A Fővárosi Törvényszék P.25187/2010/32. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 141. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 202. §, 205. §, 234. §, 237. §, 319. §, 320. §, 365. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Bérces Renáta

Fővárosi Törvényszék

...P. .../2010/32.szám

a Fővárosi Törvényszék

a Dr. Kriston István (ügyvéd címeszám alatt működő) ügyvéd által képviselt

I.rendű felperes neve (felperes címe. szám alatti lakos) I.r.,

II.r. felperes neve (felperes címe. szám alatti lakos) II.r. felperesnek

a Dr. Szendrei Kornél (ügyvéd címe. szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

alperes neve (alperes címe.szám alatti lakos) alperes ellen

szerződés érvénytelensége miatt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a keresetet elutasítja, kötelezi felpereseket, egyetemlegesen fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra 841.920,- (nyolcszáznegyvenegyezer-kilencszázhúsz) Forint eljárási illetéket, és alperesnek 15 napon belül 254.000,- (kettőszáz-ötvennégyezer) Forint bruttó perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felek az ítélet elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozzák, az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24.§-a alapján megállapított értéke) az ötszázezer Forintot meghaladja. A fentiek szerint előterjesztett fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria az iratok alapján dönt, s határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Felperesek öröklési szerződés alapján végintézkedési örökösei 1-es személynak, aki felperesekkel kötött öröklési szerződésében általános és kizárólagos örököseként nevezte meg lányát, II.r.felperest és férjét, I.r.felperest. 1-es személy törvényes örökösei II.r.felperes, valamint 2-es személy és 3-as személy. Az öröklési szerződés eltartói kötelezettség vállalása biztosítékául az örökhagyó lakhelyével megegyező ingatlan címeszám alatti ingatlan 20/48-ad tulajdoni hányada vonatkozásában az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlannyilvántartásba bejegyzésre is került.

II.r.felperes édesapja ismerőse volt az alperes szüleinek, és több ingatlannal rendelkezvén Dunaharaszti határában, két ingatlan alperes részére történő elidegenítéséről döntött 1-es személy 2002 év elején, miután a tulajdonát képező ingatlanok belterületbe vonása volt várható megosztásukat követően és e belterületbe vonással járó kiadások - mivel több ingatlana is volt a környéken 1-es személynak - biztosítása érdekében készpénzre volt szüksége. 2002.március 2.napján adásvételi előszerződést kötöttek a felek: 1-es személy és az alperes, ügyvédi ellenjegyzéssel ellátva, melyben a felek kötelezettséget vállaltak, hogy legkésőbb a Dunaharaszti szám hrsz.-ú ingatlan megosztása és belterületbe vonását követő 15 napon belül adásvételi szerződést kötnek azzal, hogy 1-es személy eladó eladja, alperesi vevő 1/1 arányban megveszi a megosztás és belterületi nyilvántartás eredményeként Dunaharaszti szám és szám hrsz-ból kialakított új, szám hrsz.-ú 769 m2-es, és szám hrsz.-ú 924 m2-es beépítetlen terület telekkönyvi megnevezésű, belterületi házhely ingatlanokat kölcsönösen elfogadott, 11.851.000,- forint vételárért. A szerződés aláírásakor alperesi vevő megfizetett 1.400.000,- forintot, amelyet az eladó a szerződés aláírásával elismert és nyugtázott, ezt a felek foglalónak kötötték ki. Az előszerződés aláírását követően a vevő további 2.600.000,- forint megfizetését vállalta, majd havonta, a vételár teljes összege megfizetéséig 400.000,- forintonként vállalta a teljesítést minden hónap utolsó napjáig esedékesen. A birtokba adás feltételeit úgy rögzítették, hogy a vevő az ingatlant ismerte, megtekintette, úgy vette meg, ahogy az áll, minden természetes és jogi tartozékával együtt, birtokba az előszerződés aláírásának napján lépett, ettől kezdve húzva hasznait, és viselve terheit. Azt is rögzítették a felek, hogy az ingatlan bekerítetlen és beépítetlen. Ezt követően az alperes 1 hónap elteltével, április 2-án 2.600.000,- forintot fizetett meg 1-es személy eladó részére a telekvásárlás törlesztő részleteként, majd családi kiadásokra hivatkozással elmaradva a 400.000 Forintos részleteket nem rendszeresen fizette az eladónak.

A birtokba vételt követően alperes mindkét ingatlanon nagyobb mérvű terepfeltöltést végzett, engedély nélkül. Dunaharaszti Polgármesteri Hivatal jegyzője 2002.szeptember 19-én kelt, .../2002. számú határozatával az akkor még ingatlannyilvántartásban rögzített tulajdonost, 1-es személyot kötelezte az építési engedély nélkül elhelyezett terepfeltöltés eltávolítására, az eredeti állapot helyreállítására. Az alperes jegyző előtt elismerte, hogy ő végezte az engedély nélküli terepfeltöltést, és vállalta 2003.december 31-ig a helyreállítást, mely tevékenység elvégzésére a hatóság határozatával kötelezte is, holott az ingatlannak bejegyzett tulajdonosa még csak részben volt, ugyanis 2002.július 23-án az önkormányzat ../2002 számú határozatával belterületbe vonta a szám hrsz. alatti ingatlant, és így létrejött a szám és szám hrsz. alatti ingatlan.

Az alperes eladója 1-es személy 2002.október 25-én fizetési felszólítást küldött alperes ügyvédjének utalva arra, hogy a telekmegosztás megtörtént, október 31-ig 2.400.000,- forint kifizetése vált esedékessé, a vételár teljes kiegyenlítéséig tulajdonjog fenntartással él. Hozzájárul tulajdonjog fenntartással történő adásvételi szerződés ingatlan nyilvántartási feljegyzéséhez, banki átutalással kérve a vételár hátralék megfizetését. Kimutatásában közölte a szám hrsz. alatti ingatlan vételárát 5.383.000,- forintban megjelölve, a szám hrsz. alatti ingatlan vételárát 6.468.000,- forintban megjelölve, és részletezve, hogy eddig, 2002. március 2-án 1.400.000,-, április 2-án 2.600.000,- forintot kapott meg az alperestől, október 31-ig így fennálló tartozása 2.400.000,- forint alperesnek. Ezt követően kötöttek a felek 2003.januárban szerződést.