7/2010. (IX. 2.) BM utasítás

a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 60. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. § (1) bekezdésére - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyásával - a következő utasítást adom ki:

1. § A Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § (1) A Szabályzatot, valamint a minisztérium belső szabályzatait szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat megtörténtéről a közigazgatási államtitkár, a felülvizsgálat eredményének egyidejű továbbításával tájékoztatja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát.

3. § Ez az utasítás a közzétételével egyidejűleg lép hatályba.

4. § A 2. § (2) bekezdéstől eltérően a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter

a) a közigazgatás-fejlesztés okán szükséges szervezeti és működési szabályok, valamint

b) jogszabályváltozás

miatt bármikor kezdeményezheti a Szabályzat 30 napon belül történő módosítását. A módosítás elmulasztása esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gondoskodik a megfelelő módosítás érvényesüléséről és az azzal kapcsolatos intézkedés hatálybalépéséről.

5. §[1]

6. §[2]

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

Jóváhagyom:

Dr. Navracsics Tibor s. k.,

közigazgatási és igazságügyi miniszter

1. melléklet a 7/2010. (IX. 2.) BM utasításhoz

A Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Belügyminisztérium jogállása és alapadatai

1. § (1) A Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szerv, amely - gazdálkodási jogköre alapján - önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.[3]

(2) A minisztérium alapadatai a következők:

a) megnevezése: Belügyminisztérium,

b) rövidítése: BM,

c) angol megnevezése: Ministry of Interior,

d) német megnevezése: Ministerium für Inneres,

e) francia megnevezése: Ministère de l'Intérieur,

f) postacíme: 1051 Budapest V., József Attila utca 2-4.,

g) postafiók címe: 1903 Budapest, Pf. 314,

h) vezetője (fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője): belügyminiszter,

i) alapítója: a Magyar Köztársaság Országgyűlése[4]

j) alapítás dátuma: 1848. április 11.,

k) alapító okirat kelte, száma: 2010. május 29., Hivatalos Értesítő 43. szám,

l) jogállása: költségvetési törvény által meghatározott, a központi költségvetésben fejezetet alkotó, központi költségvetési szerv,

m)[5]

n)[6]

o) számlavezetője: Magyar Államkincstár,

p) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01483305-00000000,[7]

q) adóigazgatási azonosító száma: 15311605-2-41,

r) PIR törzsszáma: 311607,

s) államháztartási szakágazati besorolás:[8]

841103 Minisztériumok tevékenysége,

t) szakfeladata[9]

842341 Büntetés-végrehajtási tevékenység központi igazgatása

842410 Közbiztonság, közrend központi igazgatása és szabályozása

842510 Tűz-, polgári és katasztrófavédelem központi és területi igazgatása

841315 Építésügy, területpolitika központi igazgatása és szabályozása

841122 Központi általános végrehajtó igazgatási tevékenység

841213 Kultúra központi igazgatása és szabályozása

841331 Foglalkoztatás-, munkaügy központi igazgatása és szabályozása

841381 Területfejlesztési és területrendezési központi feladatok

841216 Vízügy központi igazgatása és szabályozása.

(3) Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét a minisztérium alapító okirata határozza meg. A minisztérium kiegészítő, kisegítő vagy vállalkozási tevékenységet nem végez.

(4) Az alapfeladatok ellátásának forrása: a Magyar Köztársaság költségvetése XIV. Fejezet.

A minisztérium szervezete

2. § (1) A minisztérium önálló szervezeti egységei: a miniszteri kabinet, az államtitkári kabinet, a titkárság és a főosztály.

(2) Nem önálló szervezeti egység az osztály.

3. § (1) A minisztérium szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza.

(2) A minisztérium hivatali szervezeteinek (a továbbiakban: hivatali egységek) feladatait a 2. függelék tartalmazza.

(3) A minisztérium létszámkeretét - az egyes állami vezetők és a kabinetfőnökök irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszám szerinti bontásban - a 3. függelék tartalmazza.

(4) A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézményeket, a háttérintézményekkel kapcsolatban a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető, valamint a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő önálló szervezeti egység megnevezését, továbbá a tulajdonosi joggyakorló nevében és helyett megbízáson alapuló meghatalmazással eljáró tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazottat, valamint azon gazdasági társaságokat, amelyek felett a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető szakmai irányítást és felügyeletet gyakorol, a 4. függelék határozza meg.[10]

(5) A minisztériumban a jogszabály-előkészítő tevékenység rendjét az 5. függelék tartalmazza.

(6) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésén túlmenően a hivatali egységek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköreinek felsorolását a 6. függelék tartalmazza.

(7) A minisztériumban alkalmazott iratmintákat a 7. függelék tartalmazza.

(8) A minisztériumban működő miniszteri biztosokat a 8. függelék tartalmazza.

(9) A minisztériumban dolgozókra vonatkozóan a képzettségi pótlék rendelkezéseit a 9. függelék tartalmazza.[11]

II. Fejezet

A MINISZTÉRIUM VEZETÉSE

2. A miniszter

4. § (1) A miniszter a jogszabályoknak és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek és a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megfelelően, a Kormány általános politikájának keretei között[12]

a) vezeti a minisztériumot,

b) részt vesz a kormányzati munkában,

c) az egyes miniszterek feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben és más jogszabályokban meghatározott módon irányítja az önálló belügyi szervek szakigazgatással és a közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenységét,

d) gyakorolja a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladat- és hatásköröket, valamint

e) ellátja a területrendezéssel, településrendezéssel, a településfejlesztéssel, a településüzemeltetéssel, építésüggyel, a műemlékvédelemmel és a régészettel kapcsolatos feladatokat.[13]

(2) A miniszter mint a minisztérium vezetője különösen

a) meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait,

b) gondoskodik a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök megalkotásáról és kiadásáról, a magasabb szintű jogszabályok előkészítéséről, valamint utasításokat ad ki,[14]

c) meghatározza, létrehozza és működteti a folyamatba épített, előzetes és utólagos és vezetői ellenőrzést (a továbbiakban: FEUVE), kialakítja és irányítja, működteti a belső ellenőrzést,

d) meghatározza és jóváhagyja a minisztérium jogalkotási munkatervét, az ágazati célkitűzéseket és a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet szerinti intézményi munkatervet (a továbbiakban: intézményi munkaterv), valamint az intézményi munkatervről készített éves beszámolót,[15]

e) jóváhagyja a minisztérium éves költségvetését és zárszámadási javaslatát,

f) jogszabályban meghatározott körben előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, és ellenjegyzi az elnöki határozatot,

g) meghatározza a szervezetek - parlamenti államtitkár, önkormányzati államtitkár, közigazgatási államtitkár, valamint helyettes államtitkárok általi - irányítási rendjét; a személyzeti, a munkaügyi és a szervezési hatásköröket; a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét; a gazdálkodás, a munkavégzés, az ügykezelés, a minősített adatok védelmének, a személyes adatok kezelésének, valamint a közérdekű adatok nyilvánossága érvényesítésének előírásait,[16]

h) megállapítja a szervezetirányítás és felügyelet rendjét; a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek létszámát, javadalmazásuk és a juttatási rendszer főbb szabályait,

i) kialakítja és működteti a belső kontrollrendszert,

j) jóváhagyja a minisztérium munkaprogramjait, a miniszteri értekezletek napirendjét, továbbá kiadmányozza a minisztérium által alapított költségvetési szervek alapító okiratát, az azokat szakmailag felügyelő hivatali egység vagy önálló belügyi szerv vezetőjének javaslatára,

k) jóváhagyja az illetékes vezetők javaslatára az önálló belügyi szervek szervezeti és működési szabályzatait, melyek a Személyügyi Főosztály útján - annak véleményezését követően - kerülnek felterjesztésre,[17]

l) jóváhagyja - a közigazgatási államtitkár útján - az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek által készített dokumentumokat és jegyzőkönyveket, amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik,

m) ellátja a polgári válságkezelési, a katasztrófavédelmi és a kritikus infrastruktúra védelmi feladatok kormányzati koordinációját,

n) irányítja a Nemzeti Helyzetértékelő Központot,

o) ellátja a Kormányzati Koordinációs Bizottság elnöki teendőit,

p) működteti, fenntartja és fejleszti az e-epites.hu építésügyi információs portált, az árazatlan költségvetési kiíró programot, az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanácsot és a műemlékvédelemmel és régészettel kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszert, ellátja az ezzel összefüggő kutatási feladatokat, valamint közreműködik a területrendezési információs (TEIR) rendszer működtetésében,[18]

q) szakmailag irányítja, összehangolja, ellenőrzi és felügyeli az Országos Építésügyi Nyilvántartást, az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központot, valamint a Lechner Lajos TudásközpontTerületi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: Lechner Lajos Tudásközpont), továbbá a Lechner Lajos Tudásközpont Üzemeltetési Szabályzatában meghatározott feladatok tekintetében a Lechner Lajos Tudásközpont útján működteti, fenntartja és fejleszti az Országos Építésügyi Nyilvántartást.[19]

r)[20]

(3) A miniszter mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott feladatokat.

5. § A miniszter irányítja

a) a parlamenti államtitkár tevékenységét,

b) az önkormányzati államtitkár tevékenységét,

c) a miniszteri biztos tevékenységét,

d) a közigazgatási államtitkár tevékenységét,

e) a miniszteri kabinet vezetőjének (a továbbiakban: miniszter kabinetfőnöke) tevékenységét,

f) a Személyügyi Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

g) az Ellenőrzési Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

6. § A miniszter munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.

7. § (1) A miniszter gyakorolja az MNV Zrt.-vel megkötött szerződés alapján azon gazdasági és nonprofit társaságokkal kapcsolatos - jogszabályban vagy szerződésben meghatározott - jogosultságokat, melyek felett a minisztérium gyakorolja a magyar állam nevében a szakmai felügyeleti jogokat.

(2)[21]

8. § (1) A minisztert akadályoztatása esetén - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 37. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően - jogszabály, kormányhatározat vagy e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a miniszter utasításai szerint eljárva

a) az önkormányzatokkal összefüggő miniszteri hatáskörök kivételével a parlamenti államtitkár,

b) az önkormányzatokkal összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében az önkormányzati államtitkár,

c) az Országgyűlésben a parlamenti államtitkár helyettesíti.

(2) A parlamenti államtitkár és az önkormányzati államtitkár akadályoztatása esetén - jelen Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában és a Ksztv. 37. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörök kivételével - egymást kölcsönösen helyettesíti.

Az államtitkárok

9. § (1) A minisztériumban

a) a parlamenti államtitkár és

b) az önkormányzati államtitkár működik.

(2) Az önkormányzati államtitkár az önkormányzati helyettes államtitkár tevékenységét irányítja.

10. § Az államtitkárok

a) intézik a miniszter által számukra meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoznak ki, kialakítják és képviselik a minisztériumi álláspontot,

b) a miniszter utasításainak megfelelően ellátják a minisztérium sajtóképviseletét,

c) közreműködnek a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,

d) koordinálják az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendeletben szereplő feladatokkal, összkormányzati, illetve ágazati felelősségi körbe tartozó teendőkkel kapcsolatos iránykijelölő, stratégiai munkákat, ágazati és részágazati stratégiák kialakítását,

e) elősegítik a miniszter országgyűlési képviseletét, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival, illetve a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel kapcsolatot tartanak, koordinálják a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködést, helyettesítik a minisztert,

f) összehangolják - a közigazgatási államtitkár útján - a helyettes államtitkároknak a parlamenti és az általános kormányzati feladatok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységét,

g) közreműködnek a jogszabályalkotással kapcsolatos politikai előkészítő munka miniszteri irányításában; ennek során különösen:

ga) gondoskodnak a jogszabályi koncepciókban a kormányzati politika érvényesítéséről,

gb) ellátják a kormánypártok frakcióival való egyeztetési feladatokat,

gc) irányítják a parlamenti pártközi egyeztetési mechanizmusokat,

gd) a minisztériumi jogszabály-előkészítés során részükre megküldött tervezetekkel kapcsolatos álláspontjukról tájékoztatják a közigazgatási államtitkárt,

h) ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel őket megbízza.

11. § A hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek meghatározott szervek a parlamenti államtitkár és önkormányzati államtitkár részére feladataik ellátása körében, kérésére közvetlenül kötelesek információt biztosítani.

2.1. A közigazgatási államtitkár

12. § (1) A közigazgatási államtitkár vezeti a minisztérium hivatali szervezetét, ennek keretében gyakorolja a Ksztv. 61. § (1) bekezdése szerinti - a minisztérium szervezetéhez tartozó, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kormánytisztviselők és állami vezetők feletti igazgatási irányítás gyakorlásával összefüggő - hatásköröket.

(2) A közigazgatási államtitkár feladatkörében gyakorolja a Ksztv. 3. §-ában meghatározott irányítási jogokat

13. § A közigazgatási államtitkár irányítja a szabályozási és koordinációs, a gazdasági és informatika, az európai uniós és nemzetközi, a területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi, a közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárok, valamint a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek tevékenységét. Ellátja az önálló belügyi szervek miniszteri irányításából a miniszter rendelkezése alapján reá háruló feladatokat.[22]

14. § (1) A közigazgatási államtitkár a hivatali egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében

a) gondoskodik a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának előkészítéséről,

b) javaslatot tesz a minisztérium jogalkotási munkatervére, folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotási munkatervi feladatok teljesítését, valamint összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez tett javaslatainak előkészítését,[23]

c) ellenőrzi a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a jogalkotási munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,[24]

d) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat, és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,

e) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,

f) felel a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének és véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását,[25]

g) felel a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, a közigazgatási államtitkári értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet,

h) koordinálja a minisztériumon belüli csoportos munkavégzést,

i) felelős a minisztérium és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság közötti kapcsolattartásért és ennek keretében a minisztérium érdekeinek képviseletéért.

j) felel az intézményi munkaterv elkészítéséért, nyomon követéséért, negyedévenkénti felülvizsgálatáért és az intézményi munkaterv éves beszámolójának összeállításáért,[26]

k) kialakítja, működteti és fejleszti a minisztérium integritásirányítási rendszerét, amelynek keretében irányítja az integritás-tanácsadó tevékenységét.[27]

(2) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi hivatali egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében

a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a minisztérium személyzeti ügyei és a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével, szervezetirányító feladataival összefüggésben szabályzat, valamint intézkedés kiadását kezdeményezheti,

c) koordinálja a személyzeti ügyek intézését, felelős a minisztérium humánerőforrás-gazdálkodásáért és társadalmi kapcsolatainak ápolásáért,

d) a vonatkozó külön jogszabályokra figyelemmel javaslatot tesz a minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,

e) ellátja a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási dokumentációs tevékenységeket,

f) koordinálja a külső források megszerzésével kapcsolatos feladatokat és a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát,

g) figyelemmel kíséri a minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését, és

h) irányítja az ügykezeléssel, a minősített adatok védelmével, a személyes adatok kezelésével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos feladatok ellátását.[28]

15. § (1) A közigazgatási államtitkár - alárendeltségüktől függetlenül - biztosítja a hivatali egységek, az önálló belügyi szervek és a minisztériumi szervek összehangolt működését. Ennek érdekében különösen:

a) jogszerűségi és közigazgatás-szervezési szempontból véleményezi a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek által kidolgozott szakmai koncepciókat; a szabályozást igénylő kérdésekben gondoskodik a jogszabályok, illetve a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetének elkészítéséről,[29]

b) véleményezi a miniszter, a parlamenti államtitkár és az önkormányzati államtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egységek és az önálló belügyi szervek személyzeti, munkaügyi és szervezeti tárgykörre irányuló normatív döntéseinek tervezeteit.

(2) A közigazgatási államtitkár

a) a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörben részt vesz a közigazgatási államtitkári értekezleten,

b) biztosítja a miniszteri döntésekhez szükséges információk, háttéranyagok ésszerű időben történő összeállítását, valamint a miniszteri döntésekből eredő feladatok megvalósulását,

c) a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egység, a helyettes államtitkárok alárendeltségében működő hivatali egység, illetve minisztériumi szerv közreműködésével szakmai szempontból előkészíti a miniszter, valamint a parlamenti és az önkormányzati államtitkár döntéseit, ha azok közvetlen irányítása alatt nincs az ügyben szakmailag illetékes hivatali egység, illetve minisztériumi szerv,

d) az országgyűlési biztos felkérése alapján elvégzi, illetve elvégezteti az alkotmányossági vizsgálatot mindazon területeken, amelyek nem tartoznak közvetlenül a miniszter vagy a parlamenti és az önkormányzati államtitkár alárendeltségébe,

e) tájékoztatja a főosztály-vezetői, főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői megbízásra javasolt személyről a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát,

f) ellátja a Külső Határok Alap Tárcaközi Egyeztető Fórum, valamint az Európai Menekültügyi Alap, az Európai Integrációs Alap és az Európai Visszatérési Alap közös Monitoring Bizottságának elnöki feladatait,[30]

g) - az állampolgársági ügyekért felelős miniszternek a köztársasági elnök magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatos és 5. §-ával összefüggésben hozandó döntései előkészítésének feladatkörét nem érintve - az állampolgársági feladatok ellátása tekintetében irányítja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt,

h) felügyeli

ha)[31]

hb) a Belügyi Szemle Szerkesztőségét,

i) előkészíti a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szervezetét érintő ügyekben a miniszter hatáskörébe tartozó személyzeti, fegyelmi, kártérítési és panaszügyeket,

j) koordinálja a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítésével kapcsolatos kormányzati intézkedések végrehajtását,

k) előterjeszti a miniszter hatáskörébe tartozó honosítási és a lemondási kérelmekről szóló döntési javaslatot,

l) meghatározza a migrációs statisztikai adatgyűjtés rendjét,

m) előterjeszti a vízumkiadási gyakorlatban alkalmazandó nemzeti konzultációs listát,

n) irányítja a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek, valamint az önkormányzatok rendkívüli állapotra, szükségállapotra és veszélyhelyzetre (a továbbiakban: minősített időszak) vonatkozó felkészülésének tervezését, szervezését, koordinálását és ellenőrzését; meghatározza a minősített időszaki tevékenységüket,

o) meghatározza a honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, valamint a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek együttműködési rendjét,

p) kapcsolatot tart a szakszervezetekkel, érdekképviseletekkel.

(3) A közigazgatási államtitkár a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében

a) dönt a fogvatartottak három hónapnál, továbbá az öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén 30 napnál hosszabb tartamú büntetés-félbeszakításának engedélyezéséről, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka büntetés-félbeszakítással kapcsolatos ügyben hozott döntése elleni panasz elbírálásáról,

b) dönt a javítóintézeti nevelés végrehajtásának félbeszakításáról,

c) gyakorolja a minisztert a szabálysértésekről szóló törvény alapján megillető méltányossági jogkört,

d) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában jóváhagyja az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek által készített - a Magyar Köztársaság számára nemzetközi jogi jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztető - dokumentumokat és jegyzőkönyveket,

e) - az állampolgársági ügyekért felelős miniszternek a köztársasági elnök magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatos és 5. §-ával összefüggésben hozandó döntései előkészítésének feladatkörét nem érintve - gyakorolja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal irányításának a Ksztv. 2. § (1) bekezdésének b), - a kinevezés és felmentés kivételével - c), e), f)-h) pontjában meghatározott jogosítványokat,

f) dönt a törvényben a miniszter hatáskörébe utalt, letelepedés méltányosságból történő engedélyezéséről és a méltányossági jogkörében adott menekült státusról,

g) eljár az állampolgársági bizonyítvány kiadásával, a névmódosítással, valamint az eljárás megszüntetésével kapcsolatos ügyekben,

h) kijelöli a haditechnikai eszköz átalakítását, hatástalanítását és megsemmisítését végző belföldi szervezeteket,

i) felkéri a rendészeti szakvizsgabizottság tagjait és tisztségviselőit,

j) jóváhagyja és kiadmányozza a miniszter nevében az építésügyi feladatok fejezeti kezelésű előirányzat jogszabályban meghatározott - a felhasználás jogcímeit prioritási sorrendben tartalmazó - feladattervét,[32]

k) kiadmányozza a társadalombiztosítási ellátások tárgyában első fokon hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések alapján született határozatokat,

l) kiadmányoz mindazokban az ügyekben, amelyekben a kiadmányozásra jogosult személye nem állapítható meg.

m) dönt a Külső Határok Alappal, az Európai Menekültügyi Alappal, az Európai Integrációs Alappal és az Európai Visszatérési Alappal kapcsolatos pályázati eljárás során előterjesztett kifogások elutasításának jóváhagyásáról.[33]

16. § A hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek a közigazgatási államtitkár részére feladatai ellátása körében, kérésére közvetlenül kötelesek információt biztosítani.

17. § A közigazgatási államtitkár - törvényben és e Szabályzatban meghatározott kivétellel - gyakorolja a munkáltatói jogokat a minisztérium állományába tartozó kormánytisztviselők felett.

18. § (1) Az közigazgatási államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A közigazgatási államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

19. § A közigazgatási államtitkárt akadályoztatása esetén

a) irányítási és igazgatási ügyekben a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár,

b) egyedi ügyekben a közigazgatási államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.

2.2. A parlamenti államtitkár

20. § A parlamenti államtitkár a 10. §-ban meghatározott feladatkörét a 25. §-ra tekintettel gyakorolja.

21. § A parlamenti államtitkár

a) ellátja a nemzetpolitikai stratégia tárcaszintű megvalósításáért felelős vezető feladatait,

b) tagként közreműködik a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság munkájában,

c) a hivatásos szolgálati viszonyban állók jogviszonya tekintetében a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében

ca) dönt az első tiszti kinevezésekről,

cb) Szolgálati Jelet adományoz,

cc) megállapítja a miniszteri jogkörbe tartozó soros járandóságokat,

cd) dönt a miniszteri jogkörbe tartozó rendfokozatban történő soros előléptetésről, fizetési fokozatban történő előresorolásról,

ce) dönt a miniszteri jogkörbe tartozó tiszt (alezredesig), tiszthelyettes soron kívüli előléptetéséről, fizetési fokozatban történő előléptetéséről,

cf) dönt más szervhez, illetve külszolgálatra történő vezénylésről,

cg) elbírálja a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség megállapításának minősítése ellen benyújtott fellebbezéseket.

d) sajtófigyelő alapján felhívja a politikai vezető figyelmét a tevékenységi körébe tartozó, kivizsgálást vagy intézkedést igénylő fontosabb ügyekre, a tárcát ért bírálatokra, és javaslatot tesz azok kezelésére,[34]

e) irányítja a Kormányzati Sajtó Főosztály tevékenységét.[35]

22. § (1) A parlamenti államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A parlamenti államtitkár irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.

23. § Állampolgársági és bevándorlási szakmai kérdésekben a parlamenti államtitkár munkáját a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója támogatja.

24. § A parlamenti államtitkárt az önkormányzati államtitkár helyettesíti.

2.3. Az önkormányzati államtitkár

25. § Az önkormányzati államtitkár a 10. §-ban meghatározott feladatait az önkormányzati ügyekben gyakorolja.

26. § Az önkormányzati államtitkár a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében eljárva gyakorolja a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezetből a helyi önkormányzatoknak pályázati úton nyújtott támogatásokkal kapcsolatos jogköröket.[36]

27. § (1) A településfejlesztési és településrendezési szakterületen az önkormányzati szakterületet is érintő kérdésekben az önkormányzati államtitkár szakmapolitikai iránymutatást gyakorol.[37]

(2) Az önkormányzati államtitkár kapcsolatot tart az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetekkel és működteti a velük való egyeztetés rendszerét.

(3) Az önkormányzati államtitkár gondoskodik az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa magyar delegációja tagjainak kijelöléséről.[38]

28. § Az önkormányzati államtitkár munkáját a Kormányzati Sajtó Főosztály egy munkatársa, a Nemzetközi Főosztály egy munkatársa, valamint a Parlamenti Főosztály két munkatársa közvetlenül támogatja.[39]

29. § Az önkormányzati államtitkárt az önkormányzati helyettes államtitkár helyettesíti.

2.0.0.1. A kabinetfőnök

30. § A kabinetfőnök főosztályvezető jogállású vezető, munkáját közvetlenül a miniszter vagy államtitkár (a továbbiakban: politikai vezető) irányítása alatt végzi, tevékenységéért a politikai vezetőnek tartozik felelősséggel.

31. § A kabinetfőnök a politikai vezető nevében és megbízásából

a) meghatározott feladatokat adhat a kabinethez tartozó politikai főtanácsadóknak, tanácsadóknak,

b) halasztást nem tűrő esetekben közvetlenül - egyébként szolgálati úton - tájékoztatást, jelentést kérhet a hivatali egységektől, a minisztériumi szervektől, valamint az önálló belügyi szervektől, a vezetőket meghatározott tárgyú javaslat, előterjesztés vagy egyéb tervezet kidolgozására hívhatja fel,

c) részt vesz olyan - hazai és nemzetközi - tanácskozásokon, rendezvényeken, ahol nem szükségszerű a politikai vezető megjelenése,

d) hazai vagy nemzetközi szakmai konferenciákat szervezhet,

e) irányítja a politikai vezető belföldi rendezvényprogramjainak szervezését.

32. § A kabinetfőnök saját hatáskörében

a) figyelemmel kíséri az Országgyűlés és a Kormány döntései alapján a politikai vezetőt terhelő határidős kötelezettségeket, azok teljesítését,

b) sajtófigyelő alapján felhívja a politikai vezető figyelmét a tevékenységi körébe tartozó, kivizsgálást vagy intézkedést igénylő fontosabb ügyekre, a tárcát ért bírálatokra,

c) közreműködik a politikai vezetőhöz intézett panaszok, kérelmek, bejelentések és javaslatok elbírálásában,

d) a tevékenysége által megkívánt körben kapcsolatot tart más tárcák kabinetfőnökeivel.

e) biztosítja a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó önálló belügyi szervek miniszteri irányításából fakadó koordinációját, ennek keretében az e szervek által a miniszterhez felterjesztett dokumentumokat fogadja és továbbítja.[40]

f) szakterületén gondoskodik az intézményi munkaterv előkészítéséről, végrehajtásáról, a nyomon követésről és az éves beszámolók elkészítéséről.[41]

33. § A kabinetfőnököt akadályoztatása esetén - a munkáltatói jogkörének gyakorlásán kívül - az általa megbízott politikai főtanácsadó, tanácsadó, titkárságvezető vagy osztályvezető helyettesíti.[42]

34. § A munkáltatói jogokat a kabinetfőnök felett a politikai vezető, a kabinet állományába tartozó kormánytisztviselők

felett a kabinetfőnök gyakorolja. A vezetői megbízás adása és visszavonása a miniszter hatáskörébe tartozik.

35. § A miniszter kabinetfőnöke - a 32. §-ban foglaltakon felül - saját hatáskörében

a) a miniszter részére külső szakértőktől, jogi személyektől tanulmányt vagy szakvéleményt rendelhet,

b) a tevékenysége által megkívánt körben kapcsolatot tart a Miniszterelnökséggel,

c) jogosult eljárni, állást foglalni, intézkedni mindazokban az ügyekben, amelyekre vonatkozóan a minisztertől utasítást vagy felhatalmazást kapott, továbbá, ha mindezekre a helyettes államtitkárok felkérték,

d) felügyeli az Európai Menekültügyi Alap, az Európai Integrációs Alap, az Európai Visszatérési Alap és a Külső Határok Alap Hitelesítő Hatóságának tevékenységét.

e) gondoskodik a belügyi szervek zárt célú elektronikus információs rendszerei biztonságának központi felügyeletéről.[43]

f) ellátja a Nemzetbiztonsági Kabinet és a Nemzetbiztonsági Munkacsoport titkársági feladatait.[44]

g) ellátja a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács titkársági feladatait.[45]

35/A. §[46]

A helyettes államtitkárok

36. § A minisztériumban

a) a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár,

b) a gazdasági és informatikai helyettes államtitkár,

c) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár,

d) a területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár,[47]

e) az önkormányzati helyettes államtitkár,[48]

f) a közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár[49]

37. § (1) A helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben - az érintett helyettes államtitkárokkal, valamint az államtitkárokkal együttműködve - gondoskodik a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.

(2) A helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a szakterületén működő hivatali egységek vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi a szakterületén a minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit és meghatározza a tevékenységük irányát.

(3) A helyettes államtitkár feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:

a) feladatkörében, illetve megbízás alapján képviseli a minisztériumot,

b) szakterületén - a minisztérium ágazati célkitűzései és jogalkotási munkaterve alapján időszerű feladataival összhangban -gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,[50]

c) feladatkörével összefüggésben utasítási joga van, irányítást gyakorol és intézkedést ad ki, véleményt nyilvánít a feladatkörét érintő előterjesztések, jogszabályok tervezetéről,

d) feladatkörében, illetve meghatalmazás alapján képviseli a minisztériumot az Országgyűlés bizottságainak ülésén, képviseli a minisztériumot a társadalmi és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és a nemzetközi szervezetekben,

e) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a miniszter és az államtitkár döntéseinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,[51]

f) gondoskodik a feladatkörébe tartozó miniszteri rendeletek kihirdetésre való megküldéséről,

g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter, illetve az államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza.

h) szakterületén gondoskodik az intézményi munkaterv előkészítéséről, végrehajtásáról, a nyomon követésről és az éves beszámolók elkészítéséről.[52]

(4) A helyettes államtitkár feladatainak ellátása során együttműködik a többi helyettes államtitkárral és a miniszteri biztosokkal.

2.1.1. A szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár

38. § (1) A szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár

a) gondoskodik a minisztérium hatáskörébe tartozó jogszabályok kodifikációjáról,

b) gondoskodik a miniszteri rendeletek kihirdetésre és a miniszter által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközök közzétételre való megküldéséről,[53]

c) felel a hivatali egységeknek a kormányüléssel és a közigazgatási államtitkári értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért, gondoskodik a közigazgatási államtitkári értekezleten és a kormányülésen napirendre kerülő anyagoknak az összeállításáról (kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet),

d) gondoskodik a Kormány üléséről szóló összefoglalók kezeléséről és a helyettes államtitkárok részére történő bemutatásáról,

e) összeállítja a Kormány féléves munkaterveihez a minisztériumi javaslatokat, illetve a minisztérium féléves jogalkotási munkatervét,[54]

f) figyelemmel kíséri a Kormány munkatervében és határozataiban szereplő, belügyminiszteri első helyi felelősségű feladatok végrehajtását,

g) az országgyűlési biztosnak a jogalkotásra tett javaslatát megvizsgálja, szükség esetén kezdeményezi a jogszabály, az állami irányítás egyéb jogi eszközének vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz megalkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve kialakítja a minisztérium ezzel kapcsolatos állásfoglalását, intézkedését, és gondoskodik az országgyűlési biztos erről történő tájékoztatásáról,[55]

h) előkészíti a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát,

i) javaslatot tesz a minisztérium jogalkotási munkatervére, folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez tett javaslatainak előkészítését,[56]

j) figyelemmel kíséri, hogy a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a jogalkotási munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtására sor került-e,[57]

k) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat, és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,

l) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a helyettes államtitkárokat és a főosztályvezetőket,

m) felel a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének és véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását,[58]

n) a kormányzati döntés-előkészítés keretében a minisztériumba érkezett egyéb megkeresések tekintetében kijelöli a tárcaálláspont kialakítását összehangoló hivatali egységet, továbbá gondoskodik a beérkezett anyag részére történő haladéktalan megküldéséről,

o) koordinálja a minisztériumon belüli csoportos munkavégzést,

p) ellátja a minisztérium jogi képviseletével összefüggő valamennyi eljárási, magánjogi és egyes közjogi ügyekkel kapcsolatos tevékenységeket,

q)[59]

r) gondoskodik az ügykezelés, a minősített adatok védelmének, a személyes adatok kezelésének, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának érvényesítéséről,[60]

s)[61]

t) ellátja a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara feletti törvényességi felügyelettel kapcsolatos feladatokat,

u) előkészíti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbt.) 19. §-ának (5) bekezdése szerinti, az Országgyűlés elnökének és az érintett képviselőcsoport vezetőjének szóló, valamint az Nbt. 19. §-ának (6) bekezdése szerinti, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának és az érintett képviselőcsoport vezetőjének szóló tájékoztató levelek tervezetét,

v)[62]

w) a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében gyakorolja a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala felett a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében a belügyminiszter számára meghatározott hatáskörök tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), e), f)-h) pontjában meghatározott jogosítványokat,

x) a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében kiadmányozza

xa) az előkészítő főosztály előterjesztésére a kormányzati döntés-előkészítés során készült tárcavéleményt,

xb) feladatkörét érintően a miniszter kiadmányozási jogkörébe nem tartozó szervektől érkező megkeresésekre adandó állásfoglalásokat,

xc) a Rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervek tevékenységével kapcsolatban előterjesztett közérdekű kérelmekkel, panaszokkal, bejelentésekkel, valamint a rendőri intézkedésekkel kapcsolatban előterjesztett panaszok kivizsgálására előkészített válaszokat,

xd) a Rendőrség központi, területi és helyi szintű szerveivel, valamint a büntetés-végrehajtási szervekkel történő kapcsolattartás során keletkezett iratokat,

xe) a Rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervezet vezetőinek normatív utasítások kiadására vagy módosítására tett javaslatot,

xf) a rendészeti szerveket érintő fejlesztési koncepciókat, jogszabály-módosításokat kezdeményezéseket,

xg) a Rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervek tevékenységét érintő javaslatokra, jelentésekre és előterjesztésekre tett véleményeket,

xh) a minisztériumnak a Független Rendészeti Panasztestület tevékenységével összefüggő feladatainak végrehajtásával összefüggésben keletkezett iratokat,

xi) a rendészeti szerveknél bekövetkezett rendkívüli események kivizsgálása, és ezzel összefüggő tapasztalatok feldolgozása során keletkezett iratokat,

xj)[63]

xk) - az e Szabályzatban meghatározott kivételekkel - a minisztérium alárendeltségébe tartozó közigazgatási szervek által hozott közigazgatási döntések ellen benyújtott a fellebbezések alapján hozott másodfokú döntéseket és egyéb iratokat,[64]

xl) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében a belügyminiszter számára meghatározott hatáskörök gyakorlása során született döntéseket, valamint egyéb iratokat,

xm) az első fokon a rendészeti szervek által kiadott szakhatósági állásfoglalást tartalmazó hatósági döntés elleni fellebbezés folytán kialakított másodfokú szakhatósági állásfoglalást.

(2) A szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár irányítja

a) a Szabályozási és Koordinációs Helyettes Államtitkár Titkársága vezetőjének a tevékenységét,

b) a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

c) a Szabályozási Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

d) a Peres Képviseleti és Szerződés-előkészítő Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

e) az Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

39. § A szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

40. § A szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály vezetője helyettesíti.

2.1.2. A gazdasági és informatikai helyettes államtitkár

41. § (1) A gazdasági és informatikai helyettes államtitkár

a) felel a Belügyminisztérium Fejezet éves költségvetési javaslatának előkészítéséért, a költségvetés végrehajtásáért, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló és zárszámadás előkészítéséért, valamint a minisztérium gazdálkodási szabályzataiban számára nevesített feladatok végrehajtásáért,

b) felel az előirányzat-felhasználás és -módosítás végrehajtásáért,

c) előzetesen egyezteti a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek állami feladataik végrehajtásához kapcsolódó fejlesztési terveit; a kormányzati és ágazati stratégiák, illetve a minisztérium fejlesztési terve, fejlesztési irányvonalai érvényesítése céljából a gazdálkodószervezetek által indított közbeszerzési eljárások műszaki követelményrendszerét - a hatáskörébe tartozó kérdésekben -felülvizsgálhatja,

d) gondoskodik a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek kontrolling rendszerének kiépítéséről, irányítja a rendszer működtetését és fejlesztését,

e) gondoskodik a honvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok költségei elkülönített tervezéséről,

f) felelős a minisztérium állami vagyonkezeléséhez kapcsolódó feladatainak szabályszerű és hatékony ellátásáért, irányítja és felügyeli a minisztérium, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek vagyongazdálkodási, beruházási és felújítási, energetikai fejlesztésekre irányuló, valamint beszerzési tevékenységét,[65]

g) szakmailag irányítja és felügyeli a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai tevékenységét, gondoskodik a minisztérium informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai feladatainak ellátásáról,

h) előkészíti az alapító részére a minisztériumhoz tartozó gazdasági társaságokkal kapcsolatos felügyeleti döntéseket,

i) jogosult a minisztérium nevében a szakterületét érintő szerződések megkötésére, jognyilatkozatok megtételére a kötelezettségvállalás rendjének betartásával,

j) irányítja a minisztérium stratégiai, elemzési tevékenységét, a szakmapolitikai döntések közgazdasági előkészítését,

k)[66]

l) közreműködik - szoros együttműködésben az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral - a minisztérium uniós támogatások igénybevételével kapcsolatos tervező, elemző, lebonyolító tevékenységében; az uniós támogatásokból megvalósuló informatikai fejlesztések vonatkozásában szakmai felelősként is eljár,

m) felügyeli az önálló belügyi szervek tűzvédelemmel kapcsolatos tevékenységét,

n)[67]

o) a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében

oa) dönt a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek részére felajánlott, a minisztérium gazdálkodási szabályzatában meghatározott értékhatár feletti adományok elfogadásáról,

ob) jóváhagyja a fejezet irányítása alá tartozó vagyonkezelők vagyonkezelői szerződéseit és azok módosításait,

oc) megköti a minisztérium vagyonkezelési szerződését,

od) engedélyezi a belügyi rendelkezésű lakásokra vonatkozó lakásbérleti jogviszony meghosszabbítását,

oe) kiadja a védelem terén alapvető biztonsági érdekeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó beszerzési megbízást az önálló szervek részére,

of) jóváhagyja - a kényszerítő eszközök kivételével - a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek részére történő termék- és tárgyieszköz-rendszeresítéseket.

p) a minisztérium gazdasági vezetője.[68]

(2) A gazdasági és informatikai helyettes államtitkár irányítja

a) a Gazdasági és Informatikai Helyettes Államtitkár Titkársága vezetőjének a tevékenységét,

b) a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

c) a Műszaki Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

d) az Informatikai Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

42. § A gazdasági és informatikai helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

43. § A gazdasági és informatikai helyettes államtitkárt akadályozatása esetén a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetője helyettesíti.

2.1.3. Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár

44. § (1) Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár

a) szakmai felügyeletet gyakorol a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek európai uniós és nemzetközi tevékenysége felett,[69]

b) előkészíti a minisztérium nemzetközi tevékenységére vonatkozó irányelveket,

c) kialakítja a minisztérium szakmai területein a tárca európai uniós álláspontját, az illetékes szakmai szervekkel és a Külügyminisztériummal előzetesen egyeztetve,

d) a területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkárral egyeztetve képviseli a minisztériumot az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban (EKTB),[70]

e) normatív utasításban foglaltak szerint ellátja az EKTB belügyi együttműködéssel foglalkozó szakértői csoportjának vezetését,[71]

f) a területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkárral egyeztetve normatív utasításban foglaltak szerint ellátja a tárca EU kormányzati koordinációs mechanizmusból adódó feladatait,[72]

g) érvényesíti az EU-jogalkotásból adódó követelményeket a szakmai szervek jogalkotása és intézményfejlesztése terén, különös tekintettel az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítéséről szóló 302/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott feladatokra,[73]

h) irányítja az európai uniós döntéshozatali eljárási rendből következő, az európai uniós tagállami működésből, valamint a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatokat,

i) gondoskodik a belügyi szakterület által az európai uniós támogatási források felhasználásáról, ennek keretében,

ia) gondoskodik a Külső Határok Alap, az Integrációs Alap, az Európai Menekültügyi Alap és a Visszatérési Alap, valamint egyéb belügyi tárgyú forrásainak felhasználásáról és működtetéséről,

ib) gondoskodik a minisztérium stratégiai jelentőségű nemzetközi, európai uniós vagy hazai támogatással megvalósuló projektjeinek lebonyolításáról,

ic) biztosítja a tárca részvételét a nemzetközi, európai uniós és hazai támogatásokat lebonyolító tárcaközi szervezetekben és bizottságokban,

id) koordinálja a felkészülést a Menekültügyi és Migrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap forrásainak felhasználására és működtetésére,[74]

j) gondoskodik a Schengeni Információs Rendszer második generációja bevezetésének előkészítésével kapcsolatos feladatok koordinálásáról,

k) gondoskodik a NATO- és EU-minősített anyagok egységes kezelésére létrehozott irattár működtetéséről, a nyilvántartóba érkező anyagok kezeléséről,

l) kapcsolatot tart a Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviseletekkel a belügyi szakmai kérdésekben,

m) végzi a tárca feladatkörébe tartozó, európai uniós pozíciókba és nemzetközi szervezetekbe történő magyar jelölések előkészítését, koordinációját,[75]

n) irányítja az európai uniós belügyi tanácsi munkacsoportokban és vonatkozó nemzetközi szervezetek munkacsoportjain, konferenciáin, egyéb szakmai fórumain való magyar részvételt,

o) a Külügyminisztériummal együttműködve végzi az EU, ENSZ, illetve egyéb multilaterális vagy bilaterális keretbe illeszkedő magyar polgári válságkezelési tevékenység stratégiai tervezését, stratégiai szintű irányítását és hazai koordinációját,

p) stratégiai iránymutatást ad az EU, ENSZ, illetve egyéb multilaterális vagy bilaterális keretbe illeszkedő magyar polgári válságkezelési tevékenységgel összefüggő operatív (személyügyi, logisztikai, vezetésirányítási, költségvetés-tervezési) feladatok végrehajtásához a minisztérium irányítása alá tartozó szervek esetében,

q) a rendvédelmi erők vonatkozásában ellátja az afganisztáni magyar vezetésű Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) működésével összefüggő feladatokat, és részt vesz a PRT Kormánybizottságban,

r) ellátja a tárca kül- és biztonságpolitikai jellegű feladatainak tárcaszintű koordinációját,

s) biztosítja a tárcaképviseletet a kábítószer-probléma visszaszorítása és a kábítószerüggyel kapcsolatos tevékenység összehangolása érdekében működő testületben,

t) feladatkörében ellátja a Magyar Köztársaság Európai Unió mellett működő Állandó Képviselete belügyi és polgári válságkezelési szakdiplomatái, a Magyar Köztársaság Állandó NATO Képviseletéhez vezényelt szakdiplomaták és a belügyi attasék szakmai irányítását,

u) összehangolja a miniszter, az államtitkárok és a helyettes államtitkárok nemzetközi kapcsolatait, irányítja az ezzel kapcsolatos szervezési és protokollfeladatokat,

v) irányítja a minisztérium munkatársainak külföldi szolgálati utazásaival kapcsolatos szervezési feladatokat,

w) gondoskodik az Európai Bűnmegelőzési Hálózat (EUCPN) és az Európai Migrációs Hálózat (EMH) nemzeti kapcsolattartói pont feladatainak ellátásáról,

x) szakmai irányítást gyakorol a Nemzetközi Oktatási Központ tevékenysége felett,[76]

y) a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében

ya) képviseli a minisztériumot az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont meghatározásáért felelős magas szintű döntés-előkészítő fórumokon, valamint az Európai Unió intézményei magas szintű döntés-előkészítő fórumain és munkacsoportjaiban,

yb) nemzetközi szervezetekkel és más államok kormányzati képviselőivel, nemzetközi nem kormányzati szervekkel szakmai tárgyalást folytat, felhatalmazás alapján bilaterális tárgyalásokat folytat nemzetközi szerződés, bilaterális tárcamegállapodás előkészítése céljából,

yc) a tárca feladatkörébe tartozó európai uniós, más nemzetközi szervezet, valamint harmadik országgal kapcsolatos kiemelt ügyekben tárcaközi koordinációt végez, különösen a határátkelőhelyek fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok terén, az Európai Unió által folytatott terrorizmus elleni harcból adódó tárcák közötti feladatok terén, kiemelt figyelemmel a más tárcák főfelelősségébe tartozó feladatok belügyi területet érintő vonatkozásaira az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása és a légiközlekedés-védelem kapcsán.[77]

(2) Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár irányítja

a) az Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkár Titkársága vezetőjének a tevékenységét,

b) a Támogatás-koordinációs Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

c) az Európai Együttműködési Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

d) a Nemzetközi Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

45. § Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

46. § Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárt akadályozatása esetén a Támogatás-koordinációs Főosztály vezetője helyettesíti.

2.1.4. A területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár[78]

47. § (1) A területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár[79]

a) biztosítja - a feladat- és hatáskörébe tartozó valamennyi esetben - a javaslatok, előterjesztések kidolgozását, és gondoskodik a vonatkozó döntések végrehajtásáról,

b) felelősségi körében irányítja a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,[80]

c) irányítja a feladat- és hatáskörébe tartozó hivatali egységek és azok vezetőinek munkáját,

d) dönt a közvetlen irányítása alá tartozó hivatali egységek között felmerült vitában,

e) biztosítja a minisztérium képviseletét az irányítása alá tartozó hivatali egységek hatáskörébe tartozó ügyekben,

f) szervezi és irányítja a feladatkörébe tartozó esetekben a más minisztériumokkal, központi államigazgatási szervekkel való kapcsolattartást,[81]

g) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz, a Kormány, a miniszterelnök, a miniszter, vagy a közigazgatási államtitkár a személyes feladatkörébe utal,[82]

h) felelős a településfejlesztési szakmai követelmények meghatározásáért, elemzi a településfejlesztési folyamatokat,

i)[83]

j)[84]

k) részt vesz a Közbeszerzési Tanács munkájában,[85]

l) a feladatkörébe tartozó, az önkormányzati szakterületet is érintő szakmai kérdésekben - a 27. §-ban foglaltakra tekintettel - egyeztet az önkormányzati államtitkárral,

m) a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében

ma) záró szakmai véleményt ad a főváros teljes közigazgatási területére készülő fővárosi településszerkezeti tervről és fővárosi rendezési szabályzatról jogszabályban meghatározott teljes eljárás esetén,[86]

mb) kiadja a megyei területrendezési tervekről a véleményt és állásfoglalást,

mc)[87]

md) ellátja az építésügyi szakmagyakorlási kérdésekben a szakmai kamarák által működtetett jogosultsági vizsgához és beszámolóhoz kapcsolódó vizsgabizottságokba, valamint a szakképzettségek egyenértékűségét megállapító bizottságokba és a továbbképzési bizottságokba való tagi delegálást (megbízást), visszahívást és kiadmányozza a miniszter nevében a bizottságitag-jelöléssel összefüggő iratokat,[88]

me) kiadja a Lechner Lajos Tudásközpont szakmai irányításával és felügyeletével kapcsolatos döntéseket,[89]

mf) kiadmányozza a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák és a területi építész kamarák tevékenysége felett az általános törvényességi felügyeleti eljárás záródokumentumait, záró intézkedéseit,[90]

mg)[91]

mh) soron kívüli téma-, cél- és utóellenőrzéseket rendel el a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalok által ellátott államigazgatási feladatok tekintetében,[92]

mi) helyszíni, téma-, cél- és utóellenőrzéseket rendel el az első fokú építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóságok szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének helyszíni ellenőrzése érdekében,[93]

mj) kiadja a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításának megtagadásáról szóló, a jogszabály alapján védetté nyilvánítási dokumentáció nélkül meghozható döntést,[94]

n) előkészíti a feladatkörébe tartozó közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét.[95]

o) gondoskodik a régészeti örökség[96]

oa) számbavételéről, nyilvántartásáról,

ob) védendő területeinek meghatározásáról, védetté nyilvánításáról,

oc) védelméről, megőrzéséről,

od)[97]

oe) védelme körében a régészeti leletek és lelőhelyek megtalálóinak, bejelentőinek jutalmazásáról,[98]

p) a műemlékvédelem körében[99]

pa) gondoskodik a műemléki értékek védetté nyilvánításáról, annak megszüntetéséről,

pb) a műemlékek és a védelem alá vont területek védelméről, megőrzéséről és nyilvántartásáról,

pc)[100]

q) szükség esetén elrendeli az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) 24 órát meghaladó üzemszünetét, hivatalos és sajtónyilatkozatot tesz az ÉTDR alkalmazás tekintetében, valamint véleménykülönbség esetén a Lechner Lajos Tudásközpont, az Építésügyi Főosztály és az Informatikai Főosztály szakmai álláspontjának figyelembevételével dönt a programjavítás elfogadásáról és az új programverziók éles üzembe helyezéséről.[101]

(2) A területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár irányítja[102]

a) a Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkár Titkársága vezetőjének a tevékenységét,[103]

b) az Országos Főépítészi Iroda vezetőjének a tevékenységét,

c) a Területrendezési és Településügyi Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

d) az Építésügyi Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

e) az Örökségvédelmi Főosztály vezetőjének tevékenységét.[104]

48. § A területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik. .[105]

49. § A területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkárt akadályozatása esetén az Építésügyi Főosztály vezetője helyettesíti.[106]

2.1.5. A közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár[107]

49/A. § (1) A közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár[108]

a) gondoskodik a közfoglalkoztatás rendszerének megszervezéséről,

b) gondoskodik a közfoglalkoztatással összefüggő jogszabályok előkészítéséről,

c) gondoskodik a Kormány közfoglalkoztatás-politikai koncepciójának kidolgozásáról, érvényesíti azt egyéb kormányzati koncepciók és programok kialakításánál,

d) ellátja a közfoglalkoztatás-politika koordinációjával kapcsolatos feladatokat,

e) gondoskodik a közfoglalkoztatás-politikai koncepció végrehajtásáról, a közfoglalkoztatás eszközrendszerének meghatározásáról,

f) a miniszter nevében felügyeletet gyakorol a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis közfoglalkoztatási és vízügyi része felett,[109]

g) előkészíti az országos közfoglalkoztatási és vízügyi és startmunkaprogramokat,[110]

h) befogadja az országos közfoglalkoztatásra és a startmunkaprogramra vonatkozó támogatási kérelmeket, melyeket a miniszternek elbírálásra előkészít,

i) a megítélt közfoglalkoztatási és vízügyi támogatással kapcsolatos ellenőrzési tevékenységet lát el,[111]

j) országos közfoglalkoztatás és startmunkaprogram esetében segítséget nyújt a szükséges logisztikai háttér és foglalkozás-egészségügyi vizsgálat megszervezéséhez,

k) figyelemmel kíséri a munkaerő-piaci hiányszakmákat, segítséget nyújt a közfoglalkoztatottak hiányszakmákra történő átképzésének megszervezésében,

l) gondoskodik az országos közfoglalkoztatási és vízügyi és startmunkaprogramok pénzügyi és szakmai ellenőrzésének megszervezéséről,[112]

m) gondoskodik a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység megszervezéséről, irányításáról, ellenőrzéséről, a helyi közfeladatokat meghaladó védekezésről,[113]

n) irányítja a vízgazdálkodási feladatok ellátását,[114]

o) irányítja az országos árvízvédekezést,[115]

p) irányítja a vízminőségi kárelhárítás végrehajtását, q) szakmai felügyeletet gyakorol a vízi társulatok felett,[116]

r) közreműködik a közfoglalkoztatást és a vízügyi területet érintő, európai uniós és más forrásból támogatott fejlesztések szakmai tartalmának meghatározásában,[117]

s) a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében kiadmányozza[118]

sa) a munkaügyi központok és kirendeltségeik közfoglalkoztatási és vízügyi tevékenységének irányításával kapcsolatban keletkezett iratokat,[119]

sb) a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis közfoglalkoztatási és vízügyi része feletti felügyelettel összefüggő iratokat,[120]

sc) feladatkörét érintően a miniszter kiadmányozási jogkörébe nem tartozó szervektől érkező megkeresésekre adandó állásfoglalásokat,

sd) a közfoglalkoztatás rendszerének működésével kapcsolatban előterjesztett közérdekű kérelmekkel, panaszokkal, bejelentésekkel összefüggő válaszokat,

se) az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a vízügyi igazgatóságok irányításával kapcsolatban a Ksztv. 2. § (1) bekezdésének b) - a kinevezés és a felmentés kivételével -, c), e), f)-h) pontjaiban meghatározott jogosítványok gyakorlása során keletkezett iratokat.

sf) az Országos Vízügyi Hatóság vízügyi hatósági, szakhatósági eljárásai feletti felügyeleti eljárás során keletkező döntéseket, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízügyi döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása iránti intézkedéseket, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Országos Vízügyi Hatóság irányában vízügyi feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására irányuló egyedi utasításokat.[121]

t) az Országos Vízügyi Hatóság vonatkozásában[122]

ta) koordinálja a területi szervek összességét érintő intézkedéseket,

tb) gyakorolja a fentiekben nem szabályozott általános szervezetirányítási jogokat,

tc) ellátja a szakszerűségi ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

td) közreműködik a szervezet tevékenységének hatékonysági és pénzügyi ellenőrzésében,

te) munkáltatói jogkört gyakorol az Országos Vízügyi Hatóság vezetője felett,

u) ellátja az Országos Vízügyi Hatóság szakmai felügyeletét,[123]

v) ellátja az Országos Vízgazdálkodási Tanács működtetésével kapcsolatos feladatokat,[124]

w) biztosítja a miniszter képviseletét a területi vízgazdálkodási tanácsokban,[125]

x) felelős a vízgazdálkodás - beleértve a térségi vízpótlást, a mezőgazdasági vízgazdálkodást, a sík- és dombvidéki vízrendezést, az aszály és vízhiány kezelését - koncepciója, valamint stratégiája és cselekvési programja szabályozásának kidolgozásáért és a végrehajtás értékeléséért,[126]

y) felelős a vízgazdálkodási szempontok érvényesítéséért.[127]

(2) A közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár irányítja[128]

a) a Közfoglalkoztatási Helyettes Államtitkár Titkársága vezetőjének tevékenységét,

b) a Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály vezetőjének tevékenységét, valamint

c) a Vízügyi Koordinációs Főosztály vezetőjének tevékenységét.

d) a Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály vezetőjének tevékenységét,[129]

e) a Vízgazdálkodási Főosztály vezetőjének tevékenységét.[130]

49/B. § A közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár feladatai ellátásának elősegítése érdekében titkárság működik.[131]

49/C. § A közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén[132]

a) a közfoglalkoztatással összefüggő ügyekben a Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály vezetője,

b) a vízügyi igazgatási feladatokkal összefüggő ügyekben a Vízügyi Koordinációs Főosztály vezetője

helyettesíti.

2.2.1. Az önkormányzati helyettes államtitkár

50. § (1) Az önkormányzati helyettes államtitkár

a) közreműködik az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő kormányzati feladataiban és részt vesz a végrehajtásban,

b) irányítja a közigazgatási és önkormányzati reform tárcaszintű feladatainak végrehajtását,

c) biztosítja a minisztérium többcélú kistérségi társulásokkal való kapcsolattartását,

d) kialakítja az önkormányzati érdekszövetségekkel való kapcsolattartás és egyeztetés rendjét, biztosítja a felelősségi körébe tartozó önkormányzati feladatok egyeztetését, összehangolását,

e) közreműködik a helyi önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében,

f) előkészíti a helyi önkormányzatokat, a helyi önkormányzatok tulajdonát, vagyoni helyzetét érintő, az önkormányzati finanszírozási rendszer továbbfejlesztéséről szóló jogszabályokat,

g) jogszabály-előkészítési jogkörében javaslatot tesz a szakterületét érintő szakképesítések tekintetében a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek megalkotására és módosítására,

h) közreműködik a szakterületét érintő szakképesítések tekintetében a külön jogszabályok előírásai alapján a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok ellátásában, így különösen a szakmai vizsga szervezésére kijelölt, irányítása alá tartozó intézmény, intézmények rendeletben történő meghatározásában, a szakmai vizsgaelnöki névjegyzék elkészítésében,

i) kidolgoztatja a szakterületét érintő szakképesítések tekintetében a szakmai és vizsgakövetelmény-rendszerhez illeszkedő szakmai tantárgyak tankönyveit, tanulmányi segédleteit,

j) közreműködik a miniszter feladatköréhez kapcsolódó OKJ-s szakképesítések vizsgaelnökeinek országos szakmai névjegyzékbe vételéhez szükséges pályázatok előkészítésével, a benyújtott pályázatok bírálóbizottsága összetételének jóváhagyásával, a bírálóbizottság eljárási rendjének jóváhagyásával és a névjegyzékbe vételi döntések jóváhagyásával kapcsolatos feladatok ellátásában, a döntések előkészítésében.

k) közreműködik az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő önkormányzati beruházás Kormány általi megvalósítása érdekében szükséges intézkedések megtétele érdekében.[133]

(2) Az önkormányzati helyettes államtitkár irányítja

a) az Önkormányzati Helyettes Államtitkár Titkársága vezetőjének a tevékenységét,

b) az Önkormányzati Stratégiai Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

c) az Önkormányzati Feladatok Főosztálya vezetőjének a tevékenységét,

d) az Önkormányzati Gazdasági Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

e) az Önkormányzati Koordinációs Iroda vezetőjének a tevékenységét[134]

51. § Az önkormányzati helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik. .

52. § Az önkormányzati helyettes államtitkárt akadályozatása esetén az Önkormányzati Stratégiai Főosztály vezetője helyettesíti.

A miniszteri biztos

53. § (1) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységét - a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelően - a miniszter irányítja.

(2) A miniszteri biztos - megbízatásának keretei között - felel a feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek és vezetői döntések szakmai előkészítéséért és végrehajtásáért, összehangolja az abban közreműködő szervezeti egységek munkáját, ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását.

(3) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységének az ellátása érdekében - ha a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasítás így rendelkezik - titkárság működik.

Az állami vezető titkársága vezetője

54. § (1) Az állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint e Szabályzat szerinti állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos ellátását - ha e Szabályzat így rendelkezik - az állami vezető titkársága (e § vonatkozásában a továbbiakban: Titkárság) biztosítja.

(2) A Titkárságot vezető (e § vonatkozásában továbbiakban: Titkárságvezető) tevékenységét - ha e Szabályzat eltérően nem rendelkezik - az (1) bekezdés szerinti állami vezető irányítja.

(3) A Titkárságvezető meghatározza a Titkárság munkatervét, elkészíti az ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását. A Titkárság ügyrendjét és a munkaköri leírásokat a helyettes államtitkár hagyja jóvá.

(4) A Titkárságvezető ellátja a Titkárság feladatköréhez kapcsolódó ügyeket.

(5) A Titkárságvezető ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az állami vezető állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal. A Titkárságvezetőt a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben - akadályoztatása esetén - a Titkárságnak eseti jelleggel vagy a Titkárság ügyrendjében állandó jelleggel kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

III. Fejezet

A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI EGYSÉGEI

Az önálló szervezeti egység

55. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a 2. függelékben, valamint a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető által meghatározott feladatokat.

(2) Az önálló szervezeti egység létszámát - e Szabályzatban meghatározott létszámkereten belül - a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető határozza meg.

(3) Az önálló szervezeti egységen belül működő osztályok létszámát és feladatkörét az önálló szervezeti egység vezetője a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott ügyrendben határozza meg.[135]

A szervezeti egységek vezetői

56. § Az önálló szervezeti egység vezetője

a) a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően - a minisztertől, az államtitkártól, illetőleg az irányítást gyakorló helyettes államtitkártól kapott utasítás és iránymutatás alapján - vezeti az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért,

b) - az a) pontban meghatározottakkal összefüggésben - elkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét és annak mellékleteiként a munkaköri leírásokat, az ellenőrzési nyomvonalat, valamint a kockázatok azonosítását és elemzését, továbbá ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását,[136]

c) szakmailag előkészíti a feladatkörébe tartozó jogszabályoknak, a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit, gondoskodik az ügykörébe tartozó rendelkezések és a felettesei utasításainak végrehajtásáról,[137]

d) gyakorolja az önálló szervezeti egység feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket,

e) gondoskodik az önálló szervezeti egység nemzetközi kapcsolatainak tartásáról, az európai uniós jogharmonizációs feladatok ellátásáról,

f) dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, amennyiben jogszabály, e Szabályzat vagy az irányítást gyakorló állami vezető eltérően nem rendelkezik,

g) kiadmányozza

ga) az általa irányított terület tevékenységével összefüggő, feladatkörében keletkezett és a feladatkörébe utalt ügyekben keletkezett iratokat, valamint

gb) a vele azonos szintű vezető részére címzett iratokat.

57. § Az önálló szervezeti egység vezetőjének a helyettese

a) az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak, valamint a főosztályvezető utasítása szerint helyettesíti a főosztályvezetőt,

b) az általa vezetett osztály tekintetében ellátja az osztályvezetői feladatokat.

58. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetője utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.

(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

Politikai főtanácsadók, tanácsadók

59. § A miniszter politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakört létesíthet a miniszteri kabinetben a miniszteri tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

60. § (1) Az államtitkár politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakört létesíthet az államtitkári kabinetben az államtitkári tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(2) Az államtitkár által létesíthető politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörök számát a miniszter határozza meg.

61. § A politikai főtanácsadók és tanácsadók

a) közreműködnek a miniszteri döntések előkészítésében, kormánypolitikai megalapozásuk elősegítésében; e jogkörükben a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit, kormányülési anyagokat véleményezik,[138]

b) segítik a politikai vezetőt a közvetlen alárendeltségében működő szervekkel kapcsolatos teendői ellátásában,

c) kiadmányozási jogköreit a politikai vezető, illetve a kabinetfőnök határozza meg.

A kormányzati sajtófőnök[139]

62. § (1) Kormányzati jellegű sajtótevékenység: mindazon kommunikációs tevékenység, amely[140]

a) tárgyára vagy érintettjére tekintettel egyértelműen a kormányzati vagy ágazati politika körébe tartozik, vagy azzal szoros összefüggésben van,

b) hatályba még nem lépett, a belügyminiszter hatáskörébe tartozó jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel, koncepcióval vagy stratégiával kapcsolatos,

c) hatályba lépett és nem a rendészeti szervek feladat- és hatáskörét szabályozó, a belügyminiszter hatáskörébe tartozó jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz végrehajtásával kapcsolatos,

d) nem rendészeti szerv feladat- és hatáskörébe tartozó konkrét, egyedi ügyre vonatkozik.

(2) A kormányzati sajtófőnök a parlamenti államtitkár alárendeltségében, a Kormányzati Sajtó Főosztály vezetésével feladatkörében

a) ellátja a tárcaszintű szóvivői feladatokat,

b) a vízügyi terület kivételével szervezi, összehangolja a miniszter és az államtitkárok sajtótevékenységét,

c) szervezi, összehangolja és kidolgozza a miniszter és az államtitkárok - nem rendészeti tárgyú - hazai és nemzetközi médiamegjelenését, exkluzív interjúit, kommunikációs javaslatait,

d) kapcsolatot tart a médiával, az Országgyűlés és a Kormány kommunikációs szerveivel, más tárcák kommunikációs vezetőivel és szóvivőivel,

e) a sajtó tájékoztatásával kapcsolatban

ea) gondoskodik a közlemény és nyilvános válasz kiadásáról,

eb) szervezi az interjúkat,

f) a jogszabály-előkészítéshez kapcsolódóan

fa) szükség esetén elkészíti a tervezet kommunikációjára vonatkozó javaslatot,

fb) gondoskodik a tervezet honlapon történő közzétételéről.

A rendészeti sajtó-főreferens[141]

63. § (1) Rendészeti jellegű sajtótevékenység: mindazon kommunikációs tevékenység, amely[142]

a) hatályba lépett és a rendészeti szervek feladat- és hatáskörét szabályozó, a belügyminiszter hatáskörébe tartozó jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz végrehajtásával kapcsolatos, valamint

b) rendészeti szerv feladat- és hatáskörébe tartozó olyan konkrét, egyedi ügyre vonatkozik, amely országos jelentőségű vagy különös médiaérdeklődést vált ki.

(2) A rendészeti sajtó-főreferens a kabinetfőnök alárendeltségében feladatkörében

a) a vízügyi területet érintően szervezi és összehangolja a miniszter és az államtitkárok sajtótevékenységét,

b) a vízügyi területet érintően szakmai irányítást gyakorol a kommunikációs tevékenység tekintetében,

c) szervezi, összehangolja és kidolgozza a miniszter és az államtitkárok rendészeti tárgyú hazai és nemzetközi médiamegjelenését, exkluzív interjúit, kommunikációs javaslatait,

d) felügyeli, koordinálja a rendészeti szervek kommunikációs tevékenységét; e tevékenysége körében

da) közreműködik, javaslattételi, egyeztetési és véleményezési jogot gyakorol a rendészeti szervek központi és megyei szintű területi szervei sajtóreferenseinek kiválasztásában, soron kívüli minősítésében, a velük szemben támasztott követelmények kidolgozásában, a teljesítményértékelési rendszer kidolgozásában, a teljesítményértékelésében, a rendészeti szervek kommunikációs rendjét érintő belső szabályozók tekintetében, a rendészeti szervek kommunikációs és válságkommunikációs koncepciójának, stratégiájának kidolgozásában, a rendészeti szervek rendészeti kommunikációs protokoll kidolgozásában, valamint a rendészeti szervek központi és megyei szintű területi szervei feladat- és hatáskörébe tartozó konkrét, egyedi üggyel kapcsolatos sajtótevékenysége tekintetében,

db) közreműködik, javaslattételi, véleményezési jogot gyakorol a rendészeti szervek központi és megyei szintű területi szervei feladat- és hatáskörébe tartozó, kiemelt jelentőséggel bíró vagy jelentős közérdeklődésre számot tartó egyedi üggyel kapcsolatos sajtótevékenysége tekintetében,

dc) biztosítja a rendészeti szervek sajtótevékenységgel kapcsolatos reagáló képességének szakmai kontrollját (reakcióidő és kommunikációs tartalom szakmai felügyelete),

dd) felügyeli és koordinálja a rendészeti szervek sajtótevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó technikai eszközök, eszközpark fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket,

de) közvetlen kapcsolatot tart a rendészeti szervek központi és megyei szintű területi szerveinek sajtószerveivel (kommunikációs szolgálati ággal) és az ezzel rendszeres kapcsolatban lévő, jelentéseket szolgáltató szolgálati ággal.

IV. Fejezet

A MINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS FÓRUMAI

Miniszteri értekezlet

64. § (1) A miniszteri értekezlet a minisztérium legfőbb döntés-előkészítő szerve, amely hetente tartja üléseit.[143]

(2) A miniszteri értekezlet a miniszter vezetésével áttekinti a minisztérium operatív feladatainak ellátását.

(3) A miniszteri értekezlet javaslatot tesz

a) intézkedés tételére,

b) intézkedés elfogadására,

c) egyeztetés megindítására,

d) szükség esetén a közigazgatási egyeztetés során képviselendő tárcaálláspontra.

(4) A miniszteri értekezlet vizsgálja az intézkedések megvalósulását.

(5) A miniszteri értekezlet előkészítése és a napirendjének összeállítása a közigazgatási államtitkár feladata.

(6) A miniszteri értekezlet állandó résztvevői a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a miniszter kabinetfőnöke, valamint a helyettes államtitkárok. A miniszteri értekezlet állandó résztvevője továbbá a közigazgatási és igazságügyi miniszter képviselője. A miniszteri értekezletre más személyeket a miniszter hív meg.

(7) Az értekezlet résztvevőinek tájékoztatása, javaslata alapján a miniszter döntéseket hoz és iránymutatásokat ad.

(8) A miniszteri értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a Miniszteri Titkárság vezetője emlékeztetőt készít, amelyet az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát.

Az államtitkári vezetői értekezlet

65. § (1) Az államtitkári vezetői értekezlet

a) a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörébe tartozó,

b) az államtitkár vezetésével áttekinti az államtitkár feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátását.

(2) Az államtitkári vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység készíti elő.

(3) Az államtitkári értekezleten a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a miniszteri értekezleten elhangzottakról tájékoztatót tart.

(4) Az államtitkári vezetői értekezlet résztvevői

a) a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok,

b) az államtitkár.

(5) Az államtitkári vezetői értekezletre más személyeket a közigazgatási államtitkár vagy államtitkár hív meg.

(6) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.

(7) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy az államtitkári vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról emlékeztető készüljön, amelyet az értekezlet résztvevői és a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát, valamint tájékoztatásul megküldi a közigazgatási államtitkárnak.

Szakmai vezetői értekezlet

66. § (1) A szakmai vezetői értekezlet a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti a feladatok ellátását.

(2) A szakmai vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár titkársága készíti elő.

(3) A szakmai vezetői értekezlet résztvevői a minisztérium valamennyi helyettes államtitkára, valamint a közigazgatási államtitkár által meghívott személyek.

(4) A közigazgatási államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.

(5) A közigazgatási államtitkár titkársága gondoskodik arról, hogy a vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök tájékoztatást kaphatnak.

A helyettes államtitkári vezetői értekezlet

67. § (1) A helyettes államtitkár - szükség szerint - helyettes államtitkári vezetői értekezlet keretében áttekinti a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátását.

(2) A helyettes államtitkári vezetői értekezlet résztvevői a helyettes államtitkár által irányított önálló szervezeti egységek vezetői. A helyettes államtitkári értekezletre más személyeket a helyettes államtitkár hív meg.

(3) A helyettes államtitkári vezetői értekezletet a helyettes államtitkár titkársága készíti elő.

A vezetői felkészítő és tájékoztató értekezlet

68. § (1) A kormányülést, a közigazgatási államtitkári értekezletet közvetlenül megelőzően kerül sor a kormányzati döntéshozatali fórum adott ülésén részt vevő állami vezető vezetésével az ülésre történő felkészítésre.

(2) A közigazgatási államtitkári értekezletet megelőző felkészítő értekezlet résztvevői - ha a közigazgatási államtitkár másként nem rendelkezik - a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár, a miniszter kabinetfőnöke, valamint a közigazgatási államtitkár által meghívott helyettes államtitkár.

(3) A kormányülést megelőző felkészítő értekezlet résztvevői - ha a miniszter másként nem rendelkezik - az államtitkárok, a közigazgatási államtitkár, a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár, a miniszter kabinetfőnöke.

A munkacsoport

69. § (1) A közigazgatási államtitkár a több helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét és tagjait.

(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.

(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.

V. Fejezet

A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK

Kiadmányozás

70. § (1) A kiadmányozási jog

a) a miniszter hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,

b) - ha e Szabályzat így rendelkezik - a miniszter hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és a miniszter nevében történő aláírására, vagy

c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára ad felhatalmazást.

(2) A miniszter kiadmányozza

a) a kormány-előterjesztést és a Kormányhoz benyújtandó jelentést,

b) a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása során a benyújtandó dokumentumokat (támogatott módosító indítványok listája, egységes javaslat, zárószavazás előtti módosító indítvány, az elfogadott törvény kihirdetésre kerülő, valamint egységes szerkezetű szövegjavaslata),

c) a miniszteri rendeletet, a közjogi szervezetszabályozó eszközt,[144]

d) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének, a legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszék elnökének, az országgyűlési biztosoknak címzett ügyiratot,

e) az országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott választ,

f) a miniszter hatáskörébe tartozó honosítási és a lemondási kérelmekről szóló döntést,

g) e Szabályzatban meghatározott kivételekkel a kamarák feletti törvényességi felügyeleti jogkörben tett intézkedést és

h) a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntést.

(3) A miniszter akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő ügyekben - az (1) bekezdés c) pontja szerinti ügyek, valamint a köztársasági elnöknek címzett ügyirat kivételével - a feladatkörrel rendelkező államtitkár; a miniszter és az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár intézkedik és kiadmányoz.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott iratokat a közigazgatási államtitkár terjeszti elő kiadmányozásra.

71. § A kiadmányozás rendjét az egyes vezetők tekintetében e Szabályzat határozza meg.

72. § A miniszter - ha a kiadmányozásra a miniszter nevében más személy jogosult - a kiadmányozásra jogosult, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg.

A munkavégzés általános szabályai

73. § (1) A miniszter és az államtitkár kivételével vezető az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársa részére utasítást nem adhat. A miniszter kabinetfőnöke, a parlamenti államtitkár kabinetfőnöke, az önkormányzati államtitkár kabinetfőnöke és a helyettes államtitkár a feladatkörének ellátásával kapcsolatban adhat közvetlenül utasítást a közvetlen irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársának. Erről az utasítást végrehajtó munkatársnak - a feladat végrehajtásának egyidejű megkezdése mellett - a szervezeti egységet irányító vezetőt haladéktalanul tájékoztatnia kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőtől közvetlenül kapott utasítás végrehajtását a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni. Halaszthatatlanul sürgős ügyekben az intézkedésben távolléte miatt akadályozott felettes vezető egyetértését telefonon vagy elektronikus úton kell beszerezni. Ennek megtörténtét, vagy amennyiben erre sincs lehetőség, ezt a körülményt az ügyiraton fel kell tüntetni, és az ügyiratot haladéktalanul a következő felettes vezetőhöz kell eljuttatni.

(3) A közvetlenül kapott utasítás végrehajtását - ha az utasítást adó kifejezetten ellentétesen nem rendelkezik - a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni.

Ügyintézési határidő

74. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes vezető által előírt határidőben történik.

(2) Az ügyintézési határidő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.

(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.

(4) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a minisztériumban történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.

(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, ésszerű időben beszerezhető legyen.

(6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben az illetékes helyettes államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.

(7) Az önálló szervezeti egységek tevékenységéről a közigazgatási államtitkár rendszeresen egységes jelentést készít, és azt a miniszter elé terjeszti. A jelentéstétel formai követelményeit és technikai feltételrendszerét a közigazgatási államtitkár alakítja ki.

Együttműködési kötelezettség, csoportos munkavégzés

75. § (1) A minisztérium valamennyi vezetője és munkatársa köteles a minisztériumi feladatok végrehajtásában együttműködni. Az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért az önálló szervezeti egységek vezetői a felelősek. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a minisztériumi egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre a miniszter kijelölt.

(2) A miniszter az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetők és tárgykör szerint illetékes ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.

(3) A csoportos munkavégzés során a feladatkörükben érintett vezetőket és tárgykör szerint illetékes ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.

Az országgyűlési biztosokkal való kapcsolattartás

76. § (1) Az országgyűlési biztos által végzett vizsgálatot a minisztérium önálló szervezeti egységeinek elő kell segíteni.

(2) A minisztériumi szervezeti egységek a feladatkörükbe tartozó, az országgyűlési biztos megkeresésére a jelentésére és ajánlására adott válasz tervezetét - a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően - a közigazgatási államtitkár útján terjesztik fel.

(3)[145]

A minisztérium képviselete

77. § (1) A minisztériumot a miniszter képviseli. A miniszter akadályoztatása esetén a képviselet rendjére e Szabályzatnak a miniszter helyettesítésének rendjére irányadó rendelkezései az irányadók; az államtitkárok és a közigazgatási államtitkár egyidejű akadályoztatása esetén a minisztériumot a miniszter kabinetfőnöke képviseli.

(2) A kormánybizottságokban, tárcaközi fórumokon, a társhatóságokkal, az önkormányzatokkal és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolatokban a minisztériumot a miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár, valamint - a szakterületüket érintő kérdésekben, illetve a miniszter, államtitkár vagy helyettes államtitkár megbízása alapján - az erre felhatalmazott vezető képviseli.

(3) A minisztériumnak a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a Peres Képviseleti és Szerződés-előkészítő Főosztály e feladattal megbízott kormány-tisztviselői látják el, illetve szükség szerint külső kapacitás igénybevételével szervezik.

(4) Az Európai Unió által társfinanszírozott projektek előkészítése során a minisztérium képviseletét a miniszter írásos meghatalmazása alapján kijelölt vezető látja el. E projektek megvalósítása során a miniszter a projektalapító dokumentumban is rendelkezik a képviseletről.

(5) Az Országgyűlés bizottsága előtt a minisztériumot a feladatkörében érintett államtitkár vagy helyettes államtitkár, akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkártól vagy a feladatkörében eljáró helyettes államtitkártól kapott és a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott meghatalmazás alapján a kijelölt vezető képviseli.[146]

(6)[147]

78. § (1) Nemzetközi programokon és a protokolleseményeken a minisztérium képviseletére a 77. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadók.

(2) Ha a nemzetközi programokon és a protokolleseményeken való részvételre a minisztérium több állami vezetője jogosult, akkor - a Személyügyi Főosztály és az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár javaslatára - a miniszter határozza meg a minisztérium képviseletének rendjét ezeken az eseményeken, és jelöli ki a résztvevő személyt.

A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás

79. § (1) A sajtó tájékoztatását - feladatkörükben - az érdekelt minisztériumi egységek és belügyi szervek bevonásával[148]

a) a Kormányzati Sajtó Főosztály és

b) a Miniszteri Kabinet

végzi.

(2) E Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a sajtó részére tájékoztatást a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a Kormányzati Sajtó Főosztály vagy a Miniszteri Kabinet adhat.

(3) A parlamenti államtitkár a Kormányzati Sajtó Főosztály feladatkörében, a miniszter kabinetfőnöke a Miniszteri Kabinet feladatkörében, indokolt esetben, egyedileg a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, elsősorban helyettes államtitkári szintű vezetőt is kijelölhet a sajtó tájékoztatása céljából.

(4) A minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben interjút - a Kormányzati Sajtó Főosztály feladatkörében a parlamenti államtitkár, a Miniszteri Kabinet feladatkörében a miniszter kabinetfőnökének eltérő döntése hiányában - csak a Kormányzati Sajtó Főosztály vagy a Miniszteri Kabinet szervezésében lehet adni. A minisztérium nevében a miniszter és az államtitkárok, egyidejű akadályoztatásuk esetén a feladatkörrel rendelkező helyettes államtitkár nyilatkozik.

(5) A tárcaközlemény kiadásáról a Kormányzati Sajtó Főosztály gondoskodik.

(6) A minisztériumra vonatkozó javaslatokra és bírálatokra a sajtó részére nyilvános választ a feladatköre szerint érintett főosztályvezető, a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek tekintetében pedig a szerv vezetője készíti elő a lehető legrövidebb időn belül. A válaszoknak a sajtóhoz történő eljuttatásáról a Kormányzati Sajtó Főosztály gondoskodik.

Az interpellációra, kérdésre, azonnali kérdésre, napirend előtti és utáni felszólalásokra adandó válasz, valamint az önálló és módosító indítványokkal kapcsolatos kormányzati álláspont tervezete elkészítésének rendje[149]

80. § A miniszterhez intézett napirend előtti és utáni felszólalásra, interpellációra, azonnali kérdésre, szóbeli kérdésre és írásbeli kérdésre adandó választ, valamint a bizottsági és képviselői önálló és módosító indítványokkal (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban együtt: megkeresés) kapcsolatos kormányzatiálláspont-tervezetet a Parlamenti Főosztály készíti el, a következő eljárásrend szerint:[150]

a) a megkeresést annak kézhezvétele után - szükség szerint a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár bevonásával - haladéktalanul megvizsgálja annak eldöntése érdekében, hogy a megkeresés megválaszolása

a belügyminiszter feladatkörébe tartozik-e; amennyiben nem, úgy gondoskodik a megkeresésnek a hatáskörrel rendelkező minisztériumhoz történő áttételéről,

b) a megkeresést annak kézhezvétele után véleményezésre, szakmai javaslat előterjesztése céljából

ba) megküldi a tárgykör szerint feladatkörrel rendelkező helyettes államtitkárnak vagy tisztán politikai természetű választ igénylő megkeresés esetében a Miniszteri Kabinetnek,

bb) indokolt esetben megküldi a tárgykör szerint feladatkörrel rendelkező önálló belügyi szervnek (szerveknek), valamint

bc) tájékoztatásul megküldi a közigazgatási államtitkár, önkormányzati ügykört érintően az önkormányzati államtitkár titkárságának és kabinetfőnökének,

c) a tárgykör szerint feladatkörrel rendelkező helyettes államtitkár vagy az általa kijelölt szervezeti egység a Parlamenti Főosztály vezetője által megjelölt határidőre megküldi véleményét, szakmai javaslatát a Parlamenti Főosztály vezetőjének,

d) amennyiben a választervezet önkormányzati ügykört érint, a Parlamenti Főosztály kéri az önkormányzati államtitkár ellenjegyzését,

e) a rendészeti tárgyú megkeresést - az a)-d) pontban foglalt eljárási rend betartása mellett - annak kézhezvétele után véleményezésre, szakmai javaslat előterjesztése céljából megküldi a miniszter kabinetfőnöke részére is; a Miniszteri Kabinet a megjelölt határidőre megküldi véleményét, szakmai javaslatát a Parlamenti Főosztály vezetőjének, egyúttal javaslatot tehet arra, hogy a választ a miniszter kiadmányozza, valamint az általa javasolttal szövegszerűen megegyező válasz aláírásra felterjesztését kérheti,

f) a megkeresés megküldésével tájékoztatást ad a miniszter kabinetfőnökének és a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárnak az önálló belügyi szerv megkeresésének tényéről, továbbá a belügyi szerv válaszának megküldésével tájékoztatást ad a belügyi szerv álláspontjáról, véleményéről,

g) a megkeresésre készített választervezetet a beérkezett észrevételek alapján a Parlamenti Főosztály készíti elő, és visszamutatásként tájékoztatásul megküldi azt a miniszter kabinetfőnöke, valamint a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár részére,

h) a megkeresésre készített választervezetet írásbeli kérdés esetén a válasz megküldésére nyitva álló határidő lejárta előtt legalább 4 nappal megküldi a miniszteri titkárság vezetőjének jóváhagyásra, ezt követően - amennyiben a választ a miniszter kiadmányozza, a miniszteri titkárság vezetője útján - gondoskodik az aláírásra felterjesztésről.

Az országgyűlési bizottság ülésére szóló meghívó kezelésének rendje[151]

80/A. § (1) Az országgyűlési bizottság ülésére szóló meghívót annak kézhezvétele után a Parlamenti Főosztály vezetője

a) megküldi a tárgykör szerint feladatkörrel rendelkező helyettes államtitkárnak,

b) indokoltság esetén közvetlenül is megküldi a tárgykör szerint feladatkörrel rendelkező önálló belügyi szerv (szervek) intézkedésre jogosult kapcsolattartójának, valamint

c) tájékoztatásul megküldi a parlamenti államtitkárnak, a közigazgatási államtitkárnak, a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárnak, valamint önkormányzati ügykört érintően az önkormányzati államtitkárnak.

(2) A feladatkörrel rendelkező helyettes államtitkár - az adott bizottsági ülés kezdetét megelőző legalább 2 órával, vagy amennyiben ez a munkaidő kezdetét megelőző időpontra esne, a bizottsági ülést megelőző munkanap munkaidejének végéig - tájékoztatja a Parlamenti Főosztályt a bizottsági ülésen részt vevő személyek nevéről és beosztásáról.

(3) A Parlamenti Főosztály vezetője jogosult - a bizottsági ülésre szóló meghívó (1) bekezdésben foglaltak szerinti kezelési rendjétől függetlenül - közvetlenül az érintett hivatali egységtől, valamint a feladatkörrel rendelkező önálló belügyi szervtől (szervektől) információt, adatot kérni, adni és intézkedést kezdeményezni.

A hivatali egyeztetés rendje

81. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés során a minisztérium egységes álláspontot alakít ki.

(2) A minisztériumok (kormányhivatalok) előterjesztés- és jogszabálytervezeteinek véleményezése során az egységes hivatali álláspont érvényesülése érdekében a beérkező tervezeteket a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár elektronikusan megküldi a feladatkörében érintett helyettes államtitkárnak, a nem helyettes államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egység vezetőjének, valamint az önálló belügyi szerv vezetőjének. A szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár a tervezetet kivételes esetben közvetlenül is megküldheti a feladatkörében érintett szervezeti egység vezetőjének, a tevékenységét irányító helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett.[152]

(3)[153]

(4) A (2) bekezdés szerinti véleményező az észrevételeit a számára megadott határidőn belül megküldi a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárnak.[154]

(5) A szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár a véleményező szervezeti egységek észrevételeinek figyelembevételével elkészíti a minisztérium egységes véleményét összefoglaló tárcavélemény tervezetét.

(6) Ha a helyettes államtitkárok észrevételei között véleménykülönbség marad fenn, a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár egyeztetést tart. Az egyeztetést követően fennmaradó véleménykülönbség esetén a minisztérium egységes álláspontjáról a közigazgatási államtitkár dönt.

(7) Amennyiben az előterjesztést, jogszabálytervezetet észrevételezésre vagy véleményezésre küldő minisztérium (kormányhivatal) a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a minisztériumot a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár képviseli. Az egyeztetés eredményéről az egyeztetésen részt vevő a szervezeti egység vezetőjét szóban, valamint a véleményezésben részt vevő helyettes államtitkárokat és a közigazgatási államtitkárt tájékoztatja.

82. § (1) Az előterjesztés, a jelentés, illetve a miniszteri rendelet tervezetét (a továbbiakban együtt: tervezet) a minisztérium jogalkotási munkatervében a feladat elvégzéséért az elsőhelyi felelősként megjelölt, ennek hiányában az egyébként a tárgykörért felelős önálló szervezeti egység (a továbbiakban: előkészítésért felelős főosztály) köteles - a feladatkörrel rendelkező önálló szervezeti egységek bevonásával - előkészíteni. Az előkészítésbe bevont szervezeti egység feladatkörének megfelelő részanyagok, részmunkák kidolgozásával köteles részt venni a tervezet előkészítésében.[155]

(2) A tervezet pénzügyi tartalmi megalapozottságáért az előkészítésért felelős szervezeti egység, a más jogszabályokkal való rendszertani összhangjáért és a jogalkotás szakmai követelményeinek való megfeleléséért a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár viseli a felelősséget.[156]

(3) A tervezet belső egyeztetését az előkészítésért felelős főosztály - az előkészítésért felelős főosztály vezetője tevékenységét irányító állami vezető útján - végzi. A tervezet belső egyeztetésébe a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár és a minisztériumnak e Szabályzat szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező helyettes államtitkárait, illetve az önálló belügyi szervek vezetőit kell bevonni. A beérkezett véleményeket az előkészítésért felelős szervezeti egység érvényesíti, véleményeltérés esetén a vitás kérdéseket az önálló szervezeti egységek vezetői vagy megbízottjaik személyes tárgyalás, munkaértekezlet, ennek sikertelensége esetén a helyettes államtitkárok, a helyettes államtitkárok közötti vita esetén a közigazgatási államtitkár útján rendezik, ennek eredményét az ügyiraton fel kell tüntetni.

(4) A minisztériumban készülő előterjesztések belső egyeztetésére legalább 5 munkanapos határidőt kell biztosítani, ettől eltérni csak kivételes esetben külön indokolás mellett lehet.

(5) A tervezet közigazgatási egyeztetését és a kormány-előterjesztések benyújtásának előkészítését a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár az előkészítésért felelős főosztállyal egyeztetve végzi. A tervezeteknek a Kormány ügyrendje szerinti előzetes egyeztetésre bocsátásáról, valamint közigazgatási egyeztetésre bocsátás engedélyezéséről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának a jóváhagyását kell kérni. A beérkező véleményeket a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár a feladatkörrel rendelkező állami vezető egyidejű tájékoztatása mellett - haladéktalanul továbbítja az előkészítésért felelős főosztálynak.

(6) A minisztérium működését szabályozó belső normák előkészítése és minisztériumon belüli egyeztetése a szabályozás tárgya szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egység feladata. Az egyeztetés során az előkészítésért felelős szervezeti egység a tervezetről a közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, illetve a helyettes államtitkár alá nem tartozó főosztályvezető véleményét kikéri.

83. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés keretében a különböző fórumokra, értekezletekre a szakterületek anyagokat, előterjesztéseket csak a közigazgatási államtitkár útján küldhetnek.

(2) A miniszter tájékoztatását szolgáló, állásfoglalását vagy jóváhagyását kérő feljegyzéseket és más iratokat a közigazgatási államtitkár útján kell felterjeszteni.

(3) Az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselők, a Kormány tagja, valamint az országgyűlési képviselő megkeresésére adott válasz tervezetét - a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát megelőző, a vezető megalapozott döntését lehetővé tevő ésszerű határidőn belül - a közigazgatási államtitkár útján kell felterjeszteni.

(4) A közigazgatási államtitkár útján jóváhagyásra felterjesztett iratokat ellátja kézjegyével az előkészítő ügyintéző, az előkészítő önálló szervezeti egység vezetője, valamint a felterjesztő helyettes államtitkár.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

84. § (1) A miniszter e Szabályzat hatálybalépését követő 60 napon belül kiadja[157]

a) a minisztérium házirendjét,

b) a személyügyi szabályzatot,

c) a gazdálkodási keretszabályzatot,

d) a döntésértékelési szabályzatot, valamint

e) az ellenőrzési szabályzatot.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályzatokon túl a miniszter további szabályzatok kiadásáról is rendelkezhet.

85. § (1) Az önálló szervezeti egységek vezetői e Szabályzat végrehajtására, így különösen az egyes osztályok feladatkörének meghatározására a Szabályzat hatálybalépésétől számított 30 napon belül ügyrendet készítenek.

(2) Az ügyrend tervezetét az önálló szervezeti egység vezetője - a helyettes államtitkár útján - megküldi a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárnak, aki azt az ellenőrzési nyomvonal és a kockázatelemzés, kockázatazonosítás véleményezése céljából továbbítja a helyettes államtitkároknak és a nem helyettes államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egységek vezetőinek.[158]

(2a) A szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár a beérkezett észrevételeket megküldi az ügyrendet előkészítő önálló szervezeti egység vezetőjének. Ha a véleményező szervezeti egységek és az ügyrendet előkészítő szervezeti egység között véleménykülönbség marad fenn, a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár egyeztetést tart.[159]

(2b) Az ügyrendet az önálló szervezeti egység vezetője írja alá, és jóváhagyásra a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.[160]

(3) A minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek vezetői az utasítás hatályba lépését követő 60 napon belül felülvizsgálják szervezeti és működési szabályzatukat vagy ügyrendjüket, elvégzik a szükséges módosításokat, és azokat jóváhagyásra felterjesztik.

(4) Az önálló szervezeti egység vezetője az utasítás hatályba lépését követően 30 napon belül gondoskodik a munkaköri leírások jogszabályoknak megfelelő elkészítéséről.

1. függelék[161]

A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

2. függelék

A minisztérium hivatali egységeinek feladatai

2. A MINISZTERI ALÁRENDELTSÉGBEN MŰKÖDŐ HIVATALI EGYSÉGEK FELADATAI

2.0.0.1. Miniszteri Kabinet[162]

1. A Miniszteri Kabinet a miniszteri kabinetfőnök közvetlen alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, melynek élén a miniszteri kabinetfőnök áll.

2. A Miniszteri Kabinet ellátja a miniszter irányítási feladataival összefüggő, rendészeti kommunikációs feladatokat.[163]

3. A Miniszteri Kabinet felügyeletet és szakirányítást gyakorol a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó rendészeti szervek kommunikációs tevékenysége felett.[164]

2.0.0.1.1. Miniszteri Titkárság[165]

1. A Miniszteri Titkárság a miniszteri kabinetfőnök közvetlen alárendeltségében működő - osztály jogállású - hivatali egység, melynek élén titkárságvezető (osztályvezető) áll.

2. A Miniszteri Titkárság segíti a minisztert irányítási feladatainak ellátásában. 2.0.0.1.2. Titkársági Osztály

1. A Tikársági Osztály a miniszteri kabinetfőnök közvetlen alárendeltségében működő - osztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető-helyettes áll.

2. A Tikársági Osztály segíti a miniszteri kabinetfőnököt a Miniszteri Kabinet irányításából fakadó feladatok végrehajtásában.

2.0.0.1.2. Védelmi Koordinációs Osztály[166]

1. A Védelmi Koordinációs Osztály a miniszteri kabinetfőnök közvetlen alárendeltségében működő - osztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető-helyettes áll.

2. A Védelmi Koordinációs Osztály a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) működéséhez kapcsolódó feladatkörében

a) a KKB elnökének döntése szerint előkészíti a KKB üléseit, gondoskodik az érintettek tájékoztatásáról, nyilvántartja a KKB elnöke által meghatározott személyek munkaidő alatti, illetve munkaidőn túli tartózkodási helyét és gondoskodik riasztásukról,

b) elkészíti a KKB éves feladattervének tervezetét,

c) összeállítja és jóváhagyásra előkészíti az ország egészét érintő hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok éves tervét,

d) összeállítja a KKB feladatai végrehajtásáról szóló tájékoztatókat, beszámolókat,

e) ellátja a kritikus infrastruktúra védelmével összefüggő, KKB-ra háruló feladatok végrehajtásának koordinálását,

f) részt vesz a KKB szervezetével és működésével összefüggő jogi szabályozás és kormányzati döntések előkészítésében,

g) összeállítja a KKB elnökének a Kormány részére szóló éves beszámolóját,

h) a KKB elnökét tájékoztatja a jogszabályokban és feladattervekben előírt határidős feladatok végrehajtásának helyzetéről,

i) a KKB elnökének döntése szerint veszélyhelyzet idején ellátja a KKB készenléti szolgálatát.

3. A Védelmi Koordinációs Osztály a Nemzeti Helyzetértékelő Központ (a továbbiakban: NHK) működtetésével kapcsolatos feladatkörében

a) közreműködik a tárca feladat- és hatáskörébe utalt, a védelmi igazgatással összefüggő értesítési, tájékoztatási, berendelési és készültségbe helyezési feladatok kidolgozásában,

b) a miniszter megbízásából végzi a polgári válságkezelési, a katasztrófavédelmi és a kritikus infrastruktúra védelmi feladatok kormányzati koordinációjával összefüggő feladatokat,

c) részt vesz - az NHK-ba berendelt állomány részleges vagy teljes alkalmazása esetén - a katasztrófa- és válsághelyzet kezeléséhez szükséges információk elemzésében, értékelésében, javaslatok és előterjesztések kidolgozásában,

d) közreműködik az NHK-ba kijelölt szakértők (KKB Operatív Törzs, polgári válságkezelő csoport) felkészítésében,

e) gondoskodik az NHK általános készenlétének biztosításáról, az Informatikai Főosztály bevonásával.

4. A Védelmi Koordinációs Osztály a védelmi igazgatással kapcsolatos feladatai ellátása során

a) részt vesz a védelmi igazgatás rendszerére és működtetésére vonatkozó koncepciók kialakításában,

b) részt vesz a Honvédelmi Tanács Hivatala, valamint a minisztériumi Operatív Törzs működési feltételeinek megteremtésében,

c) kezdeményezi és koordinálja a minisztérium felelősségi körébe tartozó, minősített időszaki rendkívüli intézkedéseket tartalmazó jogszabálytervezeteknek a Szabályozási Főosztály közreműködésével történő kidolgozását és napra készen tartását,

d) koordinálja és ellenőrzi a minisztérium hivatali szervezetei (hivatali egységei), a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, a Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központ, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a Rendőrtiszti Főiskola, valamint a rendészeti szakközépiskolák minősített időszaki felkészülését, továbbá szakmai felügyeletet gyakorol a honvédelmi felkészítés terén e szervek tevékenysége felett,

e) közreműködik a honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok költségei elkülönített tervezésében,

f) a miniszter döntése szerint gondoskodik a minisztérium vezetői állománya minősített időszaki feladatokra történő felkészítéséről, közreműködik a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok elnökei felkészítésében,

g) részt vesz a polgári védelem feladatával, szervezetével, működésével, az állampolgárok és szervezetek polgári védelmi kötelezettségével összefüggő jogi szabályozás és kormányzati döntések előkészítésében,

h) kijelölés alapján ellátja a minisztérium képviseletét tárcaközi bizottságokban,

i) közreműködik a hazai és nemzetközi védelmi igazgatási rendszergyakorlatok tervezésében, részt vesz azok végrehajtásában,

j) ellátja a miniszter katasztrófavédelemmel összefüggő felügyeleti jogköréből adódó, megyei (fővárosi) védelmi bizottságokat érintő feladatokat,

k) részt vesz a polgári veszélyhelyzeti tervezéssel összefüggő tárcaszintű feladatok ellátásában,

l) közreműködik a Rendőrtiszti Főiskolán, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban, a Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központban, valamint a rendészeti szakközépiskolában folyó katasztrófavédelmi, válságkezelési oktatás, képzés és továbbképzés minősített időszaki feladatokat is tartalmazó irányai kidolgozásában, koordinálja a minisztérium hivatali egységei, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, a Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központ, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a Rendőrtiszti Főiskola, valamint a rendészeti szakközépiskolák környezetvédelemmel és kármentesítéssel kapcsolatos feladatai végrehajtását, és a Műszaki Főosztály bevonásával működteti az ezzel összefüggő központi nyilvántartási rendszert,

m) a pénzügyi feladatokat ellátó hivatali egység közreműködésével végzi a honvédelmi, katasztrófavédelmi és gazdasági felkészülés központi kiadásai címen jóváhagyott költségvetési támogatás felhasználásának tervezését, az ezzel összefüggő szerződés-előkészítési feladatokat, szakmai állásfoglalást ad a költségvetési támogatás felhasználásáról,

n) részt vesz a védelmi igazgatási célú infokommunikációs rendszer (Marathon Terra) fejlesztésében, üzemeltetésében,

o) végzi a katasztrófák elleni védekezéshez szükséges központi rendeltetésű állami tartalékkészletek beszerzését, nyilvántartását, ellenőrzését,

p) szervezi és végzi a NATO Befogadó Nemzeti Támogatás rendszerével összefüggő, minisztériumra háruló feladatokat,

q) koordinálja a veszélyhelyzetek kezelésével kapcsolatos tudományos kutatásokat, véleményezi, felügyeli a védelmi felkészítéssel összefüggő képzések szakmai tartalmát.

2.0.0.1.3. Nemzetbiztonsági Koordinációs Osztály[167]

1. A Nemzetbiztonsági Koordinációs Osztály a miniszteri kabinetfőnök közvetlen alárendeltségében működő - osztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén osztályvezető áll.

2. A Nemzetbiztonsági Koordinációs Osztály végzi - az Információs Hivatal kivételével - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által folytatott nemzetbiztonsági ellenőrzések során kiállított szakvélemények ellenjegyzésre történő előkészítésével kapcsolatos feladatokat, előkészíti az Nbt. 72. § (3) bekezdése szerinti, a biztonsági szakvéleménnyel érintett személy által benyújtott panasz alapján hozott döntés tervezetét.[168]

3. A Nemzetbiztonsági Koordinációs Osztály közreműködik a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálatok miniszteri irányításából fakadó koordinációs feladatok végrehajtásában.

4. A Nemzetbiztonsági Koordinációs Osztály ellátja a Nemzetbiztonsági Kabinet és a Nemzetbiztonsági Munkacsoport titkársági teendőivel kapcsolatos feladatokat.[169]

5. A Nemzetbiztonsági Koordinációs Osztály - szükség szerint a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat megkeresésével - végzi a belügyi szervek zárt célú elektronikus információs rendszerei biztonságának központi felügyeletével kapcsolatos feladatokat.[170]

2.0.0.1.4. Rendészeti Koordinációs Osztály[171]

1. A Rendészeti Koordinációs Osztály a miniszteri kabinetfőnök közvetlen alárendeltségében működő - osztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén osztályvezető áll.

2. A Rendészeti Koordinációs Osztály közreműködik - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó önálló belügyi szervek miniszteri irányításából fakadó koordinációs feladatok végrehajtásában.

3.[172]

2.0.0.1.5. Védelmi Koordinációs Osztály[173]

1. A Védelmi Koordinációs Osztály a miniszteri kabinetfőnök közvetlen alárendeltségében működő - osztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető-helyettes áll.

2. A Védelmi Koordinációs Osztály a védelmi igazgatással kapcsolatos feladatainak ellátása során

a) közreműködik a tárca feladat- és hatáskörébe utalt, a védelmi igazgatással összefüggő értesítési, készenlétbe helyezési feladatok végrehajtásában,

b) részt vesz - a Nemzeti Helyzetértékelő Központba (a továbbiakban: NHK) berendelt állomány részleges vagy teljes alkalmazása esetén - a katasztrófa- és válsághelyzet kezeléséhez szükséges információk elemzésében, értékelésében, javaslatok és előterjesztések kidolgozásában,

c) közreműködik az NHK-ba kijelölt szakértők felkészítésében,

d)[174]

e) részt vesz a védelmi igazgatás rendszerére és működtetésére vonatkozó koncepciók kialakításában, kormányzati döntések előkészítésében,

f) koordinálja a minisztérium hivatali egységei, a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek minősített időszaki felkészülését,

g) közreműködik a honvédelmi feladatok elkülönített pénzügyi alapjainak tervezésében,

h) kijelölés alapján ellátja a minisztérium képviseletét tárcaközi bizottságokban,

i) közreműködik a hazai és nemzetközi védelmi igazgatási rendszergyakorlatok tervezésében, részt vesz azok végrehajtásában,

j) koordinálja a NATO Befogadó Nemzeti Támogatás rendszerével összefüggő, minisztériumra háruló feladatokat.

3. A Védelmi Koordinációs Osztály a miniszter eseti megbízása esetén végzi a polgári válságkezelési, a katasztrófavédelmi és a kritikus infrastruktúra védelmi feladatok kormányzati koordinációjával összefüggő feladatokat.[175]

2.0.0.1.6. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia Végrehajtásáért Felelős Miniszteri Biztos Titkársága[176]

1. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia Végrehajtásáért Felelős Miniszteri Biztos Titkársága a miniszteri kabinetfőnök közvetlen alárendeltségében működő - osztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén osztályvezető áll.

2. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia Végrehajtásáért Felelős Miniszteri Biztos Titkársága ellátja a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013-2023) szóló 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 2. pontjában meghatározott feladatokat, továbbá a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos titkársági feladatait.

3. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia Végrehajtásáért Felelős Miniszteri Biztos Titkársága ellátja a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács titkársági feladatait.

2.0.0.1.7. Hitelesítő Hatóság[177]

1. A Hitelesítő Hatóság a miniszteri kabinetfőnök közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

2. A Hitelesítő Hatóság ellátja a 2007-2013 közötti programozási időszakban a Szolidaritási programokból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól, intézményrendszeréről, a pénzügyi irányítási és kontrollrendszerekről szóló 23/2012. (IV. 26.) BM rendelet 5. §-ában meghatározott feladatokat.[178]

2.0.0.2. Személyügyi Főosztály

1. A Személyügyi Főosztály a miniszter közvetlen alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, melynek élén főosztályvezető áll.

2. A Személyügyi Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) közreműködik a miniszter közvetlen alárendeltségében működő hivatali egységek ügyrendjeinek és az önálló belügyi szervek szervezeti és működési szabályzatainak miniszteri, valamint a minisztériumi szervek szervezeti és működési szabályzatainak közigazgatási államtitkári jóváhagyásra való előterjesztésében,[179]

b) közreműködik a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos ágazati koncepciók kialakításában, az ágazatot érintő jogszabálytervezetek szakmai előkészítésében, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását,

c) közreműködik a szakképzéssel kapcsolatos, az ágazatot érintő jogszabálytervezetek szakmai előkészítésében, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását.

3. A Személyügyi Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) ellátja a belügyi ágazati érdekegyeztetés működésével kapcsolatos szervezési feladatokat,[180]

b) közreműködik a minisztérium országos szakmai rendezvényeinek előkészítésében,

c)[181]

d) közreműködik a társadalmi tanácsadó testületek megszervezésében és működtetésében,

e) koordinálja a tárca egyházakkal kapcsolatos feladatait,

f)[182]

g) előkészíti és végrehajtja a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó személyzeti, munkaügyi, szervezési, fegyelmi, kártérítési, kegyeleti és szociális döntéseket,

h) gondoskodik a minisztériumban a kormánytisztviselői jogviszony létesítéséről és megszüntetéséről, vezetői megbízás adásáról és visszavonásáról, címadományozásról és cím visszavonásáról, illetve a vezénylésről és a vezénylés megszüntetéséről, valamint a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben szabályozott adományozás és visszavonás tárgyában hozott egyedi határozatokról szóló közlemények Hivatalos Értesítőben történő közzététele iránt,[183]

i) személyzeti nyilvántartást vezet és adatfeldolgozást végez, fenntartja az országos személyzeti okmányarchívumot; az 1945-től folyamatosan fennálló országos munkáltatói nyilvántartás adataiból - társadalombiztosítási szervek, munkáltatók és állampolgárok megkeresésére - a szolgálati időre és a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat ad ki, biztosítja a nyilvántartásban szereplő személyek részére az információs önrendelkezési jog gyakorlásának lehetőségét,

j) közreműködik a hivatali egységek, a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek személyi állományát érintő fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos általános törvényességi felügyeletében; lefolytatja a vizsgálatot a miniszter, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a főosztályvezetők által a hatáskörébe utalt fegyelmi, kártérítési és panaszügyekben, javaslatot tesz az ügyek érdemi lezárására,

k)[184]

l) ellenőrzi a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek létszám-gazdálkodási tevékenységét, továbbá ellenőrzi a képesítéssel, gyakorlati idővel, alkalmassággal, kinevezéssel és egyéb munkáltatói jogkörökkel kapcsolatos személyzeti és munkaügyi rendelkezések megtartását, végzi a jogszabályban meghatározott munkaügyi ellenőrzést,

m)[185]

n) előkészíti és végrehajtja az egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos miniszteri döntéseket, javaslatot tesz az egészségügyi szolgálat szervezetére, a működés szabályozására, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére,

o)[186]

p) összeállítja a minisztérium éves elismerési kerettáblázatát; gondoskodik a miniszter elismerési határozatai alapján az elismerések adományozásáról, továbbá visszavonásáról nyilvántartás vezetéséről,[187]

q) ellátja a civil szervezetek és magánszemélyek kérelmeinek, panaszainak, beadványainak intézésével összefüggő, valamint a közérdekű bejelentésekkel és a minisztérium munkáját érintő javaslatokkal, észrevételekkel kapcsolatos feladatokat,

r)[188]

s) intézi a civil szervezetek egyedi támogatásának ügyeit, pályázatkezelőként a pályáztatással összefüggő feladatokat lát el.

t) ellátja a miniszteri hatáskörbe tartozó elismerések adományozásával, a köztársasági elnöki és miniszterelnöki kitüntetésekkel, elismerésekkel kapcsolatos döntés-előkészítési, és a döntés-végrehajtási feladatokat,[189]

u) ellátja a miniszteri hatáskörbe tartozó szociális és kegyeleti ellátással kapcsolatos feladatokat, kezeli a miniszteri elismerési és szociális keretet, az elismerési és protokoll anyag készletet,[190]

v) közreműködik a minisztérium rendezvényeinek, értekezleteinek megszervezésében, illetve szervezi minisztérium központi ünnepségeit.[191]

4. A Személyügyi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) ellátja az ENSZ, EU vagy egyéb nemzetközi szerződés alapján felkérésre végzett békefenntartással és polgári válságkezelési tevékenységgel összefüggő feladatokhoz külszolgálatra tervezett rendvédelmi dolgozókkal kapcsolatos személyzeti - a tervezéshez, kihelyezéshez, kiképzéshez, felszereléshez, hazatéréshez kapcsolódó -feladatkört.

b) koordinálja és segíti az European Medical and Psychological Experts Network (Európai Bűnüldözés területén működő Orvosi és Pszichológiai Szakértők Hálózata) magyarországi szakmai munkáját.[192]

5. A Személyügyi Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben

a) végzi a hivatali egységek és az önálló belügyi szervek dolgozóiról (hivatásos, kormánytisztviselő, közalkalmazott), valamint a belügyi nyugdíjasokról történő szociális gondoskodás szakirányítását; a hivatali egységek, a minisztériumi szervek és a jogutód nélkül megszűnt központi szervek esetében a központi segélyező és kegyeleti tevékenységet,

b) országosan gondoskodik a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek munkáltatói, szolgálati és nyugdíjas igazolvánnyal tőrtérő ellátásáról; végzi a munkáltatói és szolgálati igazolványok okmányvédelmével és cseréjével kapcsolatos - hatáskörébe utalt - feladatokat,[193]

c) előkészíti a szervezet-korszerűsítésre és létszámgazdálkodásra vonatkozó javaslatokat a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztállyal, ellátja az egyéb szervezetalakítási, szervezési, valamint a szervezeti- és létszámtáblázat (szervezési munkaköri, illetve állománytáblázat) készítésével kapcsolatos feladatokat,

d) működteti a minisztériumban a kormányzati személyügyi szolgáltató rendszert (KSzSzR), valamint az irányított szerveknél használt, az integrált emberi erőforrás gazdálkodást támogató információs rendszer személyzeti munkát segítő programját (SZENYOR for Windows); feldolgozza a minisztérium és az önálló belügyi szervek állományának összetételére, alkalmasságára, képzésére, továbbképzésére, fluktuációjára, fegyelmi helyzetére vonatkozó adatokat; statisztikai értékeléseket, előrejelzéseket készít és szolgáltat,[194]

e) végzi a hivatali egységek és az önálló belügyi szervek szakmai feladatainak ellátásához szükséges emberi erőforrás biztosításával, a foglalkoztatásra kerülő kormánytisztviselők és hivatásos állományúak kiválasztásával, a jogviszonyuk létesítésével, megszüntetésével, munkajogi járandóságaik megállapításával kapcsolatos személyzeti intézkedések előkészítését, a döntések végrehajtásának megszervezését,

f) ellátja a minisztérium központi épületével kapcsolatos, hatáskörébe tartozó beléptetési feladatokat.

g)[195]

h) szervezi a miniszter által irányított szervek, valamint a minisztérium hivatásos és kormánytisztviselői állományának egyéni teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatok végrehajtását, ellátja a TÉR Centrum működésével összefüggő személyügyi tárgyú feladatokat.[196]

6. A Személyügyi Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) előkészíti, megszervezi a minisztérium központi ünnepségeit, ennek keretében gondoskodik a kitüntetések, elismerések átadásának megszervezéséről, végzi az elismerések okmányolását és kifizetését, intézkedik az átutalásról,

b) ellátja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben meghatározott, a vagyonnyilatkozat őrzésével kapcsolatos feladatokat,

c) közreműködik a minisztérium éves továbbképzési tervének elkészítésében,

d) szervezi - ütemezés szerint - a hivatali egységek munkatársainak a közigazgatási szakvizsgára bocsátását, szervezi a személyzeti, munkaügyi szakmai továbbképzést,

e) közreműködik a minisztérium minősített időszakban kialakításra kerülő szervezete megalakítási tervének, a közszolgálati jogviszonyba tartozók beosztásban történő meghagyási rendjének, a mozgósítás előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos tervezés irányelveinek Miniszteri Kabinet általi kidolgozásában,[197]

f) végzi a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos, valamint a vagyonnyilatkoztatással összefüggő - a vonatkozó jogszabályokban és utasításban meghatározott - feladatokat,

g) a fegyveres szervek személyügyi igazgatásával összefüggő felügyeleti és ellenőrzési hatáskörében végrehajtja a vonatkozó rendeletben meghatározott feladatokat,

h) szakmai felügyeletet gyakorol - ügykörének megfelelően - a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek tevékenysége felett, és ennek keretében ellenőrzést kezdeményezhet és végezhet,

i) az egészségügyi és pszichológiai informatikai rendszer felhasználásával gyűjti és elemzi a betegforgalmi adatokat, figyelemmel kíséri és rendszeresen értékeli a belügyi állomány egészségi, pszichikai és fizikai állapotának alakulását, javaslatokat tesz az egészségfejlesztés irányaira,

j) közreműködik az egészségbiztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos, a belügyi szervekre háruló feladatok (szerződéskötés, működési engedély, ellenőrzés biztosítása, jelentések és elszámolások) végrehajtásában,

k) szervezi a belügyi szervek személyi állománya megváltozott egészségi állapotú, illetve munkaképességű tagjainak rehabilitációját és rekreációját,

l) szakmailag felügyeli a belügyi állomány és a belügyi állományba jelentkezők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának megállapításával, a gyógyító-megelőző orvosi és pszichológusi alapellátásával, valamint az ideiglenes szolgálatképtelenség megállapításával összefüggő felülvizsgálatokkal és a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagjai orvosi felülvizsgálatával kapcsolatos tevékenységet,[198]

m) szakmailag felügyeli a Rendőrség hatósági feladataihoz kapcsolódó orvosi, pszichológiai és bűnügyi szakértői tevékenységet, valamint a személyi szabadságukban korlátozottak orvosi (alap-, járó- és fekvőbeteg) és pszichológiai ellátását,[199]

n) szervezi a belügyi szerveknél folyó egészségügyi és pszichológiai tevékenységhez szükséges eszközök, anyagok, beszerzését és azok hatékony, gazdaságos és szakszerű felhasználását,

o) szervezi a belügyi szervek egészségügyi és pszichológiai feladatot ellátók, valamint a közegészségügyi-járványügyi és munkavédelmi tevékenységet végzők szakmai képzését, továbbképzését és tudományos tevékenységét,

p) szakmailag felügyeli és koordinálja a hivatali egységeknél, a minisztériumi szerveknél és az önálló belügyi szerveknél folyó közegészségügyi-járványügyi és munkavédelmi tevékenységet, ellenőrzi a közegészségügyi-járványügyi és munkavédelmi szabályok érvényesülését,

q) felügyeli a tanintézeteket irányító országos szintű szervek oktatás-igazgatási tevékenységét,

r) közreműködik a szakképzésről szóló a 2011. évi CLXXXVII. törvény 91. § (7) bekezdése szerinti miniszteri engedélyezéssel kapcsolatos döntések szakmai előkészítésében, felügyeli a miniszteri engedélyek alapján folyó képzéseket,[200]

s) közreműködik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerinti jogviszonyban szolgálatot teljesítőkre vonatkozó, miniszteri hatáskörbe tartozó döntések előkészítésében, valamint a felvételi keretszámok meghatározásában,[201]

t)[202]

u) közreműködik a Belügyminisztérium ágazatába tartozó iskolai rendszerű szakképzések felvételi keretszámainak meghatározásában,[203]

v) előrejelzéseket és javaslatokat készít a rendészeti szervek munkaerő-utánpótlási igényeinek megfelelő képzési rendszer kialakítására, korszerűsítésére,

w) képviseli a minisztériumot - a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár felhatalmazása alapján - a rendészeti szerveket érintő szakképzési, köz- és felsőoktatási tárcaközi együttműködés keretében,

x)[204]

y) ellátja a társadalmi esélyegyenlőséggel (nők, fogyatékossággal élők, idősek, hajléktalanok stb.) és a romák társadalmi integrációjával kapcsolatos kormányzati feladatokból eredő ágazati koordinációs teendőket,

z) kapcsolatot tart és együttműködik az emberi jogi és kisebbségi jogvédő civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel, valamint a kisebbségi önkormányzatokkal.[205]

aa) közreműködik a munkáltató és a munkavállalói érdekképviseletek (szakszervezetek), valamint a szakmai érdekképviseletek (Magyar Rendvédelmi Kar, Magyar Kormánytisztviselői Kar) közötti érdekegyeztetéssel kapcsolatos folyamatokban, ellátja a Belügyi Érdekegyeztető Tanács és az ágazati érdekvédelmi tanács titkársági feladatait,[206]

ab) tájékoztatja a civil szervezeteket, valamint elősegíti részvételüket a jogszabály-előkészítésben, a minisztérium tevékenységének ellenőrzésében,

ac) szerkeszti és folyamatosan gondozza a honlap civil kapcsolatok rovatát,

ad) jóváhagyja az ideiglenes szolgálatképtelenség megállapításával összefüggő felülvizsgálatok és a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagjai orvosi felülvizsgálatának eljárási rendjét,[207]

ae) kijelöli az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot másodfokon végző orvosokat és pszichológusokat, valamint a felülvizsgálatokat végző bizottságok elnökét és tagjait.[208]

af) szakterületén gondoskodik az intézményi munkaterv előkészítéséről, végrehajtásáról, a nyomon követésről és az éves beszámolók elkészítéséről.[209]

7. A Személyügyi Főosztály vezetője egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatival összefüggésben a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében kiadmányozza a szolgálati és munkabalesetekkel, valamint foglalkozási betegségekkel kapcsolatos ügyekben hozott döntéseket, valamint egyéb iratokat.[210]

2.0.0.3. Ellenőrzési Főosztály

1. Az Ellenőrzési Főosztály a miniszter közvetlen alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Ellenőrzési Főosztály hatásköre kiterjed a hivatali egységeket, a minisztériumi szerveket, valamint az önálló belügyi szerveket illetően a szakmai, valamint a költségvetési törvényben meghatározott feladatok végrehajtásának ellenőrzésére.

3. Az Ellenőrzési Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) indokolt esetben kezdeményezi az éves ellenőrzési terv módosítását,

b) kidolgozza, és szükség szerint aktualizálja a belső ellenőrzési kézikönyvet,

c) együttműködik az államháztartásért felelős minisztériummal az ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok kidolgozása, módosítása, az ellenőrzési rendszer fejlesztése, módszertani útmutatók elkészítése tekintetében.

4. Az Ellenőrzési Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) ellátja a minisztériumot érintő ÁSZ- és KEHI-vizsgálatokkal kapcsolatos koordinációs feladatokat,

b) kapcsolatot tart az önálló belügyi szervek belső ellenőrzési vezetőivel, számukra szakmai, módszertani segítséget nyújt feladataik színvonalas végzése érdekében,

c) közreműködik az ellenőrzésre vonatkozó jogszabálytervezetekkel kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakításában és koordinációjában.

5. Az Ellenőrzési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben

a) az intézmények vezetői javaslatára az adott költségvetési szerv belső ellenőrzési egység vezetőjével kapcsolatos személyi ügyeket (kinevezés, felmentés) véleményezi,

b) ellenőrzést végez a hivatali egységeknél, a minisztériumi szerveknél, valamint az önálló belügyi szerveknél, ellenőrzi a fejezeti kezelésű előirányzatokat, azok felhasználását; ellenőrzést végez azon gazdasági társaságoknál, melyek felett a miniszter gyakorolja a szakmai irányítási és felügyeleti jogokat, valamint ellenőrzi a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szervezeteknél a fejezet költségvetéséből, továbbá azon forrásból adott juttatásokat és támogatásokat, amelyeknél a miniszter gyakorolja a fejezet feletti felügyeleti jogokat.[211]

c) szükség szerint kivizsgálja a közérdekű bejelentéseket és panaszokat,

d) amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindításra okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az intézmény vezetőjének, illetve az intézmény vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatja és javaslatot tesz a megfelelő eljárások megindítására,

e) ellenőrzést végez a minisztérium által szakmailag felügyelt társaságoknál.

6. Az Ellenőrzési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben a) ellenőrzi a fejezethez tervezett EU-támogatások felhasználását.

7. Az Ellenőrzési Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben

a) elkészíti a minisztérium kockázatelemzésen alapuló stratégiai és éves ellenőrzési tervét, amely magában foglalja a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek fejlesztésére, a képzésre és továbbképzésre, esetenként külső erőforrás bevonására vonatkozó javaslatokat is,

b) összesíti a miniszter által a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek ellenőrzési terveit,

c) elkészíti a minisztérium éves ellenőrzési beszámolóját,

d) ellenőrzi az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtását,

e) nyilvántartást vezet az ellenőrzési feladatok megvalósításáról és az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának állásáról, együttműködés az államháztartásért felelős minisztériummal az egységes nyilvántartást szolgáló informatikai rendszer fejlesztésében.

8. Az Ellenőrzési Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) a rendelkezésre álló kapacitás függvényében elvégzi a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek által készített éves beszámolók megbízhatósági felülvizsgálatát,

b) fejleszti és működteti az ellenőrzések minőségbiztosítási rendszerét,

c) vizsgálja és értékeli a FEUVE ellenőrzési rendszerek kiépítését, működését, jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését,

d) felkérés esetén részt vesz az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Tárcaközi Bizottság albizottságaiban,

e) erősíti a minisztérium korrupcióellenes elkötelezettségét, közreműködik az ehhez kapcsolódó feladatok ellátásában.

f) szakterületén gondoskodik az intézményi munkaterv előkészítéséről, végrehajtásáról, a nyomon követésről és az éves beszámolók elkészítéséről.[212]

9. Az Ellenőrzési Főosztály munkatársai

a) jogosultak a szerv tevékenységével összefüggő bármilyen iratba, nyilvántartásba, adatkezelési rendszerbe betekinteni, felhasználni, azokról - az ügykezelési szabályok betartásával - másolatot készíteni,

b) a szervek vezetőitől, munkatársaitól a szerv tevékenységével összefüggésben információt, felvilágosítást kérhetnek,

c) részt vehetnek a szerv tevékenységi körébe tartozó témákat tárgyaló értekezleteken és ott véleményt nyilváníthatnak,

d) a jogsértő gyakorlat megszüntetésére a szerv vezetőjének figyelmét kötelesek felhívni, javaslatot tenni a jogsértés megszüntetésére, javaslatuk elutasítása esetén kezdeményezni a felettes szerv intézkedését vagy a szerv ellenőrzését, illetve a vonatkozó jogszabályban előírt jogosítványok gyakorlására.

10. Az Ellenőrzési Főosztály a hivatali egységeknél, a minisztériumi szerveknél, valamint az önálló belügyi szerveknél - szükség esetén más hivatali szerv bevonásával - végez ellenőrzést, mely kiterjed különösen

a) a szervezeti rendszer működésének szabályozottságára, a szabályozás és feladatrendszer összhangjára,

b) a szerv alaptevékenységét meghatározó jogszabályok hatályosulására, a tevékenység jogszerűségére és szabályszerűségére,

c) a szervezetre ható irányítási és a szervezeten belül érvényesülő vezetési funkciókra, valamint a szerv tevékenységének hatásfokára,

d) a működés teljes feltételrendszerére, a működési feltételek, a feladatrendszer, az eredményesség közötti összefüggésekre,

e) az ügyintézés és az ügyvitel szakszerűségére, tervszerűségére, a minősített adat védelmére,

f) a személyzeti és munkaügyi rendelkezések megtartására,

g) a költségvetés tervezésére és végrehajtására, az állami pénzeszközök kezelésére és ésszerű felhasználására,

h) a létszám- és illetménygazdálkodás jogszerűségére,

i) a pénzügyi rendelkezések megtartására,

j) a beruházások, fejlesztések, felújítások rendjére,

k) a belső ellenőrzési tevékenységre,

l) az adatvédelemre és a közérdekű adatok nyilvánosságára,

m) a szervek egyes résztevékenységeit meghatározó normák hatályosulásának, a kezdeményezett miniszteri vagy magasabb szintű irányítási normák várható hatásának és végrehajtásuk szükséges feltételrendszerének felmérésére,

n) a szervvel vagy egyes munkatársaival kapcsolatos törvénysértő gyakorlat vagy magatartás vizsgálatára, miniszter egyedi utasításai végrehajtásának ellenőrzésére, illetve

o) utóellenőrzések végzésére (a szervek helyszíni ellenőrzése, vagy a szerv vezetőjének beszámoltatása alapján előírt feladatok végrehajtásának vizsgálata).

2.1. A közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai

2.1.0.1. Közigazgatási Államtitkár Titkársága

1. A Közigazgatási Államtitkár Titkársága a közigazgatási államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású -hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. A Közigazgatási Államtitkár Titkársága nem tagozódik osztályokra.

2.1.1. A szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai

2.1.1.1. Szabályozási és Koordinációs Helyettes Államtitkár Titkársága

1. A Szabályozási és Koordinációs Helyettes Államtitkár Titkársága a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. A Szabályozási és Koordinációs Helyettes Államtitkár Titkársága nem tagozódik osztályokra.

2.1.1.2. Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály

1. A Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll. A főosztályvezető általános helyettesítésére főosztályvezető-helyettes működik.

2. A Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) ellátja a büntetés-végrehajtási szervezet jogállásáról és működéséről,

b) a rendőrség jogállásáról, szervezetéről és működéséről,

c) - a polgári hírszerzési tevékenység kivételével - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok jogállásáról és működéséről,[213]

d) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról,

e) a személy- és vagyonvédelemről, valamint a magánnyomozói tevékenységről,

f) az államhatár őrizetéről, a határforgalom ellenőrzéséről,

g) a lőfegyverekről és a polgári célú pirotechnikai eszközökről,

h) a fegyveres biztonsági őrségről,

i) a közterület-felügyeletről, j) a polgárőrségről,

k) a szabálysértési eljárásról és a szabálysértésről, valamint a szabálysértési jogsegélyről,

l) a bűncselekmények megelőzéséről,

m)[214]

n) a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről,

o) a szervezett bűnözés elleni fellépésről,

p) a közlekedésrendészetről, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítését,[215]

q) előkészíti az országos statisztikai adatgyűjtési programban előírt, a minisztérium feladatkörébe tartozó adatgyűjtések közül a személy- és járműforgalmi jelentéssel, a szabálysértési ügyforgalmi statisztikával, a közlekedésrendészeti statisztikával, a közbiztonsági tevékenységi statisztikával, a bűnügyi ügyforgalmi statisztikával, az önkormányzati szabálysértési statisztikával, valamint az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikával összefüggő jogszabályokat, a közjogi szervezetszabályozó eszközöket és az egyéb szabályozókat,[216]

r) közreműködik a szabálysértési, a rendészeti és a büntetőjogi jogterületen a jogszabály-előkészítő és jogalkotási feladatokban, ennek keretében összegyűjti és elemzi az érintett jogterületeken tevékenykedő jogalkalmazó és végrehajtó szervek - különösen a rendőrségi szervek, az ügyészség és a szabálysértések miatt eljáró egyes szervek - jogalkalmazási, elemző-értékelő és minőségbiztosítási tapasztalatait és gondoskodik ezek hasznosításáról.

3. A Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) véleményezi - a miniszternek a kormányzati döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatköre gyakorlása körében -az érintett hivatali egységek bevonásával

b) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján más tárcák által kiadott jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,[217]

c) véleményezi a rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervek tevékenységét érintő javaslatokat, jelentéseket és előterjesztéseket,

d) véleményezi - a miniszternek a kormányzati döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatköre gyakorlása körében -az érintett hivatali egységek bevonásával az országos statisztikai adatgyűjtési programban előírt adatgyűjtésekre vonatkozó, más tárcák által előkészített, illetőleg kiadott jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,[218]

e) koordinálja a rendészeti szervek statisztikai tevékenységét, javaslatot készít a statisztikai adatgyűjtés és adatszolgáltatás reformjának előkészítésére és végrehajtására.

4. A Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben

a) döntésre előkészíti a javítóintézeti nevelés végrehajtásának félbeszakítására vonatkozó ügyeket,

b) intézi, illetve döntésre előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó, büntetés-végrehajtási tárgyú és a fogva tartással kapcsolatos ügyben érkező panaszokat, valamint a büntetés-félbeszakítási kérelmeket,

c) közreműködik a rendőrség tevékenységével kapcsolatban előterjesztett közérdekű kérelmekkel, panaszokkal, bejelentésekkel, valamint a rendőri intézkedésekkel kapcsolatban előterjesztett panaszok kivizsgálásában, érdemi elbírálásának előkészítésében,

d) előkészíti a közúti közlekedéssel kapcsolatos közigazgatási bírságok kapcsán miniszteri hatáskörbe tartozó döntéseket,

e) előkészíti a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében a belügyminiszter számára meghatározott hatáskörök gyakorlása során meghozandó döntéseket.

f) előkészíti az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárásban a személy- és vagyonvédelmi területeken, valamint a kriminalisztikai területen az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegéről szóló szakhatósági állásfoglalást.[219]

g) előkészíti a határátkelőhelyen előterjesztett három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezéssel kapcsolatos döntéseket.[220]

5. A Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) figyelemmel kíséri a bűnügyi statisztikai, valamint az egyes rendészeti - különösen a közlekedésrendészeti és a közrendvédelmi - statisztikai szakterületekkel összefüggő nemzetközi és európai uniós tapasztalatokat,

b) közreműködik az Európai Unió büntető igazságszolgáltatással összefüggő statisztikai adatokkal foglalkozó munkaszervezeteinek a tevékenységében,

c) közreműködik a bűnügyi statisztikai, valamint az egyes rendészeti - különösen a közlekedésrendészeti és a közrendvédelmi - statisztikai szakterületekkel összefüggő, nemzetközi, illetőleg európai uniós szintű összehasonlító vizsgálatok és kutatások magyar vonatkozású feladatainak a teljesítésében.

6. A Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) ellátja a minisztérium vezetőinek parlamenti munkájával összefüggő, rendészeti vonatkozású feladatokat,

b) a feladatkörét érintő kérdésekben előkészíti az Alkotmánybíróságtól, az országgyűlési biztosoktól, a Legfőbb Ügyészségtől, a Független Rendészeti Panasztestülettől és más szervektől érkező megkeresésekre adandó állásfoglalásokat,

c) folyamatos, illetve szükség szerinti kapcsolatot tart a Rendőrség központi, területi és helyi szintű szerveivel, valamint a büntetés-végrehajtási szervekkel,

d) véleményezi a honvédelemért felelős miniszter által előkészített jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,[221]

e) javaslatot tesz a rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervezet vezetőinek normatív utasítások kiadására vagy módosítására,

f) véleményezi a rendészeti szerveket érintő fejlesztési koncepciókat, szükséges esetekben jogszabály-módosításokat kezdeményez,

g) felel az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban előírt, a minisztérium feladatkörébe tartozó adatgyűjtések közül a személy- és járműforgalmi jelentés, a szabálysértési ügyforgalmi statisztika, a közlekedésrendészeti statisztika, a közbiztonsági tevékenységi statisztika, a bűnügyi ügyforgalmi statisztika, az önkormányzati szabálysértési statisztika és az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika előkészítéséért, működtetéséért, illetve teljesítéséért, ennek érdekében együttműködik az Országos Rendőr-főkapitánysággal, illetőleg a Legfőbb Ügyészséggel,

h) biztosítja a közlekedésrendészeti, a közbiztonsági tevékenységi és a bűnügyi statisztikai adatok közzétételét a minisztérium honlapján,

i) képviseli a minisztériumot az Országos Statisztikai Tanácsban, ellátja a statisztikáról szóló törvényben meghatározott feladatokat, fogadja a hozzá érkező statisztikai jelentéseket, azokból, valamint az egyéb szükséges és indokolt adatforrások alapján rendszeresen és felkérésre adatokat szolgáltat a minisztérium más szervezeti egységei és más szervezetek részére,

j) az önkormányzati szabálysértési, a közlekedésrendészeti, a közrendvédelmi és a bűnügyi statisztikai területre vonatkozó háttéranyagokat és felkészítő anyagokat készít a minisztérium állami vezetői, valamint az érintett főosztályok részére,

k) közreműködik a rendőrségi bűnügyi, idegenrendészeti, határrendészeti, közbiztonsági és közlekedésrendészeti tevékenységét mérő statisztikai rendszer kidolgozásában és működtetésében,

l) a büntetőpolitika, a rendészeti politika, a társadalmi bűnmegelőzés, a rendészeti megelőzés, valamint a büntetőjog-alkotás szükségességét és indokoltságát elemző, a hatékonyságot megalapozó szabálysértési, rendészeti és bűnügyi statisztikai háttéranyagokat készít az érintett főosztályokkal együttműködve,

m) közreműködik a szabálysértési, a rendészeti, illetőleg a büntetőjogi jogterületen jelentkező, a minisztérium feladatkörét érintő egyedi jogalkalmazási ügyek hatékony, szakszerű és jogszerű megoldásában, ennek érdekében együttműködik az adott jogalkalmazó szervvel, részt vesz a minisztérium más főosztályainak és más szervezeteknek az ehhez szükséges tevékenysége koordinálásában, szükség esetén jogszabály, az állami irányítás egyéb jogi eszköze vagy közjogi szervezetszabályozó eszköze kiadását, vagy módosítását kezdeményezi,[222]

n) gondoskodik a minisztériumnak a Független Rendészeti Panasztestület tevékenységével összefüggő feladatainak végrehajtásáról,

o) figyelemmel kíséri a rendészeti szerveknél bekövetkezett rendkívüli események kivizsgálását, a tapasztalatok feldolgozását.

p)[223]

q)[224]

7. A Koordinációs és Statisztikai Osztály vezetője a főosztályvezető átruházott hatáskörében kiadmányozza a feladatkörében keletkező iratokat.

2.1.1.3. Szabályozási Főosztály

1. A Szabályozási Főosztály a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Szabályozási Főosztály - eltérő utasítás hiányában - a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály feladatai kivételével kodifikációs feladataival összefüggésben

a) az illetékes szakmai hivatali egység által kidolgozott tervezet alapján, annak jogi szempontú vizsgálatát követően elkészíti a miniszter feladatkörébe tartozó jogszabály, a közjogi szervezetszabályozó eszköz, illetve a belső norma tervezetét,[225]

b) gondoskodik a miniszter feladatkörébe tartozó törvények, kormányrendeletek, kormányhatározatok kormány-előterjesztéseinek és a törvényjavaslatok egységes javaslatának véglegesítéséről, kihirdetésre történő előkészítéséről,

c) gondoskodik a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok tárgyalása során a benyújtott módosító indítványokról szóló kormány-előterjesztések elkészítéséről, illetve elkészíttetéséről, valamint a Kormány által támogatott módosító indítványok jegyzékének elkészítéséről és azoknak a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár útján a közigazgatási államtitkárhoz aláírásra történő felterjesztéséről, továbbá - az aláírást követően -a Parlamenti Főosztályhoz való továbbításukról,

d) szakértői segítséget nyújt - a szakterület kijelölt képviselőjével együttműködve - a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslat országgyűlési bizottsági vitájában; elkészíti a törvényjavaslatok tárgyalása során a benyújtott módosító indítványokról szóló kormány-előterjesztéseket,

e) figyelemmel kíséri a belügyi jogszabályok hatályosulását, a jogalkalmazási gyakorlatot, és indokolt esetben kezdeményezi azok módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

3. A Szabályozási Főosztály - eltérő utasítás hiányában - a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály feladatai kivételével koordinációs feladataival összefüggésben

a) végzi a minisztérium, illetve más szervek által készített jogszabálytervezetek külső, illetve belső véleményeztetését, a más tárcák által előkészített tervezet belső egyeztetését követően összeállítja a minisztérium álláspontját összegző átirat tervezetét és azt aláírásra a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárnak felterjeszti,

b) a minisztérium által előkészített kormány-előterjesztések szakértői megtárgyalása érdekében tárcaegyeztetést hív össze, és ezen, valamint a más szervek által összehívott tárcaegyeztetésen - a szakfőosztály képviselőjének bevonásával - képviseli a minisztériumot.

4. A Szabályozási Főosztály - eltérő utasítás hiányában - a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály feladatai kivételével egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben

a) az alkotmánybírósági ügyekben, valamint az országgyűlési biztosoktól érkező megkeresésekkel kapcsolatban választervezeteket készít, továbbá az illetékes szakmai szervezet bevonásával - az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata szabta keretek között - megválaszolja a jogértelmezésre irányuló megkereséseket,

b) előkészíti a tűzvédelmi és katasztrófavédelmi ügyekben első fokon hozott döntések ellen benyújtott fellebbezések alapján a másodfokú döntéseket,

c) megvizsgálja és - az érintett hivatali egység közreműködésével - elintézi a közérdekű bejelentéseket, javaslatokat,

d) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 116. § (2) bekezdés b) pontja alapján előkészíti a méltányossági jogkörben hozandó határozatokat,

e)[226]

f) törvényességi szempontból ellenőrzi a kiadmányozás előtt a Területrendezési és Településügyi Főosztály által előkészített másodfokú szakhatósági állásfoglalásokat és végzéseket.[227]

5. A Szabályozási Főosztály - eltérő utasítás hiányában - a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály feladatai kivételével európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) a feladat- és hatáskör szerint illetékes szakmai hivatali egységek javaslata alapján ellátja az EU jogalkotásból fakadó jogharmonizációs, továbbá a notifikációs feladatokat.

6. Szabályozási Főosztály - eltérő utasítás hiányában - a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály feladatai kivételével funkcionális feladataival összefüggésben

a) jogi tájékoztatást ad a minisztérium hivatali egységeinek működéséhez.

7. A Szabályozási Főosztály - eltérő utasítás hiányában - a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály feladatai kivételével egyéb feladataival összefüggésben

a) véleményezi a költségvetési szervek alapításával, átszervezésével, illetve megszüntetésével összefüggő, a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály által elkészített okiratokat,

b) végzi a miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközökkihirdetésével, illetve közzétételével kapcsolatos tárcafeladatokat,[228]

c) gondoskodik a nyilvánosságot érintő intézkedések, pályázatok közzétételéről,[229]

d)[230]

2.1.1.4. Peres Képviseleti és Szerződés-előkészítő Főosztály

1. A Peres Képviseleti és Szerződés-előkészítési Főosztály a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Peres Képviseleti és Szerződés-előkészítő Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) közreműködik a minisztérium hivatali egységei által előkészített - ideértve a minisztérium rendelkezése alá tartozó valamennyi pénzügyi forrás felhasználására vonatkozó - szerződések, valamint a minisztérium hatáskörébe tartozó alapító és egyéb okiratok elkészítésében, megkötésében és jogi ellenjegyzéssel látja el jogszabály, illetve állami irányítás egyéb jogi eszköze és közjogi szervezetszabályozó eszköz által meghatározott feltételekkel,[231]

b) végzi az e szerződésekhez, illetve az alapító és egyéb okiratokhoz kapcsolódó peren kívüli eljárási cselekményeket, nyilvántartást vezet az általa jogi ellenjegyzéssel ellátott szerződésekről, okiratokról,

c) hatáskörébe tartozik különösen:

- valamennyi, a jogszabály rendelkezése alapján előírt jogtanácsosi ellenjegyzés megtétele az e körbe tartozó szerződések s egyéb okiratok esetében,

- a megbízási szerződések ellenjegyzése értékhatártól függetlenül,

- a fejezeti kezelésű előirányzatokat és az igazgatás költségvetését terhelő szerződések jogi ellenjegyzése, figyelemmel a mindenkori fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló szabályzat, illetve a minisztérium hivatali szervezeti kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési, valamint érvényesítési rendjéről szóló szabályzat előírásaira,

d) a minisztérium hivatali egységei által elkészített mintaszerződéseket véleményezi, jóváhagyásra a szabályozási és koordinációs és helyettes államtitkárhoz felterjeszti,

e) ellátja a minisztérium és a miniszter jogi - peres és nem peres eljárásokban történő - képviseletét; ezen képviseleti tevékenységét a minisztérium és a miniszter hatáskörében hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során indult közigazgatási perekben, valamint a minisztérium működéséből adódó társadalombiztosítási, munka-, cég-, polgári jogi, ingatlanjogi, gazdasági jogi stb. ügyekben (peres és nemperes eljárásokban) az illetékes szakmai hivatali egységekkel együttműködve végzi,

f) ellátja a minisztérium szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaságok működéséből eredő, minisztérium és miniszter hatáskörébe tartozó cégeljárási feladatokat,

g) közreműködik a minisztérium hatáskörébe tartozó közbeszerzési eljárások során megkötésre kerülő szerződések jogszabályba foglalt feltételeinek kialakításában,

h) ellátja a minisztérium mint hitelező képviseletét peres, nem peres és más hatósági eljárásokban,

i) külön megbízás alapján ellátja a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek jogi képviseletét,

j) részt vesz a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések jogi szempontú előkészítésében és végrehajtásában,

k) ellát minden olyan jogi feladatot, amely jogszabály, állami irányítás egyéb jogi eszköze vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz alapján a feladatkörébe tartozik.[232]

l) ellátja az e) pontban meghatározott tárgykörhöz kapcsolódó elektronikus eljárásokban a jogi képviseletet.[233]

2.1.1.5. Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztály

1. Az Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztály a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztály szervezetén belül működik

a) a biztonsági vezető (helyi biztonsági felügyelet),

b) a belső adatvédelmi felelős.

3. Az Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) részt vesz a személyes adatok kezelését, illetve az adatvédelmet, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő jogi szabályozási koncepciók, jogszabály-tervezetek előkészítésében, véleményezésében; az adatvédelmet és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintően véleményezi a minisztérium szervei, illetve a más tárcák által előkészített jogszabályok tervezeteit.

4. Az Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben

a) döntésre előkészíti az iratkutatás engedélyezése iránti kérelmeket,

b) továbbítja az adatvédelmi, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos szabályok megsértése miatt érkezett állampolgári bejelentéseket kivizsgálás céljából az illetékes adatkezelő szervek vezetőinek, valamint ellenőrzi a bejelentés tárgyában tett intézkedést; indokolt esetben büntető-, szabálysértési, fegyelmi eljárást vagy egyéb felelősségre vonást kezdeményez,

a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében - az adatvédelmi és ellenőrzési feladatai elvégzéséhez szükséges mértékben - a minősített adatra vonatkozó szabályok megtartásával korlátozás nélkül jogosult a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek adatkezeléseibe, az azzal kapcsolatos ügyiratba, illetve a közérdekű adatot tartalmazó iratba betekinteni.

5. Az Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben

a) ellátja a minisztérium iratkezelési, illetve a titkos ügykezelői feladatainak felügyeletét,

b) működteti az irányadó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a minisztérium Központi Irattárát; ennek keretében gyűjti a hivatali egységek nem selejtezhető iratait, nyilvántartja, rendezi, selejtezi és segédletekkel látja el a kezelésében lévő iratokat; a rendezett, maradandó értékű iratokat az előírt őrzési időt követően átadja az illetékes levéltár, illetve szerv részére; a hivatali egységek iratselejtezési eljárásaihoz beszerzi a levéltári hozzájárulást,

c) biztosítja a Központi Irattár kezelésében lévő jogutód nélkül megszűnt szervek iratai vonatkozásában az információs önrendelkezési jog gyakorlásához a betekintést és a másolást, ellátja a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettséget, elősegíti a tudományos kutatásokat,

d) a papíralapú ügykezelést felváltó elektronikus ügykezelés kialakítása és folyamatos bevezetése érdelében együttműködik az Informatikai Főosztállyal,

e) ellátja az elektronikus iktatórendszer működtetésével kapcsolatos koordinációs feladatokat,

f) végzi a minisztériumi bélyegzők nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,

g) részt vesz a miniszter személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos feladatainak ellátásában; ennek során évente jelentést tesz a miniszternek a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek hatáskörébe tartozó adatkezelésekkel kapcsolatosan az adatvédelmi feladatok végrehajtásának tapasztalatairól és a közérdekű adatok nyilvánosságának helyzetéről,

h) gondoskodik az adatkezelések nyilvántartásának kialakításáról, és javaslatot tesz működtetése részletes szabályainak meghatározására,

i) támogatást nyújt a minisztérium szervei részére az adatvédelemmel és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben az egységes álláspont kialakításához; kapcsolatot tart a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek adatvédelmi felelőseivel és segítséget nyújt munkájukhoz,

j) ellenőrzi a minisztérium adatkezelő szerveinél az adatvédelmi jogszabályok és belső normák, az adatvédelmi és adatbiztonsági követelmények betartását,

k) gondoskodik a minősített adatok védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról és koordinálásáról; ellátja - a helyi biztonsági felügyelet útján - a minisztérium hivatali egységeinél a személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonságra vonatkozó szabályok alkalmazásának felügyeletét,

l) intézkedik a minősített adat védelmére vonatkozó személyi, fizikai, adminisztratív, elektronikus biztonsági rendelkezések megtartásának ellenőrzéséről, a minősített iratforgalmi statisztikák minősítési szintenkénti bontásban történő elkészítéséről,

m) intézkedik a nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítványok kiadásáról, kezeléséről és tárolásáról,

n) kezdeményezi a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél a külföldi minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány kiadását a NATO, NYEU és az EU minősített adatokhoz hozzáférő felhasználók és közreműködők részére,

o) gondoskodik a felhasználói engedély és a titoktartási nyilatkozat kiadásáról, kezeléséről, valamint tárolásáról, p) elkészíti a biztonsági szabályzatot és az adatvédelmi szabályzatot, gondoskodik azok naprakész állapotban tartásáról és betartatásáról,

q) intézkedik a biztonsági területre telepített biztonságtechnikai eszközöknek és rendszereknek a gyártó előírása szerinti gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal történő karbantartására,

r) engedélyezi a személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező látogatók azonosító kártya viselése melletti önálló, kíséret nélküli mozgását a biztonsági területen, amennyiben a biztonsági területre érkező látogató biztonsági vezetője írásban igazolja, hogy a látogató személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik,

s) kezeli a biztonsági területen használt kódok, illetve azok megváltoztatásának tényét és időpontját rögzítő nyilvántartást,

t) ellátja a szakmai alárendeltségébe tartozó Nyilvántartó(k) és Kezelő pont(ok) szakmai felügyeletét, u) a minősített adat biztonságának megsértése esetén intézkedik a felmerülő kár felmérésére és enyhítésére, valamint a jogszerű állapot helyreállítására.

6. Az Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) hivatali és szakmai együttműködést folytat a Magyar Országos Levéltárral és más levéltárakkal, valamint tudományos intézetekkel; figyelemmel kíséri és hasznosítja a külföldi társintézmények szakmai eredményeit,

b) kapcsolatot tart a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, gondoskodik az adatkezelések és megtagadott adatigények bejelentésének előkészítéséről,[234]

c) az adatvédelemmel és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben képviseli a minisztériumot a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság előtt,[235]

d) véleményezi a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek által vezetett, személyes adatokat kezelő rendszerek működésével, szervezeti rendjével, informatikai és jogi szabályozásával kapcsolatos terveket, illetve javaslatot tesz e rendszereknek az adatvédelmi követelményeknek megfelelő átalakítására,

e) közreműködik az adatkezelő szerv érintett állományának adatvédelmi tárgyú, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos képzésében és továbbképzésében, illetve gondoskodik a titkos ügykezelőre meghatározott tananyag és vizsgakövetelmény, az oktatás szervezeti kereteinek és a vizsgáztatás eljárási rendjének meghatározásáról.

7. A minisztériumra vonatkozó, adatvédelmet érintő kérdésekben kötelezően ki kell kérni a Belső Adatvédelmi Felelős állásfoglalását, különösen az adatvédelmi kérdéseket felvető beszerzések esetén.

2.1.2. A gazdasági és informatikai helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai

2.1.2.1. Gazdasági és Informatikai Helyettes Államtitkár Titkársága

1. A Gazdasági és Informatikai Helyettes Államtitkár Titkársága a gazdasági és informatikai helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. A Gazdasági és Informatikai Helyettes Államtitkár Titkársága nem tagozódik osztályokra.

2.1.2.2. Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

1. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a gazdasági és informatikai helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály (ezen alcímben a továbbiakban: Főosztály) kodifikációs feladataival összefüggésben

a)[236]

b) részt vesz a minisztérium hivatali egységei, valamint a társminisztériumok által készített tervezetek véleményezésében, közreműködik a közigazgatási egyeztetésekben,

c)[237]

3. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben a) előkészíti az 1965. január 1-je és 2004. december 31-e között a határőrségnél teljesített sorkatonai szolgálattal összefüggő kárigények másodfokú elbírálását.

4. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) végzi a Külső Határok Alap, az Európai Menekültügyi Alap, az Integrációs Alap és a Visszatérési Alap támogatásainak felhasználásával kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatokat.

5. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben

a) információkat gyűjt és szolgáltat a fejezet és az általa irányított hivatali egységek gazdálkodásáról, ennek keretében kontrollinginformációkra, -adatokra alapozva vezetői információs rendszert működtet a döntés-előkészítés támogatása érdekében,

b) ellátja az igazgatás költségvetési, pénzügyi, számviteli, továbbá a gazdálkodási és az ahhoz kapcsolódó döntés-előkészítő feladatait,

c) az érintett hivatali egységgel együttműködve, külön eljárásrendben foglaltak alapján figyelemmel kíséri a személyi juttatás felhasználásának alakulását, szükség esetén intézkedést kezdeményez,

d) teljeskörűen végzi az igazgatás gazdálkodási folyamatainak pénzkezelési, könyvvezetési feladatait,

e) elkészíti az igazgatás féléves, éves beszámolóját, kiegészítő mellékleteket, időközi mérlegjelentéseket, valamint az eseti és rendszeres adatszolgáltatásokat,

f) végzi a külföldi szakmai kiküldetésekkel kapcsolatos gazdálkodási feladatokat,

g) az üzemeltetési és karbantartási feladatok vonatkozásában folyamatos kapcsolatot tart és egyeztet az e feladatokat ellátó szervezettel,

h) a Magyar Államkincstárral együttműködve gondoskodik a bérszámfejtéshez kapcsolódó feladatok ellátásáról,[238]

i) ellátja a dolgozók lakásépítésével és -vásárlásával kapcsolatos gazdálkodási és beszámolási feladatokat,

j)[239]

k) felelős az államháztartás működési rendjének változásából adódó gazdálkodási feladatok figyelemmel kiséréséért, gyakorlatban történő alkalmazásáért, valamint a gazdálkodást érintő belső szabályzatok módosításáért,

l) nyilvántartja a minisztérium kezelésében lévő vagyontárgyakat, dokumentálja azok állományában bekövetkezett változásokat, valamint megszervezi a leltározásukat.

6. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) kialakítja és irányítja a miniszter felügyelete alá tartozó címek és költségvetési szervek tervezési, költségvetési gazdálkodási, beszámolási rendszerét, összeállítja a fejezet éves költségvetési javaslatait, részt vesz azok tárcaközi egyeztetésében és e feladatkörében intézkedhet, feladatokat határozhat meg a fejezethez tartozó költségvetési szervek részére,

b) javaslatot tesz a jóváhagyott keretek címek, illetve költségvetési szervek, feladatok közötti felosztására, szükség esetén átcsoportosítására, zárolására, elemzi a költségvetés végrehajtását, gondoskodik az előirányzatok év közbeni szükséges módosításáról, a fejezet költségvetési beszámolási kötelezettségeinek teljesítéséről, ellátja a kincstári finanszírozásból adódó fejezeti feladatokat, meghatározza a számviteli renddel összefüggő elvárásokat, működteti a pénzügyi információs rendszert, elkészíti a fejezeti szintű féléves és éves beszámolókat, szöveges indoklást, az időközi mérlegjelentéseket, eseti és rendszeres adatszolgáltatásokat, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást,

c) közreműködik a minisztérium gazdasági képviseletében; jogosult a minisztérium nevében a szakterületét érintő szerződések megkötésére, jognyilatkozatok megtételére, a kötelezettségvállalásra vonatkozó előírások betartásával,

d) az érintett szervek kezdeményezésével és közreműködésével elkészíti a költségvetési szervek alapításával, átszervezésével, illetve megszüntetésével összefüggő okiratokat,

e) közreműködik a fejezethez tartozó költségvetési szervek vállalkozási alapokra történő helyezésével kapcsolatos kezdeményezések elbírálásában, engedélyezésében, tevékenységének felügyeletében,

f) közreműködik azon gazdasági társaságok működtetésében, melyek felett a miniszter gyakorolja a szakmai felügyeleti jogokat, valamint a gazdasági társaságok tekintetében ellátja a minisztérium gazdálkodási szabályzatában részére meghatározott feladatokat,[240]

g) a minisztérium közbeszerzési szabályzatában meghatározottak szerint részt vesz a minisztériumot érintő közbeszerzési eljárásokban, és képviseli a minisztérium pénzügyi-gazdasági érdekeit,[241]

h) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló szabályzat figyelembevételével végzi a szerződések pénzügyi és jogi vizsgálatát, valamint ellenjegyzését,

i) ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési, pénzügyi és számviteli feladatait,

j) a minisztérium hivatali szervezeti kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési, valamint érvényesítési rendjéről szóló szabályzat figyelembevételével végzi az igazgatás költségvetését terhelő kifizetések szerződései pénzügyi és jogi vizsgálatát, valamint ellenjegyzését,

k) ellátja az európai uniós forrásokból finanszírozott projektek végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatokat.

l) végzi a honvédelmi, katasztrófavédelmi és gazdasági felkészülés központi kiadásai címen jóváhagyott költségvetési támogatás felhasználásának tervezését, az ezzel összefüggő szerződés-előkészítési feladatokat.[242]

2.1.2.3. Műszaki Főosztály

1. A Műszaki Főosztály a gazdasági és informatikai helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású -hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Műszaki Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) végzi a tevékenységi körébe tartozó jogalkotási feladatok szakmai előkészítését, kidolgozza a stratégiai jellegű döntésekhez szükséges előterjesztéseket, tárcaközi egyeztetések során eseti felhatalmazás alapján képviseli a minisztériumot.

3. A Műszaki Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) közreműködik a minisztérium ágazati gazdasági stratégiájának összeállításában; koordinálja a minisztérium rövid és hosszú távú vagyongazdálkodási, beruházási, műszaki-fejlesztési koncepcióit, terveit,

b) elvégzi, meghatározott esetekben kezdeményezi a lakások és ingatlanok hasznosításához szükséges, belügyi szervek közötti, valamint más szervekkel való egyeztetéseket.

4. A Műszaki Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben a) kivizsgálja a tevékenységi körébe tartozó panaszügyeket.

5. A Műszaki Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben

a) felügyeli a miniszter irányítása alá tartozó szervek vagyongazdálkodási, beruházási, anyagi-technikai tevékenységét, és ellenőrzi a feladatellátás szabályszerűségét,

b) szakmai felügyeletként együttműködik a Támogatás-koordinációs Főosztállyal az uniós és más nemzetközi forrásokból megvalósítandó fejlesztések szakmai előkészítésében és lebonyolításában,

c) működteti a lakás- és ingatlan-nyilvántartás központi adatbázisát,

d) a lakás és ingatlan hasznosításával kapcsolatos szerződéseket, megállapodásokat a Képviseleti és Szerződés-előkészítő Főosztály bevonásával előzetesen véleményezi, adott esetben jóváhagyja,

e) szakirányító szervként felügyeli a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek építésberuházási, ingatlanfelújítási és energiaracionalizálási projektjeinek megvalósítását,[243]

f) működteti a miniszter irányítása alá tartozó szervek gépjárműparkjával kapcsolatos központi adatnyilvántartást,

g) koordinálja és véleményezi a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek gépjármű utánpótlási és fejlesztési tervét,[244]

h) irányítja, felügyeli és egységesíti a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek egyenruházati fejlesztését,[245]

i) ellátja az eszközök használatból történő kivonása eljárásának szakszerű előkészítését, lefolytatását, valamint a felesleges eszközök hasznosítási folyamatának szabályszerű lebonyolítását.

j) ellátja a büntetés-végrehajtási szervezet központi ellátási tevékenységével összefüggő minisztériumi feladatokat.[246]

6. A Műszaki Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek anyagi-technikai és vagyongazdálkodási középirányító szervei tekintetében szakirányító felügyeletet gyakorol,

b) részt vesz a minisztérium hivatali egységei, valamint a társminisztériumok által készített jogszabály-tervezetek véleményezésében,

c) vezetői döntés esetén építési, ingatlanfelújítási, valamint - az informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai eszközök kivételével - eszközbeszerzési területen részt vesz szakterületét illetően a minisztériumot, valamint a hivatali egységeket, a minisztériumi szerveket és az önálló belügyi szerveket érintő közbeszerzési eljárásokban,[247]

d) felügyeli az önálló belügyi szervek tűzvédelemmel kapcsolatos tevékenységét,

e) felügyeli a miniszter irányítása alá tartozó vagyonkezelők lakás- és ingatlangazdálkodási tevékenységét, előkészíti az ezzel kapcsolatos szabályozást,

f) eljár egyedi méltányosságot igénylő ingatlan- és lakásügyekben,

g) beszerzi a lakás és ingatlan hasznosításával kapcsolatban a hatályos jogszabályok által előírt engedélyeket, hozzájárulásokat,

h) ellátja a központi lakásügyi szerv részére meghatározott feladatokat,

i) irányítja és ellenőrzi a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek lakhatási támogatás nyújtásával kapcsolatos tevékenységét,

j)[248]

k) előkészíti és meghirdeti az üzemeltetési költségcsökkentést célzó energetikai fejlesztések támogatásával kapcsolatos pályázati kiírást, elbírálja a pályázatokat, elkészíti a támogatási szerződéseket, ellenőrzi a fejlesztések megvalósítását,

l) szervezi és koordinálja a fegyverzeti és kényszerítő eszköz, az egyéb rendészettechnikai, az egyéni és kollektív védelmi eszközök, a szárazföldi, vízi és légi jármű, a ruházati szakterület műszaki fejlesztési feladatait,

m) együttműködik az iparjogvédelmi és találmányi ügyekben a szakmai szervezetekkel és hivatalokkal,

n) irányítja és koordinálja a rendszeresítési eljárásokat,

o) tervezi a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek vonatkozásában a hadi- és rendészettechnikai eszközök kötelező tartalékképzését és a jogszabályok alapján a minisztériumot terhelő kiadások költségeit, fejezeti kezelésű előirányzatok formájában,[249]

p) ellátja a minisztérium képviseletét a NATO katonai beruházásokkal, a haditechnikai eszközök külkereskedelmi forgalmának engedélyezésével, a haditechnikai eszközök gyártásának és a hadiipari szolgáltatások végzésének engedélyezésével, az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzésével, valamint a katonai szabványosítási ügyekkel foglalkozó tárcaközi bizottságok munkájában.

q) végzi a katasztrófák elleni védekezéshez szükséges központi rendeltetésű állami tartalékkészletek beszerzését, nyilvántartását, ellenőrzését,[250]

r)[251]

2.1.2.4. Informatikai Főosztály

1. Az Informatikai Főosztály a gazdasági és informatikai helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Informatikai Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) feladatkörében elkészíti a szükséges jogszabály, a közjogi szervezetszabályozó eszköz, illetve belső norma tervezetét, közreműködik a más szervek által készített jogszabálytervezetek külső és belső véleményezésében, a más tárcák által előkészített tervezetek belső egyeztetésében.[252]

3. Az Informatikai Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben

a) az ágazat szakpolitikai stratégiájának, valamint a kormányzati informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai stratégiai koncepcióknak megfelelően megvalósítja az ágazati szintű stratégiai tervezést; ennek során gondoskodik az átfogó, ágazati szintű, közép- és hosszú távú informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai stratégiai terv kidolgozásáról, folyamatos aktualizálásáról, éves lebontásáról, végrehajtásáról, és monitoringjáról,

b) összehangolja az ágazati informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai rendszereket, a rendszerek fejlesztését, javaslatot tesz a központosított megvalósításra,

c) részt vesz a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek informatikával, telekommunikációval és biztonságtechnikával kapcsolatos költségvetési tervei, előirányzatai tervezésében, felügyeli a felhasználást, javaslatot tesz az év közbeni átcsoportosításra,

d) összehangolja a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai fejlesztési és üzemeltetési feladatait, valamint végrehajtja az egységes, ágazati szintű központi beruházásokat, illetve ellátja a központi szolgáltatások kialakításával kapcsolatos fejlesztési feladatokat, szakterületét érintően projektirányítást, pályázati tevékenységet végez,

e) irányítja és felügyeli a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai fejlesztéseit, üzemeltetési tevékenységét,

f) nyilvántartást vezet a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai fejlesztésekkel járó projektjeiről,

g) feladatkörében ellenőrző tevékenységet végez a hivatali egységeknél, a minisztériumi szerveknél, valamint az önálló belügyi szerveknél,

h) közreműködik a személyes és minősített adatok tárolásával, továbbításával kapcsolatos szolgáltatások működtetésében, felügyeletében; végzi a személyes és minősített adatok védelmével kapcsolatos információbiztonsági tevékenységeket, rendszertechnológiailag érvényesíti a differenciált hozzáféréssel és bizonyítékbiztosítással kapcsolatos követelményeket,

i) irányítja a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek statisztikai adatgyűjtésének és adatszolgáltatásának informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai támogatását, valamint javaslatot teszt az adatgyűjtő rendszerek korszerűsítésére,

j)[253]

k) közreműködik a fejezet gazdálkodásával összefüggő informatikai rendszerek fejlesztésében, a döntés-előkészítő és vezetői információs rendszerek kialakításában,

l) közreműködik az ágazati szintű integrált emberi erőforrás gazdálkodást támogató információs rendszer működtetésében,

m) közreműködik a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek oktatási tevékenységének informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai támogatásában, ágazati szintű e-learning rendszerek kialakításában,

n) az ágazati szintű informatikai infrastruktúra üzemeltetés során biztonsági incidens vagy kritikus hibajavítás esetén dönt infrastrukturális alrendszerek, szolgáltatások ideiglenes vagy időszakos szüneteltetéséről, felfüggesztéséről

o) közreműködik az informatikai és telekommunikációs eszközök használatból történő kivonása eljárásának szakszerű előkészítésében, lefolytatásában, valamint a felesleges eszközök hasznosítási folyamatának szabályszerű lebonyolításában.

4. Az Informatikai Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) kidolgozza az informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai szakterület tekintetében a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek egészét érintő szabványokat, normatívákat, ajánlásokat, rendszertechnológiai irányelveket,

b) szakértőként közreműködik az ágazatot érintő nemzetközi és kormányzati szintű fejlesztésekben az informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai rendszerekre vonatkozóan, képviseli az ágazat és a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek érdekeit, valamint döntés-előkészítő tevékenységet lát el,

c) képviseli az ágazatot a nemzetközi és kormányzati szintű informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai kapcsolatokban,

d) közreműködik a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek feltárásában, az informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai pályázatok kidolgozásában; a projekttevékenység keretében tervezi, szervezi és koordinálja a fejlesztést, rendszerintegrációt, szükséges mértékben részt vesz a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek szakterületi fejlesztéseiben,

e) ellátja a helyi rejtjel-felügyeleti tevékenységet, elkészíti a helyi szintű informatikai biztonsági ajánlást, a minisztérium és a központi szolgáltatások informatikai biztonsági és rejtjelszabályzatát, katasztrófa-elhárítási tervét, valamint a működésfolytonossági tervet,[254]

f) javaslatot tesz a miniszter által irányított, felügyelt háttérintézményeknél az informatikai biztonsági követelmények érvényesíthetőségére vonatkozó rendszertechnológiai fejlesztésekre, szükséges normaalkotásra,[255]

g) felügyeli a fejezethez tartozó intézmények körében a kormányzati szférában alkalmazott központosított alkalmazásrendszerek működését, valamint közreműködik az adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges folyamatok lebonyolításában az érintett szervezetekkel,

h) részt vesz az egységes elektronikus közműnyilvántartás koncepciójának kialakításával és a kapcsolódó szabályozással összefüggő informatikai feladatokban, szakértőként közreműködik az építésügyi és területrendezési informatikai fejlesztési tervek megvalósításában,

i) a rendvédelmi szerveket érintő mértékben részt vesz a polgári veszélyhelyzeti terv elkészítésében és a terv informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai feladatainak ellátásában, a polgári veszélyhelyzeti informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai rendszer fejlesztésében,

j) közreműködik és koordinál a Rendőrség Robotzsaru Neo integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszerével kapcsolatos fejlesztési, üzemeltetési tevékenységekben, az információvédelmi és biztonsági kérdésekben.[256]

k) javaslatot tesz az ágazati szinten túlmutató infrastruktúrafejlesztésekre, szabályozásra, rendszeresítésre, szabványosításra, szolgáltatások kormányzati központosítására, kialakítására,

l) képviseli a minisztériumot a személyesadat-nyilvántartó rendszerek, a minősített adatkezelések, a rendvédelmi szervek minősített időszaki tevékenységének kormányzati szintű infrastruktúra-fejlesztéseivel kapcsolatos tevékenységekben.

m) ellátja a helyi információbiztonsági felügyeleti tevékenységet, elkészíti a helyi szintű informatikai biztonsági ajánlást, naprakészen tartja a minisztérium és a központi szolgáltatások informatikai biztonsági szabályzó rendszerét, kockázatelemzéseket végez, gondoskodik a biztonsági események kezeléséről,[257]

n) szakmai javaslattételi feladatokat lát el ágazati szinten információvédelem és információbiztonság területén,[258]

o) üzemeltetési feladatokat lát el minden olyan rendszer tekintetében, melyet a miniszter a feladatkörébe utalt,[259]

p) ellátja az ÉTDR elektronikus információs rendszerrel összefüggő feladatokat, melynek keretében[260]

pa) a Lechner Lajos Tudásközpont megkeresésére az informatikai típusú bejelentések (kliensoldali és rendszerkörnyezettel kapcsolatos problémák) tekintetében szakmai álláspontot küld meg a Lechner Lajos Tudásközpontnak a válaszadáshoz,

pb) elhárítja a rendszerben jelentkező informatikai problémákat,

pc) a jogszabályban előírt adatbiztonsági kérdésekben intézkedik,

pd) informatikai álláspontot alakít ki a programjavítás elfogadásához, az új programverziók éles üzembe helyezéséhez,

pe) működteti az elsődleges informatikai infrastruktúrát,

pf) beszerzi a rendszer működéséhez szükséges hardvereket, licenceket és kiegészítő szoftvereket, szoftverfrissítéseket, kiegészítő programokat, és biztosítja az ÉTDR folyamatos rendelkezésre állását,

pg) ellenőrzi az elsődleges és a másodlagos rendszer folyamatos működését,

ph) ütemezi a 6 órát meg nem haladó tervezett leállásokat,

pi) elrendelheti a 24 óránál rövidebb ideig tartó üzemszünetet,

pj) részt vesz a friss programverzió tesztelésében,

pk) dönt a rendszer infrastruktúráját érintő fejlesztési kérdésekben és felügyeli az informatikai infrastruktúrát érintő fejlesztési intézkedések végrehajtását,

pl) a Lechner Lajos Tudásközpont megkeresésére álláspontot alakít ki a rendszer alkalmazás fejlesztésével és a rendszer minőségbiztosításával kapcsolatos kérdésekben,

pm) álláspontot alakít ki a 24 óránál hosszabb ideig tartó üzemszünetről,

pn) informatikai szakmai szempontból irányítja és felügyeli a Lechner Lajos Tudásközpont másodlagos informatikai infrastruktúrához kapcsolódó üzemeltetési tevékenységét,

q) elkészíti és naprakészen tartja a minisztérium által üzemeltett rendszerek rendszerdokumentációit.[261]

2.1.3. Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai

2.1.3.1. Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkár Titkársága

1. Az Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkár Titkársága az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. Az Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkár Titkársága nem tagozódik osztályokra.

2.1.3.2. Támogatás-koordinációs Főosztály

1. A Támogatás-koordinációs Főosztály az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Támogatás-koordinációs Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) koordinálja a bel- és igazságügy területét érintő hazai, uniós és nemzetközi pénzügyi források befogadásának és felhasználásának előkészítését, megvalósítását, nyomon követését az uniós és a schengeni tagság szakmai elvárásai alapján; ellátja azok tervezését és lebonyolítását, monitoringját, valamint gondoskodik a kapcsolódó beszámolási feladatokról.

3. A Támogatás-koordinációs Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) ellátja a Schengen Alapból végrehajtott fejlesztések nyomon követéséhez kapcsolódó koordinációs, adminisztrációs feladatokat,[262]

b) ellátja a Külső Határok Alap, az Európai Menekültügyi Alap, az Integrációs Alap és a Visszatérési Alap (a továbbiakban együtt: alapok) terhére megvalósított feladatokkal összefüggésben a felelős hatóság feladatkörébe tartozó projekt- és pénzügyi menedzsment feladatokat, az alapokkal kapcsolatos szabálytalanságok nyilvántartásával és jelentésével kapcsolatos feladatokat, a Külső Határok Alap Tárcaközi Egyeztető Fórummal a Monitoring Bizottsággal kapcsolatos koordinációs feladatokat, valamint ellátja a Külső Határok Alapot érintő szakmai feladatokat,

c) biztosítja a minisztérium szakmai képviseletét a nemzetközi, európai uniós támogatásokat lebonyolító tárcaközi szervezeteiben és bizottságaiban,

d) ellátja a Menekültügyi és Migrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap forrásainak felhasználására és működtetésére való felkészüléssel kapcsolatos feladatokat,[263]

e) a belügyi terület vonatkozásában részt vesz az Európai Unió 2014-2020 közötti időszakának tervezésében.[264]

4. A Támogatás-koordinációs Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) ellátja a minisztérium stratégiai jelentőségű - nemzetközi, európai uniós vagy hazai támogatással megvalósuló -projektjeinek lebonyolításával összefüggő projekt- és pénzügyimenedzsment-feladatokat,

b) biztosítja a minisztérium szakmai képviseletét a hazai támogatásokat lebonyolító intézményrendszer tárcaközi szervezeteiben és bizottságaiban,

c) ellátja a minisztériumi monitoring feladatokat az uniós és nemzetközi forrásokból nyújtott támogatások tekintetében,[265]

d) részt vesz a Norvég Alap és az EGT Finanszírozási Mechanizmus Operatív Program kialakításában és a Monitoring Bizottság munkájában,

e) figyelemmel kíséri az európai uniós és hazai támogatási programokra benyújtott - az ágazatot érintő -pályázatokat a fejlesztési támogatások megszerzése érdekében; közreműködik fejlesztési projektek generálásában, pályázatok figyelésében, pályázatok megírásában.

f)[266]

2.1.3.3. Európai Együttműködési Főosztály

1. Az Európai Együttműködési Főosztály az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Európai Együttműködési Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) közreműködik a migráció és a menekültügy terén a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésében,[267]

b) az illetékes szakmai szervezetek és hivatali egységek bevonásával kidolgozza a minisztérium hatáskörébe tartozó területeket érintő két- és többoldalú nemzetközi szerződéseket és tárcaegyezményeket, előkészíti az azokhoz kapcsolódó előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket,

c)[268]

d)[269]

e)[270]

3. Az Európai Együttműködési Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) koordinálja a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó önálló belügyi szervek európai uniós együttműködési tevékenységét[271]

b) koordinálja az Európai Unió keretében folytatott belügyi együttműködés terén az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményei döntéshozatalában a kormányzati álláspont kialakítását és képviseletét, valamint az ezzel összefüggő kormányzati feladatok teljesítését a miniszter külön utasításában meghatározottak szerint; az Európai Unió közös kül-, biztonság- és védelempolitikája terén részt vesz az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményei döntéshozatalában képviselt kormányzati álláspont kialakításában és képviseletében, valamint az ezzel összefüggő kormányzati feladatok teljesítésében,

c) végzi a nemzetközi megállapodás aláírásával és a további kormányzati és dokumentációs tevékenységgel, a szükséges jóváhagyással, megerősítéssel és kihirdetéssel, valamint közzététellel kapcsolatos feladatokat; elkészíti a törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok indokolását, közreműködik a miniszteri expozé előkészítésében,

d) koordinálja a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartást a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos ügyekben,

e)[272]

f) a minisztérium részéről kapcsolatot tart a terrorizmus elleni külügyminisztériumi koordinátorral, ellátja a határellenőrzéssel kapcsolatos tárcaközi együttműködés adminisztratív teendőit, ellátja az emberkereskedelem elleni harc tárcaközi koordinációját,[273]

g) részt vesz a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítésével kapcsolatos kormányzati intézkedések végrehajtásának koordinálásában.

h) koordinálja a minisztérium részéről a más minisztériumtól, országos hatáskörű szervtől érkezett, nemzetközi együttműködésre, adatszolgáltatásra, kormányzati álláspont kialakításában vagy képviseletében való közreműködésre irányuló megkeresések teljesítését.[274]

4. Az Európai Együttműködési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben

a) előkészíti az EU, ENSZ, illetve egyéb multilaterális vagy bilaterális keretbe illeszkedő magyar polgári válságkezelési tevékenységgel összefüggő vezetői döntéseket; folyamatosan ellátja az ehhez kapcsolódó tájékoztató, javaslattevő feladatokat.

5. Az Európai Együttműködési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a)[275]

b) figyelemmel kíséri az Európai Unió jogának változását, új jogi aktusok kibocsátását, és közreműködik az ezekből következő jogalkotási és a végrehajtáshoz szükséges egyéb feladatok meghatározásában; tájékoztatja a minisztérium kodifikációs feladatokat ellátó szervezeti egységeit a feladatkörükbe tartozó európai uniós jogi aktusok kibocsátásáról és változásáról,[276]

c) közreműködik az Európai Unióval való kapcsolattartásban; a belügyi területeken - a miniszter külön utasításában meghatározottak szerint - koordinálja, valamint ellátja az Európai Unió intézményeinek döntés-előkészítő szakértői munkacsoportjainak, szakbizottságainak munkájában való részvételt,

d) ellátja a Magyar Köztársaság Európai Unió mellett működő Állandó Képviselete belügyi és polgári válságkezelési szakdiplomatáinak, valamint az Európai Unió intézményeinél és a nemzetközi szervezeteknél tartós kiküldetésben lévő, a belügyekkel foglalkozó vezető tisztségviselők szakmai irányítását,

e) közreműködik a belügyi attasék Európai Unióhoz kapcsolódó szakmai irányításában,

f) ellátja a tárca feladatkörébe tartozó, nemzetközi szervezetekbe és európai uniós pozíciókra történő magyar jelölések előkészítésével, koordinációjával kapcsolatos feladatokat,[277]

g) ellátja az Európai Unió migrációt és menekültügyet érintő támogatási alapjaihoz kapcsolódó szakmai feladatokat, és részt vesz a monitoringbizottság munkájában,

h) kapcsolatot tart az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, a Nemzetközi Migrációs Szervezettel és a Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központtal a főosztály ügykörét érintő kérdésekben,

i) elősegíti az európai uniós polgári válságkezelési missziókban való magyar szerepvállalás tervezését, szervezését, irányítását,[278]

j) javaslatot tesz a vízumkiadási jog átadására, illetve átvételére,

k) ellátja az Európai Migrációs Hálózat kapcsolattartó pont feladatát és működteti a nemzeti hálózatot.

l) ellátja a nemzetközi fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos feladatokat,[279]

m)[280]

n) ellátja a Határellenőrzési Munkacsoport létrehozásáról szóló 1295/2011. (VIII. 24.) Korm. határozat által létrehozott Határellenőrzési Munkacsoport titkársági feladatait.[281]

o) részt vesz a Menekültügyi és Migrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap forrásainak felhasználására és működtetésére való felkészüléssel kapcsolatos feladatokban.[282]

6. Az Európai Együttműködési Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) kezdeményezi az európai uniós és nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges hazai rendészeti jogszabályok alkotását, e kötelezettségekre tekintettel véleményezi azok tervezetét,

b) figyelemmel kíséri a nemzetközi szerződések végrehajtását, hatályosulását, szükség esetén kezdeményezi a nemzetközi szerződések módosítását, deregulációját, ellátja a nemzetközi szerződések nyilvántartásának kezelését, karbantartja azokat,

c) szakmai véleményt készít az egyeztetést koordináló főosztály felkérésére a más minisztériumtól, országos hatáskörű szervtől érkezett európai uniós és nemzetközi tárgyú jogszabályok és az ezekhez kapcsolódó kormány-előterjesztések, valamint a nemzetközi szerződések tervezeteiről,

d) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása kapcsán képviseli a minisztériumot a tárcaközi koordinációt ellátó minisztérium felé,

e) ellátja és szakmailag előkészíti a belügyi együttműködés területére tartozó bilaterális vagy multilaterális, regionális jelentőségű együttműködési fórumok, kezdeményezések munkájában való magyar részvételt,

f) előkészíti az Európai Unió Tanácsa bel- és igazságügyi formációja üléseinek a minisztérium kompetenciájába tartozó napirendi pontjai tekintetében a tagállami képviseletet.[283]

2.1.3.4. Nemzetközi Főosztály

1. A Nemzetközi Főosztály az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Nemzetközi Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) összeállítja a minisztérium nemzetközi kapcsolataira vonatkozó prioritásokat a hivatali egységek és az önálló belügyi szervek javaslatai alapján, és felterjeszti az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárhoz.[284]

3. A Nemzetközi Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) a vezetői szintű kiutazások és partnerfogadások minisztériumi tervét a kormányzati szintű összehangolás érdekében megküldi a Külügyminisztériumnak; gondoskodik a koordináció nyomán esetlegesen szükséges változtatásoknak a minisztérium illetékes hivatali egységei által történő végrehajtásáról,

b) szervezi és koordinálja az univerzális, regionális és szubregionális nemzetközi szervezetekkel való belügyi szakmai kapcsolattartást (az EU-hoz és NATO-hoz kapcsolódó szervezetek kivételével), javaslatot tesz az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárnak az e fórumokon való részvételére.

4. A Nemzetközi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) az Európai Együttműködési Főosztály bevonásával kapcsolatot tart a partner országokban a minisztérium illetékességi körébe tartozó kérdésekért felelős főhatóságokkal, illetve a Budapesten akkreditált külképviseletekkel és biztosítja a szükséges szakmai tájékoztatást,

b) ellátja a NATO Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottságával (CEPC) való kapcsolattartásnak a minisztériumra háruló feladatait,

c) ellátja a Magyar Köztársaság Állandó NATO Képviseletéhez vezényelt szakdiplomata, valamint a belügyi attasék feletti szakmai irányítást.

5. A Nemzetközi Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben

a) szervezi a minisztérium nemzetközi tevékenységét,

b) jogszabály rendelkezései szerint nyilvántartást vezet a hatáskörébe tartozó szolgálati útlevelekről, biztosítja a rendeltetésszerű felhasználást, a jogosultság megszűnéséig kezeli azokat, gondoskodik az útlevelek biztonságos őrzéséről,

c) végzi a minisztérium felső vezetésének nemzetközi levelezését, indokolt esetekben biztosítja a szakmai anyagok fordítását (fordíttatását),

d) vezeti a minisztérium nemzetközi kapcsolataival összefüggő nyilvántartásokat, szolgáltatást nyújt azok anyagai alapján,

e) ellátja a minisztérium felső szintű vezetőinek kiutazásaival és a külföldi partnerek fogadásával kapcsolatos protokolláris, utaztatási és pénzügyi elszámolási teendőket; megszervezi a felső szintű f) és szakértői tárgyalásokhoz szükséges tolmácsolási szolgáltatásokat.

6. A Nemzetközi Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) a jóváhagyott prioritások alapján elvégzi a hivatali egységek éves kiutazási és fogadási terveinek összesítését, majd a minisztérium összesített kiutazási és fogadási tervét felterjeszti az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárhoz,[285]

b) összeállítja a hivatali egységek és az önálló belügyi szervek nemzetközi tevékenységéről szóló éves jelentést és felterjeszti az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárhoz,

c) az illetékes hivatali egységek, társtárcák és más államigazgatási szervek bevonásával előkészíti a minisztérium felső szintű vezetői nemzetközi tárgyalásainak szakmai anyagait; gondoskodik az e tárgyalásokból eredő feladatok végrehajtásáról, illetve végrehajtatásáról, valamint az e tárgyalásokról szóló tájékoztató jelentéseknek a Kormány vagy a minisztérium vezetése számára történő előkészítéséről,

d) gondoskodik a nemzetközi szerződések végrehajtásának összehangolására létrehozott vegyes bizottságok működéséről, határozataik végrehajtásáról,

e) tájékoztatja a helyettes államtitkár és magasabb szintű vezetők nemzetközi tárgyalásairól, valamint a nemzetközi szerződések aláírásáról és a hatálybalépéséről a minisztérium illetékes hivatali egységeit az érintett társtárcákat és más államigazgatási szerveket,

f) a minisztérium hivatali egységei vezetőinek, valamint az önálló belügyi szervek vezetőinek kezdeményezésére végzi a közigazgatási államtitkár által engedélyezett szolgálati útlevelek kiadásával kapcsolatos ügyintézést.

7. A Nemzetközi Főosztály egy munkatársa közvetlenül támogatja az önkormányzati államtitkár munkáját.

2.1.4. A területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai[286]

2.1.4.1. Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkár Titkársága

1. A Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkár Titkársága a területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.[287]

2. A Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkár Titkársága nem tagozódik osztályokra.[288]

2.1.4.2. Országos Főépítészi Iroda[289]

1. Az Országos Főépítészi Iroda a területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll. Az Országos Főépítészi Iroda elősegíti az Országos Főépítész feladatainak teljesítését.[290]

2. Az Országos Főépítészi Iroda egyéb feladataival összefüggésben

a) elismerésekkel kapcsolatos feladatokat lát el, úgymint

aa) javaslatot tesz a szakmai kitüntetésekre,

ab) ellátja az építészeti díjak és kitüntetések (Ybl Miklós-díj, Kós Károly-díj, Pro Architectura-díj) odaítélésével kapcsolatos szakmai feladatokat,

ac) szakmai javaslatot tesz új építészeti díjak létrehozására,

ad) szakmai támogatást biztosít a nem állami építészeti díjakhoz, kitüntetésekhez,

b) pályázatokkal kapcsolatos feladatokat lát el, úgymint

ba) részt vesz a miniszter feladatköréhez kapcsolódó pályázati rendszerek működtetésében,

bb) szakmai javaslatot tesz a miniszter feladatköréhez kapcsolódó új pályázati rendszerekre, és részt vesz azok lebonyolításában,

bc) szakmailag támogatja az építészeti tervpályázatok működtetését,

c) pénzügyi feladatokat lát el, úgymint

ca) szakmai javaslatot tesz a feladatkörébe tartozó feladatok tekintetében az építésügyi feladatok támogatását szolgáló, a területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár irányítása alá tartozó források felhasználására,[291]

cb)[292]

cc)[293]

cd)[294]

d) építészetpolitikai feladatokat lát el, úgymint

da) feladatkörében irányítja és kidolgozza az építészet átfogó stratégiáját, rövid, közép- és hosszú távú céljainak meghatározását, elemzi a célok elérését biztosító jogi, műszaki, gazdasági változtatásokat és szükséges szabályozásokat, részt vesz az ezt szolgáló eszközök, jogszabályok és programok kialakításában,

db) szakmai javaslatok alapján kidolgozza a nemzeti építészetpolitikát és elősegíti annak megvalósítását,

dc) képviseli az építészeti érdekeket a különböző közigazgatási, szakmai és társadalmi fórumokon,

dd)[295]

de) közvetlen kapcsolatot tart fenn a szakterületein tevékenykedő érdekképviseleti szervekkel, hazai és nemzetközi szakmai és társadalmi szervezetekkel, állami és önkormányzati főépítészekkel, kamarákkal, oktatási-kutatási és fejlesztési szervezetekkel, magánszemélyekkel, közhasznú és egyéb alapítványokkal,

df) képviseletet biztosít az építészet területén működő nemzetközi szervezetekben, valamint szakmailag támogatja a hazai szervezetek nemzetközi tagságát,

dg) elősegíti az építési beruházások magas építészeti minőségben történő megvalósítását,[296]

dh) elősegíti az innovációt és a környezettudatos megoldásokat az építészet területén,[297]

di) elősegíti az építészeti és építési kultúra fejlesztését és terjesztését, az építészeti örökség megóvását,[298]

e) jogszabályokkal kapcsolatos feladatokat lát el, úgymint

ea)[299]

eb) szakmai véleményt ad a feladatkörébe tartozó jogszabályok tervezetére, különösen az építmények elhelyezésére és kialakítására vonatkozó szakmai követelményekre, a tervpályázatokra, a tervtanácsok működésére, az építészeti elismerésekre, továbbá a főépítészek tevékenységére és szakmai továbbképzésére vonatkozóan,

ec) szakmailag közreműködik az építésügyi szabványosítási tevékenységben, az építésügyi nemzeti szabványok kidolgoztatásában,

f) főépítészi tevékenységgel kapcsolatos feladatokat lát el, úgymint

fa) szakmailag irányítja az állami és ezen keresztül a megyei és önkormányzati főépítészek építészeti minőséggel összefüggő tevékenységét,

fb) szakmailag véleményezi az állami főépítészek kinevezését,

fc) a Területrendezési és Településügyi Főosztállyal együtt ellátja a főépítészi tevékenységről szóló szabályozás szerinti, állami főépítészeket érintő központi irányítási, összehangolási feladatokat,[300]

fd) a Területrendezési és Településügyi Főosztállyal együtt ellátja az állami főépítészi vizsga lebonyolítási feladatait, a kötelezően elrendelt szakmai továbbképzés jóváhagyásával kapcsolatos feladatokat, gondoskodik az állami főépítészek továbbképzéséről,[301]

fe) ellátja az önkormányzati és állami főépítészi adatszolgáltatás nyilvántartásával összefüggő feladatokat,

ff) a Területrendezési és Településügyi Főosztállyal közösen javaslatot tesz a főépítészi rendszer kialakítására, gondoskodik a főépítészek szakmai tevékenységének összehangolásáról,[302]

g) tervtanácsokkal kapcsolatos feladatokat lát el, úgymint

ga) ellátja - országos illetékességgel - a központi Építészeti-Műszaki Tervtanács működtetésével kapcsolatos feladatokat,

gb) ellátja a ga) pontban foglaltakhoz kötődően a tervtanácsi adatszolgáltatással és nyilvántartással kapcsolatos feladatokat,

gc) figyelemmel kíséri a területi építészeti-műszaki tervtanácsok tevékenységét.[303]

h) a főépítészi feladatok tekintetében az Építésügyi Főosztállyal, a Területrendezési és Településügyi Főosztállyal, valamint az Örökségvédelmi Főosztállyal együtt közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal szakmai irányításában, tevékenységének koordinálásában, felügyeletében.[304]

3. Az Országos Főépítész egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben, a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében

a) kiadmányozza az Országos Főépítészi Iroda feladataival összefüggésben keletkezett iratokat,

b) ellátja - a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletben meghatározott kivétellel - a központi Építészeti-Műszaki Tervtanács elnöki feladatait, és kiadmányozza az elnöki feladatokkal összefüggő iratokat,[305]

c)[306]

d) ellátja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény esetében a tervpályázati bíráló bizottság elnöki teendőit, valamint a tervpályázati szabályozás alkalmazásával kapcsolatos feladatokat,[307]

e)[308]

2.1.4.3. Területrendezési és Településügyi Főosztály

1. A Területrendezési és Településügyi Főosztály a területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatalai egység, amelynek élén főosztályvezető áll.[309]

2. A Területrendezési és Településügyi Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) kidolgozza a területrendezésre, településrendezésre, településfejlesztésre vonatkozó jogszabályi követelményeket, különösen

- a közigazgatás reformjával összhangban a terület- és településrendezési tervezés rendszerének átalakítására vonatkozó koncepciót (a reformfolyamat előrehaladásától függően),

- a településfejlesztési koncepciók és az integrált településfejlesztési stratégiák készítésére vonatkozó részletszabályozást,[310]

- az országos településrendezési, valamint az építmények elhelyezésére vonatkozó szakmai követelményeket,

- a főépítészek terület- és településrendezési tevékenysége ellátásának szakmai szabályait és feltételeit,

- a településrendezési tervtanácsok működésének szabályait,[311]

- a településrendezési tervpályázatok szakmai és eljárási szabályait,

- a telekalakítás részletes szakmai követelményeit,

- a telekalakítási és az építési tilalom elrendelésére vonatkozó részletes szabályokat,

- a településrendezési kötelezések elrendelésére vonatkozó részletes szabályokat,

- a területek biológiai aktivitás értékének számítására vonatkozó szabályokat,

- a területrendezési szakmagyakorlás (jogosultság) feltételeit és követelményeit, illetőleg a továbbképzésre vonatkozó jogszabályt,[312]

- az egységes elektronikus közműnyilvántartás koncepcióját és a kapcsolódó szabályokat,

b) közreműködik a területrendezést, településrendezést, településfejlesztést szolgáló forrásokról szóló szabályok előkészítésében,

c) közreműködik a terület- és településrendezési tervek egymásra épülő tartalmának térinformatikai módszerekkel történő nyilvántartására vonatkozó koncepció kialakításában és a kapcsolódó szabályozással összefüggő feladatokban,

d) közreműködik a hátrányos helyzetű településekről szóló szabályozás előkészítésében,

e) közreműködik a területszervezés jogszabályi környezetének kialakításában és a várossá nyilvánítási eljárás szabályozási koncepciójának előkészítésében és szakmai megalapozásában,

f) szakmailag irányítja az ország és - a törvény által meghatározott - kiemelt térségek területrendezési tervének készítését, előkészíti e tervek elfogadásáról szóló törvényjavaslatokat.

g) közreműködik a településrendezési szakmagyakorlás (jogosultság) feltételeire és követelményeire, valamint a továbbképzésre vonatkozó jogszabály kidolgozásában.[313]

3. A Területrendezési és Településügyi Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) gondoskodik az egységes jogalkalmazást és az önkormányzatok településüggyel kapcsolatos tevékenységét segítő szakmai anyagok és kiadványok elkészítéséről és a szakmai továbbképzések, fórumok szervezéséről,

b) elemzi a területhasználati folyamatokat, a területfejlesztési, gazdaságpolitikai és környezetgazdálkodási célokkal összehangolja, és javaslatokat dolgoz ki az azokkal összefüggő kormányzati intézkedésekre.

c) a főépítészi feladatok tekintetében az Építésügyi Főosztállyal és az Országos Főépítészi Irodával, valamint az Örökségvédelmi Főosztállyal együtt közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal szakmai irányításában, tevékenységük koordinálásában, felügyeletében[314]

4. A Területrendezési és Településügyi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben

a) irányítja a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések besorolása céljából létrehozott szakértői testület munkáját, kivizsgálja a besorolással kapcsolatos panaszos ügyeket,

b)[315]

c) szakmailag előkészíti a Palóczi-díj adományozására vonatkozó miniszteri előterjesztést,

d) előkészíti a megyei területrendezési tervekhez a miniszteri véleményt, továbbá szakmai javaslatot tesz a megyei területrendezési tervek elfogadásához szükséges miniszteri állásfoglalás kialakítására (amelyet a területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében ír alá),

e) kiadmányozásra előkészíti a főváros teljes közigazgatási területére készülő fővárosi településszerkezeti terv és fővárosi rendezési szabályzat - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti - eljárásaiban a záró szakmai véleményt,[316]

f) a Területrendezési és Településügyi Főosztály vezetője a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében kiadja[317]

- az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében kialakított másodfokú szakhatósági állásfoglalást és végzést,[318]

- a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében kialakított másodfokú szakhatósági állásfoglalást és végzést,[319]

-[320]

5. A Területrendezési és Településügyi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) közreműködik az EU-s szabályok, irányelvek érvényesítésére irányuló jogharmonizációs feladatokban,

b) kapcsolatot tart az Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösséggel, előkészíti az Európai Falumegújítási Díjakra pályázó magyar települések jelölését, ennek keretében irányítja a Magyarországi Falumegújítási Díj pályázat lebonyolításának, valamint a benyújtott önkormányzati pályázatokat elbíráló szakértői bizottság munkáját,

c)[321]

d) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral egyeztetve ellátja a feladatkörét érintő nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat, részt vesz az EU és az Európa Tanács keretén belül működő, továbbá a kétoldalú kormányközi kapcsolatokon alapuló szervezetek munkájában, a biztosítja a képviseletet e szervezetek bizottságaiban (CEMAT stb.),[322]

e) ellátja a "Tisza vízgyűjtő területére vonatkozó területrendezési és -fejlesztési tanulmányterv" készítésére vonatkozó feladatokat a Délkelet-európai Transznacionális Program keretei között, közreműködik a Tisza Vegyesbizottság munkájában,

f) a nemzetközi kapcsolatok terén kezdeményezi a határ menti térségek területrendezési terveinek egyeztetését,

g) képviseli az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral egyeztetve a minisztériumot az EU várospolitikáját érintő közösségi intézményekben, részt vesz a várospolitika tárgykörébe tartozó európai tanácsi, komitológiai bizottságok (COCOF) és albizottságok (Területi Kohézió és Városi Ügyek - TCUM) munkájában, valamint a kohéziós politika jövőjével kapcsolatos, témára vonatkozó egyeztetéseken,

h) érvényesíti a hazai település- és városfejlesztés érdekeit az európai és nemzetközi szervezetek, munkacsoportok munkájában, a kapcsolódó fejlesztési dokumentumok, koncepciók, stratégiák kialakításában,

i) részt vesz az EU Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap igénybevételét szolgáló fejlesztési dokumentumok, a nemzeti stratégiai referenciakeret (ÚMFT) és a kapcsolódó operatív programok, akciótervek, település- és városfejlesztési pályázati kiírások elkészítésében, ellátja azok végrehajtásához kapcsolódó település- és városfejlesztési, illetve város-rehabilitációs feladatokat,

j) részt vesz az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral egyeztetve az EKTB strukturális eszközök koordinációját végző és egyéb szakmai munkacsoportjaiban, az EKTB-ben születő döntések kialakítása során érvényesíti a hazai városfejlesztési érdekeket,

k) részt vesz az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral egyeztetve az EU városfejlesztésért felelős minisztereinek együttműködésében, a soros EU elnökség által koordinált városfejlesztést érintő feladatokban,[323]

l) részt vesz a két- és többoldalú nemzetközi városfejlesztési kapcsolatok kialakításában, és az OECD városfejlesztési munkacsoportjában,

m) részt vesz az uniós várospolitikai programok hazai végrehajtásában; koordinálja az Európai Városok Tudáshálózat (EUKN) projekt hazai megvalósítását,

n)[324]

6. A Területrendezési és Településügyi Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) közreműködik a főépítészi tevékenység szakmai irányításában, a főépítészek továbbképzésében, a tevékenység ellátásához szükséges főépítészi vizsgarendszer kialakításában és a vizsgáztatásban,

b) közreműködik az ország településhálózatának, ezen belül a többközpontú városhálózatra építő településhálózat-fejlesztési koncepció kidolgozásában, valamint operatív javaslatok megfogalmazásában és a programok megvalósítása során a hazai terület, település- és várospolitika szempontjainak érvényesítésében,

c) közreműködik az e-közigazgatás kormányprogramban megfogalmazott célkitűzések elérésében,

d) szakmailag irányítja az állami főépítészek terület- és településrendezéssel összefüggő, valamint a területrendezési hatósági tevékenységét,

e)[325]

f) felügyeleti és ellenőrzési feladatkörében gondoskodik a terület- és településrendezésre vonatkozó jogszabályok előírásainak érvényesítéséről és a jogszabályokban előírt - hatáskörébe tartozó - feladatok végrehajtásáról, javaslatot tesz az egységes jogalkalmazást elősegítő intézkedésekre,

g) gondoskodik a földtani veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának hatékony, programszerű működtetéséről, segíti a pince-, partfal- és földcsuszamlásveszély-elhárításra rendelkezésre álló hazai és EU-s források hatékony felhasználását, irányítja az adott célra kinevezett szakértői bizottság munkáját,

h)[326]

i)[327]

j)[328]

k) - a Miniszteri Kabinettel egyeztetve - ellátja a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (VÁTI) terület-és településrendezési, településfejlesztési és építésügyi feladatai szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat,

l) együttműködik a területrendezéssel, a településrendezéssel és a településfejlesztéssel összefüggő képzést folytató felsőoktatási intézményekkel az alapképzési, szakirányú továbbképzési és felsőfokú szakképzési, valamint továbbképzési programok kidolgozásában, akkreditációjának elősegítésében,

m) segíti a területrendezést, a településrendezést és a településfejlesztést érintő kutatási elemző tevékenységet, támogatja a kutatási-fejlesztési feladatok ellátását,

n) kapcsolatot tart a feladatkörének megfelelő szakmai társadalmi szervezetekkel, testületekkel (pl. Magyar Urbanisztikai Társaság, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Építész Kamara stb.),

o) módszertani segítséget nyújt a várospolitika alakításával kapcsolatos feladatok vonatkozásában az önkormányzatok fejlesztési stratégiáinak és terveinek elkészítéséhez,

p) módszertani segítséget nyújt a különböző szinten és szakterületeken működő település- és városfejlesztéssel foglalkozó szervezetek, intézmények szakmai tevékenységéhez, együttműködik a tervezési, értékelő és elemző munkájukban.

q) ellátja a területfejlesztési politikából adódó tárcafeladatok koordinációját.[329]

r) előkészíti a Lechner Lajos Tudásközpont terület- és településrendezési, valamint településfejlesztési feladatai szakmai felügyeletével kapcsolatos miniszteri döntéseket,[330]

s) az Építésügyi Főosztállyal, az Országos Főépítészi Irodával, valamint az Örökségvédelmi Főosztállyal együtt közreműködik a miniszter egyetértési jogának gyakorlásában a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalok vezetőinek kinevezésében és felmentésében,[331]

t) az Építésügyi Főosztállyal, az Országos Főépítészi Irodával, valamint az Örökségvédelmi Főosztállyal együtt közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatainak tervezeteiről szóló vélemény kialakításában,[332]

u) közreműködik az Európai Táj Egyezménnyel kapcsolatos feladatok végrehajtásában.[333]

2.1.4.4. Építésügyi Főosztály

1. Az Építésügyi Főosztály a területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatalai egység, amelynek élén főosztályvezető áll.[334]

2. Az Építésügyi Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben[335]

a) elkészíti az építésügy átfogó stratégiáját, meghatározza rövid, közép- és hosszú távú céljait, elemzi a célok elérését biztosító jogi, műszaki, gazdasági változtatásokat és szükséges szabályozásokat, részt vesz az ezt szolgáló eszközök, jogszabályok és programok kialakításában,

b) kidolgozza a stratégia alapján az építésügyi célok elérését szolgáló jogalkotási tervet és az előírások szerinti szerkesztéssel elkészíti az építésügyi jogszabályi környezet tervezeteit, különösen

ba) az épített környezet alakítására és védelmére, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráira vonatkozó, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházásokra vonatkozó törvényeket,

bb) az építmények elhelyezésére és kialakítására vonatkozó szakmai követelményeket,

bc) az építésügyi hatósági és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység szabályait, a hatósági rendszer kialakítására és működési feltételeire, az építésügyi hatósági szolgáltatásra, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre, kötelezésre, az integrált eljárásra, az összevont telepítési eljárásra és az építésügyi és építésfelügyeleti bírságra vonatkozó szabályokat, az építésügyi szakhatósági eljárások és az építésügyi hatósági szolgáltatások igazgatási szolgáltatási díjainak szabályait,

bd) az építésügy körébe tartozó nyilvántartási rendszer kialakítására és működtetésére vonatkozó szabályokat, továbbá az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló szabályokat,

be) az építészeti díjakra és kitüntetésekre (Ybl Miklós-díj, Kós Károly-díj, Pro Architectura-díj, Lechner Lajos-díj) vonatkozó szakmai szabályozást,

bf) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szabályokat,

bg) az építésügyi szakmagyakorlási tevékenységek (építészeti-műszaki tervezés, építésügyi műszaki szakértő, felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőri, energetikai tanúsító) feltételeit, valamint az engedélyezés, a bejelentés és a névjegyzékbe történő felvétel követelményeit és eljárási szabályait; a kötelező és szakmai továbbképzés rendszerét és szabályait; az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyintézők szakmai továbbképzésének rendszerét és szabályait; az építésügyi vizsga követelményrendszerét és eljárási szabályait,

bh) az építészeti-műszaki tervtanácsra és eljárásaira, a főépítészek tevékenységének ellátására vonatkozó szakmai szabályokat,

bi) a műemlékek, műemléki jelentőségű területek és a műemléki környezet kivételével az építészeti örökség megóvásával kapcsolatos szabályozást,

bj) az összevont telepítési eljárásra, a településképi véleményezési eljárásra, a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó szabályokat,

bk) az épületek energetikai követelményeire, az energetikai tanúsításra és az építési termékek betervezésére, beépítésére, valamint az építési termékek teljesítménynyilatkozataira vonatkozó szakmai követelményeket,

c) a miniszter nevében gyakorolja a sajátos építményfajtákra vonatkozó jogszabályok tekintetében az összehangoló feladatokat,

d) közreműködik a megújuló és egyéb korszerű energiaforrások alkalmazásairól szóló szabályozás kialakításában.

3. Az Építésügyi Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) az építésügyi jogszabályok hatályosulását elősegítő és népszerűsítő szakmai kiadványokat készíttet, előadásokat, továbbképzéseket szervez,

b) ellátja az építésügyi ágazatba tartozó, OKJ-s szakképesítések tekintetében a tanügyigazgatási-koordinációs feladatokat, közreműködik az ágazathoz tartozó szakképesítések szakmai dokumentumainak előterjesztésében, figyelemmel kíséri a hatályos szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerek érvényesülését.[336]

c) gondoskodik az építésügy és az örökségvédelem átfogó stratégiája közötti összhang megteremtéséről,[337]

d) koordinálja a régészettel és a műemlékvédelemmel összefüggő szabályozási feladatokat és gondoskodik a műemlékvédelmi, a régészeti és az építésügyi jogszabályok összhangjáról,[338]

e) koordinálja az örökségvédelemmel összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatoknak az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központba történő integrálását, továbbá e nyilvántartásoknak az Országos Építésügyi Nyilvántartáshoz történő illesztését, kapcsolódását,[339]

f) ellátja[340]

fa) - a főépítészi feladatok tekintetében a Területrendezési és Településügyi Főosztály, valamint az Országos Főépítészi Iroda, az örökségvédelmi feladatok tekintetében az Örökségvédelmi Főosztály bevonásával - a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal, a járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal, valamint a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal, továbbá

fb) - a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében az Örökségvédelmi Főosztály bevonásával - a járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

szakmai irányítását, tevékenységük koordinálását, felügyeletét,

g) a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal, továbbá a járási (fővárosi, kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi valamint járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal képviselőit szakmai koordináció keretében szakmai egyeztetésre hívja meg az Örökségvédelmi Főosztály, a Területrendezési és Településügyi Főosztály és az Országos Főépítészi Iroda közreműködésével.[341]

4. Az Építésügyi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben

a) megszervezi az - építésügyi hatósági és építésfelügyeleti tevékenység hatékonyságának növelése, valamint feladatellátás országosan egységes gyakorlása érdekében tartott - összevont ellenőrzéseket,[342]

b)[343]

c)[344]

d) jóváhagyja a Magyar Mérnöki és a Magyar Építész Kamara által működtetett továbbképzési szakbizottság ügyrendjét,[345]

e) részt vesz az akadálymentes épített környezet megteremtésével összefüggő követelmények érvényre juttatásának a hatósági eljárásokban és a helyszínen történő ellenőrzésében,

f) az Építésügyi Főosztály vezetője a feladatkörében a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében kiadja a miniszter építésügyért való felelőssége körében a hatáskörébe tartozó felügyeleti és irányítási jogkörben hozott intézkedéseket, döntéseket,[346]

g) ellátja kifutó rendszerben az építésügyi ágazatba tartozó OKJ-s szakképesítések tekintetében a szakmai vizsgabizottság munkájában részt vevő elnökök megbízását, a vizsgaszervező által bejelentett vizsgák visszaigazolását, és gondoskodik a szakmai vizsga vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas dokumentumairól, valamint közreműködik a jogszabályban meghatározott feladatok ellátásában,[347]

h) részt vesz az építési termékek teljesítményállandóságát vizsgáló tanúsító és ellenőrző szervezetek, továbbá a műszaki értékelő szervezetek kijelölési eljárásában,[348]

i) a miniszter nevében kiadmányozza a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák és a területi építész kamarák tevékenysége felett a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerinti felügyeleti eljárás döntéseit,[349]

j) a miniszter nevében kiadmányozza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által az építőipari kivitelezési tevékenységre jogosultak névjegyzék vezetésével kapcsolatos feladatok felügyeletének eredményeképpen keletkezett intézkedéseket,[350]

k) az Építésügyi Igazgatási Osztály vezetője a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében kiadja az ÉTDR-ben hozott döntéseket.[351]

5. Az Építésügyi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) részt vesz - feladatkörével összefüggésben - az EU-munkacsoportok jogharmonizációs munkájában, az építésügyi szakterület nemzetközi képviseletében, és közreműködik a közösségi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos feladatokban,

b) ellátja a feladatkörét érintő nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat,

c) ellátja a külföldre irányuló nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatos feladatokat.

d) részt vesz az EU-tagságból fakadó feladatok ellátásában az építési termékekre, az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan.[352]

e) véleményezi[353]

ea) más európai uniós tagállamok műszaki tartalmú építésügyi és épületenergetikai uniós tagállami jogszabálytervezeteit,

eb) feladatkörével összefüggésben az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság előterjesztéseit;

ec) az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői munkacsoportokban a tárgyalási álláspontokat és előterjesztéseket.

6. Az Építésügyi Főosztály egyéb feladataival összefüggésben[354]

a) képviseli az építésügyi érdekeket a különböző közigazgatási, szakmai és társadalmi fórumokon,

b) képviseli az építésügy szakmai szempontjait a közigazgatási egyeztetések, megkeresések során,

c) érvényre juttatja az építésügyi követelményeket a társtárcák joganyagaiban,

d) a miniszter nevében ellátja - a sajátos építményfajták tekintetében - az építésügyi központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatait,

e) elősegíti az építési beruházások magas építészeti és építési minőségben történő megvalósítását,

f) közreműködik a Kormány és kabinetjei, valamint a közigazgatási államtitkári értekezlet ülésein részt vevő minisztériumi képviselő felkészítésében,

g) közreműködik a közösségi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos feladatokban,

h) véleményezi a minisztérium más hivatali egységei, valamint a más tárcák által előkészített jogszabálytervezeteket,

i) részt vesz az állami vezetői szintű tárcaközi egyeztetéseken a minisztérium képviseletének előkészítésében, a jogszabálytervezetek közigazgatási egyeztetésében, az Országgyűlés bizottságai előtt a feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok képviseletében,

j) előkészíti a Lechner Lajos Tudásközpont építésügyi feladatainak szakmai irányításával és felügyeletével kapcsolatos miniszteri döntéseket,

k) ellátja a területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkárnak a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara, valamint a területi építész kamarák és területi mérnöki kamarák törvényességi felügyeleti feladatait, és ezzel összefüggésben kiadmányozza az általános törvényességi felügyeleti eljárás során hozott közbenső intézkedéseket, előkészíti a felügyeleti intézkedéseket,

l) ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének, alkalmazásának helyszíni ellenőrzéséről,

m) ellátja az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács működtetésével kapcsolatos feladatokat,

n) a miniszter nevében ellátja az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ és az Országos Építésügyi Nyilvántartás, annak elektronikus alkalmazásai (e-bírság, e-statisztika, e-építési napló, e-tanúsítás, e-szankció, e-kezelő felület és ÉTDR) szakmai irányításával, összehangolásával és felügyeletével kapcsolatos feladatokat, így különösen:

- döntésre előkészíti az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központnak és az Országos Építésügyi Nyilvántartásnak, azok elektronikus alkalmazásainak működtetéséhez szükséges források évenkénti tervezését,

- gondoskodik a szükséges támogatási, üzemeltetési és egyéb szerződések megkötéséről,

- az Országos Építésügyi Nyilvántartásra vonatkozó működtetési, fenntartási, fejlesztési feladatok végrehajtásában szakmai döntéseket hoz, feladatot határoz meg a Lechner Lajos Tudásközpontnak és felügyeli a Helpdesk feladatok végrehajtását,

- ellenőrzi az ÉTDR törzsadatait és kezdeményezi a Lechner Lajos Tudásközpontnál azok javítását,

- az Országos Építésügyi Nyilvántartás elektronikus alkalmazásai rendszerének fejlesztésével összefüggő kérdésekben stratégiai döntéseket hoz, feladatot határoz meg,

- a Lechner Lajos Tudásközpont Helpdesk megkeresésére a jogszabályi környezetre, egyedi jogalkalmazási problémák kezelésére, eljárásrendi problémákra vonatkozó kérdések esetében szakmai álláspontot alakít ki, amelyet válaszadás céljából megküld a Lechner Lajos Tudásközpontnak,

- részt vesz a friss programverziók tesztelésében és szakmai álláspontot alakít ki a tesztelés eredményéről,

- szakmai álláspontot alakít ki és szakmai kontrollt gyakorol a programjavítások elfogadásáról, az új programverziók éles üzembe helyezéséről,

- részt vesz az Országos Építésügyi Nyilvántartás alkalmazásainak oktatásában,

- közreműködik az Országos Építésügyi Nyilvántartás - Gyakran Ismételt Kérdések kezelőfelület frissítésében,

- véleményezi a Lechner Lajos Tudásközpont által lefolytatandó, az Országos Építésügyi Nyilvántartás vonatkozásában a közbeszerzési eljárásokhoz elkészített műszaki specifikációkat, a kiírást, és szükség esetén kezdeményezi annak módosítását, javítását,

o) az Országos Főépítészi Iroda, az Örökségvédelmi Főosztály, valamint a Területrendezési és Településügyi Főosztály bevonásával előkészíti a miniszter egyetértési jogának gyakorlásához szükséges döntést a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalok vezetőinek kinevezéséhez és felmentéséhez,

p) ellátja az e-építésügy feltételeinek megteremtésével összefüggő pályázati és javaslattételi feladatokat,

q) ellátja az e-epites.hu portál főszerkesztői teendőit,

r) ellátja a Lechner Lajos-díj odaítélésével kapcsolatos szakmai feladatokat,

s) az Országos Főépítészi Iroda, az Örökségvédelmi Főosztály, valamint a Területrendezési és Településügyi Főosztály bevonásával véleményt nyilvánít a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatainak tervezeteiről,

t) az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét és az egységes jogalkalmazást elősegítő kiadványokat, segédleteket készíttet, továbbképzéseket szervez,

u) eleget tesz a közigazgatási szervek megkeresései tárgyában a tájékoztatási kötelezettségének,

v) közreműködik az építésügyet érintő oktatási, képzési, szakoktatási célok meghatározásában, kidolgozásában és érvényesítésében,

w) szakmai felügyeletet gyakorol az építésügyi szabályozott szakmák tekintetében a szakképzettségek és szakképesítések elismerési eljárásai felett,

x) a miniszter nevében meghatározza és jóváhagyja a jogszabályban előírt építésügyi szakmagyakorlási jogosultságok tekintetében a kötelező szakmai továbbképzések tematikáját, felügyeli, koordinálja, ellenőrzi a jogosultsági vizsga és beszámoló rendjét, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyintézők tekintetében az építésügyi vizsgarendet és a szakmai továbbképzést,

y) jóváhagyásra előkészíti az építésügyi feladatok fejezeti kezelésű előirányzat éves felhasználási tervét, és ellátja az előirányzat felhasználásával kapcsolatos külön jogszabály szerinti feladatokat,

z) kezdeményezi az egységes jogalkalmazást biztosító - a feladatkörével összefüggő - szakmai segédletek, valamint az állampolgárok tájékozódását szolgáló építésügyi kiadványok kidolgozását,

aa) együttműködik és rendszeres kapcsolatot tart a szakmai és társadalmi szervezetekkel, képviseli és érvényre juttatja az építésügyi érdekeket és követelményeket a különböző közigazgatási, szakmai és társadalmi fórumokon,

ab) elősegíti és támogatja az építészeti és építési kultúra fejlesztését, az értékes hagyományok megőrzését, az építészeti örökség megóvását és megfelelő hasznosítását, a korszerű műszaki és szervezési megoldások elterjesztését, valamint közreműködik a kiemelkedő építészeti és régészeti emlékek nemzetközi, illetve országos védetté nyilvánításában, a védettség megszüntetésében,

ac) szakmailag közreműködik az építésügyi szabványosítási tevékenységben, az építésügyi nemzeti szabványok kidolgoztatásában,

ad) közvetlen kapcsolatot tart fenn a szakterületein tevékenykedő érdekképviseleti szervekkel, hazai és nemzetközi szakmai és társadalmi szervezetekkel, kamarákkal, oktatási-kutatási és fejlesztési szervezetekkel,

ae) az Örökségvédelmi Főosztály bevonásával évente, az ellenőrzési időszakot megelőzően ellenőrzési tervet készít a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalok által lefolytatandó hatósági ellenőrzésekről,

af) az Örökségvédelmi Főosztály bevonásával kidolgozza a feladatkörébe tartozó szakigazgatási szervek által lefolytatandó hatósági ellenőrzések szempontrendszerét, meghatározza az ellenőrzés helyszínét, szakmailag előkészíti a hatósági ellenőrzésre vonatkozó miniszteri utasítást.

2.1.4.5. Örökségvédelmi Főosztály[355]

1. Az Örökségvédelmi Főosztály a területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatalai egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Örökségvédelmi Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) az Építésügyi Főosztállyal együttműködve előkészíti a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket,[356]

b) előkészíti az egyes ingatlanok műemléki vagy régészeti védetté nyilvánításával és a védelem megszüntetésével kapcsolatos jogszabályokat.

3. Az Örökségvédelmi Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) folyamatos kapcsolatot tart fenn az örökségvédelem mint közérdek megvalósítása érdekében az állami és önkormányzati szervekkel, egyházakkal, a szakmai, társadalmi szervezetekkel és testületekkel,

b) állásfoglalást készít és javaslatokat tesz a műemlékvédelmi és régészeti szakterületet érintő előterjesztésekkel kapcsolatban,

c) az Építésügyi Főosztállyal együttműködve ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos tevékenységének szakmai irányításával összefüggő feladatokat, valamint közreműködik a tevékenységek felügyeletében, a feladatellátás országosan egységes gyakorlása érdekében célvizsgálatot tart,[357]

d) koordinálja a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott örökségvédelmi felügyeleti tevékenységét,[358]

e) koordinálja a régészeti örökségvédelem és a műemlékvédelem területén jelentkező szakmai feladatokat,

f) gondozza a nemzetközi szakmai kapcsolatokat és együttműködési programokat (köztük a nemzetközi szervezetekkel, más országok hatóságaival, örökségvédelmi intézményeivel) és koordinálja az ezzel kapcsolatos külföldi kiküldetéseket és érkező delegációkat.

g) a régészeti lelőhelyek és műemlékek fenntartását, fejlesztését segítő örökségvédelmi pályázati lehetőségeket, projekteket kezdeményez, támogat, és közreműködik ezek előkészítésében, kidolgozásában, értékelésében és végrehajtásában,[359]

h) örökségvédelmi tárgyú képzéseket kezdeményez, ezek tematikáját meghatározza, közreműködik ezek szervezésében,[360]

i) közreműködik az örökségvédelmet érintő nemzeti szabványok kidolgozásában, a műemlékkel összefüggő sajátos építési termékek beépítési feltételeinek meghatározásában,[361]

j) végzi a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feladatellátás monitoringját.[362]

4. Az Örökségvédelmi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben felügyeleti eljárást folytat le a régészeti örökséggel és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos hatósági ügyben eljáró és a felügyeleti körébe tartozó hatóság eljárása, mulasztása, továbbá az eljárás folyamán és annak lezárásaképpen hozott döntése kapcsán.[363]

5. Az Örökségvédelmi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) ellátja az Európai Unió Tanácsának következtetései által keletkezett ágazati feladatokat,[364]

b) ellátja a Kulturális Örökségvédelmi és Tájvédelmi Irányító Bizottság (CDPATEP) által felügyelt egyezményekből eredő ágazati feladatokat,

c) részt vesz az uniós források felhasználásával megvalósuló, feladatkörét érintő fejlesztések előkészítésében.

6. Az Örökségvédelmi Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) kialakítja az örökségvédelem fejlesztési terveinek koncepcionális alapjait, kormányzati szintű stratégiai terveket, ajánlásokat dolgoz ki, elemzi a szakterület állapotát és szükség esetén javaslatot tesz kormányzati intézkedések megtételére,

b) közreműködik az örökségvédelem állami intézményeinek fejlesztését, irányítását elősegítő folyamatokban, valamint ezek szakmai felügyeletének és ellenőrzésének kialakításában,

c)[365]

d) kidolgozza és folyamatosan aktualizálja a szakterület tevékenységével összefüggő szakmai és képesítési követelményeket, a szakemberek képzése tárgykörében ellátja a minisztériumi feladatokat, kezdeményezi a képzés módosítását,

e) ellátja az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, az örökségvédelemmel összefüggő szakképesítések tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos feladatokat,

f) figyelemmel kíséri a műemlékvédelmi és régészeti örökség elemei és környezetük állapotát, valamint megfelelő használatát,

g) elősegíti a műemlékvédelem és a régészet érdekeit érintő szakmai és társadalmi együttműködést,

h) ellátja a központi építészeti-műszaki tervtanács - műemléken végzett tevékenységek dokumentációjának véleményezésével összefüggő -, valamint az Ásatási Bizottság működésének, üléseinek, munkájánakmegszervezésével járó feladatokat,[366]

i)[367]

j) kialakítja a régészeti lelőhelyek és a műemléki értékek védelmének szempontrendszerét,[368]

k) elkészíti az örökségvédelmi fejlesztési koncepciókat, stratégiai terveket,

l) nyomon követi a műemlékvédelem és a régészet területén a jó nemzetközi példákat és gyakorlatot, arról tájékoztatja a szélesebb szakmai közvéleményt, valamint nemzetközi vonatkozású rendezvények, kiállítások és kommunikáció kezdeményezése és koordinálása útján gondoskodik a hazai eredmények külföldi megismertetéséről.

m) előkészíti a miniszter által gyakorolt, a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. műemlékvédelmi és régészeti feladatainak szakmai felügyeletével kapcsolatos döntéseket,[369]

n) az Építésügyi Főosztállyal, az Országos Főépítészi Irodával, valamint a Területrendezési és Településügyi Főosztállyal együtt közreműködik a miniszter egyetértési jogának gyakorlásában a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalok vezetőinek kinevezésében és felmentésében,[370]

o) az Építésügyi Főosztállyal, az Országos Főépítészi Irodával, valamint a Területrendezési és Településügyi Főosztállyal együtt közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatainak tervezeteiről szóló vélemény kialakításában,[371]

p) őrzi és kezeli az Ásatási Bizottság iratait.[372]

2.1.5. A közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai[373]

2.1.5.1. Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkár Titkársága[374]

1. A Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkár Titkársága a közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.[375]

2. A Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkár Titkársága nem tagozódik osztályokra.[376]

2.1.5.2. Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály

1. A Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) szakmailag előkészíti a közfoglalkoztatási jogviszonnyal, a közfoglalkoztatás szervezésével, a közfoglalkoztatási nyilvántartással, a közfoglalkoztatással összefüggő jogsértések szankcionálásával kapcsolatos jogszabályokat,

b) kidolgozza a Kormány közfoglalkoztatás-politikai koncepcióját, érvényesíti azt egyéb kormányzati koncepciók és programok kialakításánál.

2. A Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) megszervezi a közfoglalkoztatás rendszerét,

b) ellátja a közfoglalkoztatás-politika koordinációjával kapcsolatos feladatokat,

c) országos közfoglalkoztatás és startmunkaprogram esetében segítséget nyújt a szükséges logisztikai háttér és foglalkozás-egészségügyi vizsgálat megszervezéséhez,

d) gondoskodik a közfoglalkoztatási programok pénzügyi és szakmai ellenőrzésének megszervezéséről.[377]

3. A Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) gondoskodik a közfoglalkoztatási koncepció végrehajtásáról, kidolgozza a közfoglalkoztatás eszközrendszerét, elemzi és ellenőrzi annak működését,

b) ellátja a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis közfoglalkoztatási része feletti miniszteri felügyeletből adódó feladatokat,

c) előkészíti az országos közfoglalkoztatási programokat, melynek során együttműködik a feladatkör szerint érintett minisztériumokkal, valamint a jelentős közfoglalkoztatókkal,

d) szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatoknak a helyi közfoglalkoztatás lehetőségeinek feltárásához, valamint a közfoglalkoztatás megszervezéséhez,

e) a nagyobb létszámú munkaerőt igénylő közfoglalkoztatási programok megvalósításának során együttműködik más szervekkel a közrend, közbiztonság biztosításában,

f) a Türr István Képző és Kutató Intézettel, a társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszter által vezetett minisztériummal, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal együttműködve figyelemmel kíséri a munkaerő-piaci hiányszakmákat, segítséget nyújt a közfoglalkoztatottak hiányszakmákra történő átképzésének megszervezésében,

g) az Ellenőrzési Főosztállyal együttműködve értékelő jelentést készít a közfoglalkoztatási kérelmek alapján megítélt támogatások hatékony felhasználásáról,

h) monitoringrendszert működtet a folyamatban lévő közfoglalkoztatás keretében bonyolított programok teljesüléséről.

2.1.5.3. Vízügyi Koordinációs Főosztály[378]

1. A Vízügyi Koordinációs Főosztály a közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.[379]

2. A Vízügyi Koordinációs Főosztály nem tagozódik osztályokra.

3. A Vízügyi Koordinációs Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) közreműködik a közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár irányítása alá tartozó Országos Vízügyi Főigazgatóság és a vízügyi igazgatóságok irányításából fakadó koordinációs feladatok végrehajtásában, valamint szakmai segítséget nyújt a vízkárelhárítás országos irányításához és a vízügyi igazgatóságok határvízi tevékenységéhez.[380]

4. A Vízügyi Koordinációs Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) szakmai segítséget nyújt az állami tulajdonú vízi utak fenntartásával, fejlesztésének felügyeletével, a hajóutak kitűzésével kapcsolatos ágazati irányítási feladatok ellátásához,

b) szakmai segítséget nyújt a belügyminiszter feladatkörébe tartozó ügyekben a vízgazdálkodás országos koncepciójából eredő, a vizek külön jogszabályban megfogalmazott jó állapotának elérését szolgáló intézkedések végrehajtásához,

c) közreműködik a belügyminiszter feladatkörébe tartozó ügyekben az állami tulajdonban lévő közcélú vízi létesítmények működtetésével, a koncessziós pályázat kiírásával, elbírálásával és a koncessziós szerződés megkötésével kapcsolatos előkészítő feladatokban,

d) szakmai segítséget nyújt a folyók, tavak állapotrögzítésének felméréséhez, a folyó- és víziút-kataszterek kidolgozásához,

e) részt vesz a vízgyűjtő-gazdálkodás keretein belül az integrált folyógazdálkodási feladatok irányításában,

f) közreműködik a lokalizációs tervek korszerűsítésének, a lokalizációs fejlesztések végrehajtásának irányításában,

g) közreműködik a vízminőségi kárelhárítás végrehajtásának felügyeletében,

h) szakmai segítséget nyújt a mezőgazdasági vízhasznosítással és vízkárelhárítással kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásához, a forgalomképes állami tulajdonú vizek és vízi létesítmények mezőgazdasági vízszolgáltatási és vízkár-elhárítási célú fejlesztéséhez,

i) közreműködik a vízi társulatok feletti szakmai felügyelet gyakorlásában,

j) előkészíti a vízgazdálkodási fejlesztések eredményeként megvalósult létesítmények fenntartásával, a szükséges források biztosításával kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket,

k) közreműködik a vízrajzi tevékenység ellátásának irányításában.

2.1.5.4. Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály[381]

1. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály a közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) felelős a szakterület átfogó stratégiai céljainak kidolgozásáért, elemzések készítésében történő közreműködéséért, a célok elérését biztosító intézkedési programok kidolgozásáért, az eszközök meghatározásáért, szabályozási koncepciók kidolgozásáért,

b) szakmailag előkészíti a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól, a vízminőségi kárelhárításról, a vizek mennyiségi védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökről, a vízkészlet-járulék kiszámításáról, a vízrajzi feladatok ellátásáról, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, valamint az öntözési célú vízszolgáltatásról szóló jogszabályokat, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközöket,

c) közreműködik a felszíni és felszín alatti vizek állapotára és az azt befolyásoló tevékenységekre, azok hatásaira vonatkozó mérési, adatgyűjtési és adatszolgáltatási kötelezettségek meghatározásában, és ezen adatokat tartalmazó adatbázisok, információs rendszerek szakmai követelményeinek meghatározásában, a vizek állapotértékelése szabályainak megállapításában,

d) közreműködik a térségi vízpótlás koncepciójának és stratégiájának kialakításában, valamint az ezzel kapcsolatos jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai előkészítésében.

3. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) közreműködik a felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozó mérő-megfigyelő és ellenőrző rendszerek létrehozásában, fejlesztésében, az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének felügyeletében,

b) felelős a vizek állapotának, értékelési és adatfeldolgozási rendszereinek kialakításában, fejlesztésében, az értékelések elkészíttetésében történő közreműködésért, a vízrajzi tevékenység és a vízkészlet-gazdálkodás szabályozási feladatainak ellátásáért - a rendkívüli helyzetek kivételével -, a vízrajzi monitoring hálózat adataiból képzett információk tárolásával és közreadásával kapcsolatos feladatok szakmai koordinációjáért,

c) közreműködik a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmével összefüggő vízügyi feladatok ellátásában,

d) felelős a felszíni vizek állapotára, valamint az ezt befolyásoló tevékenységekre, azok hatásaira vonatkozó szakági (VIZIR) és statisztikai adatgyűjtés (OSAP) szakmai irányításáért, továbbá az ágazaton belüli és az ágazatközi koordináció fejlesztéséért,

e) felelős a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban történő részvételért,

f) felelős az Országos Vízgazdálkodási Tanács működtetésével kapcsolatos feladatokért,

g) felelős a vízgyűjtő-gazdálkodást és vízkészlet-gazdálkodást érintő feladatok tekintetében az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányításáért,

h) felelős a szakterületeit illetően a költségvetési források tervezéséért és a felhasználására vonatkozó javaslatok kidolgozásáért,

i) közreműködik a vízrendezést, a helyi jelentőségű közcélú vízi létesítményeket és a vízhasznosítást érintő szakterületi feladatok ellátásában, az érintett más tárcákkal történő együttműködéssel,

j) felelős az öntözéssel kapcsolatos szakterületi feladatok elvégzéséért.

4. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) ellátja a hazai képviseletet a Duna Védelmi Egyezmény Nemzetközi Bizottságában,

b) közreműködik és ellátja a hazai képviseletet a Duna Védelmi Egyezmény, a határvízi egyezmények érdekében alakult munkacsoportokban, koordinálja a hazai végrehajtási feladatokat,

c) felelős a két- és többoldalú nemzetközi egyezményekből, szerződésekből és együttműködésekből eredő szakmai feladatok ellátásáért (különös tekintettel az EEA, OECD, kétoldalú határvízi egyezmények keretében folyó tevékenységekre),

d) felelős a Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terveihez és határvízi egyezmények végrehajtásához szükséges információ-és adatszolgáltatásért,

e) felelős az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságnak a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló, valamint a határokon átterjedő hatású ipari balesetek megelőzéséről szóló Helsinki egyezményei hazai szakterületi feladatainak ellátásáért,

f) koordinálja a Magyarország EU tagállami működésével és a részvételével zajló egyéb nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos, a klímaváltozással összefüggésben a vízkészletekhez kapcsolódó feladatokat, beleértve az aszály- és vízhiányos állapot kérdéseit is,

g) felelős az ENSZ UNCD úgynevezett elsivatagosodás egyezményével kapcsolatos feladatok ellátásával összefüggésben az aszálystratégia és cselekvési program kidolgozásáért,

h) koordinálja a vízrendezést és a térségi vízpótlást érintő európai uniós feladatok végrehajtását, felelős a jelentések készítéséért, az adatszolgáltatásért.

5. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) felelős a megújuló energiák (geo- és hidrotermális) hasznosításával összefüggő, a felszíni vizek minőségi és a felszín alatti vizek mennyiségi állapotát érintő feladatok ellátásáért,

b) közreműködik a hazai és nemzetközi tájékoztató anyagok előkészítésében, a hazai és nemzetközi tárgyalások előkészítésében.

2.1.5.5. Vízgazdálkodási Főosztály[382]

1. A Vízgazdálkodási Főosztály a közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Vízgazdálkodási Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) szakmailag előkészíti a vízgazdálkodásról, a vízügyi hatósági eljárásról, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról, továbbá a vízellátásról, szennyvízelvezetésről és a víziközmű-szolgáltatás gazdálkodói tevékenységen kívüli szabályozásáról szóló jogszabályokat, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközöket.

3. A Vízgazdálkodási Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) felelős a Környezet és Energia Operatív Program akciótervében, a kapcsolódó pályázati felhívásban, valamint útmutató elkészítésében és módosításában történő közreműködésért az ivóvízminőség-javítás támogatási konstrukció keretében,

b) felelős az ivóvízminőség-javító projektek előkészítésében és megvalósításában történő szakmai támogatásért a technológiai javaslatok és a szakmai előkészítés tekintetében,

c) felelős az ivóvízzel való ellátottság helyzetének figyelemmel kíséréséért, az ellátási hiányok felszámolására vonatkozóan koncepció kialakításáért,

d) felelős a közműves vízellátás OSAP adatgyűjtési rendszere és a kapcsolódó vízellátási információs rendszer fejlesztésének és működtetésének szakmai irányításáért,

e) felelős a víziközmű társulatokkal és az önkormányzatok ivóvízminőség-javító társulásaival kapcsolatos szakterületi feladatokért,

f) felelős a vízellátást, szennyvízelvezetést és ivóvízminőség-javítást érintő feladatok tekintetében az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányításáért,

g) felelős a víziközmű szolgáltatás területén a települési önkormányzatok és fogyasztók érdekvédelmi szerveivel, valamint a szakmai szövetségekkel való kapcsolattartásért,

h) felelős a közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár vízügyi felelősségi körébe tartozó fejezeti költségvetés tervezéséhez kapcsolódó feladatok ellátásáért,

i) felelős a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatok gyűjtésének, feldolgozásának, tárolásának és szolgáltatásának felügyeletéért,

j) felelős más szervezetek vízgazdálkodási adatgyűjtési feladatainak összehangolásáért, az Országos Meteorológiai Szolgálattal, Magyar Állami Földtani Intézettel való kapcsolattartásért,

k) felelős a vízzel kapcsolatos jeles napok megünneplésének (Víz Világnap, Duna Nap, egyéb vízügytörténeti évfordulók, események) előkészítéséért és közreműködik az ezekhez kapcsolódó kitüntetések előkészítésében,

l) felelős az esztergomi Duna Múzeum, valamint a vízügyi közgyűjtemények (levéltár, szakkönyvtár) munkájának szakmai felügyeletéért,

m) felelős a Csatlakozási Szerződésben rögzített vízellátás szakterületet érintő feladatokért és kötelezettségekért, különösen az Ivóvízminőség-javító Program szakmai koordinációjával kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, n) felelős a vízügyi ágazat minőségirányítási, minőségbiztosítási feladatainak irányításáért,

o) felelős az ivóvízbázis-védelmi program szakmai végrehajtásáért, valamint a távlati ivóvízbázisok fenntartási tevékenységének szakmai koordinációjáért.

4. A Vízgazdálkodási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben

a) előkészíti az Országos Vízügyi Hatóság vízügyi hatósági, szakhatósági eljárásai feletti felügyeleti eljárás során keletkező döntéseket,

b) felelős az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízügyi döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása iránti intézkedés előkészítéséért, ha jogszabály a döntést az irányítást ellátó előzetes vagy utólagos jóváhagyásához köti,

c) felelős az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Országos Vízügyi Hatóság irányában vízügyi feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására irányuló egyedi utasítás előkészítéséért.

5. A Vízgazdálkodási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) felelős a hazai és nemzetközi szakmai együttműködési kötelezettségekből adódó feladatokért,

b) felelős nemzetközi bizottságokban az ország szakmai képviseletének ellátásért,

c) felelős Magyarország EU tagállamként való feladatainak szakterületet érintő ellátásáért,

d) közreműködik az EU által előírt víziközmű szakterületet érintő országjelentések elkészítésében, valamint további adatszolgáltatásokban,

e) felelős az egyedi szennyvízkezelő berendezések és a szennyvíziszap-hasznosításhoz kapcsolódó szakmai, nemzetközi kapcsolatok fenntartásáért,

f) felelős az egyedi szennyvízkezelő berendezések elterjesztéséért a gazdaságosan nem csatornázható településeken, településrészeken, ennek érdekében kapcsolatot tart fenn a belföldi és külföldi partnerekkel,

g) felelős a határvízi egyezményekből fakadó feladatok ellátásában való közreműködésért,

h) közreműködik a szennyvízelvezetés és -tisztítás tekintetében a szennyvízelvezetés és -tisztítás önkormányzati és állami feladatkörbe tartozó fejlesztésekhez kapcsolódó EU-s támogatási rendszerek pályázati feltételeinek kialakításában, valamint az EU-s és más pénzügyi eszközök felhasználásával kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában,

i) szakmai felügyeletet gyakorol az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusra vonatkozó operatív program kialakítása felett.

6. A Vízgazdálkodási Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) felelős az ivóvízellátással összefüggő fogyasztói ügyek (panaszok, észrevételek, javaslatok) szakmai kivizsgálásáért és megválaszolásáért,

b) felelős az ivóvízellátást érintő K+F feladatokért,

c) felelős a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programhoz kapcsolódó Települési Szennyvíz Információs Rendszer informatikai és adattartalmi fejlesztésének felügyeletéért,

d) közreműködik a vizek állapotára és használatára vonatkozó hazai és nemzetközi adatgyűjtés és adatszolgáltatás teljesítésében,

e) felelős a miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelési szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint létrehozott bizottság és annak titkárságának működtetéséért,

f) közreműködik a vízügyi oktatási, továbbképzési, szakképzési, felnőttképzési feladatokban, kapcsolatot tart a különböző szakmai továbbképző, közép- és felsőfokú oktatási intézményekkel,

g) felelős a vízügyi ágazat műszaki szabványosításáért, a közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárnak a Magyar Szabványügyi Testület Vízgazdálkodási Bizottságában történő képviseletéért,

h) felelős a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programhoz kapcsolódó, valamint a szennyvíziszap-hasznosítás elősegítésével kapcsolatos feladatokért,

i) javaslatot tesz a Nemzeti Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásának eredményeként jelentősen megnövekedő szennyvíziszap-mennyiség hasznosítására, különös tekintettel a megújuló energiaforrásként történő alkalmazás elősegítésére,

j) közreműködik a Csatlakozási Szerződést és az Ivóvízminőség-javító Programot érintő halasztási kérelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában,

k) közreműködik a vízellátás tekintetében az ivóvíz-ellátási feladatok megoldását szolgáló fejlesztési forráslehetőségek hatékony felhasználásában (pl. Svájci hozzájárulás, Norvég Alap),

l) közreműködik a vízellátás tekintetében az éves költségvetési előirányzatok javaslatának elkészítésében, és figyelemmel kíséri a szakterületét érintő költségvetési keretekkel való gazdálkodást,

m) részt vesz a nemzetközi pénzügyi eszközök felhasználásával kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában a tervezés, pályázatelbírálás és -ellenőrzés területén, különös tekintettel az EU Kohéziós Alap ivóvízminőség javítását célzó hasznosítására,

n) a helyi önkormányzatok megkeresése esetén szakterületét érintően szakmai útmutatást, tájékoztatás nyújt,

o) felelős a közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár felelősségi körébe tartozó fejlesztések és fenntartások tárgyévi előirányzatok alapján történő végrehajtásáért,

p) felelős a fejezeti költségvetési intézmények EU által támogatott és a hazai vízügyi vonatkozású pályázataival kapcsolatos feladatokért, valamint a pályázatok szakmai véleményezéséért,

q) a Belügyminisztérium hivatali szervezetei kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési, valamint érvényesítési rendjéről szóló utasításra is figyelemmel közreműködik a közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár vízügyi felelősségi körébe tartozó szakmai és egyéb pénzügyi keretek felhasználásával kapcsolatos feladatok (szerződések, megbízások, megrendelések, teljesítésigazolások) ellátásában, a források felhasználásának folyamatos nyomon követésében és nyilvántartásában,

r) szakmai állásfoglalást alakít ki a véleményezésre megküldött minisztériumi vagy nemzeti és nemzetközi koncepciók, stratégiák, programok, tervek, határon átnyúló hatással járó fejlesztések vonatkozásában,

s) előkészíti a lakossági víz- és csatornaszolgáltatás ráfordításainak csökkentését szolgáló támogatás pályázatainak és az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezésére bejelentett igények elbírálása során keletkező iratokat,

t) a Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködve közreműködik a természetvédelmi kezelési tervek, a Natura 2000 területek szabályozására vonatkozó tervek kidolgozásában, képviseli a vízgazdálkodási érdekeket.

2.2. A parlamenti államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai

2.2.0.1. Parlamenti Államtitkári Kabinet

1. A Parlamenti Államtitkári Kabinet a parlamenti államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén parlamenti államtitkári kabinetfőnök áll.

2. A Parlamenti Államtitkári Kabinet nem tagozódik osztályokra.

2.2.0.2. Parlamenti Főosztály

1. A Parlamenti Főosztály a parlamenti államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Parlamenti Főosztály nem tagozódik osztályokra.

3. A Parlamenti Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) ellátja a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok, jelentések benyújtásával és a megtárgyalásával, így különösen a kormányzati álláspont kialakításával kapcsolatos, a minisztériumra háruló szervezési feladatokat, e körben gondoskodik különösen az előterjesztések, a kormányálláspontok beszerzéséről, dokumentálásáról, a minisztérium feladatkörrel rendelkező hivatali egységei részére történő eljuttatásáról és az előterjesztéseknek az Országgyűlés Hivatala részére történő benyújtásáról,

b) összehangolja a minisztériumnak az Országgyűlés állandó, al-, ideiglenes és eseti bizottságaival, a parlamenti pártokkal és a képviselőkkel kapcsolatos munkáját, információs összeköttetést biztosít a Parlament és a minisztérium között, szervezi a parlamenti állandó, al-, ideiglenes és eseti bizottsági üléseken való szakértői képviseletet,

c) szervezi a miniszter és az államtitkárok országgyűlési képviselőkkel, frakciókkal való kapcsolattartását és együttműködését.

d) intézkedik a minisztérium feladatkörébe tartozó bizottsági és képviselői önálló indítványokkal kapcsolatban a Kormány képviseletének ellátása érdekében,[383]

e) tájékoztatást ad az Országgyűlés működésével kapcsolatos kérdésekről, gondoskodik az Országgyűlés munkája során keletkező irományoknak a vezetők, illetve az érintett munkatársak részére történő, szükség szerinti megküldéséről,[384]

f) koordinálja a belügyminiszter által az Országgyűléshez benyújtott, valamint feladatköréhez tartozó törvényjavaslatok és országgyűlési határozati javaslatok tekintetében a kormányzati szándékok érvényesítését.[385]

4. A Parlamenti Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) fő feladatként támogatja az Országgyűlésben a miniszter, a parlamenti államtitkár és az önkormányzati államtitkár munkáját,

b) biztosítja a miniszternek, az államtitkároknak, valamint a minisztérium feladatkörrel rendelkező hivatali egységeinek az Országgyűlés plenáris és bizottsági üléseivel kapcsolatos tájékoztatását, megszervezi a bizottsági ülésen való részvételüket, ülésnapokon ügyeletet tart,

c) előkészíti a miniszterhez intézett interpellációkra, kérdésekre, azonnali kérdésekre, továbbá a minisztériumot érintő napirend előtti felszólalásokra adandó válaszokat, e körben különösen beszerzi és a minisztérium feladatkörrel rendelkező hivatali egysége részére az előzményekkel együtt eljuttatja az indítványokat, beszerzi és aktualizálja az indítvánnyal kapcsolatos válaszokat,

d) gondoskodik az Országgyűlés minisztériumot érintő anyagainak nyilvántartásáról,

e) a miniszter, a parlamenti államtitkár és az önkormányzati államtitkár felhatalmazása alapján az ágazatnak az Országgyűlés tevékenységét érintő ügyeiben tájékoztatókat és egyéb információs anyagokat juttat el a frakciók vezetőinek, politikai pártoknak.

5. A Parlamenti Főosztály két munkatársa közvetlenül támogatja az önkormányzati államtitkár munkáját.

2.2.0.3. Kormányzati Sajtó Főosztály[386]

1. A Kormányzati Sajtó Főosztály a parlamenti államtitkár közvetlen alárendeltségében működő - főosztály jogállású -hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Kormányzati Sajtó Főosztály ellátja a miniszter irányítási feladataival összefüggő kormányzati kommunikációs feladatokat.

3. A Kormányzati Sajtó Főosztály folyamatos sajtófigyelő tevékenységet végez és ezzel összefüggésben reakciótervet készít.

4. A Kormányzati Sajtó Főosztály figyelemmel kíséri a kommunikációs tendenciákat, ennek érdekében elemzéseket, értékeléseket készít.

5. A Kormányzati Sajtó Főosztály a visszakereshetőséget biztosítva begyűjti, tárolja és megőrzi azon rendészeti szervek sajtómegjelenéseit, közleményeit, melyek fölött a minisztériumi és a sajtótevékenység tekintetében szakirányítást gyakorol, az arra jogosultak nyilatkozatait, valamint a releváns híreket.

6. A Kormányzati Sajtó Főosztály egy munkatársa közvetlenül támogatja az önkormányzati államtitkár munkáját.

2.3. Az önkormányzati államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai

2.3.0.1. Önkormányzati Államtitkári Kabinet

1. Az Önkormányzati Államtitkári Kabinet az önkormányzati államtitkár alárendeltségében működő főosztály jogállású -hivatali egység, amelynek élén önkormányzati államtitkári kabinetfőnök áll.

2. Az Önkormányzati Államtitkári Kabinet nem tagozódik osztályokra.

2.3.1. Az önkormányzati helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai

2.3.1.1. Önkormányzati Helyettes Államtitkár Titkársága

1. Az Önkormányzati Helyettes Államtitkár Titkársága az önkormányzati helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. Az Önkormányzati Helyettes Államtitkár Titkársága nem tagozódik osztályokra.

2.3.1.2. Önkormányzati Stratégiai Főosztály

1. Az Önkormányzati Stratégiai Főosztály az önkormányzati helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Önkormányzati Stratégiai Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó, az önkormányzati rendszert érintő jogszabályokat, közreműködik a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi állami döntések tervezetének előkészítésében.[387]

3. Az Önkormányzati Stratégiai Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) összeállítja az érintett szervezeti egységek javaslatai alapján az önkormányzati helyettes államtitkár szakmai véleményét a kormányülés, az államtitkári értekezlet napirendjén szereplő előterjesztésekkel kapcsolatban.

4. Az Önkormányzati Stratégiai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) részt vesz az önkormányzati helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó szakterület nemzetközi képviseletében,

b) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral együttműködve, közreműködik a minisztérium, az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatai, továbbá egyes nemzetközi fórumok - kormányközi vegyes bizottságok, V4 együttműködés - önkormányzatokra vonatkozó önkormányzati tárgyú témakörei szakmai előkészítésében és meghatározásában.

5. Az Önkormányzati Stratégiai Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) figyelemmel kíséri és elemzi az Alkotmány helyi önkormányzatokat érintő rendelkezéseinek, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény hatályosulását,

b) figyelemmel kíséri és elemzi a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről, az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, az önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről, valamint a területszervezési eljárásról szóló törvények hatályosulását,

c) figyelemmel kíséri és elemzi a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai működését, javaslatot tesz az érintett hivatali egységekkel közreműködve a korszerűsítésre,

d) közreműködik a közigazgatás korszerűsítésére, a többcélú kistérségi társulási rendszer továbbfejlesztésére, a körjegyzőségek működésének ösztönzésére, átalakulására irányuló közigazgatási reform végrehajtásában,

e) kapcsolatot tart az önkormányzatok érdekszövetségeivel, feldolgozza - az érintett hivatali egységek bevonásával - az érdekszövetségek által biztosított, az önkormányzatok működésére vonatkozó szakmai információkat, javaslatokat,

f) szakértői - ügyviteli feladatkörben - részt vesznek az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma, valamint az országos önkormányzati érdekszövetségekkel történő egyéb fórumok előkészítésében, szervezésében, háttéranyagok elkészítésében.[388]

g) külön megbízás alapján képviseli a minisztériumot egyes országos és területi testületekben, bizottságokban, valamint részt vesz az önkormányzati államtitkár feladatkörébe tartozó szakterület hazai és nemzetközi képviseletében.[389]

6.[390]

2.3.1.3. Önkormányzati Feladatok Főosztálya

1. Az Önkormányzati Feladatok Főosztálya az önkormányzati helyettes államtitkár alárendeltségében működő -főosztály jogállású - hivatalai egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Önkormányzati Feladatok Főosztálya kodifikációs feladataival összefüggésben

a) közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a polgármester, a főpolgármester, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv tevékenységét érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi (kormányzati) döntések előkészítésében.[391]

3. Az Önkormányzati Feladatok Főosztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben

a) figyelemmel kíséri és elemzi a körjegyzőségek működését, javaslatot tesz az érintett hivatali egységekkel közreműködve a korszerűsítésre,[392]

b)[393]

c)[394]

4. Az Önkormányzati Feladatok Főosztálya európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) segítséget nyújt az Európai Uniós csatlakozásra váró országok önkormányzatainak integrációs felkészítésében.

5. Az Önkormányzati Feladatok Főosztálya egyéb feladataival összefüggésben

a) elősegíti az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttműködés szélesítését,

b) közreműködik az önkormányzati rendszert érintő közigazgatási kísérletek, újmódszertani megoldások kidolgozásában,

c) az érintett hivatali egységek bevonásával szerkeszti az Önkormányzati Tájékoztatót (Önkormányzati Hírlevél),[395]

d)[396]

e) vezeti és negyedévente aktualizálja a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköri jegyzékét,

f) működteti az önkormányzati forródrót telefonos szolgálatot,

g) az érintett hivatali egységekkel közreműködve segíti az önkormányzati szervek működését, jogszabály-értelmezések, szakmai állásfoglalások, módszertani kiadványok és szakmai tájékoztatók, illetve ajánlások megjelentetése útján,

h) tájékoztatja - az érintett hivatali egység bevonásával - a helyi önkormányzatokat a feladat- és hatáskörüket érintő jogszabályváltozásokról, eseményekről, programokról és pályázati lehetőségekről,

i) elősegíti a központi közigazgatás és a helyi önkormányzatok kapcsolat- és információs rendjének továbbfejlesztését,

j) kapcsolatot tart a Jegyzők Országos Szövetségével, más jegyzői szervezetekkel,

k) közreműködik az önkormányzati szervek hatósági igazgatási és egyéb tevékenységének átfogó értékelésében és elemzésében, valamint a tevékenységekre vonatkozó jogszabályok érvényesülésének elemzésében,

l) részt vesz a jegyzői szervezetek által biztosított - a területi államigazgatás és helyi önkormányzatok működésére vonatkozó - információk, adatok gyűjtésében, rendszerezésében, feldolgozásában.

m) előkészíti a tevékenységi köréhez kapcsolódó panaszok, beadványok megválaszolását.[397]

6. Az Önkormányzati Feladatok Főosztályának vezetője képviseli - külön megbízás alapján - a minisztériumot egyes országos és területi testületekben, bizottságokban, nemzetközi fórumokon.

2.3.1.4. Önkormányzati Gazdasági Főosztály

1. Az Önkormányzati Gazdasági Főosztály az önkormányzati helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatalai egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Önkormányzati Gazdasági Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) ellátja - az államháztartásért felelős miniszter által irányított minisztérium illetékes szervezeti egységeivel együttműködve - az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő kormányzati feladatait,

b) ellátja a többcélú kistérségi társulások támogatási rendszerével kapcsolatos szabályozási feladatokat,

c) közreműködik a helyi önkormányzatokat megillető központi költségvetési támogatásokra, a helyi önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszerére vonatkozó jogszabályok előkészítésében,[398]

d) előkészíti az éves költségvetési törvényben a miniszter részére meghatározott, önkormányzatokat érintő jogszabályokat,

e) előkészíti az éves zárszámadási törvényben a miniszter részére meghatározott, önkormányzatokat érintő jogszabályokat,

f) közreműködik a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló jogszabályok előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásában,

g) ellátja a vis maior előirányzatok szabályozási feladatait,

h) ellátja az önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel összefüggő előirányzat szabályozási feladatait,

i) ellátja az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályozásával összefüggő feladatokat, előkészíti az ingatlanvagyon értékelésének irányelveit, szabályozza az önkormányzati vagyonkatasztert,

j) részt vesz a helyi önkormányzatok tulajdonát, az azzal való gazdálkodást érintő jogszabályok előkészítésében,

k) kidolgozza az egyes helyi közszolgáltatások körében a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásáról és a kapcsolódó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiről szóló jogszabályokat,

l) kidolgozza a temetkezési közszolgáltatás szakmai követelményeinek meghatározásáról, és a kapcsolódó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiről szóló jogszabályokat,

m) közreműködik a települési hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenységgel összefüggő szakmai szabályozási feladat ellátásában,

n) közreműködik a települési önkormányzatok zöldfelület-gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos szakmai szabályozási feladat ellátásában.

3. Az Önkormányzati Gazdasági Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) irányítja és koordinálja az éves költségvetési zárszámadási törvényjavaslat helyi önkormányzatokat érintő részanyagainak elkészítésével kapcsolatos kormányzati feladatokat,

b) összehangolja az önkormányzati tervezéssel és gazdálkodással összefüggő minisztériumi tevékenységet,

c) ellátja a Településüzemeltetési Tanács működtetésével összefüggő szervezési, koordinációs és titkársági feladatokat.

4. Az Önkormányzati Gazdasági Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben

a)[399]

b) szakmailag előkészíti a feladatkörébe tartozó fejlesztési pályázatok nyertes önkormányzataival kötendő támogatási megállapodásokat; ezzel kapcsolatos álláspontjáról az önkormányzati helyettes államtitkáron keresztül tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt,

c) jogszabályi felhatalmazás alapján ellátja a főosztály által kezelt pályázatokkal kapcsolatos szükséges ellenőrzési feladatokat,

d) ellátja a költségvetési törvényben meghatározott, a főosztály feladatkörébe tartozó előirányzatokkal kapcsolatos döntés-előkészítéssel és végrehajtással kapcsolatos feladatokat, így különösen az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásával, az önkormányzatok EU-s pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatási rendszerével, a vis maior támogatással, a központosított előirányzatok között az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatásával és az ún. létszámcsökkentési pályázatokkal kapcsolatosan.[400]

5. Az Önkormányzati Gazdasági Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) elősegíti, hogy a helyi önkormányzatok sikeresen vehessék igénybe az európai uniós támogatásokat.

6. Az Önkormányzati Gazdasági Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) részt vesz a helyi önkormányzatok gazdálkodása pénzügyi szabályozási rendszerének korszerűsítésében,

ab) részt vesz a helyi önkormányzatok kormányzati hozzájáruláshoz kötött adósságot keletkeztető ügyleteivel kapcsolatos feladatok ellátásában.[401]

b) elősegíti az önkormányzati finanszírozási rendszer továbbfejlesztését,

c) közreműködik az önkormányzati kötelező feladatok differenciált telepítésével összefüggő ágazati döntések előkészítésében, valamint az ezzel összefüggő finanszírozás kidolgozásában,

d) közreműködik az ágazati fejlesztési programok és szakmai szabályok önkormányzatokat érintő részének kidolgozásában,

e) részt vesz a helyi önkormányzatok működéséhez szükséges jogszabályi feltételek kialakításában, és az önkormányzati törvényben, valamint az államháztartási törvényben foglaltak érvényesítésében,

f) ellátja a helyi önkormányzatok adósságrendezésével kapcsolatos kormányzati feladatokat,

g) közreműködik az önkormányzatok és intézményeik számviteli, valamint az államháztartási mérlegrendszerbe illeszkedő pénzügyi információs rendszerének kialakításában,

h) ellátja az államháztartásért felelős miniszter által irányított minisztériummal közösen - jogszabályban meghatározott feladatkörének megfelelően - a Magyar Államkincstár területi igazgatóságai helyi önkormányzatokat érintő feladatainak szakmai irányítását,[402]

i) működteti az önkormányzati vagyonkatasztert,

j) ellátja a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezethez tartozó valamennyi előirányzat kezelésével kapcsolatos feladatokat, ezen belül különösen a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási rendszerének működtetését, a helyi önkormányzatok előirányzatainak nyilvántartását, utalványozását,[403]

k) közreműködik a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló jogszabályok végrehajtásából adódó feladatok ellátásában,

l) az államháztartásért felelős miniszter által irányított minisztériummal közösen végrehajtja az önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások mutatószám-felmérését, az államháztartási törvény előírásainak megfelelően,

m) a minisztérium felsővezetői részére háttéranyagokat készít, információt szolgáltat az önkormányzatok finanszírozásával, gazdálkodásával, működésével kapcsolatban,

n) elősegíti a külső szervek önkormányzati működést, finanszírozást, gazdálkodást érintő ellenőrzéseit,

o) elősegíti az Állami Számvevőszéknek az önkormányzati fejezetet érintő vizsgálatainak lebonyolítását,

p) szakmai módszertani támogatás biztosítása körében szakmai módszertani tanácsadással, kiadványokkal és konzultációkkal segíti az önkormányzatok költségvetési tervezési, zárszámadási tevékenységét,

q) kezdeményezi a főosztály által kezelt pályázatokkal kapcsolatos adatok közzétételét,

r) vizsgálja az önkormányzatok kötelező feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges anyagi feltételeket, és javaslatot tesz azok biztosítására,

s) közreműködik az ágazati fejlesztési programok és szakmai szabályok önkormányzatokat érintő részének kidolgozása kapcsán az ellátottsági mutatók felmérésében, értékelésében,

t) ellátja az EBR42 webalapú, pénzügyi-kontrolling-számviteli feladatokat ellátó, folyamatkövető információs rendszer (helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások normatív hozzájárulásainak és normatív, kötött felhasználású támogatásainak igénylési rendszere) fejlesztésével, üzemeltetésével összefüggő feladatokat,

u) közreműködik a Nemzeti Környezetvédelmi Program és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tárcafeladatainak végrehajtásában,

v) közreműködik a "Parlagfűmentes Magyarországért" tárcaközi bizottság éves munkaterve tárcát érintő feladatainak végrehajtásában,

w) közreműködik a "Virágos Magyarországért" környezetszépítési verseny szervezésével és megrendezésével kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában, valamint részt vesz az Entente Florale Europe európai környezetszépítő verseny szervezőbizottságának illetve nemzetközi zsűrijének munkájában,

x) gondoskodik a kéményseprő ipari közszolgáltatás szakágazati irányítási feladatainak ellátásáról, megbízza a szakmai vizsgaelnököket, kiadja a szakmai vizsga szóbeli és írásbeli vizsgafeladatait,[404]

y) gondoskodik a temetkezés szakágazati irányítási feladatainak ellátásáról, megbízza a szakmai vizsgaelnököket, kiadja a szakmai vizsga szóbeli és írásbeli vizsgafeladatait,[405]

z) feladatkörét érintően szakmai felügyeletet gyakorol a szabályozott szakmák tekintetében a kéményseprő és a temetkezési szolgáltató szakképzettségek és szakképesítések elismerési eljárásai felett,

aa) ösztönzi a településüzemeltetést szolgáló közszolgáltatásokat és az ellátás térségi formáit, elősegíti létrejöttét, a gazdaságosabb megoldásokat, szakmai támogatást nyújt az önkormányzatoknak a településüzemeltetési feladataik megoldásában.

7. A főosztály képviseli:

a) külön megbízás alapján a minisztériumot egyes országos és területi testületekben, bizottságokban,

b) megbízás alapján a minisztériumot a parlamenti bizottságokban,

c) megbízás alapján a minisztériumot az önkormányzatokat érintő támogatási döntések előkészítését végző bizottságokban.[406]

d)[407]

2.3.1.5. Önkormányzati Koordinációs Iroda[408]

1. Az Önkormányzati Koordinációs Iroda az önkormányzati helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatalai egység, amelynek élén irodavezető (főosztályvezető) áll.

2. Az Önkormányzati Koordinációs Iroda koordinációs feladataival összefüggésben

a) a rendelkezésre álló információk alapján az EU Önerő Alap hatékony felhasználásának megtervezésével, koordinálásával és a támogatás intenzitásának optimális meghatározásával elősegíti a szükséges fejlesztések eredményes és határidőben történő megvalósulását,

b) az európai uniós tagságból, valamint más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettségek megvalósításának folyamatos koordinációjával és szükség esetén beavatkozás megtételével kapcsolatos feladatokat lát el, úgymint

ba) kidolgozza a tevékenység módszertanát, ezzel kapcsolatosan közreműködik a jogszabály-módosítások kidolgozásában,

bb) a kidolgozott módszertant pilot jelleggel a gyakorlatban alkalmazza,

bc) szakmai tanácsadással, javaslattétellel kapcsolatos feladatokat lát el, intézkedési terveket dolgoz ki és hagy jóvá,

bd) javaslatot tesz a projekt megvalósításának formájára (konzorcium, egyedi megbízás),

be) kötelezettségek teljesítéséhez szükséges egyéb beavatkozásokat foganatosít.

3. Az Önkormányzati Koordinációs Iroda európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) az európai uniós források társfinanszírozásával megvalósuló önkormányzati fejlesztések folyamatos nyomon követésével kapcsolatos feladatokat lát el, úgymint

aa) kidolgozza és megvalósítja a projektkoordinációs feladatainak infrastrukturális feltételrendszerét, ezzel kapcsolatosan közreműködik a jogszabály-módosítások kidolgozásában,

ab) hatékony módszereket dolgoz ki a jelenleg rendelkezésre álló adatok megfelelő módszerekkel történő összegyűjtése és elemzése érdekében,

ac) átülteti a meglévő indikátor és értékelési rendszert a hazai forrásrendszerre a fejlesztések hatékonyságának, eredményességének objektív mérése érdekében; egységesen alkalmazható, mérhető mutatókat határoz meg a következő pénzügyi ciklus vonatkozásában, együttműködve az NFÜ-vel,

ad) egységes rendszerben gyűjti és elemzi az önkormányzatok európai uniós és hazai forrásból megvalósuló beruházásai adatait,

ae) a végrehajtást akadályozó problémák beazonosítását követően beavatkozást kezdeményez az arra kizárólagosan feljogosított szervezetnél,

af) javaslatot tesz a megállapított visszafizetési kötelezettség forrásaira és kidolgozza a visszafizetés eljárásrendi alapjait, figyelemmel az önkormányzatok finanszírozási rendjére,

ag) nyomon követi az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettségek végrehajtását az NFÜ illetékes szervezeti egységével együttműködve,

ah) a kormányzati szervek és az önkormányzatok által működtetett informatikai rendszerek adattartalma alapján kidolgozza a szükséges informatikai adatbázis működési modelljét, vizsgálja a különböző rendszerek összekapcsolási lehetőségét (EMIR, EBR, önkormányzati ASP rendszer stb.).

3. függelék[409]

A minisztérium szervezeti egységei, valamint a minisztérium létszámkerete az egyes állami vezetők és a kabinetfőnökök irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszám szerinti bontásban

4. függelék[413]

A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézmények

EUNHÁT = európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár

GIHÁT = gazdasági és informatikai helyettes államtitkár

TÉÖHÁT = területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár[418]

5. függelék[419]

A jogszabály-előkészítő tevékenység rendje

Szabályozási javaslat

1. A Kormány munkatervében, illetve a minisztérium jogalkotási munkatervében szereplő, valamint a helyettes államtitkárok által meghatározott jelentősebb jogszabálytervezetek előkészítéséhez szabályozási javaslat (koncepció) készül, melynek összeállításáról a feladatköre szerint felelős szervezeti egység gondoskodik. A szabályozási javaslat elkészítésében a szakmailag felelős szervezeti egység felkérésére a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály, a Szabályozási Főosztály, a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály és a Személyügyi Főosztály feladatkörének megfelelően közreműködik.[420]

2. A szabályozási javaslat tartalmazza:

a) az elérendő közpolitikai célt, a jogi szabályozás szakmai, közgazdasági indokait, a tervezett szabályozás hatályosulásának, illetve elmaradásának következményeit,

b) a szabályozással befolyásolni tervezett szabályozási terület, társadalmi jelenség rövid leírását,

c) a célhoz rendelt szabályozási, intézkedési megoldást, ennek indokait, költségkihatását, szükség szerint a cél megvalósulásához szükséges nem jogalkotási jellegű kormányzati lépéseket.

3. Törvényi szintű szabályozás esetén a 2. pontban meghatározottakon túl be kell mutatni a szabályozás rövid történeti előzményeit, az adott területen a jogérvényesülés tapasztalatait, az Európai Unió jogához, valamint az Európa Tanács egyezményeihez és ajánlásaihoz való illeszkedés főbb jellemzőit, a végrehajtás szervezeti, személyi feltételeit, a végrehajtáshoz szükséges időt és a végrehajtás ütemezését.

4. Ha a szabályozási javaslatot a Kormány ügyrendje szerint a Kormánynak előzetesen be kell mutatni, a belső és a közigazgatási egyeztetés, valamint a benyújtás szabályait a szabályozási javaslatra nézve is alkalmazni kell.

5. Szabályozási javaslat, jogszabálytervezet, törvényjavaslat elkészítésére a feladatkörükben érintett minisztériumok (központi államigazgatási szervek), a minisztérium hivatali szervezetei, az önálló szervek, valamint tudományos intézetek felkérésével - a miniszter döntésének megfelelően - törvényelőkészítő, jogszabály-előkészítő bizottság szervezhető.

A tervezet előkészítése

6. A szakmailag felelős helyettes államtitkár vagy államtitkár által elfogadott szabályozási javaslat alapján a szakmailag felelős szervezeti egység elkészíti a jogszabálytervezetet vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz szakmai tervezetét és a hozzá tartozó indokolást vagy előterjesztést (a továbbiakban: tervezet).

7. A tervezet előkészítése során:

a) a szakmailag felelős helyettes államtitkár vagy államtitkár felelős a tervezet szakmai tartalmának meghatározásáért,

b) az érintett szervek, egységek által a tervezetekhez készített költség-haszon elemzést a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály ellenőrzi, és közreműködik a közös álláspont kialakításában; indokolt esetben kiegészítésre visszaadja azt az érintetteknek,

c) a tervezet tárgyának megfelelően a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály vagy a Szabályozási Főosztály végzi a tervezet előírások szerinti szerkesztését, gondoskodik a Kormány ügyrendjében foglaltak és a jogalkotási eljárás szabályainak megtartásáról és a jogrendszeri illeszkedésről, az Európai Unió normarendszerének való megfelelésről, az alkotmányos követelmények, a nemzetközi jog által elismert jogelvek érvényesítéséről, ellenőrzi az elfogadott javaslatok érvényesítését,

d) a Parlamenti Főosztály vezetője - a parlamenti államtitkár irányításával - szervezi a parlamenti pártokkal történő, szükség szerint felmerülő egyeztetést, előkészíti a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalását,

e) a szakmailag felelős szervezeti egység vezetője és a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály vagy a Szabályozási Főosztály vezetője gondoskodnak arról, hogy a tervezetek az érdekelt társadalmi szervezetekkel egyeztetésre kerüljenek,

f) a Sajtó Osztály szükség esetén elkészíti a tervezet kommunikációjára vonatkozó javaslatot.

8. A tervezetnek a belső és a közigazgatási egyeztetését a szakmailag felelős helyettes államtitkár vagy államtitkár megkeresése alapján és szakmai közreműködésével a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár végzi. Más minisztériummal közös előterjesztés, miniszteri együttes rendelet, vagy más miniszterrel egyetértésben kiadott rendelet előkészítése során a társminisztériumokkal - a szakfőosztály bevonásával - a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár tartja a kapcsolatot.

9. A belső egyeztetésben részt vesznek a helyettes államtitkárok és azok a szervezeti egységek, melyek feladatkörük alapján a tervezetben szakmailag érintettek. A tervezettel kapcsolatos véleményadásra ésszerű határidőt kell biztosítani. A beérkezett véleményeket a szakmailag felelős szervezeti egység a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztállyal vagy a Szabályozási Főosztállyal együttműködve feldolgozza és beépíti. Amennyiben a tervezettel kapcsolatos véleménykülönbségek miatt ez indokolt, munkaértekezleten kell rendezni a nézetkülönbségeket, ennek sikertelensége esetén a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály vagy a Szabályozási Főosztály felső szintű vezetői döntést kér.

10. A belső egyeztetés lefolytatását követően a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányirodát irányító helyettes államtitkárától kéri a tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsátásának engedélyezését, kivéve a közjogi szervezetszabályozó eszköz tervezetét. Miután a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányirodát irányító helyettes államtitkára a közigazgatási egyeztetésre bocsáthatónak találta, a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár a tervezetet közigazgatási egyeztetésre küldi.

11. A Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály vagy a Szabályozási Főosztály megkeresése alapján a Sajtó Osztály gondoskodik róla, hogy a közigazgatási egyeztetéssel egy időben az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 9. §-ának megfelelően a tervezet megtekinthető és véleményezhető legyen a minisztérium honlapján. Az észrevételekről és az el nem fogadott javaslatok elutasításának indokairól készített összefoglalót a honlapon közzé kell tenni.

12. A közigazgatási egyeztetésre biztosított határidő esetében, valamint a beérkezett észrevételek feldolgozására, egyeztetésére és érvényesítésére a belső egyeztetésre vonatkozó rendelkezések irányadók. Amennyiben a tervezettel kapcsolatos véleménykülönbségek miatt ez indokolt, a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály vagy a Szabályozási Főosztály vezetője javaslatára a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár egyeztető megbeszélést hív össze az érintett tárcák, valamint más véleményező szervek részvételével.

13. A végleges tervezetet a közigazgatási, a parlamenti, és ha a tervezet előkészítéséért szakmailag az önkormányzati államtitkár felelős, az önkormányzati államtitkár egyetértésével a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály vagy a Szabályozási Főosztály által készített rövid felterjesztő feljegyzéssel a szabályozási és koordinációs szakállamtitkár felterjeszti a miniszter számára.

14. Miután a miniszter aláírásával ellátta a tervezetet, a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár közjogi szervezetszabályozó eszköz esetében gondoskodik a közzétételről, miniszteri rendelet esetében a kihirdetésről, kormány-előterjesztés esetében pedig a megküldi a Kormányirodának annak érdekében, hogy a közigazgatási államtitkári értekezlet az előterjesztést napirendjére vegye és megtárgyalja.

Koordináció

15. A jogalkotási hatáskörrel felruházott más szervek által készített tervezetekkel (a továbbiakban: tárca tervezet) kapcsolatos minisztériumi vélemény kiadmányozására a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében a megkereső személyétől függően a közigazgatási államtitkár vagy a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár jogosult. A tárcavélemény tervezetének előkészítése a tárcatervezet tárgya szerint a Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály vagy a Szabályozási Főosztály feladata.

16. A Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály vagy a Szabályozási Főosztály az észrevételek alapján összeállítja a minisztérium álláspontját összegező tárcavélemény-tervezetet. A véglegesített tárcavélemény-tervezetet a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárhoz továbbítja kiadmányozás vagy a közigazgatási államtitkárhoz történő továbbítás céljából.

6. függelék

A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettséggel járó munkakörök

A minisztériumban vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett az a személy, aki

a) közigazgatási hatósági ügyben vagy szabálysértési ügyben eljár, ilyen ügyben döntés meghozatalára javaslatot tesz, vagy a döntéshozatalban közreműködik,

b) a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárások lebonyolításáról, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos adatszolgáltatás rendjéről szóló miniszteri utasításban meghatározottak alapján közbeszerzési eljárás során bírálóbizottsági tagként, döntéshozóként vagy munkacsoportban javaslattételre jogosult személyként közreműködik,

c) költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett kötelezettségvállalásra vagy teljesítésigazolásra jogosult személyként rendelkezik,

d) a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló utasítás alapján költségvetési támogatás felhasználásáról javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult,

e) politikai tanácsadó, politikai főtanácsadó, kormány- vagy miniszteri tanácsadó, vagy főtanácsadó, vezetői megbízással rendelkező kormánytisztviselő,

f) jogszabály alapján "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört tölt be.

7. függelék[421]

A minisztériumban alkalmazott iratminták

1. iratminta: Levél

2. iratminta: Feljegyzés

3. iratminta: Emlékeztető

4. iratminta: Előadói ív

1. iratminta: Levél

2. iratminta: Feljegyzés

3. iratminta: Emlékeztető

4. iratminta: Előadói ív

8. függelék

A minisztériumban működő miniszteri biztosok

9. függelék[424]