A Fővárosi Törvényszék P.630000/2005/23. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 219. §, 339. §, 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (Ctvr.) 2. §] Bíró: Gubacsiné dr. Tamás Andrea

A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

A Magyar Köztársaság nevében !

A Fővárosi Bíróság, a dr. Bános Ügyvédi Iroda által képviselt A felperesnek - a dr. Horváth Gábor Ügyvédi Iroda által képviselt B alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 600.000 (hatszázezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Bíróságnál 3 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A felek a fellebbezési határidő letelte előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

Ha a fellebbezés kizárólag a kamatfizetésre, a perköltség összegére, a perköltség vagy a le nem rótt illeték viselésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a 200.000 Ft-ot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés 10%-át nem haladja meg, fellebbezni csak az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet. A másodfokú eljárásban új tények állításának új bizonyítékok előterjesztésének nincs helye, kivéve, ha a tények és bizonyítékok előterjesztésére az elsőfokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart. A fellebbező fél az erre irányuló kérelmét a fellebbezésben terjesztheti elő.

I n d o k o I á s:

A felperes alapítása óta tulajdonosa, és 1988.december 15. napjától 15. napjától 1992. június 18. napjáig bejegyzett ügyvezetője is volt a S. Kft.-nek, illetve jogelődjének.

A S. Kft. üzletrészekkel rendelkezett igen sok, az ekként érdekeltségi körébe tartozó gazdáélkodó szervezetben, melynek révén kiterjedt és dinamikusan bővülő gazdasági tevékenységet folytatott.

A S. Kft. gazdasági tevékenysége finanszírozása érdekében több kölcsönszerződést is kötött az B. alperesseI. 1990. április 3. napján 100.000.000 Ft, 1990. június 29-én pedig 45.000.000 Ft összegű beruházási, ugyancsak 1990. június 29-én 45.000.000Ft forgóeszköz finanszírozási kölcsön folyósításában, 1990-ben november 30. napján pedig 500.000.000 Ft bankkölcsön folyósításában állapodtak meg.

A kölcsönszerződésekben a S. Kft. tudomásul vette, hogy a szerződések hatálya alatt már banknál vagy pénzintézetnél csak az alperes előzetes tájékoztatása mellett nyithat pénzforgalmi számlát, vehet igénybe kölcsönt és köthet egyéb kötelezettségvállalással járó szerződést, pl. kezességvállalást. Valamennyi szerződés feljogosította továbbá az alperest arra, hogy a kölcsönszerződés teljesítésének elmaradása esetén a lejárt kölcsön összegével a cég bármelyik bankszámláját megterhelje.

Az nem volt vitás, hogy az alperes a szerződéseket teljesítette. A S. Kft. azonban a szerződéses kötelezettségeinek csak részben tett eleget, a kölcsönöket részben eltérő célra használta fel, illetve az alperes előzetes tájékoztatása nélkül az érdekkörébe tartozó gazdasági társaságok gazdasági tevékenységének előmozdítása érdekében több további kötelezettséget is vállalt, gazdasági helyzete megromlott. Ezen okokból 1991. február 12. napján az alperes a Ptk. 525 § (1) bekezdés b. és e. pontjára alapítottan a kölcsönszerződéseket azonnali hatállyal felmondta, és azonnali beszedési megbízásokat nyújtott be a S. Kft. tulajdonát képező társaságok bankszámláira. Ez azonban csak részben vezetett eredményre, ezért az alperes a szerződések közjegyzői záradékolásásával végrehajtási eljárásokat kezdeményezett a S. Kft-vel szemben. Ezek a végrehajtási eljárások a Gy. Városi Bíróság Végrehajtó Irodája előtt voltak folyamatban Vh. IX. 32.046/ 724/1991, Vh. IX. 32.858/723/1991. és Vh. IX. 33. 873/705/1991. szám alatt, összesen 1. 017. 661.173 Ft és járulékai behajtása érdekében.

1991. március 5-én pedig az alperes feljelentést tett a K. Megyei Rendőrfőkapitányságon pénzügyi fegyelem megsértése és hanyag kezelés vétsége miatt két banki dolgozó és ismeretlen tettesek ellen. A nyomozóhatóság a felperest is eljárás alá vonta.

Az alperes ezen intézkedései közben a S. Kft. többek között egy új projekt beindításán az un. szerződésen munkálkodott, jelentős bevételeket remélve ettől. 1990. októberében megállapodott az E. Inc. elnökével egy Magyarországon még újdonságnak számító x szárazelem gyártásának és forgalmazásának beindításáról. A S. Kft. megvásárolta a M. gyárat, 1991. április 30-án megalakították a E. Kft-t. A S. Kft. kialakult jogi és gazdasági helyzete miatt azonban a projekt előkészítése megtorpant.

1991. május 15. napján a S. Kft. keresettel kérte a kölcsönszerződések felmondásának és az inkasszók jogellenes voltának a megállapítását, és az alperes kártérítésre kötelezését. A keresetet a F. Bíróság Gazdasági Kollégiuma 25. G. 19.71711993114. számú jogerős ítéletével elutasította megállapítva, hogy a kölcsönszerződések felmondására és a fel mondást követő inkasszók benyújtására a fenti adósi magatartásokra figyelemmel a szerződési rendelkezezések alapján, jogszerűen került sor, ezért ezekkel okozati összefüggésben a S. Kft-t károsodás nem érte.

Mindezen eljárások közben a J. Társadalombiztosítási Igazgatóság felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet terjesztett elő a S. Kft-vel szemben a H. Bíróság előtt, arra hivatkozással, hogy a S. Kft-nek 1991. szeptember 31-án 42.516.009 Ft társadalombiztosítási járuléktartozása állt fenn, melyet megállapodás ellenére nem fizetett.

A H. Bíróság 4. Fpk. 79/199117. számú, 1992. január 29. napján kelt végzésével a S kft. fizetésképtelenségét megállapította. A végzés ellen a S. Kft. fellebbezést nyújtott be.

Időközben a S. Kft. és az alperes között tárgyalások kezdődtek a kölcsöntartozások rendezése érdekében. Ennek során 1991. augusztus 18-án a S. Kft. javaslatot tett arra, hogy a Kft. alakítsák részvénytársasággá, s a kölcsön tartozás fejében az alperes ebben a gazdasági társaságban részvénycsomagot kapna. 1991. szeptember 9-én pedig O. Főkonzulja kísérelt meg közbenjárni az alperes vezérigazgatójánál M. gyár természetbeni apportját akadályozó alperest illetőzálogjog törlése érdekében. Leveléhez mellékelt egy a projekt végrehajtására vonatkozó tervet is.

Az alperes azonban a S. Kft-vel való további gazdasági együttműködéstől elzárkózott, a felmondott hitelszerződések alapján őt illető hátralék beszedésére törekedett.

1992. január 7 -én a felperes, mint tulajdonos és dr. K. és L. ügyvezetők részletes javaslatot terjesztettek az alperes elé, melyben többek között a cég tulajdonát képező 681.157.185 Ft-os értéket képviselő M gyár ingatlanainak áll és forgóeszközeinek, a S. M gyár Kft-ben meglévő 40%-os üzletrésznek és további gépek, ingóságok, összesen 1.110.531.288 Ft vagyoni érték átruházásával elégítenék ki a cég fennálló kölcsöntartozásait.