A Fővárosi Törvényszék Mf.630546/2010/5. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 253. §, 254. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 81. §, 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 14. §] Bírók: Bérces Nóra, Takács Andrea, Váradi Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1074/2009/10., *Fővárosi Törvényszék Mf.630546/2010/5.*, Kúria Mfv.10439/2011/5. (BH+ 2013.4.169), 3377/2012. (XII. 15.) AB végzés

***********

Fővárosi Bíróság

mint másodfokú bíróság

59. Mf. .../2010/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság

a dr. Avvakumovits György ügyvéd (....) által képviselt

I.rendű felperes neve (....) I. rendű, valamint

II.rendű felperes neve (....) II. rendű felperesnek,

a Kolozsvári és Waldmann Ügyvédi Iroda (... ügyintéző: dr. Waldmann Gábor ügyvéd) által képviselt

Magyar Telefon-Média Intézet Kft. (....) alperes ellen

munkaviszony megszüntetés jogellenességének megállapítása, jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított perében a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2009. november 26-án kelt 16. M. 1074/2009/10. sorszámú ítélete ellen 11. sorszám alatt előterjesztett felperesi fellebbezés folytán meghozta az alábbi

közbenső í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy a felperesek munkaviszonya 2002. október 16-tól jogfolytonos.

Az alperes a felperesek munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a felperesek munkaviszonya az alperesnél 2011. január 20. napjával szűnik meg.

A közbenső ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította és kötelezte őket perköltség, valamint illeték megfizetésére is.

Az ítéletben megállapított tényállás szerint a felperesek 2000. február 1. napjától 2000. december 31. napjáig álltak a Miniszterelnöki Hivatal alkalmazásában, ahol a közérdekű hívószámokon érdeklődők részére adtak felvilágosítást a családtámogatás és lakástámogatás kiemelt témakörökben. Munkavégzési helyük ekkor a ... (1055.) szám alatt volt.

A 2002. évtől kezdve az ügyféltájékoztatási feladatokat a Miniszerelnöki Hivatal nevében és megbízásából különféle szervezetek vették át. A felperesek 2002. október 16-tól az In-Forrás XXI. Kht. alkalmazásában álltak munkaviszony keretében. Az I. rendű felperes munkaköre csoportvezető operátor, a II. rendű felperes munkaköre ekkor operátor volt. A munkavégzés a ... V. épület I. emeletén folyt. Az In-Forrás XXI. Kht. végelszámolás folytán megszűnt, e miatt a felperesek munkaviszonyát rendes felmondással megszüntették.

A felperesek 2003. október 1. napjától a Kopint-Datorg Rt. munkavállalói lettek, munkavégzési helyük ekkortól a ... szám alatt volt. A munkakörük ügyfélszolgálati munkatársként volt megjelölve.

A Sykes Közép-Európa Kft. 2005-ben közbeszerzés útján megnyerte a kormányzati ügyfélszolgálati tájékoztatási feladatokat, ezt követően a felperesek 2005. augusztus 8-tól ügyfélszolgálati munkatárs munkakörben dolgoztak a Kft-nél. Feladatukat továbbra is főként a lakástámogatással kapcsolatos ügyféltájékoztatás képezte. A Sykes Kft. 2009. február 7-ig látta el ezt a feladatkört.

Az alperestől 2008-ban egy fővállalkozó magáncég kért ajánlatot ügyfélszolgálati teendők ellátására. Ez a magáncég a 2009-es év elején megnyert egy pályázati "eljárást", melynek következményeként ez a cég az alperessel, mint alvállalkozóval kötött szerződést ügyfélszolgálati tevékenység ellátására. A pályázat elnyerését követően az alperes egy 15 - 20 főből álló munkavállalói csoportot állított össze az ügyfélszolgálati munka folyamatos elvégzésére. Ennek érdekében megkereste a Sykes Kft-t, és az ott kormányzati ügyfélszolgálati tájékoztató csoportban dolgozó személyekkel egyenként interjút folytatott le. Ezt követően a Sykes Kft. munkavállalói eldönthették, hogy az alperesi céggel kötnek új munkaszerződést és a munkaviszonyuk a Sykes Kft-nél közös megegyezéssel megszűnik, vagy pedig a Sykes Kft. fogja a továbbiakban is alkalmazni őket. A Sykes Kft. és az alperes között megállapodás nem jött létre a dolgozók átvételéről.

A Sykes Kft. arról tájékoztatta a dolgozóit, hogy az ügyfélszolgálati tájékoztatási munka meg fog szűnni, mivel az alperesi cég fogja átvenni ezt a feladatkört. A munkaviszony megszüntetésére a közös megegyezést ajánlották fel. A felperesek, valamint Tanú2 azt kérte munkáltatójától, hogy ne közös megegyezéssel szűnjön meg a jogviszonyuk, hanem munkáltatói rendes felmondással, azért, hogy a végkielégítéstől, valamint a felmondási időre járó átlagkeresettől ne essenek el. Mivel azonban a Sykes Kft. nem volt hajlandó felmondani a munkaviszonyt, a felperesek - miután az alperessel megállapodtak a munkaviszony létrehozásában - 2009. február 2-án indokolást nem tartalmazó rendes felmondással szüntették meg a munkaviszonyukat.

A felperesek és az alperes között létrejött munkaszerződés alapján a felperesek munkaviszonya 2009. február 8-tól kezdődött az alperesnél. A munkaszerződés 2. pontja három havi próbaidő kikötését tartalmazta. A munkavégzés helye ....) szám alatt volt meghatározva. A felperesek ténylegesen 2009. február 9-én vették fel a munkát.

Az alperes 2009. február 10-én, azonnali hatállyal, próbaidő alatt megszüntette a felperesek munkaviszonyát.

Ezt követően a felperesek a munkaügyi bírósághoz fordultak, mivel azt állították, hogy 2002. október 16. napjától a munkajogi jogutódlásokra tekintettel folyamatosan fennállt a munkaviszonyuk, melyet az alperes próbaidőre hivatkozással nem szüntethetett volna meg. Azt is állították, hogy az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta jogait, mellyel az volt a célja, hogy őket felmondási idő és végkielégítés nélkül lehessen eltávolítani. A felperesek szerint az alperesnél létezett egy úgynevezett tiltólista, amelyre ők felkerültek, és a munkaviszonyuk megszüntetésének indoka valójában az volt, hogy a Sykes Kft-nél a munkaviszony megszüntetés módjával kapcsolatban kifogásokat emeletek. Minderre tekintettel a keresetükben a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeit kérték alkalmazni.

Az alperes tagadta, hogy jogutódlás történt volna, hiszen nem álltak szerződéses jogviszonyban a Sykes Kft-vel. A felperesektől arról kaptak tájékoztatást, hogy munkaviszonyukat meg fogják szüntetni, arról azonban nem tudtak, hogy arra mikor és milyen formában kerül sor. Az alperesi cég nem a felperesek munkáltatójának gazdasági egységét, üzemét, üzletét, telephelyét működtette tovább. Szerinte rendeltetésellenes joggyakorlásra sem került sor, a próbaidő kikötése a felperesek vonatkozásában szabályszerű volt, és az alatt a munkaviszonyt indokolás nélkül lehetett megszüntetni.

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét azért nem találta megalapozottnak, mert álláspontja szerint a munkáltató személyében jogutódlás nem következett be. Idézte a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 85/A.§ (1) bekezdésének b) pontját, és megállapította, hogy az alperesi cég és a Sykes Kft. között a munkavállalók átvételére megállapodás nem jött létre, a két cég között semmilyen szerződéses kapcsolat nem állt fenn, így a munkáltatói jogutódlás alapvető feltétele - a jogelőd munkáltató és a jogutód munkáltató közötti megállapodás - hiányzik. Mind a Sykes Kft., mind az alperesi cég közbeszerzés alapján nyerte el az ügyféltájékoztatói feladatkört, ennek következtében nem történt meg a Sykes Kft. részéről az alperesi cég részére a munkavállalók átadása. Egy vállalkozási jogviszony keretében a megrendelő szabadon döntheti el, hogy melyik céggel köt szerződést, a felperesek sem az alperesi céggel, sem az alperesi cég fővállalkozójával nem álltak szerződéses kapcsolatban.