A Veszprémi Törvényszék P.20522/2018/43. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 164. §, 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 237. §, 363. §, 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 34. §] Bíró: Ferencz Miklós

Veszprémi Törvényszék

14.P.20.522/2018/43/I.

A Veszprémi Törvényszék dr. Filó Mihály ügyvéd (fél1 címe) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - dr. Rózsa Mária ügyvéd (fél2 címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I. r. alperes címe) I. r., II. r. alperes neve (I. r. alperes címe) II. r., dr. Rózsa Mária ügyvéd és a Dr. Dicső Ügyvédi Iroda (üi.: dr. Dicső Gábor ügyvéd, fél3 címe.) által képviselt III.rendű alperes neve (I. r. alperes címe) III. r., dr. Rózsa Mária ügyvéd által képviselt IV.rendű alperes neve (I. r. alperes címe) IV. r. alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében, amelyben a képviselő (üi. dr. Varjú Zoltán főügyészségi ügyész, fél4 címe) által képviselt Ügyész fellépett, meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az

- I. r. alperest, hogy 24.000.000,- (huszonnégymillió) Ft-ot;

- a II. r. alperest, hogy 21.000.000,- (huszonegymillió) Ft-ot;

- a III. r. alperest, hogy 20.000.000,- (húszmillió) Ft-ot;

- a IV. r. alperest, hogy 3.000.000,- (hárommillió) Ft-ot fizessen meg az államnak 15 napon belül a Kincstár számlaszám számú számlájára történő átutalással;

ezt meghaladóan az indítványt elutasítja.

A bíróság kötelezi az

- I. r. alperest, hogy 220.247.811,- kétszázhúszmillió-kétszáznegyvenhétezer-nyolcszáztizenegy) Ft-ot, ezen összeg után 2018. április 10. napjától a kifizetésig járó, a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, és 12.992.152,- (tizenkilencmillió-kilencszázkilencvenkettőezer-százötvenkettő) Ft perköltséget;

- a II. r. alperest, hogy 193.058.721,- (százkilencvenhárommillió-ötvennyolcezer-hétszázhuszonegy) Ft-ot, ezen összeg után 2018. április 10. napjától a kifizetésig járó, a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, és 11.564.736,- (tizenegymillió-ötszázhatvannégyezer-hétszázharminchat) Ft perköltséget;

- a III. r. alperest, hogy 181.173.521,- (száznyolcvanegymillió-százhetvenháromezer-ötszázhuszonegy) Ft-ot, ezen összeg után 2018. április 10. napjától a kifizetésig járó, a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, és 11.004.021,- (tizenegymillió-négyezer-huszonegy) Ft perköltséget;

- a IV. r. alperest, hogy 24.728.884,- (huszonnégymillió-hétszázhuszonnyolcezer-nyolcszáznyolcvannégy) Ft-ot, ezen összeg után 2018. április 10. napjától a kifizetésig járó, a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, és 2.188.682,- (kétmillió-száznyolcvannyolcezer-hatszáznyolcvankettő) Ft perköltséget fizessen meg a felperesnek 15 napon belül;

ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napját érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

Az állam által előlegezett 250.000,- (kettőszázötvenezer) Ft költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül írásban, a Győri Ítélőtáblához címzett, de a Veszprémi Törvényszéknél 3 példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket: a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

Amennyiben a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; vagy a felek ezt kérték. A felek fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmével a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező az ítélet elleni fellebbezést előterjesztő fél számára. A jogi képviselője közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. A bíróság tájékoztatja feleket, hogy a Pp. 104/A.§ (1) bekezdésének a törvénykezési szünetre vonatkozó rendelkezéseit a jelen ügyben nem lehet alkalmazni.

I n d o k o l á s:

I. A tényállás:

A Veszprémi Törvényszék a 14.P.21.040/2016/45/I. szám alatti ítéletével I. r. alperest 244.247.811 Ft, a II. r. alperest 214.058.721 Ft, a III. r. alperest 201.173.553 Ft, a IV. r. alperest 27.728.884 Ft és ezen összegek után járó késedelmi kamat, valamint a perköltség megfizetésére kötelezte. A Győri Ítélőtábla a Pf.III.20.237/2017/7/I. szám alatti ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A Kúria a Pfv.VI.20.117/2018/11. szám alatti végzésével a jogerős ítéletet és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasította.

A bíróság az új eljárás során a felek részben egyező előadása, az általuk becsatolt okiratok, a Pécsi Törvényszék előtti büntetőeljárásban megküldött, illetve becsatolt iratai, továbbá tanú1, tanú2, tanú3, tanú4, tanú5, tanú6, tanú7, tanú8, tanú9 és tanú10 tanúk vallomása alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes váors-i lakos, német állampolgár.

Az I-II. r. alperesek házastársak, a gyermekeik III-IV. r. alperesek, akik valamennyien magyar állampolgárok és város2án élnek.

A felperes, mint lovas sportoló az 1960-as évek elejétől kezdve rendszeresen járt ország1ra, és az az elképzelése alakult ki, hogy itt foglalkozik lótenyésztéssel, illetve mezőgazdasági termeléssel. Az 1990-es évek végén ismert volt előtte, hogy mezőgazdasági ingatlanok tulajdonjogát nem szerezheti meg, azonban olyan jogi tanácsot kapott, mely szerint ún. vagyonkezelői szerződések révén használatába kerülhetnek ingatlanok. Várakozása szerint azt követően, hogy ország1 belép az EU-ba, megszerezheti a használatában lévő ingatlanok tulajdonjogát is.

Felperes kb. 1998-ban egy vadászterületet vett bérbe város2án, és ekkora tehető, hogy megismerkedett I. r. alperessel, aki a bérlet területen is működő vadásztársaságnál hivatásos vadászként dolgozott. Felek között ebben az időben jó személyes kapcsolat alakult ki, ezért felperes felkérésére I. r. alperes vállalta, hogy közreműködik ingatlanok megszerzésében. A felek közötti megállapodás részeként felperes és I. r. alperes az 1999. december 22-én kelt társasági szerződéssel megalapították az cég1ot (továbbiakban: Kft.). A Kft.-t a cégbíróság cégjegyzékszám cégjegyzékszámon 2000. március 14-én a cégjegyzékbe bejegyezte. A cég jegyzett tőkéje 3 millió Ft volt és a társasági szerződés szerint felperes törzsbetétje 2.880.000 Ft, míg az I. r. alperesé 120.000 Ft volt.

Felperes és I. r. alperes abban állapodtak meg, hogy mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanokat vásárolnak, amelyhez a vételárat a felperes biztosítja azonban az ingatlanok I. r. alperes tulajdonába kerülnek, majd amikor a jogszabályok azt lehetővé teszik, I. r. alperes a tulajdoni jogot átruházza felperesre. Az ingatlanok felperes birtokába és használatába kerülnek, aki a mezőgazdasági tevékenységet a felek által alapított Kft. révén gyakorolja. Felek megállapodása kiterjedt arra is, hogy I. r. alperes ezen tevékenységéért a megszerzendő terület hektárjára vetített díjazásban részesül. A társasági szerződés alapításával egyidejűleg I. r. alperes írásbeli nyilatkozatot tett a következő tartalommal: "Ez úton visszavonhatatlanul azt a nyilatkozatot teszem, hogy a nevemre (az cég1 által nyújtott kölcsönből) vásárolt mezőgazdasági területeket, amelyekre az cég1 haszonélvezeti vásárlói joga és jelzálog jogosultsága van bejegyezve, felperes neve úrnak haladéktalanul és személyesen bármiféle kifogásról és ellenvetésről való lemondás mellett, térítésmentesen átadom, mihelyt a magyar jogszabályok lehetővé teszik, hogy felperes neve vagy egy általa megnevezett személy német állampolgárként és magánszemély minőségében törvényes tulajdonosként a megfelelő földhivatali nyilvántartásba bejegyezhető. A mezőgazdasági területekről készült lista e nyilatkozat mellékletét képezi." Ugyanekkor felperes mint az cég2 ügyvezetője ugyancsak nyilatkozatot tett, melyben kijelentette "az cég2 visel minden olyan ingatlanvásárlással és fenntartáshoz kapcsolódó adó, illeték, szerződéskötési költséget, stb., ahol I.rendű alperes neve állagvevőként és az cég2 haszonélvezeti vevőként, valamint jelzálog jogosultként kerül feltüntetésre, és I.rendű alperes neve minden erre vonatkozó fizetési kötelezettség alól mentesül."