Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

...Tovább...

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

...Tovább...

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
...Tovább...

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
...Tovább...

62016TJ0580[1]

A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2017. április 28. Irit Azoulay és társai kontra Európai Parlament. Közszolgálat - Tisztviselők - Ideiglenes alkalmazottak - Díjazás - Családi támogatások - Iskoláztatási támogatás - Az iskoláztatási költségek visszatérítésének megtagadása - A személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkének (1) bekezdése - Jogos bizalom - Egyenlő bánásmód - A megfelelő ügyintézés elve. T-580/16. sz. ügy.

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)

2017. április 28. ( *1 )

"Közszolgálat - Tisztviselők - Ideiglenes alkalmazottak - Díjazás - Családi támogatások - Iskoláztatási támogatás - Az iskoláztatási költségek visszatérítésének megtagadása - A személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkének (1) bekezdése - Jogos bizalom - Egyenlő bánásmód - A megfelelő ügyintézés elve"

A T-580/16. sz. ügyben,

Irit Azoulay, az Európai Parlament ideiglenes alkalmazottja (lakóhelye: Brüsszel [Belgium]),

Andrew Boreham, az Európai Parlament ideiglenes alkalmazottja (lakóhelye: Wansin-Hannut [Belgium]),

Mirja Bouchard, az Európai Parlament tisztviselője (lakóhelye: Villers-la-Ville [Belgium]),

Darren Neville, az Európai Parlament tisztviselője (lakóhelye: Ohain [Belgium])

(képviseli őket: M. Casado García-Hirschfeld ügyvéd)

felpereseknek

az Európai Parlament (képviselik: E. Taneva és L. Deneys, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

a Parlament 2015. április 24-i, 2014/15 évre vonatkozó iskoláztatási támogatást megtagadó egyedi határozatai megsemmisítésére, és szükség esetén a Parlament 2015. november 17-i és 19-i, a felperesek 2015. július 20-i panaszait részben elutasító egyedi határozatainak megsemmisítésére irányuló, az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott keresete tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (nyolcadik tanács),

tagjai: A. M. Collins elnök, R. Barents (előadó) és J. Passer bírák,

hivatalvezető: M. Marescaux tanácsos,

tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára és a 2016. december 14-i tárgyalásra,

meghozta a következő

Ítéletet

A jogvita előzményei

1. Az első felperes, Irit Azoulay gyermeke 2014 szeptembere óta a brüsszeli (Belgium) Athénée Ganenou tanintézménybe jár. A három másik felperes, Andrew Boreham, Mirja Bouchard és Darren Neville gyermekei a bierges-i (Brüsszel) École internationale Le Verseau tanintézménybe járnak. A felperesek, akiknek gyermekei már 2014 előtt ezekbe a tanintézményekbe jártak, a 2014/15-ös tanévig a havi felső határ mértékéig megkapták a tandíj-visszatérítést.

2. Az École internationale Le Verseau felekezeten kívüli iskola, amely a Fédération des établissements libres subventionnés indépendants-hoz (FELSI) (független támogatású szabad tanintézmények szövetsége) tartozik, és amelyet a Francia Közösség támogat. Az oktatás az óvodától kezdve anyanyelvi tanárokkal, franciául és angolul folyik. Az iskolát azonban nem kizárólag ebből a támogatásból finanszírozzák. Saját forrásokkal is rendelkezik, amelyet többek között a Les Amis du Verseau nonprofit egyesület biztosít számára.

3. Az Athénée Ganenou a Francia Közösség által támogatott felekezeti iskola, amely annak teljes hivatalos tantervét alkalmazza, kiegészítve azonban heti pár óra hébernyelv-, judaizmustörténet-, biblia- és angolnyelv-oktatással az általános iskola alsó tagozatától kezdve. Az iskolát azonban nem kizárólag ebből a támogatásból finanszírozzák. Saját forrásokkal is rendelkezik, amelyet többek között a Les Amis de Ganenou nonprofit egyesület biztosít számára.

4. A felperesek 2014. októberben és novemberben kérelmet nyújtottak be az eltartott gyermekeik után fizetendő tandíj megtérítése iránt, amelyhez csatolták az érintett iskolák által kiállított igazolásokat, amelyek megegyeztek az előző - és utóbb elfogadott - tandíj-visszatérítési kérelmükhöz csatolt dokumentumokkal.

5. 2015. április 24-én a felperesekkel közölték, hogy tandíj-visszatérítés iránti kérelmüket jogerősen elutasították (a továbbiakban: megtámadott határozatok) azzal az indokolással, hogy nem felelnek meg az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) VII. melléklete 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, mivel az érintett két iskola nem minősül e rendelkezés értelmében tandíjköteles intézménynek, a felperesek által az érintett nonprofit egyesületeknek fizetett opcionális hozzájárulások ugyanis kívül esnek az ingyenes kötelező oktatás belga jogszabályok által előírt keretein.

6. 2015. július 20-án mindegyik felperes panaszt nyújtott be a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján. Az Európai Parlament főtitkára 2015. november 17-én és 19-én hozott egyedi határozataival elutasította a panaszokat (a továbbiakban: a panaszokat elutasító határozatok). A Parlament főtitkára azonban úgy döntött, hogy a 2014/2015-ös évre vonatkozóan "méltányosságból, kivételesen" biztosítja az iskoláztatási támogatást a felperesek számára, de a következő évekre az École internationale Le Verseau és az Athénée Ganenou tanintézmények diákjai tekintetében nem fogja megadni.

A felek kérelmei és az eljárás

7. A Közszolgálati Törvényszék Hivatalához 2016. február 17-én benyújtott keresetlevelükkel a felperesek megindították a jelen keresetet.

8. Az Európai Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos hatáskörnek a Törvényszékre történő átruházásáról szóló, 2016. július 6-i (EU, Euratom) 2016/1192 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2016. L 200., 2016.7.26., 137. o.) 3. cikke értelmében a Közszolgálati Törvényszék előtt 2016. augusztus 31-én folyamatban lévő ügyeket át kell tenni a Törvényszékhez, és azokat a Törvényszék az adott ügy ezen időpont szerinti állása alapján, eljárási szabályzatának megfelelően bírálja el.

9. A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

- semmisítse meg a megtámadott határozatokat;

- amennyiben szükséges, semmisítse meg a panaszokat elutasító határozatokat;

- kötelezze a Parlamentet, hogy fizesse ki részükre a 2015/2016-os évre vonatkozó iskoláztatási támogatásnak az ezen összegek esedékességétől a kifizetés napjáig számított késedelmi kamattal növelt összegét;

- a Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.

10. A Parlament azt kéri, hogy a Törvényszék:

- utasítsa el a keresetet;

- a felpereseket kötelezze a költségek viselésére.

11. A felperesek a tárgyaláson, a Törvényszék által feltett kérdésre válaszul második kereseti kérelmük módosítását kérték, és így azt kérik, hogy a Törvényszék:

- semmisítse meg a megtámadott határozatokat;

- amennyiben szükséges, semmisítse meg "a panaszokat elutasító határozatokat, kivéve azonban a Parlament főtitkárának azon határozatára vonatkozó részüket, amelyben a 2014/2015-ös évre vonatkozóan méltányosságból, kivételesen biztosítja az iskoláztatási támogatást a felperesek számára";

- kötelezze a Parlamentet, hogy fizesse ki részükre a 2015/2016-os évre vonatkozó iskoláztatási támogatásnak az ezen összegek esedékességétől a kifizetés napjáig számított késedelmi kamattal növelt összegét;

- a Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.

A jogkérdésről

A panaszokat elutasító határozatok megsemmisítésére irányuló kérelmekről

12. Emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a formálisan egy panaszt elutasító határozat ellen irányuló, megsemmisítés iránti kérelem magában foglalja azon aktus Törvényszék előtti megtámadását, amellyel szemben a panaszt benyújtották, amennyiben e határozat önmagában nem rendelkezik önálló tartalommal (1989. január 17-iVainker kontra Parlament ítélet, 293/87, EU:C:1989:8, 8. pont). Mivel a panaszokat elutasító határozatok önmagukban nem rendelkeznek önálló tartalommal, a keresetet a megtámadott határozatok ellen irányulónak kell tekinteni.

A megtámadott határozatok megsemmisítésére irányuló kereseti kérelemről

13. Keresetük alátámasztására a felperesek három jogalapra hivatkoznak: elsőként a személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikke (1) bekezdésének megsértésére és nyilvánvaló értékelési hibára, másodikként a bizalomvédelem elvének megsértésére, harmadikként pedig az egyenlő bánásmód elvének és a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére.

A személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikke (1) bekezdésének megsértésére és nyilvánvaló értékelési hibára alapított első jogalapról

- A felek érvei

14. Elsőként a felperesek megjegyzik, hogy az "iskoláztatási költségeknek" a személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkének (1) bekezdésében szereplő fogalma magában foglalja a beiratkozási díjat és az oktatási intézmény látogatásával kapcsolatos díjat. Álláspontjuk szerint a tanintézmény "tandíjköteles" jellegre vonatkozó feltétel félrevezető lehet. A tandíj opcionális vagy kötelező jellege szerintük ugyanis nem releváns, mivel csupán olyan iskoláztatási költségről van szó, amely a tisztviselő részéről a választás szerinti pedagógiai tervet kínáló iskolákban az eltartott gyermekek vonatkozásában merül fel. Az említett rendelkezés az iskoláztatási támogatás nyújtását nem a nemzeti szinten használt elnevezésektől vagy minősítésektől teszi függővé - azt kizárólag a megtérítendő kiadás jellege és összetevői határozzák meg.

15. Másodsorban a felperesek úgy érvelnek, hogy az "iskoláztatási költségek" fogalma önálló fogalom. E tekintetben elismerik, hogy a Belgiumban támogatott oktatás nem írja elő az angol nyelv anyanyelvi tanárok általi tanítását és a zsidóság kulturális, vallási és történelmi örökségének átadását. A kiegészítő finanszírozás az egyetlen módja annak, hogy ilyen oktatást biztosítsanak. Az érintett iskolák saját erejéből fedezett, nonprofit egyesületek általi támogatásból finanszírozott költségek valóban olyan költségek, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára, hogy először egy speciális pedagógiai tervhez hozzáférést kapjanak, majd a programokban megfelelően részt vegyenek, és ennek a tanintézménynek a képzését folytassák. A Parlament arra irányuló érve, hogy a belga jogszabályok szerint az oktatási intézmények nem tehetik a beiratkozást az intézménynek vagy más szervezetnek történő pénzbefizetéstől függővé, nem veszi figyelembe az "iskoláztatási költségek" fogalmának önálló jellegét. A felperesek szerint továbbá a tandíjbevallásból kitűnik, hogy a felmerült költségek pontosan a támogatásban részesülő oktatási intézményt támogató nonprofit egyesület finanszírozásában vállalt szülői részvételnek felelnek meg, céljuknál és felhasználásuknál fogva pedig megtéríthető iskoláztatási költségeknek minősülnek.

16. Harmadsorban a felperesek rámutatnak, hogy a személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkében foglalt iskoláztatási támogatás nyújtására vonatkozó, a Parlament által a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban 2004. május 18-án elfogadott általános végrehajtási rendelkezések (a továbbiakban: általános végrehajtási rendelkezések) 3. cikkében felsorolt, visszatérítésből kizárt költségek oktatási tevékenységen kívüli, tehát valójában opcionális költségek. Ezzel szemben az érintett nonprofit egyesületek által igényelt pénzeszközökkel összefüggő költségek a beiratkozási és oktatási díjak részeként, előre követelhetők.

17. A Parlament szerint a belga jogszabály szerint a támogatásban részesülő független tanintézmények ingyenes oktatást nyújtanak, és nem minősülnek olyan magániskoláknak, amelyek a tanulók felvételét és képzésben való részvételét tandíj befizetéséhez kötik. Bár egyes költségek bizonyos feltételekkel kérhetők, azok meg nem fizetése semmiképpen sem adhat okot a tanulóval szemben például a felvétel megtagadásában vagy a kizárásban megnyilvánuló szankcióra. Az általános végrehajtási rendelkezések 3. cikkében az iskoláztatási költségek visszatérítéséből kizárt költségek felsorolása nem kimerítő jellegű. Kizárólag azok a költségek minősülnek ugyanis iskoláztatási költségnek, amelytől a tanuló iskolába és iskolai programba történő felvétele függ. A jelen ügyben a tanulóknak az érintett iskolákba való beíratása nem függ a beiratkozási díj megfizetésétől. A szülők által az érintett nonprofit egyesületeknek fizetett hozzájárulás a Parlament szerint a két iskolai speciális programját fedezi.

18. A Parlament továbbá arra hivatkozik, hogy a 012/77. sz. közigazgatási vezetői állásfoglalásnak megfelelően az alkalmazottaknak az iskoláztatási támogatásban való részesüléshez olyan számlát kell benyújtaniuk, amely különbséget tesz az egyes költségfajták között. A felperesek által benyújtott számlák és igazolások nem tesznek eleget ennek a feltételnek, és nem teszik lehetővé a felperes által kifizetett hozzájárulások felhasználásának pontos meghatározását.

- A Törvényszék álláspontja

19. A személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkének (1) bekezdése többek között úgy rendelkezik, hogy "[a]z általános végrehajtási rendelkezésekben megállapított feltételekre is figyelemmel, a tisztviselő a neki felszámított tényleges iskoláztatási költségeknek megfelelő iskoláztatási támogatásban részesül legfeljebb havi 260,95 [euró] összegben [...] minden, legalább ötéves eltartott gyermek után, aki rendszeres nappali tagozatos általános vagy középiskolai képzésben vesz részt egy tandíjköteles intézményben vagy egy felsőoktatási intézményben".

20. A személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy az "iskoláztatási költség" fogalma a tisztviselő eltartott gyermekének "tandíjköteles [általános vagy középiskolai] intézményben" folytatott, rendszeres nappali tagozatos képzésben való részvételéhez kapcsolódó költségekre vonatkozik.

21. Meg kell tehát vizsgálni, hogy az École internationale Le Verseau és az Athénée Ganenou "tandíjköteles [általános vagy középiskolai] intézménynek" minősül-e a személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkének (1) bekezdése értelmében.

22. Először is nem vitatott, hogy a Francia Közösségben alkalmazandó jogszabály szerint a Francia Közösségben kötelező oktatás ingyenes, tandíj nem kérhető és nem fogadható el.

23. E tekintetben rá kell mutatni arra, hogy a Francia Közösségnek "A kötelező oktatásban való ingyenes részvétel" című, 2013. augusztus 29-i 4516. sz. körlevele (a továbbiakban: 4516. sz. körlevél) "Az iskola által nem igényelhető költségek (A feladatokról szóló, 1997. július 24-i rendelet 100. és 102. cikke)" című A. részében szereplő, "Az oktatásban való ingyenes részvételre vonatkozó szabályok" című II. fejezete a következőképpen rendelkezik:

"Az általános iskolai és a középiskolai oktatásban a tanintézmények nem igényelhetik a szülőktől bizonyos költségek megfizetését. Ide tartoznak különösen:

1. Közvetlen vagy közvetett tandíj:

Az 1959. május 29-i, ún. iskolai megállapodási törvény 12. cikkének (1) [bekezdése] és az 1997. július 24-i rendelet 100. cikkének (1) [bekezdése] értelmében semmilyen közvetlen vagy közvetett tandíj nem kérhető és nem fogadható el.

A gyakorlatban ez a következőket jelenti:

Az oktatási intézmény nem teheti a beiratkozást az intézménynek vagy más szervezetnek (nonprofit egyesület, klub, szövetség) történő pénzbefizetéstől függővé."

24. Másodsorban az sem vitatott, hogy a fenti 22. és 23. pontban ismertetett szabályozás értelmében a felpereseknek nem kellett eltartott gyermekeik után az École internationale Le Verseau, az Athénée Ganenou vagy harmadik szervezet részére beiratkozási díjat vagy az oktatási intézmény látogatásával kapcsolatos díjat fizetniük.

25. Az École internationale Le Verseau által mellékelt igazolás szerint ugyanis "[a] 2014/2015-es évre fizetendő [h]ozzájárulás [...] kizárólag [a másodrendű, a harmadrendű és a negyedrendű felperes eltartott gyermekeinek] rendszeres képzését nyújtó [említett iskola] azon pedagógiai programjainak fenntartására és fejlesztésére vonatkozóan kerül felhasználásra, amelyeket a Francia Közösség nem részesít támogatásban". Az Athénée Ganenou "megerősíti, [...] hogy [az elsőrendű felperes eltartott] gyermek[é]t a 2014/15-ös évre beíratták", ismerteti, hogy az intézmény "olyan, támogatásban részesülő független iskola, amely a [Francia Közösség] teljes hivatalos tantervét alkalmazza", megemlíti, hogy "[a] speciális pedagógiai és a támogatásban nem részesülő iskolai programban való részvétel költsége havi 270 euró, évi tíz hónapon át", és kifejti, hogy "[e]zen költségek nem fedezik a tanszerekkel és az étkeztetéssel kapcsolatos, külön fizetendő kiadásokat".

26. Következésképpen a jelen ügyben nem teljesül a "tandíjköteles [általános vagy középiskolai] intézményre" vonatkozó, a személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett feltétel, és ezért a felperesek nem részesülhetnek iskoláztatási támogatásban az École internationale Le Verseau, illetve az Athénée Ganenou tanintézményekbe beíratott, eltartott gyermekeik után.

27. Ennek a következtetésnek nem mondanak ellent a felperesek által előadott érvek sem.

28. A felperesek először is arra hivatkoznak, hogy az "iskoláztatási költség" fogalma azokra a költségekre vonatkozik, amelyek a tisztviselő részéről a választás szerinti pedagógiai programot kínáló iskolákban az eltartott gyermekek vonatkozásában merülnek fel.

29. Az általános végrehajtási rendelkezések 3. cikke a következőket írja elő:

"A B típusú iskoláztatási támogatás a személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésében előírt felső összeghatárig az alábbiakra terjed ki:

a) a beiratkozási díj és az oktatási intézmény látogatásával kapcsolatos díj[;]

b) közlekedési kiadások[;]

minden egyéb költséget ki kell zárni, különösen az alábbiakat:

- kötelező kiadások, például a könyvek, tanszerek, sportfelszerelés beszerzési költsége, iskolai biztosítás és orvosi költségek, vizsgadíjak, a tanításon kívüli közös iskolai tevékenységek (például kirándulások, iskolai látogatások és utazások, sporttanfolyamok stb.) költsége, valamint az adott oktatási intézmény oktatási programjának megvalósításához kapcsolódó egyéb költségek,

- a gyermek kötelező iskolai sítáborban, nyári táborban vagy erdei iskolában, valamint hasonló programokban való részvételével kapcsolatos költségek."

30. Rá kell mutatni ezért arra, hogy az általános végrehajtási rendelkezések 3. cikke szerint az iskoláztatási költségek "a beiratkozási díjat és az oktatási intézmény látogatásával kapcsolatos díjat" foglalják magukban. Márpedig e megfogalmazás szerint az iskoláztatási költségek magukban foglalják a tanuló oktatási intézménybe való bejutását biztosító díjat (beiratkozási díj), és azt a díjat is, amely lehetővé teszi számára az ugyanezen intézmény óráinak látogatását és programjain való tényleges részvételt (oktatási díj) (2011. szeptember 8-iBovagnet kontra Bizottság ítélet, F-89/10, EU:F:2011:129, 23. pont).

31. Meg kell azonban állapítani, hogy a felperesek eltartott gyermekei számára az École internationale Le Verseau és az Athénée Ganenou tanintézményekbe való beiratkozásnak és az azok által nyújtott oktatásnak nem feltétele a tanintézményeknek vagy más szervezeteknek - például nonprofit egyesületeknek - történő, a beiratkozási díj és az említett iskolák látogatásával kapcsolatos díj fedezésére irányuló pénzbefizetés. Ennek ellenkezője - ahogyan ez a 4516. sz. körlevélből is kitűnik - nem állna összhangban a Francia Közösségben alkalmazandó jogszabályokkal.

32. Meg kell állapítani továbbá, hogy a felperesek nem mondtak ellent a Parlament arra irányuló észrevételének, hogy az érintett összegek nonprofit egyesületeknek való be nem fizetése semmi esetre sem adhat okot a tanulóval szemben például a felvétel megtagadásában vagy a kizárásban megnyilvánuló szankcióra.

33. E tekintetben a 4516. sz. körlevélre is utalni kell, amely az iskola által igényelhető költségek - így például az "uszodai és [a] kulturális és sporttevékenységek" - fizetésével kapcsolatban a II. fejezetben, a "Költségek be nem fizetése" oszlopban a következőket írja elő:

"A befizetés elmaradása vagy megtagadása esetén az iskola nem tagadhatja meg a tanuló beíratását vagy újrabeíratását, nem zárhatja ki véglegesen, nem alkalmazhat szankciókat vele szemben, és nem tagadhatja meg tőle bizonyítványa vagy oklevele kiállítását. A behajtási követelés érvényesítéséről adott esetben a fenntartó rendelkezik."

34. Ebből következően az "iskoláztatási költség" fogalmára alapított érvelés egyáltalán nem változtat azon, hogy a jelen ügyben beiratkozási és oktatási díj hiányában az École internationale Le Verseau és az Athénée Ganenou nem minősíthető a személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett "tandíjköteles [általános vagy középiskolai] intézménynek".

35. Végül a felperesek előadják, hogy mivel az "iskoláztatási költség" fogalma az Európai Unió önálló jogi fogalmának minősül, a tartalma nem függhet a nemzeti szinten használt elnevezésektől vagy minősítésektől, hanem csakis a megtérítendő kiadás jellegétől és összetevőitől (2011. szeptember 8-iBovagnet kontra Bizottság ítélet, F-89/10, EU:F:2011:129, 22. pont).

36. A felperesek jogosan mutatnak rá, hogy az "iskoláztatási költség" fogalma önálló uniós jogi fogalom, és így az iskoláztatási költséggel kapcsolatos nemzeti elnevezéseknek, illetve minősítéseknek nincs döntő szerepük. Az is megállapítható azonban, hogy a szülők által az érintett nonprofit egyesületeknek fizetett hozzájárulások elnevezése, illetve minősítése nem változtat azon a körülményen, hogy sem az École internationale Le Verseau, sem pedig az Athénée Ganenou nem kér beiratkozási, illetve oktatási díjat. Ebből szükségszerűen következik, hogy az említett nonprofit egyesületek által a gyermekeknek az ezen iskolák speciális és támogatásban nem részesülő oktatási programjában való részvétele címén kért hozzájárulások - ahogyan ezt egyébként a 4516. sz. körlevél is megerősíti - nem vonatkozhatnak az említett iskolák beiratkozási, illetve oktatási díjára sem. Következésképpen a jelen ügyben e nonprofit egyesületek által kért hozzájárulások semmi esetre sem minősíthetők a személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett és az általános végrehajtási rendelkezések 3. cikkében közelebbről meghatározott "iskoláztatási költségnek".

37. Végül a felperesek arra hivatkoznak, hogy az általános végrehajtási rendelkezések 3. cikkében felsorolt, visszatérítésből kizárt költségek oktatási tevékenységen kívüli, tehát valójában opcionális költségek, míg az érintett nonprofit egyesületek által igényelt pénzeszközökkel összefüggő költségek a beiratkozási és iskolalátogatási díjak részeként, előre követelhetők.

38. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az általános végrehajtási rendelkezések 3. cikke szembeállítja a visszatérítésből kizárt és példákkal illusztrált "minden egyéb költséget" a "beiratkozási díj[jal] és az oktatási intézmény látogatásával kapcsolatos díj[jal]", valamint a "közlekedési kiadások[kal]", amelyek esetében korlátozott mértékű visszatérítésre van lehetőség. Ezen túlmenően a felperesek állításával ellentétben a "minden egyéb költség" kifejezés nem csak az "oktatási tevékenységen kívüli költségekre" vonatkozik. E rendelkezés ugyanis kifejezetten "az adott oktatási intézmény oktatási programjának megvalósításához kapcsolódó egyéb költségekre" irányul.

39. Végül a felperesek úgy nyilatkoztak, hogy az École internationale Le Verseau és az Athénée Ganenou tanintézményekben a kötelező oktatást az iskolák pedagógiai programjának részét alkotó képzés egészíti ki, és az érintett nonprofit egyesületek részére e célból meghatározott összeget fizetnek a gyermekeik ezen iskolák speciális és támogatásban nem részesülő oktatási programjában való részvételének fedezésére.

40. Ezekből a nyilatkozatokból az következik, hogy mivel az érintett nonprofit egyesületek részére fizetett hozzájárulások nem minősíthetők iskoláztatási költségnek, az adott oktatási intézmény oktatási programjának megvalósításához kapcsolódó követelmények és tevékenységek, nevezetesen a szóban forgó iskolák speciális és támogatásban nem részesülő oktatási programjában való részvétel költségének minősülnek, és azokat az általános végrehajtási rendelkezések 3. cikkének második albekezdése értelmében vett, "az adott oktatási intézmény tantervének megvalósításához kapcsolódó egyéb költségeknek" kell tekinteni, amelyekre ugyanezen rendelkezés szerint nem terjed ki a B típusú iskoláztatási támogatás.

41. Az első jogalapot tehát el kell utasítani.

A bizalomvédelem elvének megsértésére alapított második jogalapról

- A felek érvei

42. A felperesek szerint a Parlament konkrét ígéreteket téve azt a várakozást ébresztette bennük, hogy ahogyan az előző években, most is ki fogják fizetni részükre az iskoláztatási támogatást. Cáfolják a Parlament azon érvét, miszerint az iskoláztatási támogatást évente elbírálják. Véleményük szerint inkább az iskoláztatási költségek visszatérítésére irányuló gyakorlat éves vizsgálatáról van szó, ami annak elismerését jelenti, hogy a Parlament egy teljesen azonos tényállás esetén radikálisan megváltoztathatja a közigazgatási álláspontot, ami ellentétes a jogbiztonság elvével.

43. A Parlament vitatja a felperesek érvelését.

- A Törvényszék álláspontja

44. A bizalomvédelem elvére való hivatkozás jogának fennállásához három feltétel teljesülése szükséges. Először is az adminisztrációnak pontos, feltétel nélküli és egybehangzó, feljogosított és megbízható forrásokból származó ígéreteket kell tennie az érintettnek. Másodszor ezen ígéreteknek jogos elvárást kell kelteniük abban a személyben, akihez intézik őket. Harmadszor az adott ígéreteknek összhangban kell állniuk az alkalmazandó szabályokkal (2002. november 7-iG kontra Bizottság ítélet, T-199/01, EU:T:2002:271, 38. pont).

45. A jelen esetben elegendő arra rámutatni, hogy még ha abból is indulunk ki, hogy a Parlament pontos, feltétel nélküli és egybehangzó ígéreteket tett a felpereseknek arra vonatkozóan, hogy vissza fogják téríteni a gyermekeiknek a szóban forgó iskolák speciális és támogatásban nem részesülő oktatási programjában való részvétele címén az érintett nonprofit egyesületek részére a felperesek által befizetett hozzájárulásokat, ezek az ígéretek - ahogyan ez a fenti 19-41. pontban ismertetésre került - nem tartották volna tiszteletben a személyzeti szabályzat rendelkezéseit. Ezért a jelen ügyben nem állapítható meg a bizalomvédelem elvének megsértése.

46. Mindenesetre az ügy iratanyagából nem derül ki, hogy az adminisztráció pontos, feltétel nélküli és egybehangzó ígéreteket tett volna a felpereseknek. Az adminisztráció által az iskolák számára készített külön formanyomtatványnak az volt a rendeltetése, hogy az iskolák által kért különböző iskoláztatási költségekre vonatkozó kérdések segítségével, az iskolák által kiállított részletes számlák nélkül is egyszerűen meg lehessen állapítani, hogy követeltek-e az iskolák beiratkozási és oktatási díjat, amelyeket az adminisztrációnak adott esetben vissza kellene térítenie. A formanyomtatvány azonban nem támasztotta alá azt, hogy a felperesek fizettek beiratkozási díjat.

47. Végül elfogadhatatlan a felperesek azon érvelése, miszerint a közigazgatási gyakorlat megváltoztatása ellentétes a jogbiztonság elvével, mivel a panaszban nem hozták fel ezt az érvet, és ezért az nem felel meg az előzetes közigazgatási panasz és a kereset közötti egyezőség szabályának.

48. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a személyzeti szabályzat 91. cikkének (2) bekezdése szerinti panasz és az azt követő kereset egyezőségének szabálya az elfogadhatatlanság terhe mellett megköveteli, hogy az uniós bíróság előtt felhozott jogalap már a pert megelőző eljárásban is szerepeljen, hogy a kinevezésre jogosult hatóságnak módjában álljon megismerni az érintett által a megtámadott határozattal szemben megfogalmazott kifogásokat (lásd: 2004. július 7-iSchmitt kontra EAR ítélet, T-175/03, EU:T:2004:214, 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

49. A második jogalapot ezért teljes egészében el kell utasítani.

Az egyenlő bánásmód elvének és a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére alapított harmadik jogalapról

50. A jelen jogalap két részre osztható: az első az egyenlő bánásmód elvének megsértésén, a második pedig a megfelelő ügyintézés elvének megsértésén alapul.

- A felek érvei

51. A felperesek az egyenlő bánásmód elvének állított megsértését illetően arra hivatkoznak, hogy jogi és ténybeli helyzetük megegyezik azon szülőkével, akik a korábbi években megkapták az érintett iskolákba beíratott, eltartott gyermekeik iskoláztatási költségének visszatérítését, valamint azon szülőkével, akik az Európai Bizottságnál dolgoznak, és továbbra is részesülnek az ugyanezen iskolákba beíratott, eltartott gyermekeik iskoláztatási költségének visszatérítésében.

52. A megfelelő ügyintézés elvének állított megsértésével kapcsolatban a felperesek arra hivatkoznak, hogy nem észszerű, hogy hat hónap telt el a visszatérítés iránti kérelem és a megtámadott határozatok között, mivel a Parlament korábbi magatartása alapján nem volt kétséges, hogy a szóban forgó költségeket vissza fogják téríteni. Ezen túlmenően kétségüket fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy a Parlament objektíven és gondosan értékelte-e a tényeket, amikor az iskoláztatási támogatás nyújtását összekapcsolta a szülőnek a gyermeke számára kiválasztott pedagógiai programra vonatkozó személyes döntésével, ami szerintük ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájának 22. cikkével és az "iskoláztatási költségek" fogalmának önálló jellegével.

53. A Parlament vitatja a felperesek érvelését.

- A Törvényszék álláspontja

54. A harmadik jogalap első részét illetően emlékeztetni kell arra, hogy az egyenlő bánásmód elve az uniós jog alapelveinek részét képezi, és akkor sérül, ha olyan személyek két csoportját kezelik eltérően, akik jogi és ténybeli helyzete között nincs lényeges különbség. Ezen elv következésképpen megköveteli, hogy hasonló helyzeteket ne kezeljenek eltérő módon, kivéve ha a megkülönböztetés objektíve indokolt. A megkülönböztetés akkor elfogadható, ha objektív, észszerű és az elérni kívánt céllal arányos kritérium alapján indokolt (2003. január 30-iC kontra Bizottság ítélet, T-307/00, EU:T:2003:21, 48. pont).

55. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint azonban a tisztviselő, illetve ideiglenes alkalmazott nem hivatkozhat előnyök szerzése végett jogsértésre. Az egyenlő bánásmód elvének betartását összhangba kell ugyanis hozni a jogszerűség elvének betartásával, amely szerint senki sem hivatkozhat valamely harmadik személy javára elkövetett jogellenes magatartásra előnyök szerzése végett (1985. július 4-iWilliams kontra Számvevőszék ítélet, 134/84, EU:C:1985:297, 14. pont; 1994. június 2-ide Compte kontra Parlament ítélet, C-326/91 P, EU:C:1994:218, 51. és 52. pont; 2010. július 1-jei Časta kontra Bizottság ítélet, F-40/09, EU:F:2010:74, 88. pont).

56. Ezért figyelemmel arra, hogy az első jogalap elutasításra került, a harmadik jogalapnak az egyenlő bánásmód elvének más tisztviselőkhöz viszonyított megsértésére alapított első része hatástalan (lásd ebben az értelemben: 2014. január 21-iVan Asbroeck kontra Parlament ítélet, F-102/12, EU:F:2014:4, 37. és 38. pont).

57. Mindenesetre emlékeztetni kell arra, hogy bár a közszolgálat egységességének az Amszterdami Szerződés 9. cikke (3) bekezdésében szereplő elve szerint az Unió valamennyi tisztviselője ugyanazon személyzeti szabályzat hatálya alá tartozik, ezen elv nem jelenti azt, hogy az intézményeknek ugyanúgy kell gyakorolniuk a számukra a személyzeti szabályzatban biztosított mérlegelési jogkört, miközben - ezzel éppen ellentétben - ezen intézményekre a személyzeti igazgatás területén az "önállóság elve" vonatkozik (2011. július 5-i ítélet, V kontra Parlament, F-46/09, EU:F:2011:101, 135. pont).

58. Így a személyzeti szabályzat 110. cikke alapján az általános végrehajtási rendelkezéseket az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatósága hozza, és azok tehát intézményenként eltérők lehetnek.

59. A harmadik jogalap második részével kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy a közigazgatási eljárások során az észszerű határidő betartása az uniós jog általános elvének minősül, amelynek betartását az uniós bíróság biztosítja, és azt - mint a megfelelő ügyintézéshez való jog alkotóelemét - az Alapjogi Charta 41. cikkének (1) bekezdése is tartalmazza (lásd ebben az értelemben: 2006. április 11-iAngeletti kontra Bizottság ítélet, T-394/03, EU:T:2006:111, 162. pont).

60. A megfelelő ügyintézés elvének megsértése azonban főszabály szerint nem indokolja a közigazgatási eljárás végén hozott határozat megsemmisítését. Az észszerű határidő tiszteletben tartása elvének megsértése ugyanis csak abban az esetben befolyásolhatja a közigazgatási eljárás érvényességét, ha a túlzott késedelem hatással lehet magára a közigazgatási eljárás eredményeként elfogadott határozat tartalmára.

61. A jelen ügyben az első jogalap vizsgálatából (lásd a fenti 19-41. pontot) az következik, hogy még ha abból is indulunk ki, hogy a Parlament által a felperesek visszatérítés iránti kérelmeinek elbírálásával eltöltött időt túlzottnak kell minősíteni, ez akkor sem volt hatással magára a megtámadott határozatok tartalmára. Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy a Parlament amiatt, hogy túlzottan sokáig tartott a kérelmek elbírálása, úgy döntött, hogy méltányosságból kivételesen megadja az iskoláztatási támogatást a 2014/2015-ös évre.

62. A harmadik jogalapot ennélfogva szintén el kell utasítani.

63. Következésképpen a megtámadott határozatok megsemmisítése iránti kereseti kérelmet el kell utasítani.

Az arra irányuló kereseti kérelemről, hogy a Törvényszék kötelezze a Parlamentet, hogy fizesse ki a felperesek részére a 2015/2016-os évre vonatkozó iskoláztatási támogatást

64. A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék kötelezze a Parlamentet a 2015/2016-os évre vonatkozó iskoláztatási támogatás kifizetésére.

65. Tekintettel arra, hogy a Törvényszék elutasította a megtámadott határozatok megsemmisítésére irányuló kereseti kérelmet, a jelen kérelemről nem szükséges határozni.

66. Következésképpen a keresetet teljes egészében el kell utasítani.

A költségekről

67. Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

68. A jelen ítéletben ismertetett indokokból az következik, hogy a felperesek pervesztesek lettek. A Parlament kereseti kérelmében továbbá kifejezetten kérte a felperesek költségek viselésére való kötelezését. A Törvényszék ezért a felpereseket kötelezi a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (nyolcadik tanács)

a következőképpen határozott:

1) A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2) A Törvényszék Irit Azoulay-t, Andrew Borehamet, Mirja Bouchard-t és Darren Neville-t kötelezi a költségek viselésére.

Collins

Barents

Passer

Kihirdetve Luxembourgban, a 2017. április 28-i nyilvános ülésen.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: francia.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 62016TJ0580 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:62016TJ0580&locale=hu