A Kúria Kfv.37196/2020/7. számú precedensképes határozata indított közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, (1) bek., 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 22. §, 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 124. §, 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §] Bírók: Sperka Kálmán, Sugár Tamás, Vitál-Eigner Beáta
A határozat elvi tartalma:
Az ügyfelet képviselő ügyvéd munkadíja eljárási költségnek minősül, ha az az adott közigazgatási eljárásban, az ügyfél eljárási kötelezettségének teljesítésével, jogai gyakorlásával okozati összefüggésben, indokoltan, ténylegesen felmerült. A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., mint önálló gazdasági társaság nem azonos a magyar állammal, ezért teljes személyes költségmentesség nem illeti meg.
***********
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.III.37.196/2020/7.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró
A felperes: felperes neve
A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda
Az alperes: alperes neve
Az alperes képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda
Az alperesi érdekelt: egyéb érdekelt
Az alperesi érdekelt képviselője: ... Ügyvédi Iroda
A per tárgya: kisajátítási ügyben hozott közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: a felperes
A felülvizsgálati kérelem száma: 13.
Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2019. december 17-én kelt 5.K.27.286/2019/12. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.27.286/2019/12. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63.500.- (hatvanháromezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes a PE/048/00456-19/2018. számú határozatával az alperesi érdekelt (a továbbiakban: érdekelt) tulajdonában álló ingatlant a felperes kérelmére kisajátította a magyar állam javára.
[2] Az érdekelt ezt követően - a csatolt ügyvédi munkadíjról szóló számlákra figyelemmel - kérte a kisajátítással összefüggésben felmerült költségeinek megtérítését.
[3] Az alperes a 2018. december 14. napján kelt PE/048/00456-23/2018. számú végzésével az érdekelt kérelmének helyt adott és kötelezte a felperest 80.000.- forint + áfa, összesen 101.600.- forint ügyvédi munkadíj viselésére. Indokolásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 4. §-ára, 81. § (1) bekezdésére, 124. §-ára, 125. § (1) bekezdésére, 128. § (1)-(5) bekezdéseire, valamint 129. § (1)-(3) bekezdéseire hivatkozással rögzítette, hogy az érdekelt meghatalmazott ügyvédje a tárgyaláson megjelent, azon nyilatkozatot tett, továbbá a szakértői véleménnyel kapcsolatban észrevételeket tett.
A kereseti kérelem
[4] A végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetében a felperes az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdésére, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 9. § (1) bekezdésére és 21/A. § (1) bekezdésére, valamint az Ákr. hatósági végzésben is hivatkozott rendelkezéseire utalással állította, hogy az érdekeltnek nem volt kötelező jogi képviselőt igénybe venni, az ily módon indokolatlan költségeit neki kell viselnie, azt a kisajátítást kérőre nem háríthatja át.
Az elsőfokú ítélet
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!