felhívása ellenére nem csatolta az iratokhoz a követelése alapjául szolgáló írásbeli bizonylatokat.