12/2018. (VI. 29.) LÜ utasítás

az ügyészségi nyomozásról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az utasítás hatálya az ügyészségi nyomozásra terjed ki.

(2) Amennyiben jelen utasítás eltérően nem rendelkezik, a nyomozás során az előkészítő eljárással, a nyomozás felügyeletével és irányításával, valamint a vádemeléssel kapcsolatos feladatokról szóló legfőbb ügyészi utasítás rendelkezéseit az ügyészségi nyomozás jellegzetességeinek megfelelően kell alkalmazni.

(3) Jelen utasítás eltérő rendelkezése hiányában ügyészségi nyomozás alatt az ügyész által végzett előkészítő eljárást is érteni kell.

2. § (1)[1] Ügyészségi nyomozást az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség, illetve az ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság mellett működő ügyészség (a továbbiakban: általános feladatkörű ügyészség) végezhet (a továbbiakban együtt: nyomozást végző ügyészség). Az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség alatt a Központi Nyomozó Főügyészséget, valamint az alárendelt nyomozó ügyészségeket kell érteni.

(2) Az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség végzi a nyomozást:

a) az ügyészség kizárólagos nyomozását megalapozó bűncselekmények miatt indult ügyben [a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 30. §],

b) a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben,

c) az olyan ügyben, amelyben az országos illetékességgel eljáró nyomozó hatóság vezetőjével szemben kizárási ok merült fel [Be. 32. § (6) bekezdés].

(3) Abban az ügyben, melynek nyomozását az általános feladatkörű ügyészség a nyomozó hatóságtól magához vonta, a nyomozást az általános feladatkörű ügyészség vagy az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség folytatja.

3. § (1) Ügyészségi nyomozás során a nyomozást kizárólag ügyész teljesíti. Az ügyész egyes eljárási cselekmények teljesítésével alügyészt, ügyészségi fogalmazót és ügyészségi megbízottat is megbízhat.

(2) Nyomozó hatóság tagjának határozott időtartamra történő igénybevételét a nyomozást végző ügyészi szerv vezetője a szolgálati út betartásával, az indokait tartalmazó előterjesztéssel, a Legfőbb Ügyészség illetékes főosztályán keresztül kezdeményezi a legfőbb ügyésznél.

(3) A nyomozó hatóság igénybe vett tagját nem lehet olyan eljárási cselekmény elvégzésére, illetve kényszerintézkedés megtételére utasítani, amelyet kizárólag ügyész végezhet.

4. § Ügyészségi nyomozás során az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség a nyomozó hatóságot annak illetékességi területén eljárási cselekmény elvégzésére akkor utasíthatja, ha a nyomozási cselekmény elvégzésének tárgyi és személyi feltételeit az ügyészségi nyomozás során nem vagy csak jelentős időveszteséggel lehet biztosítani.

5. §[2] Amennyiben az ügyészségi nyomozásban az ügynek fiatalkorú terheltje van, vagy a bűncselekmény elkövetésével fiatalkorú személy megalapozottan gyanúsítható, a fiatalkorúval kapcsolatban szükséges gyermekvédelmi intézkedéseket az ügy előadója köteles megtenni.

6. § Az ügyészségi nyomozás során a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervét, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szervét a nyomozást végző ügyészség közvetlenül keresi meg az eljárási cselekmény elvégzésében történő közreműködés [Be. 349. § (2) bekezdés b) pont] céljából.

7. § Eljárási cselekmény elvégzését a felettes ügyész kizárólag írásban tilthatja meg [Be. 26. § (6) bekezdés]. A tiltást meg kell indokolni, és azt a házi iratok között kell elhelyezni.

2. Hatáskör és illetékesség

8. § A Központi Nyomozó Főügyészségnek alárendelt nyomozó ügyészség hatáskörébe (a továbbiakban: nyomozó ügyészség) tartozik az ügyészség kizárólagos nyomozási hatáskörébe tartozó olyan bűncselekmények nyomozása, melyeket jelen utasítás nem utal a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe.

9. § (1) A Központi Nyomozó Főügyészség kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a Be. 30. §-ában felsorolt bűncselekmények közül:

aa) a külföldön elkövetett bűncselekmény,

ab) a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény,

ac) nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy által elkövetett bűncselekmény,

ad) nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak,

ae) nemzetközileg védett személy elleni erőszak,

af) nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy működésével kapcsolatban ellene elkövetett más bűncselekmény

nyomozása;

b) a Be. 30. § f) pontjában felsorolt bűncselekmények közül:

ba) külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés bűntette,

bb) külföldi hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása,

bc) külföldi hivatalos személy vonatkozásában elkövetett befolyás vásárlása,

bd) külföldi hivatalos személy vonatkozásában elkövetett befolyással üzérkedés,

be) külföldi hivatalos személy vonatkozásában elkövetett befolyással üzérkedés és a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása

nyomozása;

c) a Be. 30. § f) pontjában felsorolt, a b) pontba nem tartozó bűncselekmények nyomozása, ha annak elkövetője, illetve az a személy, akinek vonatkozásában vagy akinek működésével kapcsolatban elkövették:

ca) a köztársasági elnök,

cb) a miniszterelnök, a kormány tagja, kormánybizottság tagja, államtitkár,

cc) az országgyűlési képviselőjelölt kivételével törvényben meghatározott mentelmi joggal rendelkező személy,

cd)[3] az országos rendőrfőkapitány és helyettese, vármegyei rendőrfőkapitányság vezetője és helyettese, osztályvezetője és annál magasabb beosztású alkalmazottja, rendőrkapitányság vezetője és helyettese, osztályvezetője és annál magasabb beosztású alkalmazottja, határrendészeti kirendeltség vezetője és helyettese,

ce) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének vezetője és helyettese, osztályvezetője és annál magasabb beosztású alkalmazottja, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kirendeltségének vezetője és helyettese, osztályvezetője és annál magasabb beosztású alkalmazottja, a rendőrség terrorizmust elhárító szerv vezetője és helyettese, a rendőrség terrorizmust elhárító szerv kirendeltségének vezetője és helyettese, osztályvezetője és annál magasabb beosztású alkalmazottja,

cf) az Országgyűlési Őrség parancsnoka,

cg) a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka és helyettese,

ch) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv főigazgatója és helyettese,

ci) polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója és helyettese, polgári nemzetbiztonsági szolgálat kirendeltségének vezetője és helyettese, osztályvezetője és annál magasabb beosztású alkalmazottja,

cj) autonóm államigazgatási szerv vezetője és helyettese,

ck) a versenytanács tagja, a gazdasági versenyhivatal vizsgálója,

cl) a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökhelyettese, közbeszerzési biztos,

cm) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) vezetőjének szakmai helyettese, osztályvezetője és annál magasabb beosztású alkalmazottja, a NAV Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója és helyettese, osztályvezetője és annál magasabb beosztású alkalmazottja, a NAV területi szervének vezetője és helyettese, osztályvezetője és annál magasabb beosztású alkalmazottja,

cn) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke és helyettese, főigazgatója és helyettese, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke és helyettese,

co) a kormánymegbízott;

d) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, a bírósági ügyintéző és az ügyészségi megbízott ellen elkövetett:

da) Btk. 160. § (2) bekezdés e) pontja szerinti emberölés,

db) Btk. 190. § (2) bekezdés e) pontja szerinti emberrablás,

dc) hivatalos személy elleni erőszak,

dd) Btk. 365. § (3) bekezdés f) pontja, illetve (4) bekezdés c) pontja szerinti rablás

nyomozása;

e) a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények nyomozása, ha annak az elkövetője

ea) a cd)-ci) pontban felsorolt személy,

eb) a Be. 700. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt személy - kivéve más szervnél szolgálatot teljesítő katona, valamint a rendészeti felsőoktatási intézmény ösztöndíjas és kettős jogállású hallgatója -,

ec) az ezredesi vagy annál magasabb rendfokozatot - értendő ez alatt a címzetes rendfokozat is - viselő katona [Btk. 127. § (1) bekezdés];

f) a katona [Btk. 127. § (1) bekezdés] által elkövetett cselekmények közül:

fa) a törvény által tizenöt évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztés kiszabásával fenyegetett bűncselekmények,

fb) az emberiesség elleni bűncselekmények,

fc) háborús bűncselekmények,

fd) állam elleni bűncselekmények,

fe) külföldi hadműveleti területen elkövetett bűncselekmények

nyomozása.

(2) Az (1) bekezdés c) pont cm) alpontjának alkalmazása során NAV területi szerve:

a)[4] vármegyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok,

b) Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság,

c) Repülőtéri Igazgatóság,

d) Bevetési Igazgatóság,

e) Fellebbviteli Igazgatóság,

f) bűnügyi igazgatóságok.

10. § (1) Az általános feladatkörű ügyészség folytatja le azt a nyomozást, amelyet a nyomozó hatóságtól magához von [Be. 26. § (5) bekezdés].

(2) Ha a nyomozást végző ügyészség megállapítja, hogy a nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészség vagy a nyomozó ügyészség hatáskörébe tartozik, az ügyet a Központi Nyomozó Főügyészséghez vagy a nyomozó ügyészséghez kell áttenni.

11. § (1)[5] A legfőbb ügyész, a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes, továbbá a Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztályának, valamint a Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztályának vezetője az ügyészség kizárólagos nyomozási hatáskörébe nem tartozó ügy nyomozását a Központi Nyomozó Főügyészség vagy a nyomozó ügyészség hatáskörébe utalhatja.

(2)[6] Ha a Központi Nyomozó Főügyészség indokoltnak látja, hogy az ügyészség kizárólagos nyomozási hatáskörébe nem tartozó ügy nyomozását a Központi Nyomozó Főügyészség vagy a nyomozó ügyészség hatáskörébe utalják, erre az indokokat tartalmazó előterjesztést tesz a Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztálya, illetve a Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztálya vezetőjéhez.

(3)[7] Ha az általános feladatkörű ügyészség - a nyomozása vagy a nyomozó hatóság által végzett nyomozás felügyelete, irányítása során - indokoltnak látja, hogy az ügyészség kizárólagos nyomozási hatáskörébe nem tartozó ügy nyomozását a Központi Nyomozó Főügyészség vagy a nyomozó ügyészségek hatáskörébe utalják, erre a szolgálati út betartásával az indokokat tartalmazó előterjesztést tesz a Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztálya, illetve a Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztálya vezetőjéhez.

3. A kizárás elintézése

12. §[8] A Központi Nyomozó Főügyészség főügyészének a Be. 27. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján történő kizárása esetén a Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztályának vagy a Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztályának vezetője az ügyészségi nyomozási feladatok ellátására általános feladatkörű ügyészséget jelöl ki.

4. A leplezett eszközök alkalmazásának szabályai az ügyészségi nyomozásban

13. §[9]

14. § (1)[10] Az ügyészségi nyomozás során az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök engedélyezésével kapcsolatos feladatokat a 12. §-ban meghatározott esetben a Legfőbb Ügyészség látja el (Be. 230. §).

(2) Az ügyészségi nyomozás során a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök engedélyezésével, továbbá az utólagos engedélyezéssel kapcsolatos ügyészi feladatokat a nyomozást végző ügyészség látja el. Ha a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának engedélyezése, vagy az alkalmazás kiterjesztésének engedélyezése késedelemmel járna, a Be. 238. § (1) bekezdése szerinti ügyészi rendelkezést a nyomozást végző ügyészség vezetője teheti meg.

15. § (1) A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése (Be. 219. §) során kötött megállapodásban - a Be. 219. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - fel kell tüntetni a megállapodásban részt vevők által vállalt kötelezettség teljesítésének végső határidejét, vagy ha a határidő egyértelműen nem határozható meg, a teljesítés végső feltételét is.

(2) Ha a megállapodással érintett bűncselekménnyel kapcsolatban az elkövető a polgári jog szabályai szerint kár, illetve sérelemdíj megtérítésére köteles, a megállapodásban feltételként kell szabni a kár, illetve sérelemdíj megtérítését. A nyomozást végző ügyészség az állam nevében csak kivételes nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekből vállalhatja át a kár, illetve a sérelemdíj részben vagy egészben történő megtérítését. Ilyen esetben a megállapodás megkötése előtt be kell szerezni az ügyészség nevében kötelezettségvállalásra jogosult személy nyilatkozatát, hogy a kár, illetve a sérelemdíj megtérítésére a fedezet rendelkezésre áll.

16. § (1) A nyomozást végző ügyészség mint a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az előkészítő eljárás, illetve a nyomozás során a leplezett eszközök alkalmazását vagy maga hajtja végre, vagy annak végrehajtásában való közreműködésre külső szervet vesz igénybe [Be. 244. § (1) és (3) bekezdés]. A nyomozást végző ügyészség vezetője a leplezett eszközök alkalmazásának végrehajtásában történő közreműködés céljából közvetlenül keresi meg a külső szervet.

(2) Amennyiben a leplezett eszköz alkalmazása céljából fedett nyomozó és az ügyészséggel titkosan együttműködő személy is igénybe vehető, úgy az ügyészséggel titkosan együttműködő személy csak akkor alkalmazható, ha az elérni kívánt cél fedett nyomozó alkalmazásával nem érhető el, az jelentős késedelemmel járna, vagy a fedett nyomozó alkalmazása az eljárás érdekeire figyelemmel egyéb különös okból nem célszerű.

(3) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja [Be. 226. § (1) bekezdés a) pontja] alatt az ügyészt, az alügyészt és az ügyészségi fogalmazót, illetve az ügyészség által alkalmazott leplezett eszközök alkalmazásában közreműködő külső szerv tagját is érteni kell. A leplezett eszközök alkalmazására ügyész, alügyész, ügyészségi fogalmazó, illetve az ügyészséggel titkosan együttműködő személy csak akkor alkalmazható, ha kifejezetten a fedett nyomozó foglalkoztatására feljogosított szerv tagjának alkalmazása nem lehetséges, és erről a nyomozást végző ügyészség vezetője - szükség esetén a foglalkoztató szerv rövid úton történő megkeresésével - meggyőződött.

17. § A leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követően, ha a nyomozást végző ügyészség a leplezett eszközök alkalmazásának végrehajtásában való közreműködésre külső szervet vett igénybe, köteles gondoskodni arról, hogy a Be. 246. § (1) bekezdés a)-c) pontjában feltüntetett adatok a leplezett eszköz alkalmazását végrehajtó szervnél is törlésre kerüljenek.

5. Az előkészítő eljárás

18. §[11] (1)[12]

(2) Ha a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve által folytatott előkészítő eljárás [Be. 339. § (3) bekezdése] olyan bűncselekmény gyanújának megállapítását célozza, amelynek nyomozása kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozik, az előkészítő eljárás felügyeletét [Be. 347. § (1) bekezdése] a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel az az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség látja el, amely a gyanú megállapítása esetén a nyomozás lefolytatására hatáskörrel rendelkezik. Az előkészítő eljárás felügyeletére a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel az az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség illetékes, amelynek illetékességi területén az előkészítő eljárást folytató szerv szervezeti elemének székhelye van.

(3)[13] A Fővárosi Nyomozó Ügyészség látja el a (4) bekezdésben foglalt kivétellel az előkészítő eljárás felügyeletét, ha azt a Be. 347. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott szerv budapesti székhelyű szervezeti eleme végzi.

(4) A Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe tartozik az előkészítő eljárás felügyelete, ha az előkészítő eljárást a Be. 347. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott szerv az ügyészség kizárólagos nyomozási hatáskörébe tartozó, a legfőbb ügyész utasítása szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe és illetékességébe tartozó bűncselekmény gyanújának megállapítása érdekében folytatja.

(5) Ha a Be. 344. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatást nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség kapta, a tájékoztatást a fogadó ügyészség haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnek. Az előkészítő eljárás felügyeletére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség haladéktalanul felhívja az előkészítő eljárást folytató szervet, hogy az engedélyezéssel és a más ügyészségi feladatokkal kapcsolatos előterjesztéseit nála terjessze elő.

6. A bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzése

19. § (1)[14] Ha a nyomozást az ügyészség végzi, az elkobozható vagy a vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon felderítése és biztosítása (a továbbiakban: vagyonvisszaszerzés) érdekében a szükséges eljárási cselekmények megtétele az ügyészség feladatkörébe tartozik. A nyomozást végző ügyészség a vagyonvisszaszerzés érdekében szükséges eljárási cselekményeket elsődlegesen maga végzi. A nyomozást végző ügyészség a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szervét akkor keresheti meg, ha a vagyonvisszaszerzéshez szükséges eljárási cselekmények elvégzésének tárgyi és személyi feltételeit az ügyészségi nyomozás során nem, vagy csak jelentős időveszteséggel lehet biztosítani.

(2)[15] A nyomozást végző ügyészség a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szervét megkeresi, ha a vagyonvisszaszerzés során adat merül fel arra, hogy a vagyon külföldön lelhető fel.

(3) A nyomozást végző ügyészség a vagyonvisszaszerzés során leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervet leplezett eszközök alkalmazása érdekében igénybe veheti.

(4) A nyomozást végző ügyészség a Be. 328. § (3) bekezdése szerinti eljárása során, továbbá a vagyonvisszaszerzést célzó kényszerintézkedés foganatosítása érdekében közreműködésre kérheti fel a nyomozó hatóságot.

20. § A nyomozás felfüggesztése a bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzésére irányuló eljárási cselekmények elvégzésének nem akadálya, azonban annak időtartama alatt a nyomozást végző ügyészség nem végezhet olyan eljárási cselekményt, amely a terhelt személyét is közvetlenül érinti.

21. § A nyomozás megszüntetése esetén a nyomozást végző ügyészség haladéktalanul tájékoztatja a vagyonkutatásban megkeresésére eljáró szervet. A nyomozás megszüntetését követően csak a Be. 819. § (1) bekezdése szerinti vagyonelvonási eljárás folytatható.

22. § (1) A vádemelést követően a nyomozást végző ügyészség az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon azonosításával és felderítésével kapcsolatos bizonyítékok felkutatása és biztosítása, illetve ilyen bizonyítékokkal kapcsolatos indítvány megtétele érdekében a Be. 261. § (2) bekezdése szerinti adatszerzést és a Be. 267. § (2) bekezdése szerinti adatgyűjtést végezhet, továbbá a Be. 309. § (4) bekezdése és a Be. 327. § (5) bekezdése szerinti kényszerintézkedést rendelhet el.

(2) A vádemelésről az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a megkeresésére eljáró szervet, és rendelkezik arról, hogy az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményeket foganatosíthatja.

7. Az ügyész részvétele a vagyonelvonási eljárásban

23. § (1) A Be. 819. § (1) bekezdése alapján vagyonelvonásra irányuló eljárás elrendelésére és lefolytatására, a Be. 820. § (1) bekezdése szerint vagyonkutatás elrendelésére és lefolytatására, a Be. 822. §-a szerinti indítvány benyújtására, továbbá a bíróság elsőfokú eljárásában való részvételre - a felettes ügyész eltérő rendelkezése hiányában - a Be. 819. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott döntést meghozó ügyészség, nyomozás hiányában a nyomozás elrendelésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség jogosult.

(2) A Be. 819. § (2) bekezdése alapján vagyonelvonásra irányuló eljárás elrendelésére és lefolytatására, a Be. 820. § (2) bekezdése szerinti vagyonkutatás elrendelésére, a Be. 822. §-a szerinti indítvány benyújtására, az elsőfokú eljárásban való részvételre - a felettes ügyész eltérő rendelkezése hiányában - az első fokon eljárt bíróság előtt a vádat képviselő ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

24. § (1)[16] A vagyonkutatás során [Be. 820. § (4) bekezdés I. fordulat] az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség, a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, nem adhat utasítást nyomozó hatóságnak, és nem keresheti meg a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szervét sem a hozzáférhetetlenné teendő adat felkutatása, a vagyonelkobzás alá eső vagyon felderítése és biztosítása, illetve a terhelttől lefoglalt dolgon az állami tulajdonba vételt akadályozó joggal rendelkező személy felkutatása érdekében szükséges eljárási cselekmények megtételére.

(2)[17] Az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szervét megkeresi, ha a vagyonkutatás során adat merül fel arra, hogy a vagyon külföldön lelhető fel.

25. §[18] A vagyonelvonási eljárás elrendeléséről feljegyzésben, megszüntetéséről határozatban kell rendelkezni. A vagyonkutatás megszüntetéséről külön nem kell rendelkezni. Ha a vagyonkutatást nem az ügyészség folytatja le [Be. 820. § (4) bekezdés II. fordulat], a határozatot közölni kell az ügyben eljáró nyomozó hatósággal, illetve a nyomozó hatóság ügyben eljáró vagyonvisszaszerzési szervével is.

8. A bűncselekményből származó vagyonra vonatkozó bejelentések intézése

26. § (1) A Be. Harmadik részében nem nevesített személyektől származó, elkobzás, vagyonelkobzás alkalmazásával érintett személy tulajdonában álló vagyonnal, hozzáférhetetlenné tehető adattal kapcsolatos közlést tartalmazó, tartalmuk szerint feljelentésnek nem tekinthető bejelentéseket az ügyészség a beérkezésétől számított 15 napon belül bírálja el.

(2) Ha az ügyészség megállapítja, hogy a bejelentésben közölt információ alapján felderítésnek, folyamatban lévő nyomozásban eljárási cselekmény megtételének vagy vagyonelvonási eljárás elrendelésének van helye, megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3) Ha a bejelentés nyomozó hatóság vagy másik ügyészi szerv előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt nyomozást érint, illetve az előkészítő eljárás megindítása, vagyonkutatás elrendelése tárgyában a döntéshozatal másik ügyészi szerv hatáskörébe, illetékességébe tartozik, az ügyészség a beadványt a nyomozást irányító, felügyelő, illetve döntéshozatalra jogosult ügyészséghez továbbítja elbírálásra, és a továbbítás tényéről tájékoztatja a bejelentőt. Egyéb esetekben a bejelentőnek tájékoztatást arról ad, hogy az ügyészség a beadványt elbírálja, az esetlegesen szükséges intézkedéseket megteszi.

(4) A bejelentő által a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás közlését követően benyújtott, az ügyészség intézkedését, annak elmaradását vagy a tájékoztatás tartalmát kifogásoló ismételt bejelentését az ügyészség - annak beérkezésétől számított 8 napon belül - az ügy irataival együtt felterjeszti a felettes ügyészségre, és erről tájékoztatja a bejelentőt.

(5) A felettes ügyészség az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 20. §-a alapján, az iratok hozzá érkezésétől számított 15 napon belül, hivatalból felülvizsgálja az ügyészség eljárását. Ha az ismételt bejelentés alapos, a szükséges intézkedéseket megteszi, és ennek tényéről - a megtett intézkedés megjelölése nélkül - tájékoztatja a bejelentőt.

(6) Az ismételt bejelentés alaptalansága esetén a felettes ügyészség a kérelmezőt arról tájékoztatja, hogy a bejelentést és az ismételt bejelentést megvizsgálta és megállapította, hogy az alárendelt ügyészség a bejelentés alapján szükséges intézkedést megtette, a rendelkezésre álló adatok mellett további intézkedés megtételének nincs helye. Az ismételt kérelmet alaptalanul előterjesztő bejelentőt egyidejűleg tájékoztatja arról is, hogy döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye, az ügyészség döntését sérelmező újabb beadványát az ügyészség válaszadás nélkül irattárba helyezi.

9. Nemzetközi együttműködés az ügyészségi nyomozásban

27. § (1) Ügyészségi nyomozás során a nyomozást végző ügyészség bizonyítékok beszerzése érdekében külföldi állam igazságügyi szerveivel a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.), az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.), illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződések rendelkezéseinek alkalmazásával együttműködést folytat.

(2) A kizárólagos ügyészségi nyomozásra tartozó bűncselekmény miatt külföldi igazságügyi hatóságtól érkezett jogsegélykérelmet az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség teljesíti.

28. § Az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség bűncselekmény felderítése céljából, a nyomozást támogató adatok beszerzése érdekében a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Bszntv.) rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával együttműködik a külföldi bűnüldöző hatóságokkal.

29. § Magyarországon tartózkodó személy külföldi állam megkeresésére történő kiadatása, valamint az Európai Unió tagállamának igazságügyi hatósága (a továbbiakban: tagállami igazságügyi hatóság) által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása érdekében az ügyészség kizárólagos nyomozási hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén is a kiadatási eljárással, illetve az európai elfogatóparancs végrehajtásával kapcsolatos ügyészi feladatokat a Fővárosi Főügyészség látja el.

30. § Ha a külföldi hatóságtól átvett büntetőeljárás az ügyészség kizárólagos nyomozási hatáskörébe tartozó bűncselekményre vonatkozik, az átvett büntetőeljárást az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészségnek kell lefolytatnia.

31. § (1) Ha az eljárási jogsegélykérelem, illetve európai nyomozási határozat az ügyészség kizárólagos nyomozási hatáskörébe tartozó bűncselekményre vonatkozik, a Legfőbb Ügyészség a jogsegélykérelem, illetve az európai nyomozási határozat teljesítésére általános feladatkörű ügyészséget is kijelölhet.

(2) Ha a külföldi igazságügyi hatóság, illetve a tagállami igazságügyi hatóság a kizárólagos ügyészségi nyomozásra tartozó bűncselekmény miatti eljárási jogsegélykérelmet, illetve európai nyomozási határozatot nem az ügyészségi nyomozásért felelős illetékes ügyészségnek küldte meg, a külföldi hatóság megkeresését fogadó ügyészség a jogsegélykérelmet, illetve az európai nyomozási határozatot az ügyészségi nyomozásért felelős illetékes ügyészségnek továbbítja.

(3) A jogsegélykérelmet, illetve az európai nyomozási határozatot az ügyészségi nyomozást végző ügyészség egészében hajtja végre, a jogsegélykérelem, illetve az európai nyomozási határozat részteljesítés céljából nem küldhető meg más ügyészségnek.

32. § (1) Mentelmi joggal rendelkező vagy nemzetközi mentelmi jogon alapuló mentességet élvező személlyel szemben foganatosítandó eljárási cselekményre irányuló eljárási jogsegélykérelem teljesítése, illetve európai nyomozási határozat végrehajtása a Központi Nyomozó Főügyészség feladata.

(2) Ha az általános feladatkörű ügyészség által kibocsátott jogsegélykérelmet, illetve az európai nyomozási határozatot a külföldi vagy tagállami igazságügyi hatóság azért nem hajtja végre, mert az eljárási cselekménnyel érintett személy mentelmi jogon alapuló mentességet élvez, az ügyet a Központi Nyomozó Főügyészségnek kell áttenni.

33. § Az ügyészség kizárólagos nyomozási hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt ideiglenes intézkedés [EUtv. 60. § (1) bekezdés] végrehajtása céljából kibocsátott európai nyomozási határozatot az az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség teljesíti, amelynek illetékességi területén a bizonyítási eszköz található.

34. § Az ügyészség kizárólagos nyomozási hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról történő adatszolgáltatás végrehajtása céljából kibocsátott európai nyomozási határozatot, illetve tagállami igazságügyi hatóság jogsegélykérelmét az az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség teljesíti, amelynek illetékességi területén a számlát vezető bankfiók vagy egyéb pénzügyi intézmény telephelye található.

35. § (1) Az ügyészség kizárólagos nyomozási hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatás [Nbjt. 67. § (1) bekezdés, EUtv. 63/C. § (1) bekezdés, 68/D. § (1) bekezdés] céljából kibocsátott eljárási jogsegélykérelmet, illetve európai nyomozási határozatot az általános feladatkörű ügyészség teljesíti, ha a teljesítésre az Nbjt. 67. § (3) bekezdése, illetve az EUtv. 63/C. § (2) bekezdése vagy 68/D. § (2) bekezdése alapján illetékes, és a külföldi hatóság a megkeresését közvetlenül az illetékes általános feladatkörű ügyészségnek küldte.

(2) Az általános feladatkörű ügyészség az (1) bekezdés szerinti jogsegélykérelemről, illetve európai nyomozási határozatról haladéktalanul tájékoztatja a Központi Nyomozó Főügyészséget.

(3) Ha a Központi Nyomozó Főügyészség indokoltnak látja, hogy az (1) bekezdés szerinti jogsegélykérelmet, illetve európai nyomozási határozatot az általános feladatkörű ügyészség helyett a Központi Nyomozó Főügyészség vagy nyomozó ügyészség hajtsa végre, erre az indokait tartalmazó előterjesztést tesz a Legfőbb Ügyészségnek.

36. §[19] Az ügyészség kizárólagos nyomozási hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt ellenőrzött szállítás végrehajtása céljából kibocsátott eljárási jogsegélykérelem, illetve európai nyomozási határozat fogadásáról a vármegyei főügyészség, illetve a Fővárosi Főügyészség haladéktalanul jelentést tesz a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztálya vezetőjének. A Legfőbb Ügyészség a jogsegélykérelem, illetve az európai nyomozási határozat végrehajtására ügyészségi nyomozásért felelős ügyészséget jelölhet ki.

37. § (1) A Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt külföldi fedett nyomozó magyarországi alkalmazása, illetve magyar fedett nyomozó külföldön vagy belföldön történő alkalmazása céljából kibocsátott eljárási jogsegélykérelem, illetve európai nyomozási határozat végrehajtásáról a Legfőbb Ügyészség dönt, és a jogsegélykérelmet, illetve az európai nyomozási határozatot a Központi Nyomozó Főügyészség hajtja végre.

(2)[20] A nyomozó ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt külföldi fedett nyomozó magyarországi alkalmazása, illetve magyar fedett nyomozó külföldön vagy belföldön történő alkalmazása céljából kibocsátott eljárási jogsegélykérelem, illetve európai nyomozási határozat fogadásáról a Központi Nyomozó Főügyészség haladéktalanul jelentést tesz a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztálya vezetőjének.

38. §[21] Az ügyészség kizárólagos nyomozási hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása, fizetési műveletek megfigyelése vagy elektronikus pénz vagyoni kényszerintézkedés alá vonása céljából kibocsátott európai nyomozási határozat, illetve tagállami igazságügyi hatóság jogsegélykérelme fogadásáról a vármegyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztálya vezetőjének haladéktalanul jelentést tesz. A Legfőbb Ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtására, illetve a jogsegélykérelem teljesítésére ügyészségi nyomozásért felelős ügyészséget jelölhet ki.

39. § (1) Ha a büntetőeljárásban a nyomozást az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség végzi és közös nyomozócsoport létrehozása indokolt, arra a Központi Nyomozó Főügyészség tesz az indokokat is tartalmazó előterjesztést a legfőbb ügyésznek vagy az általa kijelölt ügyésznek.

(2) Ha a nyomozást általános feladatkörű ügyészség teljesíti és közös nyomozócsoport létrehozása látszik indokoltnak, az általános feladatkörű ügyészség az indokokat is tartalmazó előterjesztést tesz a legfőbb ügyésznek vagy az általa kijelölt ügyésznek a nyomozás ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség hatáskörébe utalására és közös nyomozócsoport létrehozására.

40. § (1) Az ügyészség kizárólagos nyomozási hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt folytatott büntetőeljárásban a Bszntv. 2. § 1. pontja szerinti magyar bűnüldöző szerv feladatait a Központi Nyomozó Ügyészség és az alárendelt nyomozó ügyészségek látják el.

(2) A Központi Nyomozó Főügyészség együttműködik az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központjával, az Europollal, az Interpol nemzeti központi irodával, a Sirene Irodával és az egyes nemzeti bűnüldöző hatóságok összekötő tisztviselőivel.

9/A. Vádképviselet[22]

40/A. §[23] (1) A Központi Nyomozó Főügyészség, valamint az alárendelt nyomozó ügyészségek az általuk emelt vádak képviseletét - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a székhelyükön működő bíróságok előtt látják el.

(2) A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádképviseletet az illetékességi területére tartozó vármegyék székhelyén működő bíróságok, valamint a Budapest Környéki Törvényszék és a Budakörnyéki Járásbíróság előtt lát el.

(3) A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az általa emelt vádak képviseletét az illetékességi területén működő törvényszék és az annak székhelyén működő járásbíróság előtt ellátja akkor is, ha azok működési helye a vármegye székhelyén kívül található.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alá nem tartozó esetekben a Központi Nyomozó Főügyészség, valamint az alárendelt nyomozó ügyészségek az általuk emelt vád képviseletének az ellátása céljából az ügyiratokat az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság mellett működő általános feladatkörű ügyészségnek adják át.

10. A katonai büntetőeljárás

41. § (1) A parancsnoki nyomozás felügyelete során katonai ügyész, illetve a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész (a továbbiakban együtt: katonai ügyész) jár el. A parancsnoki nyomozás felügyeletét - melynek során megteheti a Be. 26. §-ában foglalt intézkedéseket - az a katonai büntetőeljárásra kijelölt nyomozó ügyészség látja el, amelynek illetékességi területén a nyomozást végző állományilletékes parancsnok vagy parancsnoki nyomozásra jogosult vezető állomáshelye van. Célszerűségi okból az ügyészség ettől eltérő kijelölést is indítványozhat.

(2) A parancsnoki nyomozás elrendelésétől számított egy hónap elteltével - ha a nyomozást végző állományilletékes parancsnok vagy parancsnoki nyomozásra jogosult vezető a nyomozást nem fejezte be - a katonai ügyész az iratokat megvizsgálja [Be. 26. § (2) bekezdés i) pont]. Ennek eredményéről feljegyzést készít, illetve a parancsnoki nyomozás során tett intézkedéseit és utasításait írásba foglalja.

(3) A parancsnoki nyomozást a katonai ügyész magához vonja, ha a tanú különösen védetté nyilvánításának (Be. 90. §) vagy személyi védelem elrendelésének [Be. 94. §, 95. § és 704. §] szükségessége merül fel.

(4) A Be. 704. §-a szerinti tanúvédelem iránti kérelemnek helyt adó döntés alapján a katonai ügyész az áthelyezés vagy vezénylés érdekében haladéktalanul - szükség esetén rövid úton - megkeresi az erre jogosult elöljárót.

42. § (1) A nyomozást végző állományilletékes parancsnoknak vagy a parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőnek - mint nyomozó hatóságnak - a katonai büntetőeljárásban hozott határozata, valamint a gyanúsítás ellen bejelentett panaszt - ha a parancsnok annak nem ad helyt - a katonai ügyész bírálja el.

(2) A katonai vétség miatt tett feljelentést a katonai ügyész az állományilletékes parancsnoknak vagy a parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőnek küldi meg, ha a feljelentés elutasításáról [Be. 381. § (1) bekezdés] maga nem rendelkezett, és a büntetőeljárást sem vonta magához.

(3) A katonai vétség miatt tett feljelentés elutasítása, illetve nyomozás megszüntetése esetén, továbbá az állományilletékes parancsnok vagy a parancsnoki nyomozásra jogosult vezető felterjesztésére - amennyiben a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálásának [Be. 710. és 711. §] van helye - a katonai ügyész az erre vonatkozó határozatát közli a fegyelmi eljárásra illetékes parancsnokkal vagy jogosult vezetővel.

(4)[24] A katonai vétség miatt a katonai ügyész a büntetőeljárást magához vonhatja, ha azt a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személye vagy a terheltek nagy száma, a bűncselekmény jellege, illetve a bűnügy közfigyelmet felkeltő jellege indokolja.

(5) A katonai ügyész folytatja a nyomozást a katonai vétség miatt indított bűnügyben akkor, ha

a) az ügyet az eljárás lefolytatása céljából magához vonta [Be. 26. § (5) bekezdés];

b)[25] több katona esetén, az egyébként parancsnoki vagy vezetői hatáskörbe tartozó ügyekben a terheltek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek állományilletékes parancsnokának vagy a parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőjének nincs közös elöljárója és az elkülönítés nem indokolt;

c)[26] katonával együtt tettesként, társtettesként, közvetett tettesként vagy részesként nem katona vagy fiatalkorú személy is megalapozottan gyanúsítható a katonai vétséggel halmazatban elkövetett más bűncselekmény elkövetésével, és az elkülönítés nem lehetséges [Be. 696. § (2)-(4) bekezdés];

d)[27] a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy szolgálati viszonya már megszűnt [Be. 700. § (2) bekezdés e) pont].

(6) Az állományilletékes parancsnokot vagy a parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőt a Be. 696. §-a szerinti katonai büntetőeljárásra tartozó bűnügyekben a katonai ügyész a (4) és (5) bekezdésben foglalt esetekben is egyes nyomozási cselekmények elvégzésére utasíthatja.

(7) A katonai ügyész más nyomozó hatóságot is megkereshet egyes nyomozási cselekmények elvégzése céljából [Be. 349. § (2) bekezdés a) pont].

43. § (1) A katonai ügyész a Be. 111. §-ában előírt, a gyanúsítás közléséről a katona elöljárójának teljesítendő tájékoztatási kötelezettségét írásban, haladéktalanul teljesíti.

(2) A katonai ügyész a Be. 275. § (6) bekezdésében és a 299. § (1) bekezdésében előírt, a katona őrizetbe vételéről és a vádemelésig elrendelt letartóztatásáról az elöljárónak teljesítendő tájékoztatási kötelezettségét írásban, haladéktalanul teljesíti.

(3) A katona letartóztatásának indítványozása során minden esetben vizsgálni kell a Be. 705. § (3) bekezdésében írt szolgálati vagy fegyelmi ok fennállását, illetve ezen különös letartóztatási ok alkalmazásának szükségességét.

(4)[28] A nyomozás során a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy katonai dicséreteinek és fenyítésének nyilvántartására szolgáló okmányok másolatát, valamint a jellemzést (minősítést) be kell szerezni.

(5)[29] A (4) bekezdésben meghatározott okiratokat, valamint a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy bűnügyi kérdőjegyét akkor is be kell szerezni, ha a feljelentés alapján a nyomozás elrendelése helyett a Be. 710. és 711. §-ában írt fegyelmi eljárás lefolytatására kerül sor.

(6) Vádemelés esetén - ha a vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabására kerülhet sor - be kell szerezni az illetményszámfejtést végző szervnek a vádlott utolsó hathavi illetményéről szóló igazolását, és minden olyan okmányt, amely vagyoni helyzetének tisztázására alkalmas.

(7) Vádemelés esetén a 9. § (1) bekezdés e) pontja alá tartozó ügyekben a katonai ügyész a vádiratát a felettes ügyészségnek felterjeszti.

44. § (1) A katonai ügyész írásban, haladéktalanul tájékoztatja a katona elöljáróját a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendelése [Be. 272. § (2) bekezdés], a feltételes ügyészi felfüggesztés [Be. 416. § (2) bekezdés] és a nyomozás elvégzése után tett érdemi intézkedés tényéről.

(2) Amennyiben az állományilletékes parancsnoknak vagy a vezetőnek a feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése miatt az érdemi határozat ellen panaszjoga van, részére a határozatot kell megküldeni [Be. 364. § (1) bekezdés, Be. 369. §].

(3) A katonai ügyész által folytatott nyomozás esetén, ha a bűnügy más hatósághoz történő áttételére kerül sor, a Be. 350. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül, az állományilletékes parancsnokot vagy a vezetőt a határozat megküldésével értesíteni kell akkor is, ha a nyomozás során már sor került az állományába tartozó katona gyanúsítotti kihallgatására.

(4) A katonai ügyész határozata [Be. 362. §, 370. § (3) bekezdés] és az általa közölt gyanúsítás ellen bejelentett panaszt (Be. 372. §), illetve a kifogást [Be. 144. § (4) bekezdés] a felettes ügyészség bírálja el.

11. Bűnjelkezelés

45. § (1) Az ügyészségi nyomozásban a bűnjelkezelés során a bűnjelkezelésről szóló miniszteri rendeletben foglaltak figyelembevételével kell eljárni.

(2) A nyomozást végző ügyészség vezetője önállóan jelöli ki az adott ügyészi szervnél a bűnjelkezelőt, aki önállóan végzi az ügyészségi nyomozás során beszerzett bűnjelek kezelését.

46. § (1) Az ügyészségi nyomozás során a bűnjelkezelésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott bűnjeleket, valamint tárgyiasult formában létező értéket, okiratot, adathordozót a nyomozást végző ügyész hetvenkét órán belül köteles átadni az ügyészségi bűnjelkezelő részére.

(2) A bűnjelként lefoglalt okmányt a nyomozást végző ügyész a nyomozás irataihoz csatolja, míg a lefoglalt magyar pénzt huszonnégy órán belül a bűnjelkezelő letéti számlájára köteles befizetni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőkön túl a nyomozást végző ügyész csak akkor tarthatja saját rendelkezésében a bűnjelet, ha azt konkrét eljárási cselekmény indokolja.

(4) A bűnjelek kezelésével kapcsolatos rendelkezések betartását a nyomozást végző ügyészség vezetője rendszeresen és visszatérően ellenőrizni köteles.

12. Záró rendelkezések

47. §[30] Felhatalmazást kap a Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztályának vezetője, hogy az ügyész által végzett nyomozásban teljesítendő, a bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzésére irányuló és a vagyonkutatásban elvégzendő eljárási cselekményekről főosztályvezetői körlevélben rendelkezzen.

48. § Ez az utasítás 2018. július 1-jén lép hatályba.

49. §[31] Az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészségek az illetékességükbe nem tartozó nyomozásokat az egyes legfőbb ügyészi utasításoknak az ügyészségi nyomozás átszervezésével kapcsolatos módosításáról szóló 13/2023. (IX. 22.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Módut.) hatálybalépésétől számított 15 napon belül átteszik az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó ügyészséghez.

50. §[32] Az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészségek a 40/A. § (4) bekezdése alapján az általános feladatkörű ügyészségeknek a Módut. hatálybalépését követően emelt vádak ügyiratait adják át.

51. §[33]

52. §[34]

53. §[35]

54. §[36]

55. §[37]

56. §[38]

57. §[39]

58. §[40]

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész