A Debreceni Ítélőtábla Pf.20739/2011/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 234. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §] Bírók: Bakó Pál, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Riczu András

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf. I. 20.739/2011/6. szám

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Holp András ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a személyesen eljáró I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (címe) II. rendű, III.rendű alperes neve (címe) III. rendű és IV. rendű alperes neve (címe) IV. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2011. szeptember 26. napján meghozott 2.P.20.544/2011/10. számú ítélete ellen a felperes részéről 11. sorszámon előterjesztett fellebbezés tárgyában lefolytatott másodfokú eljárásban - a 2012. március 8. napján megtartott nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A felperes az I. és IV. rendű alperesek gyermeke, szülei 1969-ben örökbe fogadták. A szülei a felperessel - és annak élettársával - a 2008-ban megállapított osztott használat szerint a ..... szám alatti ingatlanban együtt laknak, amely ingatlan az I. rendű alperes kizárólagos tulajdonát képezte.

2010. november 25-én Dr. P.K. "ny-i" közjegyző előtt közokiratba foglaltan az I. és IV. rendű felperesek, mint eltartottak tartási szerződést kötöttek a II. és III. rendű alperesekkel, mint eltartókkal, amelyben az utóbbiak által a szerződés 4. pontjában részletezettek szerint saját, valamint a házastársa, a IV. rendű alperes holtig tartó eltartásának fejében az I. rendű alperes az ingatlant és az ingatlanban fellelhető valamennyi ingóságát a saját és házastársa javára holtig tartó haszonélvezeti jog és eltartási jog kikötése mellett egymás közötti egyenlő arányban, a II. és III. rendű alperesek, mint eltartók javára átadta.

A felperes a 2011. március 21-én benyújtott és módosított keresetében e tartási szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte elsősorban amiatt, hogy az színlelt szerződés volt és valójában az alperesek között a II-III. rendű alperesek javára megkötött ingó- és ingatlan ajándékozást leplezett. A kereseti kérelem megalapozására a felperes állította; a II. és III. rendű alperesek ténylegesen nem nyújtanak tartást az I., IV. rendű alpereseknek, mert ők arra egyébként nem is szorulnak rá, de a lakóhelyeik közötti távolságból a szerződésben vállalt tartási kötelezettségnek eleget tenni nem is lehet. Amennyiben tényleges problémájuk van, az I. és IV. rendű alperes is a felperestől kérnek tényleges segítséget.

Az érvénytelenség okaként a felperes másodlagosan arra hivatkozott, hogy az alperesek közötti tartási szerződés jó erkölcsbe ütközik, mert megkötésének célja kifejezetten a felperes törvényes örökrészéből történő kizárása volt.

Az alperesek az érdemi ellenkérelmükben a felperes keresetének teljes elutasítását kérték, tagadva a tartási szerződés megkötésének a felperes által állított okokból történő színlelését és vitatva azt is, hogy a társadalmi közfelfogás szerint megállapodásuk jó erkölcsbe ütköző lenne. Az I. és IV. rendű alperesek védekezésükben arra hivatkoztak, hogy a szerződés megkötésével öregkorukra akartak magukról gondoskodni, mert úgy ítélték meg, hogy abban a felperesre nem számíthatnak. Az eltartóikban megbíznak, teljesítésükkel elégedettek. A II. és III. rendű alperesek hangsúlyozták, hogy a tartási szerződést az I. rendű alperes kezdeményezte, mert a felperesben nem tud megbízni. A szerződéskötést megelőzően az I. és IV. rendű alperesek elmondták nekik, hogy mit szeretnének, mit várnak el tőlük és annak ismeretében kötötték meg a szerződést. A felperes állításával szemben előadták, hogy tartási szerződést az eltartottak kívánságának megfelelően teljesítik is.

Az elsőfokú bíróság - a bizonyítási eljárás lefolytatását követően - 10. sorszámon meghozott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítéletben megállapított tényállás szerint az I. és IV. rendű alperesek - akik nyugdíjas középiskolai tanárok - a felperest 3 éves korában fogadták örökbe, azóta közös háztartásban élnek. Az I. és IV. rendű alperesek havi 152 000, illetőleg 103 000 Ft nyugdíjjal rendelkeznek, ugyanakkor a felperes öt éve nem dolgozik, fotósként évente körülbelül 6-10 képet értékesít, ebből származó jövedelme képenként 20-25.000 Ft. Élettársát a munkája "M" községhez köti, ott szolgálati lakással rendelkezik, hétközben, munkanapokon ott tartózkodik. A felperes és élettársa, valamint az I. és IV. rendű alperesek által osztottan közösen használt .....szám alatti lakás rezsijét az I. és IV. rendű alperesek viselik. A felperes 2008-tól 2010. december 31-ig ápolási díjat vett fel az I. rendű alperesre tekintettel.

A Nyíregyházi Városi Bíróság a 2009. november 30-án meghozott 8.Bk.1182/2009/2. számú végzésében a felperes és a IV. rendű alperessel szemben egy rendbeli társtettesként elkövetett közokirat hamisítás bűntette miatt 40 000 Ft pénzbüntetést szabott ki, mert az I. és IV. rendű alperes közös tulajdonában álló "s-i" üdülőt és 2 hold "V"-tanyai gyümölcsösingatlant adásvételi szerződéssel úgy értékesítették, hogy a szerződési okiraton az I. rendű alperes aláírását meghamisították.

A felperes az I. rendű alperes tudta nélkül 8 - kb. 1-1 000 000 Ft-os - betétkönyvet váltott be és a lakásból is több ingóságot, numizmatikai gyűjteménye egy részét, könyveit, herendi porcelánt, kínai, egyiptomi vázát, magnót, televíziókészüléket értékesített.

A ....... szám alatti ingatlant - amelyben a felperes, az élettársa és az I., IV. rendű alperesek közösen laknak - a III. rendű alperes a tartási szerződés megkötése óta korszerűsítette; a fürdőszobába villanymelegítőt, zuhanykabint épített be, festett, villanyt szerelt, az egyik szobában az elkorhadt padlót felújította, vakolt, ablakot, ajtót javított. A lakáshoz tartozó konyhakertben elvégezte a metszést, átfedte a fáskamrát fémlemezzel. A II. rendű alperes a IV. rendű alperes segítségére van szükség szerint a bevásárlásokban, a mosásban, a porszívózásban, a főzésben. A IV. rendű alperes távollétekor ellátta az I. rendű alperest, gondozta a felfekvését, masszírozta a beteg gerincét, megebédeltette, bevásárolt számára.

Az alperesek hosszútávon összeköltözésüket tervezik, a II. és III. rendű alperes viselkedése és bánásmódja figyelmes, kedves és megnyugtató, amelyet az idős pár nagyra értékel. Jelenleg anyagi támogatásukat és rendszeres napi jelenlétüket nem igénylik.

Az elsőfokú bíróság elsőként ezt vizsgálva megállapította, hogy a 2/2010.(VI.28.) PK vélemény 10. pontjában kifejtettekre figyelemmel az alperesek közötti szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereset előterjesztésére a felperesnek van kereshetőségi joga. A tartási szerződés kereseten kért érvénytelenségének megállapítása ugyanis azzal az eredménnyel járhat, hogy az azzal átruházott vagyon az öröklés szabálya szerint a felperes tulajdonába kerülhet, ezért a felperesnek van elismerhető jogi érdeke a per tárgyát képező szerződés semmiségének megállapítása iránt.