21/2010. (XII. 16.) BM utasítás

a Belügyminisztérium kezelésében lévő feleslegessé vált vagyontárgyakkal kapcsolatos selejtezési és hasznosítási feladatok szabályozásáról

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2010. (IX. 2.) BM utasítás 1. melléklet 84. § (1) bekezdés i) pont id) alpontjára - a következő utasítást adom ki:

1. A Belügyminisztérium kezelésében lévő feleslegessé vált vagyontárgyakkal kapcsolatos selejtezési és hasznosítási feladatok szabályozását jelen utasítás mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

Melléklet a 21/2010. (XII. 16.) BM utasításhoz

I. Általános rendelkezések

A szabályzat hatálya

1. A szabályzat szervi hatálya a Belügyminisztérium hivatali szervezeteire (a továbbiakban: BM Igazgatás), tárgyi hatálya a szervezetek kezelésében lévő tárgyi eszközökre és készletekre terjed ki.

2. A szabályzat hatálya nem terjed ki:

a) a BM Igazgatás használatában lévő, de tulajdonát nem képező idegen és ideiglenesen átvett vagyontárgyakra, továbbá az építménynek nem minősülő ingatlanok (telkek) selejtezésére és hasznosítására, a kulturális javakra,

b)[1]

c) az ügyiratok és számviteli bizonylatok selejtezésére.

Értelmező rendelkezés

3. A szabályzat alkalmazása szempontjából vagyontárgynak minősül minden olyan tárgyi eszköz és készlet, melynek nyilvántartását a mennyiségi és értékbeli, vagy a mennyiségi nyilvántartás keretében biztosítja a BM Igazgatás, értékhatárra való tekintet nélkül, a számlarendben foglaltak szerint.

A feleslegessé vált vagyontárgyak jellemzői

4. A szabályzat alkalmazása szempontjából felesleges vagyontárgyaknak kell tekinteni mindazokat a tárgyi eszközöket és készleteket, amelyek:

a) a szervezet tevékenységéhez, működéséhez már nem szükségesek,

b) eredeti rendeltetésüknek már nem felelnek meg,

c) a feladatváltozás, átszervezés, megszűnés vagy egyéb ok miatt feleslegessé váltak,

d) a normalizált készletek mennyiségét lényegesen meghaladják,

e) rongálás, természetes elhasználódás vagy erkölcsi avulás miatt rendeltetésszerűen már nem használhatóak,

f) szavatossági ideje lejárt,

g) az életvédelmi, az egészségügyi és munkavédelmi előírásoknak nem felelnek meg,

h) felújítási és javítási költsége meghaladja a felújított vagyontárgy forgalmi értékének 60%-át,

i) üzemeltetése kilométer vagy üzemóra teljesítményhez kötött és azt teljesítették.

5. Annak érdekében, hogy a felesleges vagyontárgyak hasznosítási eljárásába, valamint a selejtezési eljárásba bevont vagyontárgyak ne legyenek felcserélhetők az ilyen eljárással nem érintett vagyontárgyakkal, az eljárást megelőzően gondoskodni kell azok megjelöléséről és elkülönített nyilvántartásáról.

6. A feleslegesnek minősített vagyontárgyak hasznosítása során először mindig azok értékesítését kell megkísérelni és csak annak sikertelensége után lehet azokat selejtezni.

7. Azonnali selejtezést csak akkor lehet elrendelni, ha a megsemmisítést (ártalmatlanná tételt) hatósági előírás kötelezővé teszi (pl. lejárt gyógyszerek), továbbá az élet- és balesetveszély megelőzése érdekében.

8. Az egyedi esetekben elrendelésre kerülő használatból történő kivonás kezdeményezési szabályaira a 9-16. pontban foglalt rendelkezések az irányadók. Egyedi elrendelésre csak kivételes indoklás alapján, értékelhető okok miatt kerülhet sor.

II. A feleslegessé vált vagyontárgyak kijelölése

Feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása

9. A készletek, tárgyi eszközök feleslegesnek vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak történő minősítésére

a) a költségvetési szerv vezetője,

b) hivatali szervezeti egységek vezetői,

c) a leltárfelelős,

d) a raktáros,

e) a személyi használatra kiadott eszközök estében az eszközöket használó dolgozók,

f) az immobil - egy év alatt készletmozgással nem érintett - készletekre vonatkozóan az analitikus nyilvántartást vezetők,

g) a gondnoksági feladatot ellátó szerv vezetője tehetnek javaslatot.

A javaslattétel módja

10. A vagyontárgyak feleslegesnek vagy használatra alkalmatlannak minősítésére javaslattételi joggal rendelkezők kötelesek javaslataikat tárgyév január 1-jétől folyamatosan, de legkésőbb július 31. napjáig a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: PEF) vezetője részére megtenni.

11. A javaslatot jegyzékbe kell foglalni, melynek a következőket kell tartalmaznia:

a) az eszköz megnevezését,

b) nyilvántartási számát (leltári szám, vonalkód vagy egyedi azonosító száma),

c) gyári számát,

d) használatba vétel dátumát,

e) a beszerzéskori bruttó beszerzési árát,

f) a kivonás időpontjában aktuális nettó értékét (beszerzéskori bruttó ár - amortizáció),

g) mennyiségi egységét,

h) mennyiségét,

i) a feleslegessé válás okát,

j) a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot,

k) a jegyzék készítésének időpontját.

12. A feleslegessé válás okánál a külön kódjegyzékben meghatározott fogalmakat és kódszámokat kell beírni. A feleslegessé válási kódjegyzéket az 1. számú függelék, a hasznosítási kódjegyzéket a 2. számú függelék tartalmazza. A hasznosítás módjánál "értékesítés" vagy "selejtezés" megjelölést kell alkalmazni.

13. A hivatali szervezetek által összeállított javaslatokat a PEF főosztályvezetője vagy az általa megbízott személy összegyűjti, és az informatikai eszközök esetében az Informatikai Főosztállyal (a továbbiakban: IF), az egyéb eszközök esetében a Műszaki Főosztállyal (a továbbiakban: MF) együttesen felülvizsgálja, hogy a feleslegessé válás oka megfelel-e a valóságnak, továbbá véleményezi a hasznosítás módjára tett javaslatokat, és meghatározza az értékesítésre javasolt eszközök eladási árát.[2]

14. A feleslegessé válás okának egyértelmű megállapítása érdekében szakértői vélemény is beszerezhető.[3]

15. Az értékesítésre javasolt felesleges vagyontárgyak értékesítési árát az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra támaszkodva kell megállapítani.[4]

16. A felülvizsgált javaslatok alapján készített összesítő jegyzéket a PEF vezetője jóváhagyásra felterjeszti a gazdasági helyettes államtitkár részére. Az összesítő jegyzék jóváhagyását követően a PEF vezetője intézkedik a felesleges vagyontárgyak hasznosításáról, a selejtezési eljárás lefolytatásáról.[5]

III. A felesleges vagyontárgyak hasznosítása

A hasznosítás formái

17. A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítása történhet:

a) térítés ellenében, más költségvetési (gazdálkodó) szerv részére,

b) térítés nélküli átadással a BM irányítási körébe tartozó költségvetési (gazdálkodó) szerv részére, önkormányzatok részére,

c) térítés ellenében, magánszemély részére.

18. A használatból történő kivonáskor - az eredeti beszerzési értékük alapján - a feleslegessé vált vagyontárgyakat a következő nyilvántartások egyikébe kell felvenni:

a) a használatból kivont nagy értékű tárgyi eszközök, immateriális javak nyilvántartása,

b) a használatból kivont kis értékű tárgyi eszközök, immateriális javak nyilvántartása, vagy

c) a használatból kivont készletek nyilvántartása.

19. A 18. pont szerinti nyilvántartásokba felvett vagyontárgyak tekintetében azt is rögzíteni kell, hogy jogszabályban, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközében foglalt hasznosítási szabályok hatálya alá esik az eszközök és az egyéb vagyontárgyak feleslegessé válást követő hasznosítása.

Az értékhatár feletti vagyontárgyak gazdálkodó szervek részére történő értékesítése

20. A költségvetési törvényben meghatározott egyedi értékhatárt meghaladó vagyont elidegeníteni, a használat, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános versenytárgyalás útján a legjobb ajánlattevő részére lehet.

21. A költségvetési törvényben meghatározott egyedi értékhatár feletti felesleges vagyontárgyak értékesítését az értékesíteni szándékozott mennyiség és a versenytárgyalás időpontjának megjelölésével - helyi vagy országos lapban, illetve más módon - nyilvánosan meg kell hirdetni.

22. A hirdetmény elkészítéséért a PEF vezetője felelős. A közzététel módjáról és elrendeléséről az elkészített hirdetmény alapján informatikai eszközök esetén az IF, egyéb eszközök esetén a MF vezetője dönt. A hirdetés feladásáról, a hirdetmény megjelentetéséről a PEF vezetője gondoskodik. A megjelent hirdetést a versenytárgyalás jegyzőkönyvének mellékleteként meg kell őrizni.

23. A lefolytatott versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a versenytárgyalást vezető nevét, beosztását, a jelenlévők nevét,

b) a pályázók azonosító adatait, és eszközönkénti ajánlati összegeit,

c) a versenytárgyalás során - eszközönként, vagyontárgyanként - kialakított bruttó eladási árat,

d) a vevők azonosító adatait,

e) a vevők által vállalt fizetési feltételeket,

f) a jegyzőkönyv felvételének helyét és időpontját,

g) a jelenlévők aláírását.

24. A versenytárgyalás lebonyolításáért a PEF vezetője felelős.

Az értékhatár alatti vagyontárgyak gazdálkodó szervek részére történő értékesítése

25. A költségvetési törvényben meghatározott egyedi értékhatár alatti vagyontárgyak értékesítése történhet:

a) hasonló tevékenységet végző gazdálkodók megkeresésével,

b) hirdetés útján,

c) értékesítéssel foglalkozó szerv útján.

26. Ha a forgalmazással, értékesítéssel foglalkozó szervezet a továbbértékesítésre felajánlott vagyontárgy átvételéről írásban lemond, vagy megkeresésre a kért időponton belül nem válaszol, továbbá indokolatlanul alacsony vételárat kínál, a felesleges vagyontárgy magánszemély részére értékesíthető.

27. Az értékesítés módjáról, az értékesítő szerv ajánlatának elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a PEF vezetőjének javaslata alapján informatikai eszközök esetén az IF, egyéb eszközök esetén az MF vezetője dönt.

A vagyonkezelői jog ingyenes átruházása

28. Feleslegessé vált vagyon ingyenes vagyonkezelői jogának átruházása csak az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény V. Fejezetében és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet VIII. Fejezetében foglalt rendelkezések alapján történhet.

29. Térítés nélküli átadás esetén tájékoztatni kell az átvevőt az átadott vagyontárgy nyilvántartás szerinti bruttó értékéről és az elszámolt értékcsökkenési leírás összegéről.

A vagyontárgyak magánszemélyek részére történő értékesítésének szabályai

30. A feleslegesnek minősített vagyontárgyak tervezett értékesítését meg kell hirdetni. A hirdetés intézésével kapcsolatos feladatokat a PEF vezetője látja el.

31. A hirdetménynek legalább a következőket kell tartalmazni:

a) az értékesítésre szánt vagyontárgyak megnevezését,

b) az értékesítésre kijelölt vagyontárgyak elhasználódására, állagára vonatkozó jellemzők,

c) a bruttó eladási árat,

d) az értékesítés helyét,

e) az értékesítés időpontját.

32. A hirdetményt a helyben szokásos módon hirdetőtáblára ki kell függeszteni, és a minisztérium belső (intranetes) honlapján is meg kell jelentetni.

33. A meghirdetett vagyontárgyak csak a hirdetést követő 15 munkanap elteltével értékesíthetők.

34. A Belügyminisztérium dolgozói a felesleges vagyontárgyak értékesítése tekintetében magánszemélynek minősülnek.

35. Magánszemély részére felesleges vagyontárgyat értékesíteni csak az értékesítéssel egyidejűleg teljesített készpénzfizetés ellenében lehet. Részletfizetési kedvezmény, hitel nem adható.

36. Ugyanazon vagyontárgyra történt több fős jelentkezés esetén az a személy kapja meg a vásárlási jogot, aki a meghirdetett árhoz képest a legmagasabb árat fizeti (rálicitál).

37. Minden vagyontárgy értékesítéséről számlát kell készíteni. A számláknak meg kell felelni - a vonatkozó jogszabályokban foglalt - alaki és tartalmi követelményeknek.

38. Az értékesítés megtörténtét követően a változást át kell vezetni az analitikus nyilvántartáson, valamint a főkönyvi könyvelés értékesítéssel érintett főkönyvi számláján.

IV. Selejtezés, megsemmisítés

A selejtezési eljárás lefolytatása

39. A feleslegessé vált és értékesítésre, térítés nélküli átadásra nem került vagyontárgyakat - legkésőbb - a leltározás megkezdését megelőzően harminc nappal selejtezni kell. A leltározással egyidejűleg selejtezés nem folytatható.[6]

40. A vagyontárgyak selejtezését a PEF vezetője által kijelölt selejtezési bizottság végzi, a selejtezési eljárás keretében.

Selejtezési bizottság

41. A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak kijelölése, illetve megbízása a PEF vezetőjének hatáskörébe tartozik. A bizottság - az elnökkel együtt - legalább három főből áll.

42. A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a megbízólevélben feltüntetett időpontig érvényes.

43. A selejtezési bizottság a felesleges vagyontárgyak selejtezését a PEF vezetője vagy az általa megbízott személy által elkészített és a bizottság elnökének átadott, gazdasági helyettes államtitkár által jóváhagyott összesítő jegyzék alapján köteles elvégezni.[7]

A selejtezés végrehajtása, a selejtezést megelőző feladatok

44. A selejtezési bizottság a szabályzat 9-16. pontjában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően összeállított jegyzékek alapján a selejtezést megelőzően köteles megvizsgálni, hogy:

a) a még használható vagyontárgyak értékesítésével (térítésmentes átadásával) kapcsolatos szükséges és lehetséges intézkedések megtörténtek-e,

b) a selejtezésre előkészített vagyontárgyak köre és mennyisége megegyezik-e a jegyzékben szereplő adatokkal.

c) az immateriális javak tekintetében a szoftver, licenc és a tanulmány az analitikus nyilvántartásban szerepel-e, továbbá kétséget kizáróan megállapítható-e okiratok alapján, hogy a BM vagyonkezelői jogát képezi.[8]

Selejtezési jegyzőkönyv elkészítése

45. Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és a készletek selejtezéséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

46. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a selejtezési bizottság tagjainak javaslatát, amit a tagok aláírásukkal hitelesítenek.

47. A jegyzőkönyvben rendelkezni kell a kiselejtezett eszközök sorsáról.

48. A selejtezés során a bizottságnak javaslatot kell tenni:

a) a selejtezett eszközök hulladékként vagy haszonanyagként való értékesíthetőségére,

b) a hulladékként vagy haszonanyagként nem értékesíthető készletek megsemmisítésére,

c) a megsemmisítésre kerülő készletek megsemmisítésének módszereire, figyelemmel a környezetvédelmi szabályok betartására.

49. A bizottság által a selejtezési eljárás során készített jegyzőkönyvben javasolt intézkedések (leértékelés, megsemmisítés) végrehajtására informatikai eszközök esetén csak az IF, egyéb eszközök esetén csak az MF vezetőjének jóváhagyása után kerülhet sor.

50. A selejtezési jegyzőkönyvet - évenkénti sorszámozással - hat példányban kell elkészíteni, amelynek:

a) két példányát meg kell küldeni a könyvelésnek,

b) egy példányát át kell adni a PEF vezetőjének,

c) egy példányát át kell adni informatikai eszközök esetében az IF, egyéb eszközök esetében az MF vezetőjének,

d) egy példányát a központi irattár kapja,

e) egy példánya pedig a selejtezési bizottságnál marad.

51. A vagyonban bekövetkezett változásnak a főkönyvi könyvelésben és az analitikus nyilvántartásban történő átvezetését követően a könyvelésnek átadott két jegyzőkönyvi példányból egy példányt irattárba kell elhelyezni.

Immateriális javak, tárgyi eszközök selejtezésénél használatos nyomtatványok

52. Az immateriális javak, és a tárgyi eszközök selejtezése során a következő, nyomtatványboltban beszerezhető szabvány nyomtatványokat kell használni:

a) B.11-90. r.sz. Immateriális javak, tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve,

b) B.11-91. r.sz. Selejtezett immateriális javak (szellemi termékek) tárgyi eszközök jegyzéke,

c) B.11-92. r.sz. Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok, alkatrészek, hulladék anyagok jegyzéke,

d) B. 11-97. r.sz. Megsemmisítési jegyzőkönyv.

Készletek selejtezésénél használatos nyomtatványok

53. A készletek selejtezése során a következő, nyomtatványboltban beszerezhető szabvány nyomtatványokat kell használni:

a) B.11-93. r.sz. Készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve,

b) B.11-94. r.sz. Selejtezett készletek jegyzéke,

c) B.11-95. r.sz. A készletek selejtezéséből visszanyert hulladék anyagok jegyzéke,

d) B.11-96. r.sz. Leértékelt készletek jegyzéke,

e) B.11-97. r.sz. Megsemmisítési jegyzőkönyv.

A selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások

54. A selejtezési eljárás befejezését követően az érintett analitikus nyilvántartást vezető és a főkönyvi könyvelést végző személy - a selejtezési bizottság által megküldött jegyzőkönyv alapján - az eszközök mennyiségében és értékében bekövetkezett változásokat a jegyzőkönyv átvételétől számított tíz napon belül, de legkésőbb a leltározás megkezdését megelőzően köteles átvezetni.[9]

55. A selejtezett eszközökkel kapcsolatos változások - analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban történő - átvezetését a számlarendben foglalt előírások alapján kell végrehajtani.

A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése

56. A selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának ellenőrzéséért a számvitelért felelős osztály vezetője a felelős.

57. Amennyiben az ellenőrzésért felelős a selejtezési eljárás során valamilyen szabálytalanságot tapasztal, azt köteles azonnal a PEF és informatikai eszközök esetén az IF, egyéb eszközök esetén az MF vezetői felé jelezni.

1. számú függelék

KÓDJEGYZÉK

a feleslegessé válás okairól

2. számú függelék

KÓDJEGYZÉK

a kiselejtezett eszközök hasznosításának módjáról