A Fővárosi Törvényszék P.25020/2013/9. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 23. §, 78. §, 164. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3. §, 29. §, 151. §, 1999. évi CXXIV. törvény (Psztv.) 4. §, 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 46. §, 119. §] Bíró: Sághy Levente

Fővárosi Törvényszék

...P..../2013/9.

A Fővárosi Törvényszék

Dr. Maschefszky Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Maschefszky Etele ügyvéd) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

Dr. Orosz V. Sándor ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (aperes címe.) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 300.000,- (háromszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszéken kell 3 példányban előterjeszteni.

Ha fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve, ha a fellebbező a fellebbezésében, vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

A Fővárosi Ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

I N D O K O L Á S

A felperes az alperesi jogelőd alperes neve (PSZÁF) .../2003. számú engedélye alapján hitel- és pénzkölcsön nyújtására jogosult pénzügyi vállalkozás.

Az alperesi jogelőd 2007. február 27. és március 7. között célvizsgálatot végzett a felperesnél, melynek eredményeként az .../2007. számú, 2007. augusztus 21-én kelt határozatával a felperes pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonta, egyidejűleg kezdeményezve a felperes végelszámolását és a Hitelintézeti Felszámoló Közhasznú Társaság végelszámolóként történő kijelölését. Határozatát megküldte az illetékes cégbíróság részére a végelszámolás bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárás lefolytatása.

Az alperesi jogelőd a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 29. § (1) bek. e) pontja alapján hozott határozatát azzal indokolta, hogy a felperes nem felelt meg a prudens működésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek, mivel tevékenysége szinte kizárólag a cégcsoporthoz tartozó vállalkozások pénzügyi forrásainak átcsoportosítására koncentrálódott, a kockázatvállalásokra vonatkozó prudenciális, számviteli előírásokat, belső szabályzatait nem tartotta be.

Az alkalmazott jogszabályok között feltüntette a Hpt. 151.§ (1) bekezdése a., b., j. pontjait, (2) bekezdése f., j. pontjait, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (Psz tv.) 11/S.§ (4) bekezdése a., b., i. pontjait is.

A határozat többek között kitért a felperesnél folyó követeléskezelés és kockázatvállalás jellegére, utalt arra, hogy a forráskihelyezés túlnyomó részt a cégcsoporttagokkal kötött ügyletekhez kötődik, a refinanszírozási kölcsönök árazási rendje nem pontosan követhető, a döntések előkészítési mechanizmusa nem kielégítő, az eszközminőségre vonatkozó nyilvántartás nem megfelelő, a cég saját kockázatvállalási és fedezetértékelési szabályzatát nem tartja be, a követelések nyilvántartása több helyütt nem szabályszerű - de a pénzmosás megelőzése érdekében folytatott gyakorlat is jogszabálysértő.

A határozat szerint a felperes gyakorlata nincs összhangban a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000 ( XII.24.) Kormányrendelet 13.§ (1) bekezdésével. A felperes szabályzatai megalkotásakor a 14/2001( III.9.) PM rendelet rendelkezéseit tekintette irányadónak, azonban az ellenőrzés megállapította, hogy a vállalkozás a rendelet értékvesztés képzésére vonatkozó módszertani elveinek sem tesz eleget, azaz a felperes .- anélkül, hogy a Felügyelet e körben saját, szakmailag megalapozott indokoltságú módszertan alkalmazását írná elő - a saját maga elé kitűzött szabályzóknak sem tud megfelelni.

A felperes törvényes határidőben keresetet terjesztett elő az .../2007. számú, közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése iránt.

Kereseti kérelmében többek között kifogásolta, hogy a Psz tv. 11/S.§ (4) bekezdés a, b, i. pontjaiban foglaltakat tévesen alkalmazta a vizsgáló, a bekezdés többi öt pontjában foglalt szempontokat pedig teljes egészében figyelmen kívül hagyta. A fent idézett PM rendelet nem irányadó a felperesre, mert nem hitelintézet, így annak megsértése sem kérhető számon rajta.

A szankció aránytalanul eltúlzott, a pénzmosásra vonatkozó szabályok megsértését érintően az alperesi jogelőd nem pontosan tárta fel a tényállást és a rendelkezésre álló adatokat nem a Pp. 339/B.§ szerinti szempontrendszerben mérlegelte.

A nevesített jogsértések legfeljebb a Hpt.151.§ szerint minősülhettek és a 153.§- 160.§ szerint, intézkedés formájában lehettek volna szankcionálhatók, a Hpt. 29.§ (1) bekezdés e. pontja szerinti engedély visszavonást nem lehetett volna alkalmazni.

A Fővárosi Bíróság ...K..../2007/45. számú, 2009. június 3. napján kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Indokolásában kifejtette, hogy a Hpt. 29.§ (1) bek. e) pont vonatkozásában sem a Pp. 339/B. §, sem a Psz.tv. 11/S. § nem alkalmazható, mert a határozat meghozatalakor az alperesi jogelőd nem mérlegelési jogkörben járt el: prudens működés hiányában a működési engedély visszavonása kötelezettség. Az elsőfokú bíróság a felperes által vitatott jogszabálysértések tekintetében is jogszerű eljárást állapított meg azzal, hogy a prudencia hiánya, mely a célvizsgálat során részletesen feltárt hiányosságokon alapult, a legsúlyosabb jogkövetkezmény alkalmazását indokolja - függetlenül attól, hogy a feltárt jogsértések külön-külön megfeleltethetők-e a Hpt. 151. §-ában felsorolt nyílt listának.

A vizsgálat megfelelően állapította meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv) bizonyos szabályainak megsértését, a PM rendelet hatályát nem terjesztette ki a felperesre, csupán mint a felperes saját szabályzatának megalkotásakor figyelembe vett zsinórmérték megsértésére utalt.

A feltárt hibák valóságosak voltak, összességében és külön-külön is a prudens működés ellen hatottak.

A felperesi fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla ...Kf..../2009/7. számú, 2010. február 17. napján kelt ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Elsődlegesen a Hpt. 29. § (1) bek. e) pontja szerinti szankció és a hasonló helyzetekben esetlegesen alkalmazható intézkedések viszonyát vizsgálta.