A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31133/2021/11. számú határozata kártérítés (BALESETI kártérítés) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 193. §, 195. § (1) bek., 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 55. § (1) bek., 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bek., 167. § (2) bek.] Bírók: Kovács Edit, Kulisity Mária, Vajas Sándor

A határozat elvi tartalma:

A felek közötti jogviszonyt szervezett munkavégzésnek minősítő közigazgatási határozat önmagában nem igazolta a munkaviszony fennállását, és nem is fordította meg a bizonyítási kötelezettséget és terhet.

Az egyedi utasítások és tájékoztatások nem azonosak a munkavédelmi oktatással.

Nem alkalmazható kármegosztás, ha a munkavállaló a megfelelő ismeretek hiányában nem tudta felmérni a jelmez balesetveszélyességét, azért az adott helyzetben általában elvárható gondossági kötelezettségét nem sértette meg.

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék M.70039/2020/36., *Fővárosi Ítélőtábla Mf.31133/2021/11.* (ÍH 2022.31)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

1.Mf.31.133/2021/11.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság az Ikanov Ügyvédi Iroda (Cím15, ügyintéző: dr. Ikanov Gábor ügyvéd) által képviselt Felperes1 (Cím2) felperesnek a dr. Horváth-Czinger Annamária egyéni ügyvéd (Cím16) által képviselt Alperes1 (Cím1.) alperes ellen, akinek a pernyertessége érdekében a képviselő2 kamarai jogtanácsos által képviselt Alperesi beavatkozó1 (cím17) beavatkozott, baleseti kártérítés iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 24.M.70.039/2020/36. számú közbenső ítélete ellen az alperes és a beavatkozó 38. és 39. számú fellebbezése, valamint a felperes csatlakozó fellebbezése folytán meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, hogy a felperes 2015. október 7-i balesetével összefüggésben az alperest 100%-os kártérítési felelősség terheli.

A közbenső ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás

[1] Az alperes 2015. június 1-jén vállalkozási szerződést kötött a egyéb érdekelt2. filmelőállítóval a játékfilm címe című nagyjátékfilm előállításához állatszereplők közvetítésére. A felek a szerződésben rögzítették, hogy a szolgáltató részéről a szerződés szerinti feladatokat - különösen az állatszereplők felkészítését a forgatásra, a forgatási helyszínre történő szállításukat, a forgatáson a koordinálásukat - az alperes ügyvezetője köteles elvégezni. A szerződés nem zárta ki, hogy a feladat végrehajtásához az alperes alvállalkozót, megbízottat, vagy teljesítési segédet vegyen igénybe A szolgáltató feladatai különösen az állatszereplők felkészítése a forgatásra, állatszereplők forgatási helyszínre szállítása, állatszereplők koordinálása a forgatáson. A felek 2015. szeptember 5-én a szerződés 4.2. pontját kiegészítették azzal, hogy a forgatás során plusz macskákra van szükség (a statisztaközvetítő cég nem talált elég macskatulajdonos statisztát), így ezeknek az állatoknak a közvetítését a szolgáltató kiszámlázhatja a megbízó felé.

[2] A macskás jelenet felvételét megelőzően az alperes ügyvezetője megkérte az egyik ismerősét, hogy keressen olyan embereket, akik értenek az állatokhoz és van kedvük a forgatáson részt venni. Az ismerős a felperest ajánlotta, az alperesi ügyvezető közölte, hogy a forgatási napra 20.000.- forintot tud a felperesnek fizetni. A felperesnek a forgatáson korhű - hosszú földig érő szoknyából és hozzá tartozó felsőből, valamint magassarkú cipőből álló - öltözéket kellett viselnie, ezért a forgatás előtt pár nappal a felperes ruhapróbán vett részt. A felperest tanú8 szállította autóval a forgatás helyszínére a forgatás napján, 2015. október 7-én. A felperes ekkor találkozott az alperesi ügyvezetővel, aki elmondta, hogy a felperesnek a macskákat az alagsorból kell felhoznia és be kell mennie a jelenetbe. Ezt követően a felperest az öltöztetőkhöz irányította. A ruha felvételekor a felperes észlelte, hogy az hosszú, ezért az öltöztető feltűzte és felhívta a felperes figyelmét, hogy ha nem tud benne közlekedni, menjen vissza. Tájékoztatta továbbá a felperest a ruha viselési módjáról és felhívta a figyelmét arra, hogy az abban való közlekedés balesetveszélyes lehet. A felperes - bár észlelte, hogy a ruhában a mozgása akadályozott - nem ment vissza az öltöztetőhöz javítást vagy kicserélést kérni.

[3] Jelzésre a felperes és munkatársai elindultak az alagsorba vezető lépcsőn, hogy felvegyék a macskákat, a felperes ekkor rálépett a ruhájára, elvesztette az egyensúlyát és legurult a kb. 18 fokból álló lépcsőn, a fejét, a hátát és a csípőjét beütötte. Ezt követően a felperes felállt és egy macskával a kezében bement a jelenetbe, ahol rosszul lett, ezért mentőt hívtak. A felperesnél 2016. február 24-én porckorongsérvet állapítottak meg, ami miatt megműtötték, 2016. május 24-én pedig nyaki gerincsérvet.

[4] Az illetékes kormányhivatal 2017. április 28-án az alperessel, mint munkáltatóval szemben, megindította a munkavédelmi eljárást, majd 2017. július 6-án hozott határozatában a felperes és az alperes közötti munkavégzésre irányuló jogviszonyt szervezett munkavégzésnek minősítette.

Kereset és érdemi ellenkérelem

[5] A felperes pontosított kereseti kérelmében 5.000.000.- forint sérelemdíj, 14.951.670.- forint lejárt kártérítési járadék (1.500.000.- forint gyógyszer, vitamin költség, 6.641.130.- forint háztartási-, házkörüli-, kerti kisegítő költség, 1.500.000.- forint közlekedés, kísérő költsége és 5.310.540.- forint jövedelem veszteség) és kamatai, 2020. január 1-től véghatáridő nélkül havi 30.000.- forint gyógyszer, vitamin költségpótló járadék, havi 81.000.- forint háztartási, házkörüli és kerti kisegítő többletköltsége, havi 30.000.- forint közlekedés és kísérő többletköltsége és havi 131.215.- forint jövedelempótló járadék megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[6] Hivatkozásképpen előadta, hogy az alperes nem tartotta be a legális foglalkoztatás feltételeit, az egyszerűsített foglalkoztatás tényét az adóhivatalnak nem jelentette be. A felperes alkalmazására a jogszabályok megsértésével, lényegében "feketén" került sor. A felek között szóban jött létre a munkaszerződés, a szóbeli megállapodás kiterjedt a szerződés kötelező tartalmi elemeire, így a munkakörre és a munkabérre. A foglalkoztatása megfelelt a munkaviszonyra jellemző és a 7001/2005. (MK170) FMM-PM együttes irányelv szerinti szempontoknak. Jogi megítélése szerint az alperes filmipari statisztaként foglalkoztatta, melyre az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXXV. törvény rendelkezései az irányadóak. Az alperes nem tett eleget a foglalkoztatással kapcsolatos közteher fizetési kötelezettségének, de a felperest munkavédelmi oktatásban sem részesítette. A ruha megfelelőségét az alperesnek ellenőriznie kellett volna. Állította, hogy az alperes utasította a felperest, a helyszínen tudta meg, hogy a macskák az alagsorban vannak. A baleset munkahelyi baleset volt, melynek folytán sérült a felperes egészséghez és testi épséghez való joga.