A Kúria Kfv.35033/2015/9. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 272. §, 275. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Kúria Pfv.22131/1999. (BH 2002.12.490), Győri Törvényszék K.27028/2008/5., Győri Törvényszék K.27210/2008/10., Kúria Kfv.35362/2008/4. (AVI 2012.11.124), Fővárosi Törvényszék K.34323/2008/8., Fővárosi Törvényszék K.33879/2008/6., Kúria Kfv.37425/2009/7. (BH 2011.11.323), Kúria Kfv.35554/2009/4., Kúria Kfv.37854/2009/4., Pécsi Törvényszék K.21403/2010/19., Kúria Kfv.35342/2011/10. (EH 2012.05.K1), Gyulai Törvényszék K.23172/2012/3., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.29538/2013/22., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32578/2013/8., Kúria Kfv.35305/2013/5., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33795/2013/13., Kúria Kfv.35604/2014. (EH 2016.03.K10), Kúria Kfv.35256/2014/9. (AVI 2016.1.4), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31022/2013/34., Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27419/2013/24., Kúria Kfv.35644/2014/6. (BH+ 2015.10.444), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33804/2014/13., 3114/2015. (VI. 23.) AB végzés, Kúria Kfv.35430/2014/8. (BH 2016.2.49), Kúria Kfv.35213/2015/8., *Kúria Kfv.35033/2015/9.* (BH 2016.6.159), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33930/2014/27., Kúria Kfv.35516/2015/9. (EH 2016.10.K26), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30300/2015/46., Kúria Kfv.35683/2016/7. (BH 2017.7.247), Kúria Kfv.35505/2016/7. (EH 2017.10.K29), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33642/2016/21., Kúria Kfv.35059/2018/4. (BH 2019.2.63), 3120/2023. (III. 14.) AB végzés

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.V.35.033/2015/9.szám

A Kúria a dr. Várszegi Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bagyinka Péter által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó és Vám Főigazgatósága jogutódja alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. október 17. napján kelt 19.K.31.022/2013/34. számú ítélete ellen a felperes által 37. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 19.K.31.022/2013/34. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 500.000 (azaz ötszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 3.500.000 (azaz hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél 2009., 2010. évekre valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedő bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként a 2012. szeptember 26. napján kelt határozatával a felperest adókülönbözet, adóbírság, késedelmi pótlék és mulasztási bírság megfizetésére kötelezte.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2013. február 8. napján kelt határozatával az adózó 2010. évi adózás előtti eredménye összegét megváltoztatta, egyebekben az elsőfokú határozatot hatályában fenntartotta. Indokolása szerint

1./ az adózó 2010-ben döntést hozott arról, hogy leépítést fog végrehajtani. Sz. Sz. munkavállaló felmondásával kapcsolatban megállapításra került, hogy a felmerülő költségek kétszeresen lettek kimutatva, amely eljárása nem felelt meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény /a továbbiakban: Sztv./ 15.§ /3/ bekezdésében foglalt valódiság elvének.

Nevezett munkavállaló felmentési ideje 2011. évre áthúzódott, ezért a felmentési időre járó időarányos díjazásból 503.382 Ft költséget 2011-re kellett volna elhatárolni. A felperes eljárása nem felelt meg az Sztv. 15.§ /7/ bekezdésében foglalt összemérés elvének. A munkavállaló felmondásával kapcsolatban az elsőfokú hatóság helytállóan 6.306.053 Ft + 503.382 Ft-tal növelte a 2010. évi adózás előtti eredményt.

2./ Az elbocsátásokkal érintett további 14 fő esetében a revízió megállapította, hogy míg a felmondásukról 2010. évben született döntés, addig mind az utolsó munkában töltött napjuk, mind a munkaviszonyuk megszűnésének a napja 2011. évre esett, és ekkor történt juttatásaiknak a kifizetése is. A gazdasági esemény /leépítés/ meghatározó eleme a jogviszony megszűnésének, illetve a - Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény /a továbbiakban: Mt./ 97.§ /2/ bekezdése szerinti - elszámolás esedékességének az időpontja, nem pedig a leépítésre vonatkozó döntés meghozatalának az ideje. A munkaviszony megszűnésének napja, valamint az utolsó munkában töltött nap a jogviszony létezését határozza meg, amelyhez munkáltatói és munkavállalói jogok és kötelezettségek kapcsolódnak, pl., hogy a költségek gazdaságilag mikor merültek fel. Az Sztv. 15.§ /7/ bekezdése alapján ezért a kérdéses munkaviszonyok megszüntetése során felmerült költségek csak a 2011. évhez kapcsolódhatnak, adózó tévesen számolta el 2010. évben a 2011. évi költségeket, ezért a revízió a 2010. évi adózás előtti eredményt a lekönyvelt 178.394.000 Ft költségösszeggel helytállóan növelte meg.

3./ Az alperes megállapította, hogy felperes a bruttó innovációs járulékkötelezettségét 2009-ben 29.000.000 Ft-tal, 2010. évben 51.067.0000 Ft-tal, három tanulmány költségeivel csökkentette.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G.§ g) pontja és 115/H.§ /2a/ bekezdése szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) feladat- és hatáskörébe tartozik a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység minősítésével kapcsolatos hatósági és szakértői feladatok ellátása, valamint egyes költségeknek a K+F tevékenységekhez való hozzárendelhetőségének eldöntése.

Az elsőfokú adóhatóság megkereséssel fordult az SZTNH felé abban a kérdésben, hogy a vizsgált három tanulmány megfelel-e a K+F kritériumainak. Az SZTNH szakértői véleményében kifejtette, hogy a tanulmányok nem felelnek meg a Kutatás és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény /a továbbiakban: KTIA tv./ 12.§-ában foglalt kutatás-fejlesztés egyik típusának sem. Mindezek alapján az alperes megállapította, hogy felperes a KTIA tv. 4.§ /3/ bekezdése alapján nem volt jogosult az innovációs járulékkötelezettségét csökkenteni a tanulmányok alapján elszámolt költségek összegével.

Tekintettel arra, hogy a korábbi ellenőrzések során tanulmányok jogtalan elszámolásával kapcsolatosan nem született innovációs járulék különbözetet eredményező megállapítás, ezért az alperes az innovációs járulék hiány után az adóbírság mértékét csökkentetten, 30%-ban határozta meg.

4./ A felperesnél több külföldi állampolgárságú, az Opel cégcsoporthoz tartozó külföldi vállalatnál munkaviszonyban lévő személy is dolgozott kiküldöttként. Ezen személyek jövedelme után a kiszámított negyedéves szja adóelőlegeket a felperes oly módon fizette meg, hogy a kiszámolt adóelőlegeket a saját bankszámlájáról, de az érintett magánszemélyek adóazonosító jelének feltüntetésével utalta el az adóhatóságnak.