BH 2022.7.194 Mulasztási ítélet meghozatalának kizárólag a Kp. 4. § (1) és (3) bekezdései szerinti közigazgatási cselekmény elmulasztása esetén lehet helye [2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (4) bek., 4. § (1), (3) bek., 85. § (1) bek., 100. § (2) bek. b) pont, 124. § (1) bek., 127. §, 129. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. § (5) bek.; 2011. évi CLXXXVII. törvény (régi Szkt.) 1. § (3) bek.; 315/2013. (VIII. 28.) Korm.rend. (R) 5. §].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék K.706417/2021/3., Kúria Kf.39209/2022/5. (*BH 2022.7.194*)

***********

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a Kft. képző intézmény által meghirdetett "OKJ 54 725 02 Audiológiai asszisztens és hallásakusztikus" szakképesítést biztosító képzésen vett részt. A képzés vizsgaszervezője - a képző intézménnyel kötött megállapodás alapján - az alperes volt. A felperes - a 2019. évi sikertelen vizsgáit követően - 2020 januárjában, majd 2020 szeptemberében újabb komplex szakmai vizsgát tett. A szóbeli vizsgatevékenységet elégséges (2) eredménnyel teljesítette, azonban az írásbeli és a gyakorlati vizsgatevékenységének eredménye mindkét alkalommal elégtelen (1) lett.

[2] A felperes a 2020. évi vizsgatevékenységeivel összefüggésben Budapest Főváros Kormányhivatalánál törvényességi kérelmeket terjesztett elő, amelyeket a kormányhivatal elutasított. A felperes a két elutasító határozat ellen keresetet indított, egyúttal azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjesztett, amely kérelmeinek részben helyt adva a bíróság elrendelte a keresetlevelek benyújtásának halasztó hatályát.

[3] A felperes 2021. február 9-én a képző intézményhez fordult annak érdekében, hogy gyakorlati vizsgatevékenységre a szegedi vizsgahelyen mielőbb osszák be. Levelére 2021. február 12-én az alperes válaszolt, miszerint a jelentkezést a 2021. márciusi vizsgacsoportba nem tudják fogadni. A felperes továbbra is kérte, hogy őt a vizsgázók közé vegyék fel vagy az elutasításról hozzanak alakszerű döntést. Az alperes 2021. február 18-án tájékoztatta a felperest, hogy az ügyben nem hatóságként jár el, így hatósági eljárást lezáró döntést hozni nem áll módjában.

A felperes keresete, az alperes védekezése

[4] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes mulasztott, mert nem intézkedett a gyakorlati vizsgatevékenységre a szegedi vizsgahelyen a 2021. március 8-i időpontra történő beosztásáról, kérelme mellőzését pedig nem indokolta.

[5] Az alperes védekezése a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítélete és annak előzményei

[6] Az elsőfokú bíróság a 2021. július 8-án kelt 19.K.702.195/2021/9. számú végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. § (1) bekezdés e) és j) pontjai alapján. Azonban a felperes fellebbezésére eljárt Kúria a 2021. október 13-án kelt Kpkf.III.40.773/2021/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság fenti végzését hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Nem értett egyet ugyanis azzal, hogy a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: régi Szkt.) 17. § (1)-(2) bekezdése lehetőséget biztosított volna a felperes számára, hogy akár az alperes feletti irányítási jogokat gyakorló miniszterhez, akár a kormányhivatalhoz forduljon annak érdekében, hogy a vizsgára való beosztásával kapcsolatos jogsérelmét orvosolják. Az elsőfokú bíróság végzésében felhívott hivatalbóli, a szerv mérlegelésén alapuló eljárások célja nem a felperes kereseti kérelmében hivatkozott jogsérelem orvoslása, így azok kezdeményezésére sem kötelezhető. Előírta, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmét érdemben köteles elbírálni.