A Kúria Pfv.22275/2011/6. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 355. §, 586. §] Bírók: Almásy Mária, Molnár Ambrus, Udvary Katalin

A határozat elvi tartalma:

A tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett egy olyan speciális szolgáltatást teljesít, amelynek fogalmi eleme a bizonytalansági tényező és a szerencse elem, amelynek következtében sem annak időtartama, sem pedig tartalmi keretei, sem a szerződés megkötésekor, sem annak teljesítése folyamán nem határozhatók meg. A kár viszont olyan egzakt fogalom, amely minden időben kiszámítható és pénzben meghatározható. Mindezekből az következik, hogy a tartási szerződés alapján az eltartót terhelő szolgáltatás értéke - a két jogintézmény közötti dogmatikai különbségek miatt - a kártérítés fogalom-rendszerében nem írható körül. 1959. IV. Tv. 355. § (4), 1959. IV. Tv. 474. § (2), 1959. IV. Tv. 586. § (1), 1959. IV. Tv. 586. § (2), 1959. IV. Tv. 586. § (3), 1959. IV. Tv. 586. § (4)

Kapcsolódó határozatok:

Nagykanizsai Járásbíróság P.21077/2010/10., Zalaegerszegi Törvényszék Pf.20715/2011/3., *Kúria Pfv.22275/2011/6.* (BH 2013.5.125)

***********

Pfv.III.22.275/2011/6.szám

A Kúria a dr.Szigethy István ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr.Horváth Gábor ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperesek ellen, kártérítés megfizetése iránt a Nagykanizsai Városi Bíróságon 5.P.21.077/2010. szám alatt megindított és másodfokon a Zala Megyei Bíróság 2.Pf.20.715/2011/3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről 13. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2012. november 21. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2009. február 19. napján - az ügyvéd foglalkozású alperesek okiratszerkesztőként történt közreműködése mellett - tartási szerződést kötött B.T-vel. Ennek alapján a felperes megszerezte a ... szám alatti ingatlan 1/2-ed tulajdoni hányadát, amelyre nézve tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzésre került. Ezt követően 2009. szeptember 7-én a szerződő felek a tartási szerződést közös megegyezés alapján, akarati hibára hivatkozással, a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal felbontották. Ebben a felperes elfogadta, hogy a tartási szerződéssel összefüggő minden követelése kiegyenlítéseként B.T. eltartott megfizet az eltartó részére 550.000 forintot.

A felperes keresetében 2.000.000 forint kártérítés és kamatai megfizetése iránt támasztott igényt az alperesekkel szemben. Követelését arra alapította, hogy a tartási szerződés alapján hozzájutott egy értékes ingatlan 1/2-ed tulajdoni illetőségéhez és álláspontja szerint ez a jogügylet az alperesek szakszerűtlen okirat szerkesztésére visszavezethető ok miatt hiúsult meg, amelynek következtében őt a követelt összegű kár érte. Előadta, hogy a II.r. alperes a szerződés megkötésekor az ügyvédi tevékenység alóli eltiltás hatálya alatt állt, az I.r. alperes pedig a nevét és ügyvédi bélyegzőjét adta az ügylethez, amelynek ellenére az ügyvédi ellenjegyzés feltételei nem álltak fenn. Rámutatott, hogy az alperesek mulasztására visszavezethető okból "szakszerűtlen szerződés" készült.

Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását indítványozták.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a keresetben előadott tényállás alapján, az alperesekkel szemben, a kártérítési felelősség törvényben meghatározott feltételei nem álltak fenn. Érvelése szerint a tartási szerződés felbontása miatt a felperest azért nem érte kár, mert egyrészt saját akarat-elhatározásából jutott el a szerződés közös megegyezéssel történő felbontásához, másrészt pedig az abból származó teljes követelése kiegyenlítéseként 550.000 forint megfizetését elfogadta. Utalt továbbá arra, hogy amennyiben a tartási szerződést a felek akarati hiba miatt bontották fel, az az alperesek magatartásával nem állhat oki összefüggésben.

A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta. Igazoltnak látta, hogy a tartási szerződés megkötése idején a II.r. alperes nem rendelkezett ügyvédi tevékenységre való jogosultsággal, de rámutatott, hogy ez a körülmény a felperes számára ismert volt. Egyébként a tartási szerződésről kiállított okirat a célzott joghatás elérésére alkalmas volt, melyet alátámaszt az is, hogy annak alapján a felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A tartási szerződés felbontására pedig az alperesek magatartásától független ok miatt, azért került sor, mert változott az eltartottnak a saját eltartásával kapcsolatos álláspontja. A tartási szerződés újabb szerződéssel történő felbontása alapján pedig a felperes nem bizonyította, hogy olyan kár érte, amely miatt az alpereseket kártérítési felelősség terheli.