A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21038/2011/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §] Bírók: Merőtey Anikó, Molnár Ágnes, Németh László

Kapcsolódó határozatok:

Egri Törvényszék P.20110/2010/44., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21038/2011/4.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.21038/2011/6., Kúria Pfv.20931/2012/10. (BH 2014.1.16)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

4.Pf.21.038/2011/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a Székács, Magyar, Vinczúr és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Magyar Attila ügyvéd) által képviselt felperesnek, dr. Szabó Péter ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű, III. rendű alperes ellen, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Heves Megyei Bíróság 2011. június 17. napján meghozott, 5.P.20.110/2010/44. sorszámú ítélete ellen, a felperes részéről 47. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését pedig részben megváltoztatja, és elrendeli a .......helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanról a II. rendű alperes tulajdonjogának, valamint a III. rendű alperes holtig tartó haszonélvezeti jogának törlését, továbbá a felperest az első fokú perköltség megfizetésére és a kereseti illeték megtérítésére, valamint az I. rendű alperest a kereseti illeték megtérítésére kötelező rendelkezéseket mellőzi. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja.

Megkeresi a ... Körzeti Földhivatalt, hogy a ..... hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanra jegyezze vissza eredeti állapot helyreállítása címén ./1 arányú tulajdonjogát II. rendű alperes 1/1 arányú tulajdonjogának és III.rendű alperes holtig tartó haszonélvezeti jogának egyidejű törlése mellett.

Kötelezi az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 15 nap alatt 525.000 (ötszázhuszonötezer) forint + ÁFA mértékű együttes első és másodfokú perköltséget, továbbá térítsenek meg az államnak felhívásra 420.000 (négyszázhúszezer) forint kereseti és 420.000 (négyszázhúszezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a 2010. április 7-én előterjesztett keresetében az I. rendű alperessel 2008. október 7-én megkötött, továbbá az alperesek között 2010. március 17. napján aláírt adásvételi szerződések érvénytelenségének megállapítása mellett elsődlegesen az eredeti állapot helyreállítását, másodlagosan az I. rendű alperes 2.250.000 forint és annak 2010. január 1. napjától számított törvényes kamatai megfizetésére történő kötelezését kérte.

Az alperesek a felperes valamennyi kereseti kérelmének az elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.000.000 forintot és annak 2010. január 1-jétől a kifizetés napjáig minden naptári félév teljes idejére a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 278.600 forint perköltséget, továbbá az állam javára külön felhívásra 360.000 forint előlegezett illetéket. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy az állam javára fizessen meg 60.000 forint előlegezett illetéket. Az ítélet jogerőre emelkedését követően elrendelte a ..... Földhivatal megkeresését a gyöngyösi 3565/A/11. helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben ..... szám alatti ingatlan vonatkozásában a Heves Megyei Bíróság .....számú végzésével bejegyzett perindítás tényének ingatlan-nyilvántartásból való törlése iránt.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2002. évben vásárolta meg a ..... helyrajzi szám alatt nyilvántartott, .....szám alatti társasházi ingatlant, amelyre 2007. június 1-jén 3.858.789 forint és járulékai erejéig a korábban IV. rendű alperesként eljárt P. Zrt. javára végrehajtási jogot jegyeztek be. A felperes a P. Zrt. felé fennálló tartozása törlesztése céljából az I. rendű alperestől 2008. július 28-án 1.000.000 forint, 2008. szeptember 1-jén további 500.000 forint, 2008. szeptember 22-én újabb 500.000 forint kölcsönt vett fel. Tekintettel arra, hogy a felperes a kölcsönt a szerződésben meghatározott határidőben nem tudta visszafizetni, az I. rendű alperes 2008. október 7-én - a felperes 2.000.000 forint összegű tartozásának betudásával és az ingatlanon fennálló teher figyelembe vételével - megvásárolta a felperes lakóingatlanát, amelyet a közöttük lévő megállapodás alapján továbbra is a felperes használt. A tartozásból a felperes 2008. november 7-én 2.000.000 forintot megfizetett az I. rendű alperes részére azzal, hogy a kölcsönügylet kapcsán még további 1.000.000 forint megfizetése terheli. Az I. rendű alperestől a perbeli ingatlant a II. rendű alperes mint állagvevő és III. rendű alperes mint haszonélvezeti vevő 2010. március 17-én megvásárolta, a tulajdonjog, illetve a holtig tartó haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes és az I. rendű alperes által megkötött ingatlan adásvételi szerződés nem ütközik jogszabályba, mivel a megállapodás megkötésekor jelzálogjog alapítása nem merült fel, így az adásvételi szerződést a felek nem jelzálogjog szerződés színlelése révén kötötték egymással. Kiemelte a bíróság: önmagában az, hogy a fennálló tartozás rendezése céljából a felek adásvételi szerződést kötnek, nem minősíthető jogilag tiltott ügyletnek. Hangsúlyozta, hogy a felek már a 2008. július 28-i keltezésű kölcsönszerződés 2. pontjában utaltak arra, hogy a kölcsön vissza nem fizetése esetén a felperes a perbeli ingatlan tulajdonjogát átruházza az I. rendű alperesre, tehát az adásvételi szerződés megkötése előtt már két hónappal is kinyilatkoztatta esetleges eladási szándékát. Rámutatott a bíróság, hogy az I. rendű alperes a felperesnek visszavásárlási jogot biztosított, amely szintén azt támasztja alá, hogy az I. rendű alperesnek szándékában állt a perbeli ingatlan tulajdonjogának megszerzése. A peradatok alapján az elsőfokú bíróság megállapította - figyelemmel a tanúvallomásokra is -, hogy az I. rendű alperes tulajdonszerzési szándéka valós volt, a felperes és az I. rendű alperes által megkötött adásvételi szerződés nem tekinthető színleltnek, jogszabályba ütközőnek, tehát az érvényes. Mindezekre figyelemmel az I. rendű alperes szabadon rendelkezhetett az ingatlannal, azt a Ptk. 117. és 127. §-ában foglaltak megsértése nélkül adhatta el a II. és III. rendű alpereseknek, ezért az alperesek 2010. március 17-én megkötött adásvételi szerződése is érvényes. Az elsőfokú bíróság az eredeti állapot helyreállítására irányuló felperesi kérelmet az Inytv. 63. § (2) bekezdésére figyelemmel sem találta alaposnak, mivel a felperes a 2008. október 7-én kelt adásvételi szerződés megkötésekor hatályban lévő szabályozás szerinti keresetindítási határidőt elmulasztotta: részére az I. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzéséről szóló földhivatali határozatot 2008. december 9-én kézbesítették, tehát 2009. február 7-ig terjeszthette volna elő kereseti kérelmét, arra azonban késedelmesen, 2010 áprilisában került sor.