BH+ 2013.11.454 Az elfogultság a kizárás relatív oka, amely utólag a felülvizsgálati eljárásban nem érvényesíthető [Be. 21. § (1) bek. b) pont].

A megyei bíróság a 2011. november 24. napján kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki a terheltet csalás bűntettében [Btk. 318. § (1) bek., (6) bek. a) pont], 5 rendbeli, 1 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 318. § (1) bek., (5) bek. a) pont], sikkasztás bűntettében [Btk. 317. § (1) bek., (5) bek. a) pont] és 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) vétségében.

Ezért a terheltet - halmazati büntetésül - 5 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 5 év gazdasági társaság vezető tisztségviselői tisztségtől eltiltásra ítélte.

Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a polgári jogi igényekről és a bűnügyi költségről.

A kétirányú fellebbezés alapján eljárt ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2012. május 4. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta:

- a terhelt cselekményeit 1 rendbeli csalás bűntettének [Btk. 318. § (1) bek., (2) bek. c) pont, (7) bek. b) pont], 5 rendbeli, 1 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [Btk. 318. § (1) bek., (2) bek. c) pont, (6) bek. b) pont], 1 rendbeli sikkasztás bűntettének [Btk. 317. § (1) bek., (2) bek. c) pont, (6) bek. b) pont] és 3 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségének (Btk. 276. §) minősítette;

- a halmazati büntetést 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra súlyosította;

- az egyik kártérítés esetében a tőke és az illeték összegét helyesbítette;

- egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az ugyanezen alapügy vonatkozásában korábban, a terhelt és védője által előterjesztett indítványnak a Kúria a 2012. december 4. napján hozott végzésével nem adott helyt, s a támadott határozatot hatályában fenntartotta.

A korábbi indítvány indokai között szerepelt, hogy az ítélet meghozatalában kizárt bíró vett részt, mert

- a terhelt már az elsőfokú elbíráláskor is rokona, unokatestvére volt a B. Bíróság elnökhelyettesének,

- ugyanakkor a terhelt másik büntetőügyében éppen ezen okból a városi bíróság, a megyei bíróság illetékességi területéhez tartozó városi bíróságok és a megyei bíróság jogutódja, a törvényszék bírái a kizárásukat kérték, vagy ahhoz hozzájárultak,

- s az ítélőtábla a 2012. július 16. napján hozott végzésével éppen ezen okból zárta ki az elsőfokú eljárásból a városi bíróságot, és jelölt ki annak lefolytatására másik városi bíróságot,

- ez az ok pedig a jelen alapügyben a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjában utalt Be. 373. § (1) bek. II. b) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést maga után vonó eljárási szabálysértést képezett.

A Kúria korábbi végzése kifejtette, hogy

- az unokatestvér nem a Btk. 137. §-ának 6. pontja szerinti hozzátartozó, ezért a Be. 21. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti ún. abszolút kizárási ok nem áll fenn,

- a Be. 21. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti ún. elfogultságban álló kizárási ok alapjául szolgáló, a tárgyilagos eljárás iránt kételyt ébresztő körülmény pedig nem állapítható meg és nem is valószínűsíthető sem az indítványból, sem az ügyiratokból,

- azaz a kizárt bíró eljárására hivatkozást alaptalannak találta.

A Kúria végzése tartalmazta a törvényen alapuló kioktatást, figyelmeztetett, miszerint fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, továbbá az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

A terhelt és védője a 2013. január 30. napján érkezett beadványában ismételten felülvizsgálati indítványt nyújtott be, éspedig - fenntartva, hogy rokoni kapcsolat miatt kizárt bíró vett részt az ítélet meghozatalában - a korábbival egyező indokkal a "felülvizsgálati indítvány I. pontjának érdemi elbírálását" kérve.

A Be. 418. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, ezt kiegészítve rendelkezik a Be. 421. § (3) bekezdésének első fordulata, miszerint az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett és a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány esetén a Kúria még az elutasító határozat meghozatalát is mellőzheti.

Az alaphatározat támadhatóságának alanyi jogosultsága és tárgyi lehetősége a korábbi - Kúria által el nem fogadott - felülvizsgálati indítvánnyal a terhelt és a védője számára kimerült.

A Kúria megjegyzi, hogy tévesen állítja az ismételt indítvány, hogy korábban nem történt meg az érdemi elbírálás, ennek ellenkezője egyértelműen kitűnik a korábbi végzésből.

Mindemellett a Kúria rámutat a következőkre is.

A Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja, illetve a Be. 373. § (1) bekezdés II. pontjának b) alpontja alapján felülvizsgálati ok és feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, ami a Be. 423. § (5) bekezdésének megfelelően hivatalból vizsgálandó.

Törvény szerint kizárt a bíró,

- ha vele szemben valamely objektív, konkrét kizárási ok fennáll [Be. 21. § (1) bek. a)-d) pont, (3)-(4) bek., 22. §];

- ha önmagával szemben elfogultságot jelentett be [17/2001. (VI. 1.) AB határozat 1. pontja].

Mindkét esetben - megdönthetetlen - törvényi vélelem szól az elfogultság mellett. Ezek a kizárási okok kimerítően meghatározottak, objektívek. Hatásuk pedig - kizárás iránti igény érvényesítése, illetve kizárást megállapító határozat nélkül is - abszolút, feltétlen, mérlegelést nem igényel, csupán magának az okként szolgáló tény fennállása vizsgálandó.

Szintén kizárt az a bíró, akinek kizárását a Be. 21. § (1) bekezdésének e) pontja szerint, egyéb okból indítványozták és kizárását külön határozat megállapította, vagy kizárásának elintézése igazgatási (nemperes) úton, külön határozat nélkül történt [Be. 24. § (6) bekezdése].

A kizárás ezen oka relatív. Törvényi megfogalmazása általános, nem fűződik hozzá megdönthetetlen vélelem. A törvényi szabályok szerint érvényesíteni (illetve bejelenteni) kell. Külön vizsgálandó maga az elfogultság alapjául szolgáló tény valósága és annak - elfogultságot megalapozó - alkalmassága, ami mérlegelést igényel.

A kizárás relatív oka - ellentétben a kizárás objektív okaival - a Be. 283. § (1) bekezdés b) pontja és 23. § (2)-(3) bekezdése értelmében utólag, így felülvizsgálati eljárásban nem érvényesíthető. A Be. 21. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti kizárási ok akkor képezheti felülvizsgálat okát, ha ilyen ok miatt a bírót (illetve ülnököt) kizárták, aki ennek ellenére tovább eljárt.

Az indítványban hivatkozott körülmény kapcsán megjegyzi a Kúria, hogy - az iratokból kitűnően - a megyei bíróságnak az indítvánnyal ismételten támadott határozata meghozatalának napja 2011. december 6., míg a más ügyben a kizárás iránti bejelentés esetében a törvényszék bírái nyilatkozatának napja 2012. június 20.

Következésképpen - szemben az újabb indítvány álláspontjával - értelemszerűen nincs szó arról, hogy a bírák utóbbi nyilatkozatának egyben a jelen felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat esetében is jelentősége van. Ennek hiányában pedig - és a fent kifejtettek szerint - a felülvizsgálati indítványban támadott határozat esetében legfeljebb a kizárás relatív okának kérdése merülhet fel, ami pedig felülvizsgálati eljárásban, ekként utólag nem érvényesíthető.