2002. évi LIV. törvény

a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről[1]

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E törvény célja, hogy - a felderítés hatékonyságának növelése érdekében - szabályozza a magyar bűnüldöző szerveknek a bűnmegelőzés és a bűnüldözés során külföldi hatóságokkal folytatott együttműködését.

2. §[2] E törvény alkalmazásában:

1.[3] magyar bűnüldöző szerv: a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatot ellátó szervei, valamint törvény alapján bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok végzésére feljogosított, nemzetközi együttműködésre is felhatalmazott más szerv;

2. bűnüldözés: a bűnüldöző szerveknek a törvény célja megvalósulását szolgáló, az igazságügyi jogsegély körén kívül eső, nemzetközi együttműködés keretében folytatott bűnfelderítő és bűnmegelőző tevékenysége;

3. az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szerve: a nemzetbiztonsági feladatokat ellátó szervek kivételével az Európai Unió tagállamának olyan hatósága, amely a nemzeti jog alapján bűncselekmények felderítésére és megelőzésére jogosult;

4. külföldi hatóság: az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szerve, valamint az Európai Unió tagállamán kívül más külföldi államnak a bűnüldözésben való nemzetközi kapcsolattartásra és együttműködésre feljogosított szerve;

5. közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagja: a Magyarország területén működő közös bűnfelderítő-csoportnak a külföldi hatóságot képviselő tagja, illetve a más állam területén működő közös bűnfelderítő-csoportnak a magyar bűnüldöző szervet képviselő magyar tagja;

6. a bűnüldöző szervvel együttműködő személy: a bűnüldöző szerv részére titkos együttműködés keretében információt szolgáltató személy;

7. közös kapcsolattartási szolgálati hely: nemzetközi szerződéssel a szerződő felek államhatárán létrehozott szolgálati hely, amely a nemzetközi szerződésben megjelölt szervek közvetlen információcseréjét és kapcsolattartását szolgálja;

8.[4]

9.[5] különleges intervenciós egység: az Európai Unió tagállamának olyan bűnüldöző egysége, amelynek szakterülete a válsághelyzetek kezelése;

10.[6] válsághelyzet: bármely olyan helyzet, amikor az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága joggal feltételezi, hogy egy bűncselekmény súlyos, közvetlen fizikai fenyegetést jelent az érintett tagállamban tartózkodó személyekre, az ott található vagyontárgyakra, infrastruktúrára vagy intézményekre, ideértve különösen a büntető törvénykönyvben meghatározott terrorcselekményt.

3. § (1) E törvény - a (3) bekezdés kivételével - a 8. §-ban meghatározott együttműködési formákat szabályozó nemzetközi szerződés megléte esetén alkalmazható.

(2) A nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése esetén a nemzetközi szerződés az irányadó.

(3)[7] Magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamainak kijelölt szerveivel - az Európai Unió tagállami végrehajtást igénylő jogi aktusa megléte esetén - e törvény rendelkezései szerint működhet együtt.

4. § (1)[8] Az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő információcsere iránti megkeresés kivételével az együttműködés iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha

a) az a magyar jog szabályaival ellentétes,

b)[9] veszélyezteti Magyarország biztonságát, sérti közrendjét, vagy

c) politikai vagy katonai bűncselekményre vonatkozik.

(2)[10] Ha e törvény másként nem rendelkezik, az együttműködés iránti megkeresés a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében terjeszthető elő, vagy teljesíthető.

(3) A cselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél - figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest.

(4) Ha az együttműködés iránti megkeresésnek helyt adnak, a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének az útlevél-, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok eltérő rendelkezései esetén is helye van.

(5)[11] Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak kérdésében a rendészetért felelős miniszter dönt.

5. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a magyar bűnüldöző szerv megkeresését a külföldi hatósághoz a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) továbbítja, illetve a külföldi hatóság megkeresését a NEBEK fogadja.

(2)[12] Ha a megkeresés teljesítéséhez a magyar jogszabályok szerint bírói engedély vagy az ügyészség engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges, azt külön törvényben meghatározott eljárási rend szerint a megkeresést teljesítő magyar bűnüldöző szervnek be kell szereznie.

(3)[13] A megkeresés teljesítése a (2) bekezdésben meghatározott engedély, jóváhagyás, hozzájárulás, illetve egyetértés hiányában - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 69. § (3) bekezdése, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 58. § (3) bekezdése kivételével - nem kezdhető meg.

6. § (1) A NEBEK a külföldi hatóságtól érkező megkeresést - a (2) bekezdés kivételével - haladéktalanul a végrehajtásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar bűnüldöző szervhez továbbítja.

(2) A NEBEK az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvényben meghatározottak szerint a megkeresést közvetlenül is teljesítheti.

(3) A NEBEK a külföldi hatóság kérésére tájékoztatást ad a magyar jogszabályok tartalmáról.

7. § E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a megkeresések teljesítése során a bűnüldöző szervek és a megkeresés teljesítésében résztvevő más szervek tevékenységére vonatkozó magyar jogszabályok szerint kell eljárni.

II. Fejezet

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

8. §[14] (1) Az együttműködés formái:

a) a közvetlen információcsere,

b) az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő információcsere,

c)[15]

d) a közös bűnfelderítő-csoport létrehozása,

e) a bűnüldöző szervvel együttműködő személy igénybevétele,

f) a fedett nyomozó alkalmazása,

g) a határon átnyúló megfigyelés,

h) a forrónyomon üldözés,

i) az összekötő tisztviselő alkalmazása,

j) a titkos információgyűjtés nemzetközi együttműködés alapján,

k)[16]

l) az Európai Unió tagállamának különleges intervenciós egységével való együttműködés.

(2) A magyar bűnüldöző szervek az (1) bekezdés g) és j) pontja szerinti együttműködés során - a vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései alapján - jogosultak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot igénybe venni.

9. § (1) A megkeresések teljesítése során a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv a külföldi hatóság által megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva is eljárhat. A NEBEK kérheti a külföldi hatóságot, hogy megkeresését a magyar jogszabályokban foglaltak szerint, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva teljesítse.

(2) Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a teljesítés nem, vagy csak részben lehetséges, a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv e körülményről haladéktalanul tájékoztatja a külföldi hatóságot, és ezzel egyidejűleg megjelöli azokat a feltételeket, amelyek alkalmazása esetén a megkeresés teljesíthető. Szükség esetén a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv a külföldi hatósággal egyeztet.

(3) Ha a megkeresést a külföldi hatóság az abban megjelölt feltételek szerint nem, vagy csak részben tudja teljesíteni, azonban a megkeresés indokai továbbra is fennállnak, a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv a külföldi hatóság által megjelölt feltételek teljesítése érdekében intézkedik.

10. § (1) A megkereséseket a külföldi hatóság által kért határidőt figyelembe véve kell teljesíteni. A NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv kezdeményezésére küldött megkeresésben közölt határidő kitűzésének okát indokolni kell.

(2) Ha a megkeresés megérkezésekor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidőn belül nem lehetséges, és a késedelem a külföldi hatóság eljárásának sikerét veszélyeztetné, a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv haladéktalanul tájékoztatást ad a megkeresés teljesítéséhez szükséges időtartamról. A külföldi hatóságtól nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv által megjelölt teljesítési határidő ismeretében is fenntartja-e megkeresését.

(3) Ha a külföldi hatóság arról tájékoztatja a NEBEK-et, illetve a magyar bűnüldöző szervet, hogy megkeresése a kért határidőn belül nem teljesíthető, a NEBEK-nek, illetve a magyar bűnüldöző szervnek haladéktalanul nyilatkoznia kell, hogy a megkeresést továbbra is fenntartja-e.

11. § (1) A NEBEK, illetve a megkeresést teljesítő magyar bűnüldöző szerv személyes, illetve különleges adatot külföldi állam részére csak a magyar jogszabályok adatkezelési rendelkezései szerint adhat át.

(2) A külföldi hatóságtól átvett vagy az e törvény rendelkezéseinek alkalmazása során ismertté vált további személyes, illetve különleges adatot - az adatot átadó külföldi hatóság eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag a következő célokra lehet felhasználni:

a) az e törvényben meghatározott együttműködési formák során történő felhasználás végett;

b) más, az e törvényben meghatározott együttműködési formákhoz közvetlenül kapcsolódó büntető-, illetve szabálysértési eljárásban való felhasználás végett.

(3)[17]

(4)[18]

11/A. §[19] (1) A magyar bűnüldöző szerv a bűncselekmények megelőzésének és felderítésének elősegítése érdekében az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő információcsere során minden olyan személyes adatot továbbíthat az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szerve részére, amelyet bűnüldözési feladatai ellátásához kezel, vagy amelyet e célból átvehet.

(2) A magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő információcsere során minden olyan információt, tényt vagy adatot közölhet, amely nem minősül személyes adatnak.

(3) Az Európai Unió tagállamai részére fenntartott adatbázisból származó, az együttműködés keretében szolgáltatható adat kizárólag az Európai Unió erre jogosult szervezeteinek, illetve tagállamai hatóságainak adható át.

12. § A 8. §-ban meghatározott együttműködési formák akkor alkalmazhatók, ha azt mind a magyar, mind pedig a külföldi állam joga lehetővé teszi.

13. § (1) A külföldi hatóság Magyarország területén eljáró tagja

a) az Rtv. 47. §-ában meghatározott célból testi kényszert, az Rtv. 48. §-ában meghatározott okból bilincset, illetve az Rtv. 49. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott esetekben vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, valamint rendőrbotot alkalmazhat, továbbá szolgálati lőfegyverét magánál tarthatja, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatja, a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott más kényszerítő eszközt nem vehet igénybe;

b) a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfoghatja, az elfogás helyszínén visszatarthatja, köteles őt azonban haladéktalanul a magyar bűnüldöző szervnek átadni, viszont a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott más intézkedést nem alkalmazhat.

(2) A külföldi hatóság tagja Magyarországon a magyar bűnüldöző szerv vezetőjének utasításai szerint köteles eljárni. Az (1) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételeire a külföldi hatóság tagját ki kell oktatni.

III. Fejezet

AZ EGYES EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK

Közvetlen információcsere

14. § (1) A magyar bűnüldöző szerv a hatáskörébe és illetékességébe tartozó ügyekben - bűncselekmény elkövetésének megelőzése, felderítése, valamint a közrend, közbiztonság védelme érdekében - a külföldi állam illetékes szervével információcserét közvetlenül is folytathat, ha

a) az információcsere az ügy szempontjából halasztást nem tűr, vagy

b) a határterületen illetékességgel rendelkező magyar bűnüldöző szerv által a külföldi állam határterületen illetékes szervétől kért vagy annak szolgáltatott információ kizárólag az adott határterülethez kapcsolódik.

(2) A magyar bűnüldöző szerv az információcsere keretében az információ továbbítása érdekében közös kapcsolattartási szolgálati hely közreműködését is igénybe veheti.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában az információ különösen akkor tekinthető az adott határterülethez kapcsolódónak, ha az adat a megkereséssel érintett

a) olyan személyre vonatkozik, akinek állandó bejelentett lakóhelye, tartózkodási helye a határterületen van, vagy valószínűsíthető, hogy az érintett személy a megkeresés időszakában ott tartózkodik;

b) személynek a határterületen kifejtett tevékenységére vonatkozik;

c) olyan dologra vonatkozik, amelyről valószínűsíthető, hogy a határterületen található;

d) a jogi személynek a határterületen lévő székhelyére, illetve tevékenységére vonatkozik.

15. § Közvetlen információcsere különösen

a) a különleges szakértelemmel rendelkező személy felkutatására,

b)[20] a bűnügyi nyilvántartási rendszerben, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adatok szolgáltatására,

c)[21] az Rtv. 69. § (1) bekezdésében meghatározott adatok szolgáltatására,

d) gépjármű esetében az egyedi azonosító adatok szolgáltatására (rendszám, alvázszám, motorszám),

e) jármű, szállítóeszköz üzembentartójának megállapítására,

f) közúti, vízi és légi jármű vezetője személyazonosságának megállapítására, illetőleg felkutatására,

g) vezetői engedély, hajózási és repülési engedély meglétének, érvényességének, illetőleg korlátozásainak vizsgálatára,

h) lőfegyvertartási-engedély meglétének, érvényességének, illetőleg korlátozásainak vizsgálatára,

i) a személyazonosság, tartózkodási hely és lakcím megállapítására, illetőleg igazolására,

j)[22] az elektronikus hírközlési eszköz tulajdonosának, előfizetőjének, illetőleg használójának megállapítására,

k) tárgyak, minták utáni tudakozódásra

irányulhat.

16. § A magyar bűnüldöző szervnek a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján létrehozott, a kötelezettségvállalásban meghatározott bűnmegelőzési részfeladatot ellátó szervezeti egységei önálló információcserét és együttműködést folytathatnak a külföldi állam azonos feladatot ellátó egységével.

Az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő információcsere[23]

16/A. § (1) A magyar bűnüldöző szerv a bűncselekmények megelőzésének és felderítésének elősegítése érdekében az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon előterjesztett információcsere iránti megkereséssel fordulhat az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervéhez.

(2) Az 1. melléklet szerinti formanyomtatványban foglaltaknak megfelelően a magyar bűnüldöző szerv az információcsere iránti megkeresés teljesítése végett az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szerve számára tizennégy napos határidőt határoz meg.

(3) Az 1. melléklet szerinti formanyomtatványban foglaltaknak megfelelően, ha az információcsere iránti megkeresés az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a magyar bűnüldöző szerv az információcsere iránti megkeresés teljesítése végett[24]

a) hét napos,

b) sürgősségi megkeresés esetén nyolc órás

határidőt határozhat meg.

16/B. § (1) A magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervének az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon előterjesztett megkeresésére a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon információt ad a bűncselekmény megelőzésének vagy felderítésének elősegítése érdekében.

(2) Az információcsere iránti megkeresést a megkeresésnek a magyar bűnüldöző szervhez érkezésétől számított tizennégy napon belül kell teljesíteni.

(3)[25] Ha az információcsere iránti megkeresés az EUtv. 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekményfajták valamelyikére vonatkozik, és a kért információ a magyar bűnüldöző szerv számára közvetlenül hozzáférhető nyilvántartásban megtalálható, a megkeresést - a magyar bűnüldöző szervhez érkezésétől számítva - hét napon belül teljesíteni kell.

(4) A (3) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén, ha a megkeresés sürgős, azt a magyar bűnüldöző szervhez érkezéstől számított nyolc órán belül teljesíteni kell.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti információcsere iránti megkeresés teljesítése aránytalan terhet jelent, azt a magyar bűnüldöző szerv legfeljebb három nappal elhalasztja. Erről az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíti, és a késedelem okát a 2. melléklet szerinti formanyomtatvány megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(6) Ha a (2)-(4) bekezdésben meghatározott határidőn belül az információcsere iránti megkeresés nem teljesíthető, erről a magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíti, és a késedelem indokát a 2. melléklet szerinti formanyomtatvány megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(7) Az információcsere iránti megkeresés teljesítését meg kell tagadni, ha

a) a teljesítés

aa) Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti, vagy

ab)[26] folyamatban lévő büntetőeljárást vagy bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatok ellátását, illetve a természetes személyek biztonságát veszélyezteti, vagy

b) a kért információ

ba) jelentősége nyilvánvalóan nem áll arányban a megkeresésben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen, vagy

bb) csak más tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával adható át, és e hozzájárulás hiányzik.

(8) Ha az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének információcsere iránti megkeresése egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozik, a magyar bűnüldöző szerv megtagadhatja a kért információ átadását.

16/C. § (1)[27] Ha a magyar bűnüldöző szerv olyan információ, tény vagy adat birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a birtokába jutott információ, tény vagy adat az EUtv. 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények valamelyike megelőzésének vagy felderítésének elősegítése céljából az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének a feladata ellátásához szükséges, erről a 16/B. § (1) bekezdésében meghatározott megkeresés nélkül is tájékoztatást adhat.

(2) A magyar bűnüldöző szerv az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén sem adhat tájékoztatást az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének, ha az információ, tény vagy adat átadása - erre irányuló megkeresés esetén - az 5. § (3) bekezdése, illetve a 16/B. § (7) bekezdés a) pontja vagy b) pontjának bb) alpontja alapján nem lenne teljesíthető.

16/D. § (1) Ha a magyar bűnüldöző szerv a 16/A. § alapján megszerzett információt a büntetőeljárás során bizonyítékként kívánja felhasználni, be kell szereznie az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének a beleegyezését. A beleegyezés - szükség esetén - igazságügyi jogsegély keretében is beszerezhető.

(2) Nem kell beszerezni az (1) bekezdés szerinti beleegyezést, ha az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szerve az információcsere iránti megkeresés teljesítésekor beleegyezését adta az információ bizonyítékként történő felhasználásába.

16/E. §[28] Ha a 16/A. § szerinti információcsere iránti megkeresés a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (EUROPOL), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/794/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a magyar bűnüldöző szerv az információcsere iránti megkeresést megküldi a rendőrségnek a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (a továbbiakban: EUROPOL) való együttműködésért felelős szervezeti egységének is.

16/F. § (1)[29] A nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve (a továbbiakban: vagyonvisszaszerzési szerv) a bűncselekményből származó jövedelmek és bűncselekményekhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése érdekében az Európai Unió más tagállamának erre a feladatra kijelölt közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságától közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat.

(2)[30] A vagyonvisszaszerzési szerv által előterjesztett tájékoztatás-kérésre a 16/A. § és a 16/D-16/E. §, az általa történő tájékoztatás-adásra a 16/B. § és a 16/D-16/E. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az 1. mellékletben meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelemben meg kell jelölni a megkereséssel érintett vagyonnal, illetve a vélhetően érintett természetes vagy jogi személyekkel összefüggő ismert adatokat is, valamint utalni kell az együttműködés iránti kérelemnek az (1) bekezdés szerinti céljára.

16/G. § (1)[31] Ha a vagyonvisszaszerzési szerv olyan információ, tény vagy adat birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a birtokába jutott információ, tény vagy adat a bűncselekményből származó jövedelmek és bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb vagyon felkutatásának és azonosíthatóságának elősegítése érdekében az Európai Unió más tagállamának erre a feladatra kijelölt közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságának a feladata ellátásához szükséges, erről a 16/F. § (1) bekezdésében meghatározott kérelem nélkül is tájékoztatást adhat.

(2)[32] A vagyonvisszaszerzési szerv az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén sem adhat tájékoztatást, ha az információ, tény vagy adat átadása - erre irányuló kérelem esetén - az 5. § (3) bekezdése, illetve a 16/B. § (7) bekezdés a) pontja vagy b) pontjának bb) alpontja alapján nem lenne teljesíthető.

16/H. § Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételről szóló megállapodásban részes más állammal történő információcserére a 16/A-16/E. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

[33]

17. §[34]

18. §[35]

19. §[36]

Közös bűnfelderítő-csoport létrehozása

20. § (1) A NEBEK, illetve a külföldi hatóság közös bűnfelderítő-csoport létrehozását kezdeményezheti, ha

a) a több államra kiterjedő bűncselekmény miatt folytatott bűnügyi felderítés különösen bonyolult;

b) a bűncselekmény miatt több állam folytat bűnügyi felderítést, és ezért annak koordinálására vagy összehangolt irányítására van szükség.

(2) A bűncselekmény különösen akkor több államra kiterjedő, ha

a) azt több államban követik el;

b) azt egy államban követik el, de előkészületének, irányításának, illetőleg ellenőrzésének jelentős részét egy másik államban végzik;

c) azt egy államban követik el, de abban olyan bűnszervezet érintettsége állapítható meg, amely egynél több államban folytat büntetendő tevékenységet;

d) azt egy államban követik el, de más állam társadalmi vagy gazdasági rendjét is sérti vagy veszélyezteti.

(3) A NEBEK az érintett külföldi hatósággal - az érintettség mértékét is figyelembe véve - állapodik meg abban, hogy a közös bűnfelderítő-csoport mely állam területén működjön.

21. § (1) A közös bűnfelderítő-csoport a magyar központi vagy területi bűnüldöző szerv és a külföldi hatóság közötti eseti megállapodással jön létre.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a bűncselekmény leírását, amelynek felderítésére a közös bűnfelderítő-csoport létrejött;

b) a működési területet;

c) a közös bűnfelderítő-csoport összetételét;

d) a közös bűnfelderítő-csoport vezetőjét;

e) a működés időtartamát és a meghosszabbítás feltételeit;

f) a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagjának kötelezettségeit és jogosultságait;

g) a működés feltételeit;

h) a működés költségeinek viselését;

i)[37] a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagja által működési körében harmadik személynek okozott károkért való felelősség, valamint a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj szabályairól szóló tájékoztatást.

22. § (1) A Magyarországon működő közös bűnfelderítő-csoportot a magyar bűnüldöző szerv kijelölt tagja vezeti.

(2)[38]

(3)[39] A közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagja a minősített adat tartalmát a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint ismerheti meg.

23. § (1)[40] Az EUROPOL által kezdeményezett közös bűnfelderítő-csoportra, a tagok jogaira és kötelezettségeire e törvényt kell értelemszerűen alkalmazni. Az EUROPOL tisztviselője e törvény szerint vehet részt a közös bűnfelderítő-csoportban.

(2)[41] Az Európai Unió tagállamai, illetve az EUROPOL-lal együttműködési megállapodást kötött külföldi hatósággal létrehozott, Magyarországon működő közös bűnfelderítő-csoport kezdeményezheti a NEBEK-nél, hogy a számára engedélyezett körben adatot vagy más technikai tanácsadást kérjen az EUROPOL-tól.

(3)[42] Minden olyan adatot, amely az (1) bekezdésben meghatározott közös bűnfelderítő-csoport tevékenységéből származik, a NEBEK-en keresztül az EUROPOL részére továbbítani kell.

A bűnüldöző szervvel együttműködő személy igénybevétele

24. § (1) A Magyarország területén működő közös bűnfelderítő-csoportban résztvevő kihelyezett tag külföldi bűnüldöző szervvel együttműködő személyt Magyarország területén igénybe vehet.

(2) A külföldi államban működő közös bűnfelderítő-csoportban résztvevő kihelyezett magyar tag magyar bűnüldöző szervvel együttműködő személyt akkor vehet igénybe, ha ezt a személyt, illetve az általa szolgáltatott adatot a külföldi állam legalább olyan védelemben részesíti, mint amilyet a magyar jogszabály előír.

Fedett nyomozó alkalmazása

25. § (1) Ha a Magyarországon folytatott bűnüldözés eredményessége érdekében külföldi állam területén magyar fedett nyomozó, illetve Magyarországon külföldi fedett nyomozó alkalmazása szükséges, ezt a NEBEK a külföldi hatóságánál kezdeményezheti.

(2)[43] Ha a külföldi állam bűnüldöző szerve által folytatott bűnüldözés eredményessége érdekében külföldi fedett nyomozó magyarországi, illetve magyar fedett nyomozó külföldi alkalmazása szükséges, a külföldi hatóság kérésére külföldi fedett nyomozó Magyarországon, illetve magyar fedett nyomozó külföldön alkalmazható.

(3) A magyar bűnüldöző szerv vagy a NEBEK haladéktalanul értesíti a külföldi hatóságot, ha a külföldi fedett nyomozó saját államának joga szerint büntetendő cselekményt követett el.

26. § (1) A fedett nyomozó alkalmazására a magyar központi bűnüldöző szerv és a külföldi hatóság közötti eseti megállapodás alapján kerülhet sor.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a titkos információgyűjtés időtartamát,

b) az alkalmazás feltételeit,

c) a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit,

d) a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést,

e)[44] a fedett nyomozó által működési körében harmadik személynek okozott károkért való felelősség, valamint a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj szabályairól szóló tájékoztatást.

Határon átnyúló megfigyelés

27. § (1) A külföldi hatóság az általa a saját területén folytatott bűnüldöző tevékenysége során a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, illetve a vele kapcsolatban lévő személy megfigyelését Magyarország területén is folytathatja, ha ahhoz a NEBEK - határidő tűzésével - előzetesen hozzájárul.

(2) Ha a megkeresésben a külföldi hatóság ezt kéri, a Magyarország területén alkalmazott megfigyeléshez a megfigyelésre feljogosított magyar szerv segítséget nyújthat.

(3) A magyar bűnüldöző szerv a Magyarország területén megkezdett megfigyelést külföldi állam területén nemzetközi szerződésben meghatározott feltételek szerint folytathatja.

28. § (1) Ha a késedelem veszéllyel jár vagy a bűnüldözés érdekeit egyébként sértené, a külföldi hatóság megfigyelést folytató tagja a megfigyelést a NEBEK előzetes hozzájárulása nélkül is folytathatja, ha az államhatár átlépésével egyidejűleg

a) az államhatár átlépéséről a nemzetközi szerződésben megjelölt magyar hatóságot, valamint

b) az előzetes hozzájárulást nélkülöző határátlépés szükségességét alátámasztó indokokról a NEBEK-et

értesíti.

(2) A megfigyelést haladéktalanul abba kell hagyni, ha az értesítést követően az illetékes magyar bűnüldöző szerv azt kéri, illetve ha a NEBEK a megkeresés megküldését követő öt órán belül a hozzájárulást nem adja meg.

29. § (1) A megfigyelés olyan bűncselekmény gyanúja esetén lehetséges,

a) amely az Rtv. 97. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott súlyos bűncselekménynek minősül;

b) amelyre a határellenőrzés fokozatos megszüntetéséről 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 40. cikke, valamint az Európai Unió 1997. december 18-án elfogadott Egyezménye a vámszervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről (Nápoly II Egyezmény) lehetőséget biztosít.

(2)[45] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bűncselekményeket e törvény 3. melléklete tartalmazza.

30. § Magyarország területén megfigyelést - a 28. § rendelkezéseit nem érintve - a külföldi hatóságnak a megfigyelés engedélyezését igazoló okirattal rendelkező tagja folytathat, feltéve, ha a hivatalos minőségét és külföldi hatósághoz tartozását igazoló okirattal rendelkezik.

Forró nyomon üldözés

31. § (1) A külföldi hatóság tagja Magyarország területén előzetes jóváhagyás nélkül folytathatja azon személy üldözését, aki

a) azzal gyanúsítható, hogy a külföldi állam területén a 29. §-ban meghatározott bűncselekményt követett el vagy kísérelt meg, és e cselekménye közben tetten érték,

b)[46] őrizetből, letartóztatásból vagy szabadságvesztés büntetés végrehajtása elől megszökött,

és a magyar bűnüldöző szerv értesítésével járó késedelem az elkövető elfogását jelentősen megnehezítené, illetve a külföldi állam bűnüldözési érdekeit súlyosan veszélyeztetné, és valószínűsíthető, hogy a magyar bűnüldöző szerv az üldözést megfelelő időben nem tudja átvenni.

(2) A magyar bűnüldöző szerv a Magyarország területén megkezdett forrónyomon üldözést külföldi állam területén nemzetközi szerződésben meghatározott feltételek szerint folytathatja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott külföldi hatóság tagjának a nemzetközi szerződésben megjelölt magyar hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

(4) Az üldözést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha azt az illetékes magyar bűnüldöző szerv kéri.

32. § Magyarország területén forrónyomon üldözést - a 31. § rendelkezéseit nem érintve - külföldi hatóságnak a hivatalos minőséget tanúsító jelzéssel és a külföldi hatósághoz tartozását igazoló okirattal rendelkező tagja folytathat.

33. § A forrónyomon üldözés befejezését követően a külföldi hatóság üldözést végrehajtó tagja a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint jár el.

Összekötő tisztviselő alkalmazása

34. § (1) A magyar bűnüldöző szervnek a bűnmegelőzés és a bűnüldözés során más államok bűnüldöző szerveivel folytatott együttműködésének megkönnyítése, személyes-, illetőleg minősített adatok biztonságos továbbítása érdekében összekötő tisztviselők alkalmazhatók.

(2) Magyar összekötő tisztviselő külföldi hatósághoz, nemzetközi bűnüldözési szervezethez ideiglenesen vagy állandó jelleggel vezényelhető.

(3) Külföldi összekötő tisztviselő a NEBEK-hez, illetőleg - ideiglenes jelleggel - közvetlenül a magyar központi bűnüldöző szervhez kihelyezhető.

Titkos információgyűjtés nemzetközi együttműködés alapján

35. § (1)[47] A magyar bűnüldöző szerv - a külföldi hatóságtól érkezett megkeresés alapján - bírói engedéllyel az Rtv. 71. §-a, illetve a NAV tv. 60. §-a szerinti titkos információgyűjtést az arra vonatkozó jogszabályok szerint végezhet.

(2)[48] A magyar bűnüldöző szerv - az Rtv. 71. §-a, illetve a NAV tv. 60. §-a szerinti - titkos információgyűjtés iránti megkeresést kizárólag a magyar jogszabályok szerinti bírói engedély beszerzését követően kezdeményezhet.

36. § (1) A 35. § (1) bekezdésében foglalt titkos információgyűjtésre irányuló megkeresés alapján a magyar bűnüldöző szerv a megfigyelt, illetve rögzített adatot a megkereső külföldi hatóságnak továbbítja.

(2) A titkos információgyűjtésre irányuló megkeresés alapján a magyar bűnüldöző szerv - az (1) bekezdésben foglalt intézkedésen túl - az elektronikus hírközlési eszközön vagy az információs rendszeren továbbított közleményt[49]

a) átirányíthatja (közvetlen továbbítás) a megkereső külföldi hatóság lehallgató eszközére,

b) a kísérő és járulékos adatokat rögzítheti, illetőleg továbbíthatja,

c) más államban folytatott titkos információgyűjtéshez technikai segítséget nyújthat.

37. §[50]

38. § (1) A titkos információgyűjtésre irányuló megkeresésnek tartalmaznia kell:

a) a megkereső hatóság megnevezését,

b) annak megerősítését, hogy a titkos információgyűjtést a megkereső államban folyamatban levő bűnügyi felderítéshez kapcsolódóan szabályszerűen engedélyezték,

c) a titkos információgyűjtés célszemélyének és tárgyának azonosítására szolgáló adatokat,

d)[51] a titkos információgyűjtés folytatása törvényi feltételeinek fennállását megalapozó részletes indokolást és

e) a titkos információgyűjtés végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges technikai és adminisztrációs adatokat.

(2)[52] Az Rtv. 71. § d) és e) pontjában, illetve a NAV tv. 60. § d) és e) pontjában meghatározott bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazására irányuló megkeresésnek - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - tartalmaznia kell

a) az alkalmazni kívánt eszköz vagy módszer megnevezését,

b) a továbbítandó adatok körét és

c) az alkalmazás időtartamát.

(3)[53]

[54]

39. §[55]

40. §[56]

41. §[57]

42. §[58]

Az Európai Unió tagállamának különleges intervenciós egységével való együttműködés[59]

42/A. §[60] (1) Ha az Európai Unió más tagállama (a továbbiakban: érintett tagállam) a válsághelyzet megoldása érdekében - a segítség természetének, valamint az ebből következő műveleti szükségleteknek a meghatározásával - a NEBEK-en keresztül kéri az intervenciós egységekben való közreműködésre kormányrendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: magyar intervenciós egység) segítségét, a NEBEK a kérést haladéktalanul továbbítja a magyar intervenciós egységnek.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti megkeresés elfogadása, elutasítása vagy más jellegű segítség felajánlása a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv feladat- és hatáskörébe tartozó segítségnyújtásra irányul, akkor az (1) bekezdés szerinti megkeresés elfogadásáról, elutasításáról vagy más jellegű segítség felajánlásáról az intervenciós egységben való közreműködésre kijelölt szerv vezetőjének javaslata figyelembevételével az országos rendőrfőkapitány dönt.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti megkeresés elfogadása, elutasítása vagy más jellegű segítség felajánlása a rendőrségről szóló törvényben megahatározott terrorizmust elhárító szerv (a továbbiakban: terrorizmust elhárító szerv) feladat- és hatáskörébe tartozó segítségnyújtásra irányul, akkor az (1) bekezdés szerinti megkeresés elfogadásáról, elutasításáról vagy más jellegű segítség felajánlásáról a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója dönt, és ezzel egyidejűleg döntéséről az országos rendőrfőkapitányt tájékoztatja.

(4) Az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója a megkeresés teljesítését megtagadja

a) a 4. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetben,

b) ha nem áll fenn az érintett tagállamban válsághelyzet, valamint

c) ha az intervenciós egységben való közreműködésre kijelölt szerv a kérést technikai, vagy személyi feltételek hiányában nem tudja teljesíteni és más segítséget sem tud felajánlani,

és erről az érintett tagállamot a NEBEK-en keresztül haladéktalanul tájékoztatja.

(5)[61] A segítségnyújtás különösen az érintett tagállam megkeresésére felszerelés, valamint szakértők biztosításából vagy az érintett tagállam által - Magyarország területén a magyar intervenciós egység felügyelete és irányítása mellett - a 8. § a)-k) pontjában meghatározott műveletek végrehajtásából áll.

(6) A megkeresésben foglaltak elfogadása vagy más jellegű segítség felajánlása esetén a segítségnyújtás végrehajtásáról az érintett tagállammal az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója megállapodást köt, amely tartalmazza:

a) a bűncselekmény leírását, amelynek megelőzésére a segítségnyújtás irányul,

b) a segítségnyújtás formáját, tartalmát,

c) a segítségnyújtás időtartamát és a meghosszabbítás feltételeit,

d) a segítségnyújtás feltételeit,

e) a segítségnyújtás költségeinek viselését,

f)[62] az intervenciós egység tagja által tevékenysége körében harmadik személynek okozott károkért való felelősség, valamint a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj szabályait,

g) a 8. § a)-k) pontjában meghatározott együttműködés esetén az egyes együttműködési formákra szóló megállapodás e törvényben meghatározott tartalmi elemeit.

42/B. §[63] A magyar intervenciós egység tagja jogosult arra, hogy az érintett tagállam területén támogatói minőségben járjon el, és saját hatáskörében eljárva - az érintett tagállam jogával összhangban - megtegye a kért segítség megadásához szükséges intézkedést, ha tevékenységét az érintett tagállam felelőssége, felügyelete és irányítása mellett végzi.

42/C. §[64] (1) A rendőrség a válsághelyzet megoldása érdekében a NEBEK-en keresztül kérheti az Európai Unió más tagállama intervenciós egységének - a segítség természetének, valamint az ebből következő műveleti szükségleteknek a meghatározásával - segítségét.

(2)[65] A megkeresett tagállam különleges intervenciós egységének a tagja (a továbbiakban: beavatkozó személy) eljárása során Magyarország területén harmadik személynek okozott kárért, illetve személyiségi jogsértésért a magyar jog szerint felel, áll helyt. Ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést a beavatkozó személy szándékos kötelességszegéssel okozta, akkor a rendészetért felelős miniszter az érintett tagállamtól kérheti azon összeg megtérítését, amelyet a beavatkozó személy eljárása miatt a sértettnek vagy a nevében eljárni jogosult személynek kifizettek.

42/D. §[66] A 42/A. § (5) bekezdés szerinti megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az érintett tagállam viseli a magyar intervenciós egység alkalmazásával kapcsolatos valamennyi költséget, beleértve a szállítási és szállásköltségeket.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. §[67] A 16/H. §-ban foglalt kivétellel e törvény 14. § (2) bekezdésében, 16/A-16/G. §-ában, 29. § (1) bekezdés b) pontjában, továbbá 31-33. §-ában meghatározott rendelkezéseket kizárólag az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szerveivel való együttműködés keretében lehet alkalmazni.

44. §[68]

45. §[69]

46. §[70]

47. §[71]

48. §[72]

49. §[73]

Hatálybalépés

50. § (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.

(2) E törvény 3. §-ának (3) bekezdése, valamint 29. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

(3)[74]

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a)[75]

b) ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály Megelőzési Szolgálatot említ, ott Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát kell érteni.

Felhatalmazó rendelkezés

51. §[76] Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza az összekötő tisztviselők kihelyezésének részletes szabályait.

Jogharmonizációs záradék

52. §[77] (1) E törvény - az a)-d) pont tekintetében az EUtv.-nyel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:[78]

a) a Tanács 2002/465/IB kerethatározata (2002. június 13.) a közös nyomozócsoportokról;

b) a Tanács 2006/960/IB kerethatározata (2006. december 18.) az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről (e törvény 4. § (1) bekezdése, 11/A. §-a, 16/A-16/F. §-a, 1. és 2. melléklete);

c) a Tanács 2007/845/IB határozata (2007. december 6.) a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatali között, a bűncselekményből származó jövedelmek és bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről (e törvény 16/G-16/H. §-a);

d) a Tanács 96/277/IB együttes fellépése (1996. április 22.), amelyet a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján fogadott el, az összekötő tisztviselőknek az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködés javítása céljából történő cseréjére vonatkozó keretrendszerről;

e) a Tanács 2000. november 30-i ajánlása az EUROPOL részéről a tagállamok által felállított közös nyomozó csoportoknak nyújtandó segítségről (HL C 357., 2000.12.13., 7. o.).

(2) E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:

a) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 39-41. cikkei, továbbá 46-47. cikkei;

b) az Európai Unió Tanácsának 2000. május 29-én kelt a tagállamok közötti, büntetőügyekben való kölcsönös segítségnyújtásról szóló Egyezmény 6-7. cikkei, továbbá 12-14. cikkei;

c) az Európai Uniónak az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezménye 2001. október 16-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyve;

d) az Európai Unió 1997. december 18-án elfogadott Egyezménye a vámszervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről (Nápoly II Egyezmény);

e) az Európai Unió az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezményének 2002. november 28-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyve;

f)[79] az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttműködés javításáról válsághelyzetekben szóló, 2008. június 23-i 2008/617/IB tanácsi határozat e törvény 2. § 9. és 10. pontjával, 8. § l) pontjával, és 42/A-42/D. §-ával.

(3)[80] Ez a törvény a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2002. évi LIV. törvényhez[81]

E törvény 16/A. § (1) bekezdése szerinti formanyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza:

2. melléklet a 2002. évi LIV. törvényhez[82]

3. melléklet a 2002. évi LIV. törvényhez[83]

A törvény 29. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekmények az alábbiak:

1. emberölés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 160. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 166. §],

2. kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §) és kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés kábítószerrel egyes esetei (1978. évi IV. törvény 282-282/A. §, 282/B. § (1)-(4) és (6)-(7) bekezdés, 282/C. §),

3. kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §) és kábítószer-prekurzorral visszaélés [Btk. 183. § (1) bekezdés], illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal [Btk. 283/A. § (1) bekezdés],

4. emberrablás (Btk. 190. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 175/A. §), és emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §),

5. szexuális erőszak (Btk. 197. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §) és szemérem elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 198. §),

6. radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §),

7. terrorcselekmény (Btk. 314-316/A. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 261. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §) és terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §),[84]

8. közveszély okozása (Btk. 322. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §),

9. robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés robbanóanyaggal vagy robbanószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §),

10. lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §),

11. nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §),

12. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 261/A. §) és a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §),

13. haditechnikai termékkel és szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §),

14. embercsempészés (Btk. 353. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 218. §),

15. védett kulturális javakkal visszaélés (Btk. 358. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés kulturális javakkal (1978. évi IV. törvény 216/B. §),

16. rablás (Btk. 365. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 321. §),

17. zsarolás (Btk. 367. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 323. §),

18. lopás (Btk. 370. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 316. §), ha annak tárgya gépjármű, illetve a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás Btk. 370. § (4) bekezdés b) pontja, (5) bekezdés b) pontja, valamint (6) bekezdés b) pontja, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 316. § (5) bekezdés b) pontja, a (6) bekezdés b) pontja, valamint a (7) bekezdés b) pontja szerint minősülő esetei,

19. az orgazdaság súlyosabban minősülő esetei [a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. § (3)-(6) bekezdés, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 326. § (3)-(5) bekezdés], amelyen érteni kell a 2011. december 31-ig hatályban volt jövedéki orgazdaságot is,[85]

20. szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 385. § (2)-(4) bekezdés, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 329/A. § (2)-(4) bekezdés],

21. iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 388. § (2)-(3) bekezdés, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 329/D. § (2)-(3) bekezdés],

22. pénzhamisítás (Btk. 389. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 304. §) és a pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 304/A. §),

23. költségvetési csalás [Btk. 396. § (2)-(7) bekezdés, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 310. § (2)-(7) bekezdés], amelyen érteni kell a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalást, visszaélés jövedékkel bűncselekményt, valamint a csempészet súlyosabban minősülő eseteit is,

24. pénzmosás (Btk. 399-400. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 303-303/A. §),

25. versenytárs utánzása (Btk. 419. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti áru hamis megjelölése (1978. évi IV. törvény 296. §).